Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-08-26 / 35. szám
3 1894 augusztus 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) Akkor aztán kezébe veszi őket az élet, amely már követelő, mert nem veszi tekintetbe, hogy ezek az uj individiumok teljesen készületlenül állanak előtte. Minden mulasztás egyszerre kezdi megboszulni magát. Boldogok azok, akik tovább iskoláznak, mert az egyetemek, akadémiák magasabb szellemben, finomabb eszközökkel vezetik be őket az életbe; de nagyon drasztikusan bánik el azokkal az élet, akik minden előkészület nélkül egyszerre csak belecseppennek. Szüksógszerüleg gyorsan kezdik megtanulni mindazt, ami hiányzik nekik, de nem a lényeget, mert erre nincs idejök, hanem csak formákat, hirtelen, felületesen mindent. Egyszerre férfiakká válva, ólniök kell a társadalomban, az pedig sokat követel. Müveit embernek kell lenni minden áron, vagy legalább annak látszani s létrejön a nagy tudat. Ha a szorosan vett pedagógiának nem tartozik feladatai közé, hogy kész emberéket küldjön ki az iskolából, akkor másnak kell az ügyet kezébe venni s a mi viszonyaink között erre manapság csak a sajtó van hivatva. A sajtó ma mindenkinek ad lapot a kezébe, a munkástól kezdve, fel a miniszter-elnök űrig; csak az ifjúságról feledkezik meg. Van egy pár ifju ági lapunk, de ezek nem felelnek meg annak a czélnak, amelyet én várok egy ifjúság számára szerkesztett újságtól. Az az ujságideál, amelyet ón magam elé képzelek, politikai, társadalmi és irodalmi újság, melyet csak egy vonal választ el a mi lapjainktól s amelynek bizonyos könnyed átmenetet kell képezni, a gyermekujság és a nagyközönség számára szerkesztett lapok között. Az kellene, hogy legyen ez a lap, a mi a ..lexikon, azzal a különbséggel, hogy a lexikont csak néha, szükség esetén szokás kézbe venni, ennek pedig bizalmas, várva-várt kedves jó barátnak kellene lenni; amellett elevennek, ujuak s néha kissé még merésznek is eszközeiben. Mert abból indulok ki, hogy az olyan ember, a ki tudja, hogy a pocsóta piszkos, elkerüli, vagy átugrik rajta, mig a másik, a tapasztalatlan beletéved. Azt már be kell látni, hogy a Schmidt Kristóf ifjúsági irataiból nem tanul az ifjúság seínmit s a mi haszontalan, azt ki kell vetni a nevelésből.' Az a lap, melyről én gondolkozom, sok mindent tudna, pótolni és nem az iskola rovására, hanem igenis egy összhangzó egészet képezne azzal ' s a tanítás mellett megadná a nevelést a jövő em- " hereinek. Óriási szolgálatot tenne az, aki megteremtené ezt az ujságideál t, de úgy aztán, hogy ne paródia legyen belőle, hanem hatalom, maga a jótékonyság 'ezer meg ezer fiatal lélek számára. y: TAN ÜGY. Értesítés. A szegzárdi polg. fiúiskolában az 1894/5. tanévben a tanulók felvétele szeptember hó 1-ső négy napján délelőtt 8—12-ig ős délután 3—5-ig történik. Ugyanazon idő alatt ejtetnek meg a javító és felvételi vizsgák és szeptember 5-ón a magánvizsgák. Szeptember 6-án délelőtt 8 órakor leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása és ugyanekkor veszi kezdetét a rendes tanítás. A beiratásra megállapított időn túl, szeptember 15-ig a tanulók csak a késedelmet. igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak'oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét betöltötte ős a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bjr s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy felvételi vizsgálat utján gázolja. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy helyettesei kíséretében jelenhetnek meg és kötelesek áz' iskolai bizonyítványt, a keresztlevelet, illetve születési bizonyitvá’nyát benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási dij 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, hittanitási díj a' rom. káth. növendékeknek 1 frt; az ág. ev.,ev. réf.