Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-04-01 / 14. szám

1894 április 1.

5

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (14 sz.)

Uj hazát, nagyobbat kellett keresniük, annyira I elszaporodtak hunok és magyarok.

Merre mentek, hová jutottak, elmondom nektek később.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Dombovárott 1894. márczius 4-ón a Kaposvizet levezető társulat rendes közgyűléséről.

Jelen voltak: Elnök Dőry József. Jegyző: Makfalvay Géza, Francsics József alelnök, Dob- rovszky Kálmán mérnök, Leimetzer Lajos pénztárnok, s mint miniszteri biztos Póch Béla kultúrmérnök.

1. A személyes rósvótelre jogosítottak részéről: Dőry József 30, Bobics Antal 30, Dőry Vilmos 30, Dőry Dénes 30, Paál József 30, Altstädter József 12, Hainrichfy Ádám 18 szavazattal herczeg Eszterházy képviseletében összesen 180 szavazattal, Makfalvay Géza, Kund Bélánó részéről 2, gróf Pergen Antal részéről 4, a Kegyestanitórend részéről 6 szavazattal, dr. Vaszary János, gróf Hunyady László és Kálmán részéről 3, gróf Festetics Kálmán és Vilmos részéről 9, Tóth Ödön, gróf Vimpfen Simon részéről 8 szavazattal, összesen 226 szavazat.

II. A szövetkezés utján szavazattal bírók részéről :

Taszár község képviseletében Egerszegi Ferencz, Szabadi község képviseletében Sebők József 2, Bir- kenstokk István 1 szavazattal, Attala község képviseletében Takács Kristóf 1, Orbán Mihály 1, Cséplő József 1 szavazattal, Csorna község képviseletében VisnyeL Imre 1, Király József 1 szavazattal, Ó- Dombovár község képviseletében Takács Vendel 1 szavazattal, összesen 12 szavazat.

Minthogy pedig a társulatnak összesen 398 szavazata van, s az alapszabályok 13 §-a szerint a közgyűlés határozatképességéhez a szavazatok egynegyed részének jelenléte szükséges ennélfogva — tekintve, hogy 238 szavazat volt jelen a közgyűlésen — ennek határozatképessége megállapittatott.

Ezután következő tárgyak tárgyaltattak és in- tóztettek el:

1) Az 1893. évi számadások az 1893. évi már- cziúsi közgyűlésen megválasztott számvizsgálók Altstädter József, Hainrichfy Ádám és Beiszperger István által megvizsgáltatván és helyeseknek találtatván egyhangúlag elhatároztatott: Az 1893. évi számadások szerint. I. Bevételek: 1. adóraegtéritós 6887 frt 04 kr. 2. 1892. évi maradvány 1367 frt 76 kr.

3. a tartaléktőkéből felszámittatott 500 frt — ösz- szeSen R754 frt 80 kr. II. Kiadások: 1. tiszti fizetések 1600 frt. 2. szégődmónyeseknék 4428 frt. 3. a napszámokra 859 frt 50 kr. 4. anyagok és szerszámokra 108 frt 43 ki*. 5. útiköltségekre 77 frt.

6. bélyegekre 50 frt 96 kr. 7. vegyes kiadásokra 153 frt 96 kr. 8. Irodaszerekre 192 frt 76 kr. ösz- szesen 7470 frt 61 kr. Tehát a maradvány 1284 frt 1Ö kr. Minélfogva pénztárnoknak a felmentvóhy

1893. évre megadatik.

2. Előterjesztetett az 1895. évi költségelőirányzat a, választmány javaslatával, minek folytán egyhangúlag határoztatott:

Az 1895. évi költségelőirányzat a választmány javaslata értelmében következőleg állapittatik meg.

Bevételek: 1. remélhető pénztári maradvány

1894. évről 1284 frt 19 kr. 2. az 1881: XLII. t.-cz. 15. §. értelmében a védmüvek évi fenntartási költségeinek visszatérítése fejében megállapittatott 6887 frt Ó4 kr. összesen 7171 frt 23 kr.

