Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-04-01 / 14. szám

£ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (14. sz.) 1894. április 1. iránti kegyeletének kifejezéséül elrendelt gyászisteni- tisztelet megtartásának napját és rendjét. Ezen ülés határozatai értelmében a gyászistenitisztelet f hó 3-án, az-az kedden délután 5 órakor lesz megtar­tandó, mely alkalommal dr. Ungár Simon rabbi em­lékbeszédet mond. Salamon Ármin elnöklete alatt egy Pirnitzer Manó, Kron Sámuel és Pollák Ignácz urakból álló bizottságot küldött ki, mely megbizatott, hogy az istenitisztelet czőljának megfelelően a tem­plomot a gyász jeleivel csinosan feldíszítéssé és a kellő rend fentartásáról gondoskodjék. — Kossuth temetése napján., azaz ma a szeg zárdi kereskedők Udvardy Sándor indítványára délelőtti 10 órakor bezárják üzleteiket.- Gyászünnepély. Báttaszóken Kossuth Lajos elhunyta alkalmából ma a városházán gyász ünnepélyt tartanak, melyre minden egyesület meg­hivatott. Alkalmi beszédeket tartanak Holndonner Ferencz plébános és Hradek Károly segédlelkész, előbbi német, utóbbi pedig magyar nyelven. — Tolnán, e katholikus váro.'ban, a városhá­zán, a tűzoltósági laktanyán, a zsidóiskolán, két ka­szinón, két takarékpénztáron, az iparos egyleten és sok magánházon künt voltak a gyászzászlók az első szomorú reggel óta. Miután Péchy prépost a uála zászlókitüzésért járó Anaigl Ferencz, Varga és Tóth iskolaszéki tagoknak azt mondá, azért nem tűzi ki: mert nincsen. Geisz László azonnal csináltatott saját költségén két zászlót és most már a kath. népiskola, a katholikus nőegylet épületein is künt van a gyász jelvény. A tolnai kaszinó márczins 25-én közgyűlése határozatából Turinba részvéttáviratot küldött és megbízta elnökét, hogy a katholikus és zsidótem plombán tartandó istenitiszteletet eszközö'je ki. A tolnai „Köregylet“ márczius 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen határozta el Kossuii Lajos iránti ke­gyeletét jegyző könyvében megörökíteni. Gyűjtések általánosan folynak. — Gyászünnepély Kossuthért. Báttaszék nagy­községének mintegy százra menő polgára márczius hó 28-án értekezletet tartott a városházán gyászün­nepéi j megtartása czéljából. Elnöklő biró Tafner János megnyitván az értekezletet, keresetlen, de an­nál lelkesebb szavakkal az értekezlet czélját meg­világította. Az értekezlet az ünnepély megtartását lelkesen magáévá tette és a következő urakból álló szükebb bizottságot választotta: elnök Hohmann Jó­zsef kereskedő, jegyző Engel Mór; tagok: Schuler József, Liebhauser István, Szélig Gáspár, Máyer Alajos, Halász István, dr. Kovács Bálint, dr. Bosz- kovitz Mór, ifj. Hohmann József, Holndonner Ferencz, Hradek Károly, Rovatsek Pál, Máyer József. Az értekezlet a község részéről héttagú küldöttséget meneszt Budapestre a temetésre, mely Báttaszék közönsége nevében koszorút helyez Kossuth rava­talára; a koszorúra nyomban 30 frt gytijtetetf. A rendező bizottság a következőkben állapodott meg: Ápril 1-én, vasárnap délelőt fél 10 órakor Bátta- szék összes lakossága a városházára hivatik össze. A dalárda gyászdalt énekel, utána főtisztelendő Holndonner Ferencz német, Hradek Károly segéd­lelkész és Engel Mór magyar gyászbeszédeket tar­tanak ; mire a dalárda egy hazafias énekkel zárja be az ünnepélyt. Az ünnepélyre 16 különféle testü­let és egylet, úgy az öszes tanuló ifjúság ólén a tanítókkal gyászlobogó alatt vonul ki. Lázas