Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-09-16 / 38. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) 1894 szeptember 16. Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam.- Közli: BQZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) Az ojtához szükséges anyagok és eszközök: Az ojtáshoz szükséges első sorban egy jó ojtó- kés. Ezek kótfék, egy és kőt peogővel bírók. A két pengével birók jobbak, az egyik penge kis kés, a másik nagy. A kicsivel az ojtóágat vágjuk, a nagygyal a csemetéket tisztogatjuk. Az ojtókősnek beretva- élesnek kell lennie. Fenőkövön kell fenni és nem köszörükövön, A melyik késnek pofája van, az nem alkalmas az ojtáshoz, mert csakhamar eltompul. Az ojtásnál az ollót is igen jól használhatjuk az alanyok lemetszésére. Nem jó az alanyokat késsel lemetszeni, mert bármily éles legyen is az, gyakran megesik, hogy kirántjuk a csemetét; azért kell előbb ollóval lemetszeni és azután késsel a zúzott sebet simitani. Az ojtásnál használt kötöző anyag sokféle. Kőt csoportra osztható. Van ugyanis olyan, melyet az ojtás megeredése után nem kell leszedni és olyan, melyet le kell szedni. Nem kell leszedni a vastag papir vagy rongy szalagot. Le kell venni a raffiát, pamutot, hársháncsot stb. Gummit is használnak, mely légmentesen zárja el ős igy ojtóviasz sem kell, de ez igen költséges. Legjobb a rongy, 30 cm hosszú fél vagy egy cm. széles legyen. A közönséges gyékény júliusban szedhető és megszáritva szemzéshez úgy lehet használni, mint a raffiát és kukoricza belső, finomabb leveleit. Az ojtást szorosan kell kötni. Az ojtáshoz ojtóviasz ős ojtótapasz is szükséges, mely különféle módon készíthető. Az ojtóviaszban viasz is van, az ojtótapaszban niucs. Az oj tóviaszt ritkábban használják, mert drágább és mert azt a méhek is elhordják. Az ojtóviasz kétféle: van melegen és hidegen folyó. A Kriszt-féle (ez egy nőmet gyümöl- csósz) a legrégibb. Áll pedig: 2 rész viasz, 1 rész fehér szurok és 1 rósz vastag terpentinből. Ugyanezt olcsóbban előállitjtik, ha 2 rész fehér szurkot, 1 rész viaszt és 1 rósz vastag terpentint veszünk. Mind a két féléhez az egész tömegnek Vio r^sz zsiradékot faggyút) adunk. A viaszt ős fehér szurkot felolvasztjuk, utoljára adjuk bele a terpentint és a zsiradékot. Ha forr, beleöntjük hirjgg vízbe és nedves kézzel meggyűljük. üudakW éltévé évekig használhatjuk. Egy' másik olcsó tapasíi a Cossé-fóle. Itt egy klgr. ojtótapaszhoz veszünk 830 gramm fenyő gyantát, 30 gramm juh-faggyut, 100 gramm fekete szurkott ős 40 gramm szitált fahamut. Ezen ojtótapasz ecsettel kenetik az elkészített ojtásra. Továbbá hidegen folyó tapasz a Lucas-fóle. Eredetileg Oberdich-féle. Lucas csak javította. Ehhez veszünk 2 klgr. fenyő-gyantát, 70 gr. lenmagolajat, ha ez felolvadt, 280 gr. 90 fokú szeszt öntünk hozzá. Ha elkészült, jól záró edénybe kell tenni, mert a szesz elpárolog. A Cassó-féle hidegen- folyó áll: 830 gr. fenyő-gyantából, 15 gr. fekete szurokból, 45 gr. juhfaggyuból, 35 gr. szitált fahamuból ős 100 gr. 90 fokú szeszből, A szilárd részek felolvasztalak ős ha félig hideg, akkor keverés közben üvegből töltjük hozzá a szeszt, de nem egyszerre. A magkereskedősekben készen is kapható a Gáspár- fóle, Katona