II. Kiadások: 1. tisztviselők évi fizetése 1600 frt

2. három felügyelő és 24 béres fizetős 4428 frt.

3. napszámosok 1000 frt. 4. utazási költségek, napidijak, nyomtatványok és póstaköltségek 200 frt 23 kr.

5. az ezredéves kiállításban leendő részvevős költségeire megszavazott 500 írtnak első fele 250 frt. összesen 7478 frt 23 kr. Ezek szerint a társulat kiadásait a bevételek fedezvén az 1895. évre fenntartási költség nem vettetik ki. A tényleg mutatko^ zandó felesleg tekintetőben az 1895. év lezártával fog intézkedés történni.

Í

3. A választmány előterjeszti a társulat vagyoni állását, mely szerint:

1. Tartaléktőke: a. Az 1892 dec/. 31-óig tőkésített 10553 frt 76 krból a folyó költségekre fordított 500 frt levonása után maradt 10053 frt 76 kr. b. ennek 1893. évi 5% kamat 518 frt 54 kr. összesen 10572 frt 30 kr. = 10572 frt 30 kr. — 21144 k. 60 f.

II. Forgótőke: a. Az 1892. évi számadás szerinti pénztári maradvány a pánztárnok kezén: 1367 frt 76 kr. b. az 1893. évi bevétel 6887 frt 04 kr.

c. a tartalék tőkéből kivett összeg 500 frt. összesen 8754 frt 80 kr. — 8754 frt 80 kr. =: 17509 k. 60 f. együtt 19327 frt 10 kr. = 38654 k. 20 f. melyből < \ levonva az 1893. évi számadás szerinti kiadást 7470 frt 61 kr, zz 14941 k. 22 f. a társulat összes vagyona 11856 frt 49 kr. zz 28712 k. 98 f.

Egyhangúlag határoztatott a közgyűlés ezen vagyonkimutatást tudomásul veszi és utasítja pénz- tárnokot, hogy a társulat pénzét ezután is a dombóvári takarékpénztárba helyezze el 5% kamatra; az 1284 frt 19 kr. készpénzt pedig — a mennyiben a folyó kiadásokra szükséges számadás kötelezettsége mellett tovább is tartsa pénztárában.

4. Olvastatott a mérnöki jelentés az 1883. évi munkálatokról ős javaslata az 1894. évben foganatosítandó munkálatokról, valamint a választmánynak ezekre vonatkozó javaslata:

Egyhangúlag határoztatott;

A mérnöki jelentős a választmány javaslata értelmében tudomásul vétetik, kinyomatása s a tagoknak megküldése elrendeltetik, egyúttal utasittatik a mérnök, hogy a javaslott munkálatokat foganatosítsa s a kurdi vizmőrcze vizállási adatait jövőre is az illető szakasz felügyelővel jegyeztesse; mert a társulat anyagi ereje nem bírja meg e czélra egy külön közeg alkalmazását, és mert az óránkénti adatjegyzések úgy is csak akkor szükségesek, midőn rohamosan emelkedik a csatorna vize; ekkor pedig a felügyelők a csatornán úgy sem dolgozhatnak.

5. Az 1894. évi számadások megvizsgálása. Egyhangúlag megválasztattak számvizsgálókká: Altstädter József, Reiszperger István és Hainrichfy Ádám, póttagnak pedig Hirsch Ödön.

6. Tárgyaltatott a választmány javaslata az első kerületi kultúrmérnöki hivatalnak ama tervezete tárgyában, hogy a Siócsatornának a Kaposvizet levezető társulat keretébe eső, az ozorai hid és Simon- tornya közti része 7551 frt 60 kr. költséggel szabá- lyoztassék s illetőleg megásassák.