ős izraelita tanulóknak 2 frt; fráriíiízianyélv és gyorsirászat oktatásáért'10—10 frt; házi-jpar tanításáért 5 frt. Azon tanulók, kik pótvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek az igazgatót erői legkésőbben augusztus 2Ö-ig irásbelileg értesíteni. Tandijélengedósben részesülnek oly szorgalmas és jó roagáviseletü tanulók,'kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok ős tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője, vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyítvány ős egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvány. A kérvény bólyegmentes ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bőlyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat érdemesítik. Figyelmeztetnek a tisztelt vidéki szülők, hogy gyermekeik szállás helyeinek megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállásiadé családokat. Kelt Szegzárdon, 1894. julius végén. Az igazgatóság. Értesítés. A paksi m. kir. állami polgári iskolában a rendes ős magántanulók beiratása folyó évi szeptember hó 1-től 6-ig fog eszközöltetni, még pedig délelőtt 9 12 és délután. 3—5 óráig. Ugyanazon napokon tartatnak a fölvételi, javító- és pótvizsgák. A rendes előadások szeptember hó 7-én reggeli 8 órakor kezdődnek. A fölvétetni kívánó tanuló szülei, gyámja, vagy ezek megbízottjai kíséretében személyesen tartozik megjelenni s beiratáskor iskolai bizonyítványát, keresztlevelét illetőleg születési bizonyítványát és ha 12-ik életévét betöltötte volt, ujraojtásáról szóló orvosi igazolványát az igazgatónak előmutatni. A polgári iskola első osztályába csak azon tanuló vehető föl: a) a ki életének 9. évét betöltötte és ezt keresztlevéllel illetve születési bizonyítványával igazolni tudja; b) a kinek az ellemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van és ebbeli ismereteit fölvételi vizsga utján igazolni képes.• Minden tanuló felvételkor beiratási, értesítői és nyugdíj-járulék czimén összesen 1 frt 65 krt. és tandíj fejében egész évre 5 frtot fizet. A szegónysorsu, példás magaviseletü, jó bizo-- nyitványnyaí bíró tanulók a tandíj fizetős alól teljesen fölmentetnek s ezenkívül iskolai könyvekben és tanszerekben segélyeztetnek. Tandij elengedésért csak a tanuló szülője, vagy ennek helyettessé folya- modhatik. A kérvény a nmólt. vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztériumhoz czimezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál benyújtandó. A kérvényhez csatolandó: a) iskolai bizonyítvány az előző tanévről. b) egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány. A kérvény és mellékletei bólyegmente- sek. Tanárok, tanítók, ős állami tisztviselők a szegénységi bizonyitvány csatolását mellőzhetik; de e helyett a folyamodvány szabályszerű bélyeggel lészen ellátandó. A tandíjmentesség a tanév alatt is megszűnik: a) ha a tandijmentes tanuló szülei vagyoni viszonyai kedvezőkké válnak; b) ha a^tanuló valamelyik időszakban erkölcsi magaviseletből „nem törvényszerű“ osztályzatot nyert. c) ha a tanuló az óv folyamán — szépírást, éneket és a tornát kivéve — két rendes tantárgyból „elégtelen“ osztályzatot nyert s nem tudná orvosi bizonyitványnyal kimutatni, hogy a tanulásban való hátramaradását betegség okozta. Azon tanulók, kik a polgári iskola valamely osztályát magán utón akarják végezni, a nmélt. vallás- ős közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1889. évi május hó 12-én 6364. számú rendelete értelmében a beiratás ideje alatt tartoznak magukat e minőségben bejegyeztetni. A magán tanulók vizsgája' szabályszerűen az iskolai év végén, az arra kitűzött időben, tartatik meg. Rendkívüli esetekben, az iskolai óv folyamán megejtendő magán vizsgára az engedélyt a kir. tanfelügyelő adja meg, Úgyszintén olyan tanulóknak, a kik valamely polgári iskolai, vagy megfelelő középtanodai osztály elvégzése után a következő magasabb osztályból kívánnak magánvizsgálatra bocsáttatni, az engedélyt a kir. tanfelügyelő adja meg. Ugyanez áll azon esetbe, ha a tanítóképző- intézetet végzett, vagy tanítói oklevéllel biró egyén kíván a polgári iskola hatodik osztályából vizsgát tenni. Egy, vagy osztály mellőzésével, vagy több osztályból összevontan teendő magán vizsgához az engedélyt a nmélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir minisztérium adja meg. A nyert engedély alapján a magán vizsga bármikor letehető. A vizsga