Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-01-21 / 4. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4 sz.) 1894 január 21. — Biróválasztás. F. hó 11-ón a kisvejkéi körjegyzőséghez tartozó Kis-Vejke, Závod és Lpngyel községekben tartatott meg a biróválasztás. A mily szép csendben végződött le Lengyelen, éppoly zavarólag Kis- Vejkén és Závodon; sőt ez utóbbi helyen a c-endőrök je'enlétének köszönhető, hogy komoly baj nem lett. Ebben a kőt községben is, mig a ki^v^jkeiek a volt birót, Devec-eri Jánost óhajtották újból bírónak, a körjegyző nem is kandidálta, miután (magyar- és németajkú lévén a kö/ség) most német birón volt a sor. Miután Lochász József mégis csak kapott valahogy 2 szavazatot, ki is kiáltatott bírónak. Závodon pedig a volt biró, Szeifert Antal lett kandidálva, a ki már kilencz óv óta viseli a biró-pálczát. Ezt szintén nem akarták bírónak, s mivel az a másik kettő, kik szintén jelöltek voltak, a népnek egyáltalán nem tetszettek, kitört a nagy zavar. A nép erősen követelte az ő jelöltjeit, de mivel a körjegyző a kijelölés jogától eltérni nem akart s Szeifert Antal volt biró szintén kapott valahogy 2 szavazatot: ki is kiál- i tatott újból bírónak. Most mindkét község a választások mégseromisitósőn fáradozik. MULATSÁGOK. Batyubál. A rövid farsangot mindenki igyekszik jól felhasználni arra, hogy vig napokat töltsön azok társaságában, kikkel szívesen van együtt. Ezt teszi a szegzárdi polgári olvasókör is február 1-ón, mikor is saját helyiségében batyubált rendez. A kibocsátott aláírási ivet már sokan írták alá, igy a kedélyesnek ígérkező mulatság bizonyára jól is fog sikerülni. „A Szedzárdi kereskedő Ifjak önképzö-egylete“ f. é. február hó 3-án tartandó tánczestélye, mely a múlt évben is a legsikerültebbek egyike vala, a mutatkozó érdeklődés után Ítélve, szinte egyike a leg- látogatottabbaknak leend. A tiszta jövedelem egy része a szegzárdi népkonyha javára fog fordittatni. A meghívó a következőképen szól: „A szegzárdi kereskedő ifjak önképzö-egylete 1894. ~üvi luuiuúr w* a á.n. a. „S7og7jíríl _Szálló“ nagytermében saját pénztára, úgy a szegzárdi népkonyha j javára zártkörű tánczestélyt rendez. A rend.-bizottság tagjai: Pirnitzer Antal elnök, Kreuzer Károly jegyző, Udvardy Sándor pénztárnok. Boschan Samu, Csiz- mazia József, Dicenty Géza, Ferdinand János, Friedman Soma, Fröhlich Vilmos, Goldberger Izidor, Dr. Herczegh Gyula, Jagitza Péter, Kramer József, Kohn Mór, Leopold Mihály, Matzon Kálmán, Mayer Gyula, Mirth Gyula, Morvay Gyula, Markus Adolf, Popper Dávid, Rockenstein Ödön, Dr. Spitzer Manó Sörös József, Schlesinger Ignácz, Seiner Sándor, Tauszig Ignácz, Zavaros János, Zsigmond Ferencz. Belópti-dij: Személyjegy 1 frt 20 kr. Családjegy 3 frt. Számozott ülőhely 1 frt. Kezdete 9 órakor. Jegyek előre válthatók: Pirnitzer József és fiai, Seiner Lipót és Salamon Testvérek üzleteikben. Felül- fizetósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. „A Dunaföldvári Kaszinó Társulat“ könyvtára javára 1894. évi február hó 3-án tánczvigalmat tart. A rendező bizottság tagjai: Rátkay László cas. társ. elnök. Szluha István tb. elnök. Dr. Ragályi Lajos tb. elnök. D. Bauer Gábor, Borovitz Soma, Borovitz József, Borovitz Mór, Dr. Deutsch Antal, Dobr Antal, Freytag József, Dr. Gál Jenő, Herczegh József, Müller Gyula, Murin Aladár, Niefergall Nándor, Dr. Pálföldy Lajos, Pintér Károly, Radnich János, Rafael Leó, Rátb György, Reitter József, Rotter Lajos, Dr. Scheffer Sándor, Dr Schóber László, Schmid László, Dr. Schützenberger E., Dr. Spitzer Károly, Steiner Dezső, Vancsay István, Vetier Gyula, Weisz József, Weisz Gusztáv. Kezdete 8 órakor. Beléptidij: Sze- mélyjegy 1 frt 50 kr., családjegy 2 személyre 2 frt 50 kr., több személyre 3 frt. A „Zombai Önkéntes Tűzoltó-Egylet“ saját pénztára javára folyó évi január hó 27-én a Zim- mennann-fóle vendéglő helyiségeiben zártkörű tánc/.