Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-08 / 2. szám

s igy a kivitelnél 92560 írt tekintélyes fiszszeg, mint megtakarítás, mutatkozik.

De midfin az örvendetes eseményről, mely vármegyénket, annak lakosságát s utóbbinak létérdekeit oly közelről érinti, kötelességünkhöz híven beszámolunk, nem nyomhatunk el egy fájdalmas felkiáltást, hogy mikor lesz ez az ország abban a helyzetben, hogy kulturális érdekeiért, iskoláiért ily tetemes összeget áldozzon.

Hiszen ezen a pénzen meglehetett volna valósítani a vármegye régi óhaját: a ffigym- nasiurnol minden idegen segítség nélkül.

Szükséges a laktanya, elismerjük, de vannak ennél clfibbrevalóbb szükségletek is, de hát a fegyveres béke reánk erőszakolja e gyümöícsözés nélküli kiadásokat, hát csak nyögjünk alatta, ha művelődésben visszamaradunk is, ha iskoláink nyomorogni is kényte- j lenek I b.

A báttaszéki önk. tűzoltó-egylet közgyűlése.

A báttaszéki önk. tüzoltó-egylot újév napján tartotta meg évi tisztújító közgyűlését.

Derék egyletünk, mely h társadalom különböző egyesületei között a legszebb, de egyúttal a legnehezebb czélt tUzte ki maga elé; ennek megvalósítására önfeláldozó szorgalommal s kitartó Jel kés igyekezettől törokszik.

A tűzoltó egyletek joggal megkövetelhetik a társadalom minden osztályának osztatlan támogatását.

Mert nem érdemli-e meg tiszteletűnket, elismerésünket az a tűzoltó, a ki, midőn mindennapi kenyerének megkeresésén dolgozik, kUzd és fárad, munka közben meghallja a vészharang vagy a kürtös segélyt kérő szavát, felszereléseit magára kapva, futva-fut a vész színhelyére, hol erejét nem kímélve, veszélyt nein ismorvo, szeme előtt egyedül embertársa vagyonának, sőt. életének biztosítását tartva, Cítáni harczni kerekedik a bőszen romboló elemmel, mit a játszi könnyelműség, a gondatlanság vagy a szándékos rosszakarat gyújtottak, kárára családoknak, ijedelmére az egész lakosságnak.

Valóban elismerés és tisztelet illeti meg azt az embert, ki mellekczél és utógondolat nélkül, a humanizmus erényeitől áthatva, önként áldozza fel nyugalmát, teszi koczkára testi épségét, nem ritkán életét!

A vasárnap, január hó 1-én tartott közgyűlésre igen szép számmal gyűltek egybe a tagok. A közgyűlésen Dörnyoi Keren ez alelnök szívélyesen üdvözölte a szép számmal megjelent tagokat, örömének ad kifejezést, mert tudja, hogy mily nagy, liuma• nus érdekek vezetik az egyletet magasztos czélja - elérésében. Midőn ismételve s kétszeres örömmel | üdvözli az egylet tagjait, a közgyűlést megnyitottnak ; nyilvánitá.

Engel Mór, egyleti titkár felolvasta az elmúlt | közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet, mely észrevétlenül ! hitelesíttetett.

Ennek megtörténte után Schuler József képe- | sitett tűzoltó-tiszt, mint az egyletnek alparancsnoka I felolvasta az általa szerkesztett következő évi jelentést:

Mélyen tisztelt közgyűlés!

A báttaszéki önk. tü/oltó-testűlet 10-ik évi működéséről beszámolandó, nem vagyok azon kellemes | helyzetben, hogy a testület életében kimagasló eseményekkel örvendeztethetném meg a tisztelt közgyűlést.

Az 1892. év normális, csendes lefolyással vonult át az önkéntes tűzoltóság felett, a nélkül, hogy nagyobb mérvű tevékenységre módot nyújtott volna.

liátran jelenthetem mégis, hogy a testület kebelében működő tűzoltóink ez évben is hivén megfeleltek nemes feladatuknak. Vigyáztak, Őrködtek s bátran küzdöttek polgártársaik vagyona és élete megmentéséért.

A jelen It folyt évben önk. tüzoltó-testuletűnk- ben békés egyetértés és bajtársi benső szeretet áldása alatt működött:

a) 10 tiszt;

b) 8 altiszt;

c) 12 mászó;

d) 24 szivattyús;

kik mindannyian a testület részéről teljesen fel vannak szerelve ős az „Országos segély egyletnek“ tagjai.

Testületünkben a lefolyt év végével maradt ingok száma teszen, és pedig;

a) 48 működő tag;

b) 8 alapító tag;

c) 72 pártoló tag;

összesen 128, kikről rendes anyakönyv és törzskönyv vezeltetik.