Egyhangúlag határoztatott:

A választmány javaslata elfogadtatik s minthogy a közölt műszaki adatokból az tűnt ki, hogy a Kaposvizet levezető társulat terhére czőlba vett szabályozásnak az a főczólja, hogy más társulatok árterei jobban ármentesitessenek ennélfogva a közgyűlés nem tartja a kaposvizet levezető társulatot, melynek e szerint a tervezett szabályozás nem áll érdekében, a kérdéses szabályozás foganatosítására kötelezhetőnek, a mennyiben azonban a Siócsatornának tervezett egész szabályozása a kérdéses szabályozás mulhatlanul maga után vonná, hogy az említett csatornarész az előre láthatólag nagobb vízmennyiség bevezetésére alkalmasabbá tétessék, a közgyűlés ez által is saját társulata árterének aránylag csak kis részét látja érdekeltnek, mert a Siócsatornán lefolyó nagyobb viz a Kaposvizet a Kapos- csatornának csak kis részén tarthatja vissza.

Minthogy pedig sem igazságos, sem méltányos nem lehet az, hogy egy társulat árterének kis része miatt az egész társulat oly tetemes költségekkel terheltessók, ennélfogva a közgyűlés felkéri a m. kir. minisztériumot, hogy saját hatáskörében eszközölje ki, miszerint a Kaposcsatorna árterének a csatorna jobb oldalán az ozorai határban fekvő része, továbbá a majsai ős némedi-i határokban a Sióra dűlő része, végre a simontornyai, várni és dádi határokban fekvő részre, mely összesen mintegy 2300 k. hold területű, csatoltassők azon társulat árteréhez, melynek érdekében a tervezett szabályozás leginkább áll. Ez esetben a Kaposvizet levezető társulatok törvényszerinti kötelessége lesz tartaléktőkéjének az átcsatolt ártérhez arányló részét, valamint az évi adómegtóritési összegnek arányos részét az illető társulatnak átengedni.

7. Olvastatott a választmány javaslata az ezredéves kiállításon leendő részvevős tárgyában.

Egyhangúlag határoztatott:

A kaposvizet levezető társulat át van hatva ama hazafias törekvéstől, hogy az ezredéves kiállításon hazánk kulturális fejlődése bemutattassék, miért is kész ezen kiállításban részt venni azon csekély eszközökkel, melyek rendelkezésére állanak. E czélból elkészíti a társulat monographiáját, a mire Dobrovszky Kálmán mérnököt ős Makfalvay Géza titkárt kéri fel, ezen monographiát, valamint az ártérnek a szabályozás előtti és jelenlegi állapotát feltüntető térképeket a csatorna hossz- ős keresztszelvényrajzát ős az utóbbi években gyűjtött vizállási adatokat feltüntető graphikus térképet készséggel állítja ki, végre kész hozzájárulni a vízügyi pavilion költségéihez az e kérdésben 1893. decz. 18 án a földmivelésügyi minisztériumban tartott értekezlet megállapodásához képest árterének minden holdja után 1 kr. vagyis összesen 204 frt erejéig, mely czólokra ossz sen megszavaz 500 irtot akként, hogy ennek fele az 1894. másik fele pedig az 1895. évi költségvetésekbe vétetik fel.

Erről az ezredéves országos kiállítás vizépit- kezési stb. albizottsága értesítendő lesz.

8. A jegyzőkönyv hitelesítésére egyhangúlag kiküldettek:

Paál József és Hainrichfy Ádám.

Több tárgy nem lévőn, a közgyűlés befejeztetett s a jegyzőkönyv bezáratott, Kmf.

Makfalvay Géza, jegyző. Dőry József, elnök.

Hitelesítjük:

Paál József, Hainrichfy Ádám.

Adakozzunk Kossuth szobrára!

Kossuth Lajos édes apánk neve élni fog örökké, az Ő szelleme köztünk marad, az Ő alkotásai meg nem semmisülhetnek s porhüvelye elhamvad, de szellemének fénye ragyogni fog hazánk egén.