Zsigmond- és L’ Homme-Lefot-főlc fran- czia gyártmány is. Ha megkeményednék, fel kell melegíteni és kis szeszt hozzájok önteni és összekeverni. Az ojtóvessző-szedősnél is tekintettel kell lennünk azon fára, melyről az ojtóágat szedjük. Kell, hogy azon fa egőszéges s jó gyümölcsü fa legyen. Ojtványokról is szabad oj tó vesszőt szedni, mert ezeken vannak a legszebb hajtások. Itt nem igaz az, hogy csak olyan fáról szabad ojtóágat szedni, a mely már gyümölcsöt terem. A fásojtásokhoz az ojtó-vesz- szőket ősztől tavaszig szedhetjük és pedig a nedvkeringés megálltától annak megindulásáig. Január február legjobb idő a szedésre, ha nem fagyos az idő. Ha esetleg az anyafa elfagyott, ne vegyünk róla ojtó-vesszőt. Legbiztosabb az ojtóág szedése levólhullás után 3—4 hétre. Szedés után faj szerint csomóba rakjuk, fűzfavesszővel 20—25 darabonként összekötjük és az épület szomszédságában, vagy a kertben elvermeljük. A vesszők 3/4 részét betakarjuk földdel, 1/4 rósz födetlen marad. Ha rossz deszkát előjök teszünk, eltarthatjuk május közepéig. Száraz pinczőben is el lehet az ojtóágakat vermelni homok közé, vagy kamrában. Utóbbiakat akkor használjuk, ha esetleg a kertben a talaj fagyos. Ha esetleg márcziusban szedjük az ojtóágakat, jó 1—2 napig a levegőn tartani, hogy a levágott ágak oxydáljanak, azután tesszük a földbe. Nyári ojtáshoz ugyanazon évi hajtást használjuk, ha a szemek eléggé kifejlettek. Nyáron annyi ojtóágat szedjünk egyszerre, a mennyit egy negyed alatt feldolgozhatunk. Ha az ojtóágot hozatnunk kell, ne hozassunk sokat egyszerre, hanem részletekben. 3—4 nap a pinczőben is eltarthatjuk. Szakkönyvekben olvashatjuk, mig az egyik oltóágról beszél, addig a másik nem tartja helyesnek az „oltás“-t ős „oltóág“-at, hanem ojtásról ős ojtóágról beszél. E tekintetben meg fogja engedni az igen tisztelt olvasó közönség, hogy erre vonatkozólag Berecky Máté veterán gyümölcsószünk nézetét elmondjam. Ő, a jeles gyümölcsősz az oltó „szót“ egyáltalán nem használja hanem mindig „ojtás-, oj tó vesző-, ojtógaly- vagy ojtóágról“ beszél, igy hát maradjunk mi is e szavak mellett, noha mi a tanfolyamon mindig csak „oltottunk stb.“ (Folyt, követk.) KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tisztelt Szerkesztő Ur! Sziveskedják a mi ügyünkben hozott alatti végzést a termelő közönség tájékoztatása végett közzé tenni. Szegzárd, 1894. szeptember hó 14-én, Ujj János. Vesztergombi István. 10000 sz. VIII. 894. Ujj János ős Vesztergombi István szegzárdi lakosoknak a szegzárdi fogyasztási és italadó bérlő ellen a nagyméltóságu m. kir. p. ü. minisztériumhoz múlt óv október 23-án intézett panasza tárgyában. Végzés. A nagyméltóságu m. kir. p. U. minisztériumnak folyó évi márczius hó 13-án 17071. sz. a. kelt rendeleté folytán következőről órtesittetnek. 1. A bor ős hús fogyasztási adótörvények ős szabályok hivatalos összeállításának 46. §-a értelmében, ha szemle-ivvel biró adóköteles főinek, más szintén szeraleivvel biró adókötes félnek legalább 56 liternyi bormennyisóget átenged, vagy más beszedési körbe kiszállít, ezen termőnyiség után a jelzett §-ban meghatározott feltételek mellett adómentes leszámításra tarthat igényt: tehát az igy eladott bor után a bérlő adót nem követelhet. 