- vigalmat rende/.. Beléptidij: Személyjegy 50 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Ke/dete 8 órakor. Felülfize- tősek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Szegzárd nagyközség elöljárósága által a lámpák szaporítása és a s/egénvpénz.tár-alap javára 1894. évi február hó 4-én a „Szegzárd Szálló“ nagytermében tánczvigalmat tart. Beléptidij: Személyjegy 80 kr., álarczban megjelenők és a karzati jegy 50 kr. Kezdete pont 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázfatnak. A szegzárdi iparos ifjak 1894. évi január hó 28-án a Pernitz-féle (Vadászkür1) szálloda helyiségében zártkörű tánczmulatsagot rendeznek. Beléptidij : Személy-jegy uraknak 60 kr. Hölgyeknek 40 kr. Család-jegy (3 szem- lyre) 1 frt 20 kr. Kezde e 8 órakor. A „Tolnai Casinó“ helyiségeiben 1894. január hó 28-án Garay Ferencz I-ső szegzárdi zenekara közreműködésével a Casinó könyvtára javára zárt- I körű tánczestélyt rendez. Beléptidij: személyjegy 1 frt Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. A faddi önkéntes tűzoltó egyesület által saját pénztára javára 1894. évi január hó 20 napján a „Korona Szálló“ helyiségében tánczvigalmat rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti-dij: Személyjegy 40 kr. Családjegy 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A „Dunaföldvári Katb. Legény-Egylet“ 1894. január ho 28-án az „Egyenlősógi Kör“ helyiségében könyvtára javára dal- ős szavalással egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-dij szemé- lyenkint 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és nyilvánosan nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Tánczmulatság Ozorán. Folyó hó 14-én az ozorai önk. tűzoltó-egyesület, saját pénztára javára, zártkörű tánczmulatságot rendezett. A tánczot a következő műsor előzte meg: 1. „Normann dala“, Kük- kentől. Előadta a dalárda. 2. „Az anya“, Vida Józseftől. Szavalta Kákonyi Teréz k. a. 3. „Magyar népdalok“. Előadta a dalárda. 4. „Szeretem a nőket“, monológ Georges Lorintól. Szavalta Illés Gyula ur. 5. „Hymnus az éjhez“, Betboventől. Előadta a dalárda. 6. „Tetemre hívás“, Arany Jánostól. Szavalta Neumann Margit k. a. 7. „Induló“, Kückentől. Előadta a dalárda. A műsor tehát elég változatos volt. Az előadások sikerét pedig mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy a n. é. közönség figyelme „le volt kötve“; még pedig annyira, hogy az előadások tartama alatt a közönség körében „— — megszűnt minden fuvalom, s mosolygott a fájdalom“, mi több — még a polgári házasságra vonatkozó vitatkozások is megszakadtak. Kákonyi Teréz k. a. oly mély őrzéssel szavalt, hogy egy valódi anya sem érezhette volna jobban át a költemény tartalmát. Fácsart is nem egy könyet az érzékenyebb hallgatók fwpmoiViői Ncrcrm«,Tm Margit k. tapSVÍt zonyos, hogy megérdemelte, pláne „kitett magáért“. Nem Pintér Károly káplán ur a szoros értelmében vezeti is a juuuíua iparosokból I álló dalárdát; még pedig ritka buzgalommal és kiváló szakértelemmel. — Mit szóljunk Illés Gyula úrról? a ki monológjában egész őszintén bevallotta, hogy biz ő szereti