Itt azonban mély sajnálattal kell megemlékeznem az olmult évben tagtársaink sorából elhalálozott érdemdús elnökünk, Ohrmaun Gusztáv, Csapó Gáspár segédtiszt ék Mészáros János pártoló tagról; könnyű legyen nekik a föld, mely poraikat fedi.

Ezzel kapcsolatban nem hagyhatom említés nélkül azon örvendetes körülményt, hogy a kormány által kibocsátott tüzrendtíszeti rendelet szerint a tü/oltás ügyének rendezése minden községre kötelező leg van kimondva, a tűzoltó — hivatása teljesítése közben — hatósági közegnek van elismerve s a hatósági közeget megillető oltalomban részesül; ezek szerint bizton várhatjuk, hogy a működő tagok létszáma mindinkább növekedni fog. Legyen tehát jövőben komoly feladatunk működő tagokat gyűjteni, mire is ezennel testületünk összes tagjait felkérni kötelességemnek ismerem.

Áttérve most a testület humanisztikus czőljaira,

_____TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (2. az.)

18

93. január 8.

örömmel k ontsa tálhatom, hogy az év folyamán az isteni gondviselés községünket megkímélte nagyobb szerencsétlenségektől. Tüzesetek fordultak ugyan elő, melyeknél tűzoltóink hivatásuknak buzgóu és egész odaadással megfeleltek, de szerencsére a romboló elem egy esetben sem öltött nagyobb mérvet

Tü/oltó-testttletünk a lefolyt évben tűzesetnél oltási szolgálatot teljesített három ízben 8 ezek közül:

tetőtüz volt

....................21,

ka

zaltüz.........................1.

Az „Önképzés“ sem hanyagoltatott el a lefolyt évben, amennyiben tartatott 8 rendes és egy disz- gyakorlat; azonkívül tartatott 1 közgyűlés, 2 választmányi és 4 bizottsági ülés; utóbbiakat leginkábba gyakorlaton meg nem jelenő tagok czéljából.

Eddig egyletünk működési részét ős testületünk főbb mozzanatait a tisztelt közgyűlésnek bejelentve, áttérek ezennel testületünk anyagi állapotának vázolására, melyre nézve a következő adatok szolgálBevétel:

a)

az 1891. évről volt a készpénz

maradvány az 1892. évre . . .

93

frt

98 kr.

b)

ehhez az 1892. évi bevétel . .

350

n

" »

összesen .

443

frt

98 kr.

Kiadás:

a)

„az országos segély alap“-nál a

|

tűzoltók évi biztositási dija . .

16

frt

50 kr.

b)

szolga dija

..................................

50

ft

9

c

)

tűzoltó-szerek beszerzésére . .

50

ff

10 „

d)

különféle kiadásokra ....

123

II

52 „

összesen

240

frt

12 kr.

így tehát összehasonlítva a bevételt

a

kiadásokkal, tesz a pénztári maradvány 203 frt 86 krt, mely összeg az 1893. évre, mint pénztári maradvány, a bevételi rovatban fog szerepelni.

Visszapillantva most az előadottakra, bátran állíthatom, hogy csekély tehetségünkhez mérten mindent megtettüuk testületünk érdekében, a mit jelen körülmények közt tenni lehetett.

Végül pedig kötelességem még megnevezni a tisztelt közgyűlés előtt azon bajtársaink neveit, kik kitartó buzgalmukért a folyó évben disz-érem viselésére jogosittatnak fel , nevezetesen: 10 évi szolgálatukért ezüst érmet nyernek: Angyalffy Imre főparancsnok, Schuler József alparaccsnok, Mayer Isván mászó osztályparancsnok, Kovacsits Ferencz szivattyús osztályparancsnok, Mayer Alajos szakaszparancsnok, Engel Mór titkár, Kitzenberger Péter csővezető, Kliebert András rajvezető, Boszkovitz Armin csővezető és Szóner István tŐrzskürtös.

Elhatározandó volna a mai közgyűlésen, hogy a megnevezett működő tagok számára a jelzett szolgálati érmek raegrendelendők és azok átadása alkalmával egyletünk 10 éves fennállása is megünnepeltessék.