2. Ha a szüret után az idézett törvény 50. §-ában jelzett időben a bérlő a borkészletet felveszi s ez esetbe az 51. §-ban meghatározott aránynál kevesebbet talál, jogában áll a bérlőnek ezen arány- számítás szerinti mennyiséget a szeraleivbe felvenni és szabályszerűen megadóztatni; ha pedig többet talál, a többletet is felveheti a szemleivbe ős megadóztathatja, azonban bírságolásnak ez esetben csak akkor van helye, ha a bérlő be tudja bizonyítani, hogy ezen többletet az adózás alól el akarta vonni, illetve a bérlő megkárosítására akarta felhasználni. 3. Azon szőlősgazda, ki bortermését akár egészben, akár részben fogyasztásra bejelentette s ezen bor után az italadót, mivel a bormennyisóg az 5 heti. meghaladja, vagy mivel eladásra is jelentett be bort, még le nem fizette, ha a leszámolás előtt bejelenti, hogy a saját használatára szánt bort részben vagy egészben eladni kívánja, az eladandó bor után italadót fizetni nem köteles; mert az 1892. évi évi XV. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 26. §-a 14. bekezdése értelmében a szőlősgazda a saját házi szükségletére bejelentett bormennyiséget a leszámolás előtt, akár felemelheti, akár leszállíthatja, ha ebbeli szándékát a bérlőnek a leszámolás előtt bejelenti; ha azonban a szőlősgazda a házi szükségletére bejelentett bor után, mivel annak mennyisége 5 heti. meg nem halad, az italadót már lefizette az idézett §. 15. bekezdése értelmében a bérlőtől adóvisszatéritőst nem követelhet, mivel a bor- ős husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának 85. §-a szerint a szabályszerűen befizetett fogyasztási adó semmi esetre sem téríttetik vissza. 4. A bor- és husfogyasztási adó-törvények és szabályok hivatalos összeállításának 17-ik §-a értelmében a szőlősgazdák szüret alkalmával csak a szőlő-czefrét és mustot, nem pedig a szüretet kötelesek bejelenteni. Szegzárdon, 1894. április 13-án Rehák Ödön s. k. kir. p. ü. igazgató. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. 5320. *■ tk. 1894. Árverési hirdetmény. Pollák Ignácz által benyújtott ezen előterjesztés alapján a folyó évi julius hó 13-án meglartott árverés az 1881. évi 60. t-cz. 179. §-a b) pontja értelmében megsemmisitte- tik és a szegzárdi kir. trvszék, mint tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy dr. Hilbert István ügyvéd szegzárdi i lakosnak Sebők Kálmánná Streit Róza volt komáromi lakos j ismeretlen örökösei részére kinevezett ügygondnok László Lajos ügyvéd ellen 500 frt tőke és jár. iránt folyó végrehajtási ügyében Sebők Kálmán egri lakosnak utóajánlata folytán a szegzárdi kir. trvsz. területén fekvő Szegzárd községi 3511. sztjkvben fog- | lalt s Steiner Lajos által 4600 írtért megvett 29. hrsz. 29. 