a sovány és kövér nőket, de meg a középszerűeket is; nemkülönben a barnákat, szőkéket és vöröseket is. No már, hogy ezen kijelentéseit a szépnem tetszéssel ne fogadta volna — arról szó sincs; s ha kitűnő Ízlése idővel még nagyobb terjedelmet nyer, pl. azzal, hogy a közép-, alacsony- és magastermetü nőket is szeretni fogja, úgyszintén a fiatalokat, közópkoruakat és kevésbé fiatalokat is; akkor biztos lehet benne ő kelme, hogy „pártában“ nem marad. A műsor végeztével kezdetét vette a műtáncz, fogyott a műsor és a műbor, s hogy szün- óra alatt a műtósztok sem maradtak el, azt említeni is fölösleges. De már azt nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy mindezen műdolgok következtében a kedélyek és nézetek nagy változásokon mentek át. A többek közt csak azt emlitem, hogy pl. a kik szünóra előtt polgári-házasságpártiak voltak, azok a szünóra után a jelen állapotokkal teljesen meg voltak elégedve, s határozottan tiltakoztak a polgári házasság ellen. Ennek következtében esett meg aztán az a dolog, hogy két nemtánczoló ur véletlenül a gabona-árakról beszélgetvén, hozzájok ment egy tiltakozó ur, a ki határozottan kijelenté a két nemtánczoló ur előtt: „már most ne tessenek a polgári házasságról diskurálni!“ — A tánczraulatságnak anyagi sikeréről — legnagyobb sajnálatomra — nem szólhatok, mert az általános pártolást valóban megérdemlő tűzoltó-testületnek belügyeiben benfentes nem vagyok. Az anyagi sikerről tehát, mindössze csak annyit Írhatnék, hogy bevétel is volt, meg kiadás is. Ozorai. — A báttaszéki tűzoltóság által f. hó 13-án tartott tánczmulatsága úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen sikerült. A nagy vendégsereg közül föl- emlitendők: Agái dról, Wikkert Károly és neje, Wik- kert Hermin, Barcsi Mihály főparancsnok, Zsigmond sjegvző, Tihanyi István tanító, továbbá: Angyalffy Imrőné, Mayer Alajosné, Kleiszner Györgyné, Rull Nándnrné, if. Hohmann Józsefnő. Hegedüsné, Hegedűs Ilka, Schuler Malvin, Reisz Maris, Mayer Lina, Rovátsek Lina, Gótzi Jánosnő, Hofmeister Marcsa, Mészáros Mihálynó és Ritter Bálintné. Felülfizettek : Bauer Mátyás, Bauer Antal, Rüll Nándor ős Ohnmacht János 1—1 irtot. — A dombóvári önkéntes tüzoltó-testiilet folyó hó 13-án a „Korona“ vendéglő termében zártkörű tánczvigalmat tartott, mely daczára annak, hogy a vidéki vendég nagyon kevés volt, fényesen sikerűit. Szabó vendéglős ur kitűnő étel és italokkal szolgált Babári zenekara dicséretes működése mellett az ifjúság a tüzes csárdást majdnem virradtig járta. Felülfizettek: Lexa Z., Spitzer Sándor 4.40-4.40frt, Armuih Muki 3 frt 40 kr, Siebreich Károly 2 frt 40 kr, Frantsits József 2 frt 40 kr, Eery Ferencz, Kovács Jakab, Lemfer Lipót, Vadkerty Gyula 2—2 frt, Paunz Samu 1 frt 80 kr, Martaschek János, Schneider György, 1.50—1.50 kr, Grüuhut Ede, Pechsieder Ferencz, Rainer Adolf, Szabó József 1.40—1,40 kr, Fuchs Ferenc/, özv. Fein Simonné, Honig Sándor, Haberfeld Adolf4 Kőrös Géza, dr. Neumann Jónás, Rothermel Henrik, Ternyei Ármin 1_1 frtt Premgart Imre, Radics Ferencz, ’ Séhell János 50—50 kr, Adler Béla, Cserry István, Deutsch Arthur, Fleischmann Lipót, Fischer Ignácz, Goldschmied Zsigmond, Kőry Lajos, Magyar Zoltán, Pribai Ferencz, Paschkesz Emil, Regensberg Hugo;:*. Rippel András, Stern Dezső, Spitzer Vilmos, Tóth, János, Varga József, Mudder Dezső, Weisz Béla, 40—40 kr, Müller Adolf 30 kr, Neiter Lajos 20 kr. A felülfizetőknek köszönetét mond a parancsnokság. KÖZGAZDASÁGSzőlöszet jövője. Van alkalmam