tevékeny­séget fejt ki a bizottság, mi okvetlenül az ünnepély inpozáns sikerültét éredmónyezi. — Plébánosi instelláczió. Wosinszky Mór szegzárd-belvárosi plébános ünnepélyes beiktatása — mint már előre jeleztük — husvót másnapján ment végbe, mely alkalommal a tágas templom minden részét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A hívek előtt Razgha Lajos káplán felolvasta grófCsáky Albin vallás- ás közoktatásügyi miniszter kinevezési okmányát és dr. Dulánszky Nándor megyés püs­pök iratát, melylyel a kinevezett plébánost uj állá­sában megerősíti. A beiktatási szertartást a püspök megbízása folytán Péchy József tolnai prépost-plé­bános, kerületi esperes végezte, ki hosszabb beszéd kíséretében kiemelte Wosinszky Mór érdemeit. Ezután az uj plébános — az idő előrehaladottságára való tekintetéből — csak rövid, de tartalmas szép szónoklatot tartott, kérve híveit, hogy bizalommal viseltessenek iránta, és ajándékozzák meg szerete- tökkel, mert ő azért jött, hogy híveit boldogítsa és ezért szerető atyjok kiván lenni, ki mindenben kész örömmel szolgál jótanácscsal, lelki vigaszszal mind­azoknak, a kik bizalommal fordulnak hozzá. A tem­plomi ünnepi aktus végeztével tisztelgések voltak az újonnan beiktatott plébánosnál. Szegzárd nagyközség elöljáróságát dr. Hirling Ádám főjegyző, a szeg- zárdi lóm. kath. hitközségi tanácsot és iskolaszéket pedig Bod a Vilmos orsz. gyűlési képviselő, világi elnök vezette. A tisztelgőket Wosinszky Mór esperes-plébános szívélyesen fogadta s a szónokok szavaira melegen válaszolva, kijelentette, hogy első kötelessége lesz híveinek boldogitása. — Kinevezés. Ő felsége a király Kulin Sán­dor szegzárdi kir. jbirósági albirót a kaposvári ügyészséghez, Schneider Gábor szegzárdi kir. jbirósági albirót pedig a szegzárdi ügyészséghez ne­vezte ki alügyészszé. — Egyházi kinevezések. Az ősrégi pécsi szé­keskáptalan két uj minden tekintetben derék taggal szaporodott S p i c s z János paksi apát-plébános és Pozsgay József püspöki titkár személyében. Az erről szóló legfelsőbb királyi kéziratot a követke­zőkben adjuk: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére a pécsi székeskáptalannál Troli Ferencz olvasó-kanonoknak a székesegyházi nagy prépostságra, dr. Zsinkó István őrkanonok- nak az olvasókanonokságra és a Szt.-Ágodonról ne­vezett kis prépostságra, dr. Dobszay Antal székes- egyházi főesperesnek az énelclő-kanonokságra, S z e i- fricz István tolnai főesperesnek az őrkanonokságra, Walter Antal idősb mester-kanonoknak a székes- egyházi főessperességre és dr. Lechner János ifjabb mester-kanonoknak a tolnai főesperességre va'ó fokozatos előléptetését jóváhagyom és az ennek folytán megüresedő idősb mester kanonokságot S p i- esz János paksi apátplébánosnak, az ifjabb mester- kanonokságot pedig Pozsgay József püspöki titkár­nak adományozom. Kelt Cap-Martinban, 1894. évi márczius hó 9-én. Ferencz József, s. k. Gróf , Csáky Albin, s. k. — Uj plébánosok. A p p o n y i Sándor gróf, mint kegyur, az apari plébánosi állásra Klein József lengyeli plébánost, a lengyeli plébániára pedig Her­gel1 József hőgyószi káplánt nevezte ki. — Jótékonyság. Wosinszky Mór szegzárdi belvárosi plébános a helybeli tűzoltóságnak 50 koronát adományozott, mely nagylelkű adományért lapunk utján mond hálás köszönetét: a parancsnokság. — Missió. A jé/ustársasági atyák a nagyhót alatt missiót tartottak Ó-Dombovárott, melynek költ­ségeit