1 népsz. háznak Sebők Kálmánná Streit Rózát illető fele része 5000 frt, az ugyanazon tjkvben foglalt és Takács Ferencz által 360 frtért megvett 8130. hrsz. ingatlannak fele része 396 frt, a 8836. sztjkvben foglalt és Pollák Ignácz által 60 frtért megvett 30/b. hrsz. egész ingatlan 66 frt és a Takacz Ferencz által 151 frtért megvett 8131/a. hrsz ingatlannak felerésze 166 frt 10 kr, mint utóajánlattevő által kötelezett kikiáltási árban 1894. évi szeptember hó 18-ik napján délután 2 órakor Szegzárdon, a törvsz. épület 9. sz. helyiségében megtartandó ujabbi árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 29. hrsz. ingatlan fele után 386 frt 40 kr a 30/b. hrsz. ingatlan után 5 frt, a 8130. hrsz. ingatlan fele* után 62 frt 70 krt és a 8131/a. hrsz. ingatlan fele után 30 frt 80 kr bánatpénzt letenni, 2 frt 87 kr árverési hirdetési dijat azonnal, a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamotokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek s végre, hogy az árverési feltételek a ’hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1894. évi augusztus hó 3-án. Szabó, kir. trvszki biró. tkv. 1894. Póthirdetmény. A tamási-i kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a dombóvári járási takarékpénztár végrebajtatónak Békés István döbröközi lakos végrehajtást szenvedő elleni 150 frt s járulékai iránti Végrehajtási ügyében 2620. tkv. 94. sz a. kibocsátott árverési hirdetményben a döbröközi 251. sz. tjkvben felvett I. 1. sor 303. hrsz. 104. népsz. házra 189 írtban, a csurgói 782. sz. tjkvben felvett f 1. sorsz. ingatlanra 286 írtban megállapított kikiáltási árban Döbrökőz község házához 1894. szeptember 21. napjának d. e. 10 órájára kitűzött árverés az 1881. 60. t.-cz, 107. §-a alapján a hőgyészi takarékpénztár végrehajtató érdekében is 125 frt tőke, ennek 1892. évi február 2-től járó 6% kamatok, l/3°l0 váltó-dij, 8 frt 85 kr, 10 frt 65 kr, 10 frt 75 kr, 10 frt 45 kr per- és végrehajtási 13 frt 85 kr árverési kérvényi költségek kielégítése végett a hőgyészi takarékpénztár végrehajtató vagy helyettese közben- jötte esetében megtartatni fog. Tamásiban, a kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1894. évi julius hó 15-én. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. HIRDETÉSEK. Legbiztosabb óvszer a kolera-, hagymáz- és egyéb fertőző betegségek ellen!!! Tökéletesen fertőtlenítés! Teljesen szagtalan! Önműködő tőzegszóró-closettek. Belföldi és külföldi szabadalmak! Szobai árnyékszékek minden féle tetszetős alakban. Ár- nyékszék-berendezések, kórházak, laktanyák, iskolák, iparvállalatok, szállodák stb. részére. <7\ # m <8* Fertőtlenítő x és szagtalanító tőzegpori Tőzeg- alom! Mindennemű tőzeg-gyártmány nagy r a k t á r a. Különlegesség: ■* emberi és városi hulladékok ipari- és gazdasági értékesítése. Várostisztitásl és elfu- varozása vállaltatik szervezése. Műtrágyagyártás. Részletes tervekkel, költségvetésekkel és eredeti bizonyitvá- ___________nyokkal szívesen szolgál_____az igazgatóság. Az országos közegészségügyi tanács által többszörösen ajánlva!!! (131.3-6.) ~ *—*.*-* '•**. Nagy ruharaktár! Ajánlom a nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses figyelmébe dúsan fölszerelt angol és franczia, valamint kül- és belföldi szövetekből álló s nagyválasztéku ruharaktáramat úgy az őszi, mint a téli évadra; a legkényesebb igényeknek is megfelelve oda törekedem, hogy a vevő közönség nem csak finom és tartós ruhákat és szöveteket szerezhet be ná- lám, — hanem egyúttal olcsóságuknál fogva is bárkivel szemben kiállhatom a versenyt. Lakásom és üzlethelyiségem van: Szegzárdon, Széchényi-utcza 176. szám. (i4i 1—16.) Kiváló tisztelettel: Becsiem Tános.