Három évre terjedő megbízatásunk a mai naptól lejárván, köszönetét mondok úgy magam, mint az igen tisztelt főparancsnokom és többi tiszttársaim,

mentve, nem fogsz a búskomorságnak áldozatul esni, lesznek vidám napjaid annélkül, hogy orgiákat kellene tartani ezt megteremtendő, lesz a ki pusztai magányodat bearanyozza, aki pusztádat érdekessé teszi az egész vidék számára, agglegény odúd egy paradicsommá fog átváltozni, a mennyei esztétika élvezetéért úgy fogunk idejárni hozzád, mint a bucsujárók, oh! Marczi, Marczi, nem hiába fitymálódtál, válogatta!, ironizáltál gyógyithatlan szarkazmussal annyi sok szép leány között, hanem most ez uj ismeretségünkben megtaláltad az igazán hozzád valót. — Olyan széplelkü mint te, olyan fennkölten gondolkodik mint te: műveltebb, érdekesebb és szebb ugyan mint te, de ez igy szükséges is, hogy a házastársak harmóniája tökéletes le- hessen. Tudtam én mindig, hogy te csak aíTektálod a reálizmust és bensőd, a melyet még előttünk jó bará- taid előtt is féltve rejtegetsz, megrögzött ideálizmussal van tele, tudtam, hogy te nem nézel vagyonra a menyasszonyodnál, hanem annál inkább a modern műveltség legmagasabb színvonalára, ha ez párosítva van a ! tulfinomitott kellemmel . . . .«

»Meg vagy te bolondulva pajtás?« szakitá félbe az én nyakizlobban szenvedő Marczim üdvözlő ömlengéseimet, »mit fabulálsz itten nékem?«

»Hát nem lelked titkos indulatai azok, miket j »Misi«-ről írtál« kérdezéin.

»Oh igen, de csak nem hiszed, hogy feleségül mernék venni egy . . . egy . . . doktort I? Nem tudod, mily hiúk vagyunk, mi férfiak arra, hogy az asszony ne legyen — bölcsebb nálunknál? Hogyan j képzelhetsz magadnak családi boldogságot annélkül, !

hogy a feleség meghódolna a mi fölényünknek ? vagy miből álljon a férfiak fölénye? a testi szépség vagy fizikai erő csak nem képezheti a férfi fölényét a nő felett ? És hogy »Misi« fölöttem áll, azt magad bevallód. Oh barátom az a zsanér, a melynek én föltétlenül meghódolok : egy kedélyes falusi kis ártatlanság. Ki ha természetes ész és furfangban fölülmúl is esetleg bennünket, de az üde kis bájosnak a férj legyen az — oráculuma, és nem fordítva I«

*

• #

No tessék. így kellett nékem felülni őszinte gra- tulácziómmal.

Tanulság ebből — (némely féltékeny mama I talán most azt hiszi, hogy itten a megyei lap dió- héjjából a doktriner nevelési rendszer ellen prédikálva, akarok hatást csinálni — oh nem vesződöm vele — csak azt akarom mondani: tanulság ebből) nem lehet hinni annak, miket Marczi irkái.

Szilveszter Dunaföldvárott.

— Karczolat. —

Mikor még bál- és hareztéri tudósítója voltam j a Tolnamegyei Közlöny-nek, könnyű volt Szilveszter estéről beszámolnom.

Megírtam, hogy a kaszinó pazarul kivilágított terme rég nem látott olyan előkelő és disztingvált közönséget, mint ez este. Megittam, hogy a lányok ilyen meg olyan virágcsokrot képeztek, hogy a hajuk I

illata s a lenge ruháikból kiszivárgó »ylang-ylang« és »pacsuli« kábitó párával telítette meg a terem levegőjét. Ha még nagyobbat akartam mondani, hát azt írtam, hogy mikor a Márkus hegedűje megszólalt, akkor az isteni keringőhöz, az illatos atmoszférában kis szerelmes démonok röpködtek körül, hogy melegében dobogtassanak meg egy-egy gyengébb lányszivet. Azután felsoroltam azokat, akik jelen voltak s. azokat, a kik nem voltak jelen. Végül pedig konstatáltam, hogy a felekezeti jelleget nélkülöző estély remekül sikerült, esetleg valami jótékony czélra két forint huszonöt krajezárt jövedelmezett, amiért köszönet és hála illeti a buzgó rendezőséget, melynek élén például idősb Feigelstock Náthán vagy iíj. Ken- deresi Tihamér buzgolkodott.

Tempora mutantur ... Én is megváltoztam, de a Szilveszter a régi maradt. A báltudositóból tár- czairó lett s most ő fog beszámolni a földvári Szilveszter estélyről.

Hol kezdjem ? Azt hiszem, legjobb lesz az elején, mert elvégre minden dolog, kivévén a zsidó írást, az elején kezdődik.

A zeneestély kezdete ugyan nyolez órára volt kitűzve, de azért már félórával előbb megváltozott a nagy-uteza képe. Nemcsak azért, mert a sűrű pely- hekben aláhulló hó fehér szemfödővei takarta be a fagyos földet és alacsony háztetőket, hanem azért is, mert a nagy-uteza szokatlanul megélénkült Itt-ott ugyanis egy-egy tovamozgó, fekete alakot lehetett látni, ami nálunk esteli fél nyolezkor már csodaszámba megy. Először, mert világításunk nem engedi, hogy