Emléke be van ugyan oltva milliók szivébe, de szent kegyeletünk érzete nem engedi, hogy a nemzet filléreiből ne emeljünk a szellemóriásnak, a magyar nemzet igaz

atyjának olyan oltárt a haza szivében, a mely előtt leborulva, áldhassuk a magyarok Istenét, ki nekünk Őt adta.

Adakozzék Kossuth Lajos szobrára á haza minden hű fia, hogy méltó legyen a megdi- csőült szent emlékéhez.

Mi is megindítjuk a gyűjtést s elfogadjuk a legcsekélyebb összeget is; mert az a magasztos czél, hogy Kossuth szobra valóban a nemzet filléreiből emeltessék.

Kossuth szobrára szerkesztőségünkbe ujabbán az alábbi adakozások küldettek:

André István 50 kr, André Istvánnő 50 kr, Schandl Feroncz 1 frt, Erb György 1 frt, Hann István 1 frt, Ludwig József 1 frt, Sándor György 1 frt, Steiner Károly 1 frt, Fránek János 50 kr, Jilk Sándor 60 kr, 8 .frt 10 kr. — Multheti gyűjtés 32 frt 10 kr. — Összesen 40 frt 20 kr.

Előfizetési felhívás

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1894. évi XXII. évfolyamának ll-ik- negyedére.

Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr =

3 korona, egy lióra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők.

Hogy a lap szétküldéséhen fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek.

A kiadóhivatal.

KŰLÖNF ÉL ÉK.

— Kossuth Lajos temetése. A nemzet mélységes fájdalmában némi vigaszt nyújt az a tudat, hogy Kossuth Lajos porhüvelye nem idegenben, hanem az imádott haza földjében fog nyugodni. Kossuth Lajost visszakövetelte a nemzet, az a nemzet, melynek egész életén keresztül világitó oszlopként ragyogott.' Ma helyezik a budapesti kerepesi sirkertben örök nyugalomra. Az egész ország millióinak igaz, benső részvéte kiséri sírjába azt a félistent, kinek emléke legyen ezerszer áldott az idők végezetéig.

— Tolnavármegye részvéte. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága márczius hó 29-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy Kossuth Lajos elhunyta felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvében ad kifejezést, az elhunyt ravatalára koszorút helyez, a gyászoló családhoz részvétiratot intéz és Simontsits Béla alispán vezetése alatt küldöttségileg vesz részt a temetésen, a Budapesten felállítandó Kossuth- szoborra pedig 200 frtot szavazott meg. A nagyszámú küldöttség Simontsits Béla vezetése alatt tegnap utazott fel Budapestre.

— A szegzárdi izraelita hitközség elhatározta, hogy Kossuth Lajos elhunyta alkalmából kedden d u. 5 órakor isteni tiszteletet tart, a temetés napján pedig az iskolában nem lesz előadás.

— Gyász isteni tisztelet Kossuth Lajosért. A szegzárdi ev. ref. templomban Kossuth Lajos temetésének napján Bor zsák Endre ref. lelkész gyászisteni tiszteletet tart, mely alkalommal a templom is gyász-külsőt ölt s a ref. énekkar pedig gyászdalokat fog énekelni.

— Kegyelet. A szegzárdi kereskedelmi ifjak egyesülete márczius hó 28-án tartott gyűlésükben elhatározták, hogy Kossuth Lajos halála fölött érzett kegyeletüknek kifejezést adandó, 8 napon keresztül gyászszal bevont nemzeti szalagot hordanak kalapjukon.

— A szegzárdi kereskedelmi egylet márczius hó 27-én tartott választmányi ülésében hozott hatá- nozatához képest babór-koszorut helyezett Kossuth Lajos ravatalára. A koszorú fehérselyem szalagján a következő felírás volt olvasható: „Kossuth Lajosnak, a szegzárdi kereskedelmi egylet.“

— A szegzárdi Izr. hitközség elöljárósága múlt hó 28-án tartott ülésében végleg megállapította egy korábbi határozata szerint Kossuth Lajos emléke