szakszerű szőlőszeti munkákat olvásni, mivel minden szaklap rendelkezésemre áll, olvasom bennük a kétségbeeső feljajdulásokat s ezekre vonatkozó óvintékedőseket, s jó tanácsokat, de ed- digelé nem találtam még egyet sem, ki a szög fejére talált volna, vagyis egy oly módot tudott volna ajánlani, mely megfelelne teljesen azon követelménynek, melynek megvalósítása alapos és czélhoz vezető lenne, úgy szőlőszetünk helyre állítását tekintve, valamint annak olcsó módon leendő e'őállitását is igazolná. Olvastam a szövetkezetek alakításáról, a hol az mondatik, hogy alakuljunk társulattá és járuljon valamelyik pénzintézet ennek a megvalósításához pénzáldozattal, előlegezze az intézet a befektetett tőkét, hogy jelenlegi kopár hegylánczolatokat ismét viruló szőlőtermő kincsesé teremthessük, mint volt ezelőtt lrirvTTAn aIt m A/rLifFAÍ ^ On a L ÍaI n*TT A I A faÍa1 í»n A 1 aIt intézet, mely ebbe az amortisátióba belemenne, hogy lehet ily fogalom? tegyük fel, hogy 1600 Q öles szőlő újjá alakítása 800 írtba kerülne, a mi bizonyos, hogy ily kezelés mellett, midőn mindent pénzért kell tétetni és még felügyelők is ebből a kölcsön vett összegből javadalmaztatnak, igy a 800 frt nem is túlzott számításon öt évi átlagot számítva és ekkor van ennek fedezésére 320 frt bevétel, marad tehát öt év múlva 480 frt adósság, melynek kamatait s törlesztéseket kell fizetni és még a családi élelem ruházata is ezen 1600 □ öl évi jövedelmó-- bői lesz fedezendő. Kérdem a nagyérdemű olvasó közönséget, vájjon képzelnek-e egy oly pénzintézetet, mely 1600 □ öl kopár földterületre 800 frt kölcsönt megszavazzon ? de még nem csak ez az akadály, hanem az is, hogy lesz-e ember, ki ezen vállalatba belé menjen ?, de meg az sem bizonyos, hogy sikerülni ‘fog-e a művelet, nem pusztul-e ki 5—6 év múlva a szakszerűtlen kezelés mellett, akkor pedig nézhetne az intézet egy nagyot, midőn a befektetett tőke oda vesz, az évi zárszámadás a részvényes pénzintézet tagjait csődbe kergetné. Nagyon is jól fogta ezt fel Szegzárdon Szigeth Gábor intézeti vezérigazgató ur, egyszersmind minta- gazdász, hogy ez lehetetlen, midőn Miklós Gyula kormánybiztos ur felvetette ittléteié alkalmával azon nézetét, hogy szövetkezetté alakuljanak. Nem, uraim ez keresztülvihetetlen igy, hiába okoskodnak igy az urak, lehetetlenséggel határos eszménykép ez, mely papiroson fényes jövőt igér, de természetbe átvive, egyesek bukását idézné elő. Legyen szabad nekem is egy szerény indítványt előterjesztenem, s vitassuk meg ezt is, szóljanak hozzá szakemberek ép úgy, mint laikusok, mert a mi szép és jó, ne nézzük azt, hogy kinek agyában fogamzott meg, hanem azt vegyük figyelembe, hogy megfelel-e a czólnak vagy sem. Nekem az az egyedüli indítványom, hogy először is adassák alkalom és mód a szőlőtermelő közönségnek arra nézve, hogy a különböző amerikai s/őlőfnjok kellő mennyiségben álljanak rendelkezésűkre, honnan az alanyokat beszerezhetni legköny- nyebben és olcsón képes lesz a termelő, ezt pedig úgy vélem legkönnyebben elérhetni, ha minden község köteleztetni fog szőlőterülete nagyságához mérten, egy amerikai szőlőtelepet létesíteni, a kellő mennyiségű és fajú alanyokat ezen telepre adná a szegzárdi szőlőtelep ingyen, ezután köteleztessék minden szőlőtermelő, hogy szőlőterületéhez aránylag egy ötödrészét megrigolirozni és ezen munka kötelesség teljesítése öt éven keresztül folytattassék, s ekkor már minden területe meg lesz forgatva, de már öt óv múlva lesz oly szőlőterülete, mely teljes