írásbeli és szóbeli részből ■áll s kiterjed minden tantárgyra, mely azon osztály részére a miuiszteri tantervben elő van Írva. A magánvizsgáért járó illetékek: A beiratási és tandíjon felül egy osztályból teendő vizsgáért 15 frt; osztályösszevonás esetén egy-egy osztály után 15 frt; a többi után 10—10 frt. vizsgadij fiizetendő. A beiratási ős a tandíj akárhány osztályból tétessék is le egyszerre a vizsga, mindig csak egyszer fizetendő. A vidéki tanulók elhelyezésére nézve szívesen ajánlhatok megbízható, tisztességes szállásadókat, a kik .havi 10—14 forintért teljes ellátást adnak. A szegényebb igényű szülők ennél mérsékeltebb árért is kaphatnak élelmezést és lakást gyermekeik részére. Vendéglőkben, avagy kávéházakban és általában mulató helyeken gyermekeket elhelyezni nem szabad. Megjegyzem, hogy a szülők által választott szállás-adó családok nevei ős lakás czimei az igazgatónál bejelentendők lesznek. Ha pedig az igazgatónak netalán alapos kifogása volna az illető szállásadók ellen, úgy kötelesek lesznek a szülők gyermekeiket más családhoz adni kosztba. A polgáriiskola hat osztályból áll ugyan, de tanterve úgy van berendezve, hogy már a négy alsó osztály is befejezett egészet nyújt olyformán, hogy a négy osztályt végzett ifjak társadalmi helyzetüknek és hivatásuk mértékének megfelelő ismeretekkel hagyhatják el az iskola falait. Azoknak pedig, a kik a felsőbb kereskedelmi, gazdasági, ipari vagy köztisztviselői pályára óhajtanak lépni, e négy osztály alapvető iskola, melyből kilépve, tovább folytathatják tanulmányaikat. A polgári iskola négy alsó osztályából átléphet a tanuló a középiskola megfelelő osztályába. A középiskolába átlépő polgári iskolai tanuló: a) ha gimnáziumba óhajtja magát fölvétetni, köteles a latin nyelvből az illető osztályban megki- vántató jártasságát vizsga utján igazolni; b) ha reáliskolába lép, kötelessége a franczia nyelvből szerzett ismereteit vizsga utján kimutatni. A latin illetve a franczia nyelvben a jelentkező tanulók számához képest mérsékelt havi dij (2—3 frt) mellett a növendékek alapos oktatást nyerhetnek iskolánknál. S ez összeg minden hó elsején előre lészen lefizetendő az igazgatónál. Azon tanulók tehát, a kik tanulmányaik tovább folytathatása czéljából a gimnázium- vagy reáliskolába lépnek át, a négy alsó osztályt iskolánknál végezhetik. Nagy előny ez, különösen a helybeli szülőkre nézve, mert ezáltal abban a szerencsés helyzetben lehetnek, hogy fejlődő gyermekeik hajlamait ős nyilatkozó szellemi kőpeségeit maguk megfigyelhetik s mi több: a házi felügyelet áldásos jótéteményében részesíthetik őket. Karácsony- és husvótkor a szülők „Iskolai értesítő“ utján tudomást szereznek a tanuló erkölcsi magaviseletéről, szorgalmáról és a tantárgyakban tanúsított előmeneteléről. Ezzel kapcsolatosan megjegyzem: nagyon óhajtandó volna, ha a szülők, vagy azok helyettesei az iskolai év folyamán mentői többször tudakozódnának az igazgatónál a növendék magaviseleté és előmenetele felől, egyben támogatván iskolánkat hazafias ős kulturális feladata megoldásában. Végül legyen szabad a t. szülőknek értésére adnom, miszerint iskolánknál folyó évi szeptember hó 1-én a második osztály is meg fog nyittatni, miáltal a vezetésem alatt álló tanintézetnek az 1894—5. tanévben már két osztálya (I. ős II.) lószen. Az iskola fokozatosan ki fog bővülni és szaktanfolyammal kiegészíttetni. Ezekben óhajtom a t. szülőknek és a tanuló' ifjúságnak iskolánk felől tájékozást nyújtani. Most pedig melegen ajánlom a vezetésemre bízott tanintézetet, különösen a mezei gazdák, iparosok és kereskedők figyelmébe és lelkes fölkarolásába, mint olyan intézményt, mely tisztán a polgári középosztály érdekeinek szolgálatában állva, megadja a polgárságnak a hivatásuk mértéke szerinti általános műveltséget s miután szoros kapcsolatban lóvén a gyakorlati élet igényeivel: ellássa őket tényleg értékesíthető közismeretekkel, melyekre a gazdasági, ipari és kereskedelmi pálya ma már oly magasra fokozo’t versenyében kétségtelenül szükségük van. Kelt Pakson, 1894. augusztus hó 14-én. Kászonyi Mihály, igazgató.