Troli Ferencz pápii praelatus, ismert bőkezű meczenás vi elte. — Uj tagok. A szegzárdi kereskedelmi egylet legutóbb tartott választmányi ülésében rendes tag­jai közé fo’ytatólag felvette Schloss Lajost és Rockenstein Salamont, kültagjai közé pedig Strausz Sándort Dudaföldvárról. — Helyettes tanító. A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék márczius hó 27-ón tartott ülésében Rivószy János belvárosi beteges­kedő tanitő helyettesítésével három havi időtar­tamra Bárt fai János oki. tanítót bizta meg. — Nyilvános köszönet. Wosinszky Mór s/egzárd-belvárosi esperes-plebános instellácziója al­kalmából 100 koronát küldött a szegzárdi szegények részére. E nemeslelkü kegyes adományért lapunk utján mond köszönetét a szegények nevében Tak- ! l'er József városi biró. — Tanítói közgyűlés. A Tolna, Baranya és Somogy megyékre kiterjedő izraelita tanitó-egylet ápril hó 24-én Pécsett közgyűlést tart. Tárgyai lesznek: elnöki megnyitó, a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása, Róth Áron siklósi kér. rabbi értekezési a régi és az uj iskoláról, dr. L ő w i L i p ó t felolvasása az iskolai hygiénáról. K o h n Mór tanító a nép- és a középiskola közötti viszonyt fogja ismertetni. A Pécsre érkező idegen tanítók felkéret- j nek, hogy több nappal a közgyűlés megtartása előtt i jelentkezzenek az egyesület elnökénél, ki elszállá- i solásukról gondoskodni fog. — Fegyelmi vizsgálat. Tudvalevőleg a szegzárdi j róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék a Rill-fóle sikkasztásból kifolyólag maga ellen felettes egyházi hatóságáná1, a megyés püspöknél a fegyelmi vi/s- gálát megindítását kérte. A megyés püspök a fe­gyelmi eljárást meg is indította, melyet dr. S z e re d y i József pécsi apát-kanonok elnöklete alatt egy vegyes bizottság folyó évi márczius hó 27-ón Szeg/árdon . ejtett meg. A bizottság tagjai voltak az elnökön kívül. Péchy József tolnai prépost-plébános, egyh kerületi esperes, a megye részéről pedig D ö r y ^ László, a központi járás főszolgabirája. A fegyelmi bizottság a hitközségi tanács és iskolaszékhez több ■ kérdést intézett, melyekre az adott határozott s ki- | merítő feleleteket jegyzőhönyvbe vette. A vizsgálat részleteit elárulni az indiszkréczió tiltja, s azért csak annyit jelentünk ki, hogy konstatáltatott, mi­szerint Rill N. János öngyilkossá . lett pénztáros 2916 frt 12 krt sikkasztott a hitközségi adóból. — Hymen. Klen Jakab pócsváradi iparos el­jegyezte Müller Netti kisasszonyt Szegzárdról. — Hol volt a czikádori apátság ? Erre a kér­désre határozott feleletet találunk Bókefi Rémig dr., cziszterezita rendű áldozópap és egyetemi ma­gántanár most megjelent „A czikádori apátság története“ czimü s kitűnő tollal irt könyvében. A 140 lapra terjedő értékes történeti müvében kózzel- foghatólag bebizonyítja Fushoffer ellenében, hogy a régi czikádori apátság nem a Czikó közelében ma islátható rom okhelyón, hanemBátta- széken keresendő. — Jóváhagyott alapszabály. A miszlai katholi­kus kör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — A paksi országos vásár. A m. királyi ke­reskedelemügyi miniszter megengedte,. hogy Paks községben a folyó évi május hó 14. és' 15-Óre eső’ országos vásár ez évben kivételesen április 16. és 17-én tartassák meg. — Egy tanító utolsó kívánsága. Bonyhádról Írják, hogy a közeli Mőcsény községben néhány hét előtt megbetegedett Geyer Henrik, az ottani tanító. A hetvenháram éves aggastyán a hét elején, életének végét érezvén közeledni, csak azt kívánta: Ha c-ák addig élhetnék, mig Kossuth Lajos! A végzet meg­hallgatta kívánságát. E hó 20-án hunyta, le sze-1 meit örök álmára Kossuth Lajos és 21-én követte a halálba az öreg Geyer, ki még tudomást nyert Kossuth haláláról. — Nem szól a nagy harang. Sokan kérdez­gették egymástól, s külünböző módou magyarázgat- ták, hogy miért nem szólt már napok óta a belvá-. rosi nagyharang? Leginkább azt terjesztették el, hogy az alig 3 éves nagy harang elődjének sorsára jutott, — megrepedt. — A harangnak nincs ugyan semmi baja, hanem a húzója törött e', de meg a harang állvány is annyira inog, hogy a harangozás veszélyes lehet. A bírói szemle, melyet a hitközségi tanács kórt, ápril hó 3-án tartatik meg. — Megrendítő öngyilkosság. Agáidon márczius hó 29-én megrendítő öngyilkosság történt. Bognár István agárdi lakost és feleségét a szegénység nagyon elkeserítette, ehhez járult még az is, hogy'Bognárt lopással is vádolták. A napokban ugyanis idézést kapottá bíróságtól, hogy kihallgattatása végett jelenjék meg, s ekkor Bognár forgópisztolylyal előbb nejét, azütán önmagát lőtte agyon. — Tüzeset Tolnán. Tóth György tolnai másod- biró azt álmodta tegnap éjjel, miközben fütyült a szél, hogy tűz van Tolnán és nagy a veszedelem; a miért is szombat reggel 9 órakor már a Dunáról jövet ballagott szekere, vízzel telt hordókkal, a Ma- lomutczában fölfelé, és ez mentette meg Tolnát a legiszonyúbb tűzveszélytől: mert szombat délelőtt a viharos szélben, Tolnán a Malom-utczában, Jjlink ha­lász kertjében tűz ütött ki és egy 15 négyszögmóter- nyi területen, hova sűrűn egymás mellett, elől és mögött 8 náddal és fazsindellyel fedett házacska s/ögellik (melynek tűzifája itt van felhamozva) és Stern Adolf épületfa-raktár félszere, ezen a szűk veszedelmes helyen Rikker András és Ágoston Antal Tóth biró megállított szekerének vizével életveszély­ben azonnal a nagy szél daczára lokalizálták a, tüzet, hogy mire a tűzoltóság főparancsnokával gyorsan megjelent, csak egy kazal szalma, 2 öl tűzifa és néhány halászladik oldala esett áldozatul, azon a helyen, melytől épen olyan távol van egy kút, mint a Dunafolyó. — Csödnyitás. A szegzárdi kir. törvényszék, ^ mint csődbíróság Strasser Béla medinai kereskedő ellen 3568/p, 894 szám alatt a csődöt elrendelte. — Csődbiztosul ifjú Závody Albin kir. törvóuyszóki biró, — tömeggondnokul Dr. Beöthy Károly, helyet­teséül Dr. Müllér Ferencz ügyvédek neveztettek ki. — A közadós javainak zár alá vétele és leltározásá­nak foganatosítása végett Madarász János tamási kir. közjegyző küldetett ki. — A követelések beje­lentésére határidőül bezárólag 1894. évi május hó 7. napja, a felszámolási tárgyalásra 1894. évi május hó 12. napja, — a csődválasztmány megválasztására pedig 1894. évi május hó 15. n'ipja tűzetett ki. — Megyilkolt Inas. A dunaföldvári éjjeli őrök a napokban az utszéli árokban egy holttestre akad­tak. Az őrök a czifra libériáról csakhamarj ráismer­tek M e n y h e i Imrére, ki egy tekintélyes dunaföld­vári ügyvédnek volt szolgája. A szerencsétlen fején iszonyú baltacsapások nyomai látszottak, s igy bizo­nyos, hogy úgy lett meggyilkolva. A gyanú, mint értesülünk, Menyhei Imre testvórbátyjára irányul, kit — miután nála egy véres baltát is találtak — a csendőrsóg rögtön el is fogott feleségével együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents