Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-19 / 47. szám

1893. november 19. 5 == Állami adóvógrehatói vizsga. Csizmazia Jó­zsef m. kir. áll. végrehajtó ebbeli szakvizsgáját jó eredménynyel tette le a szegzárdi m. kir. p. ü. igaz­gatóság kebelében alakult vizsgáló bizottság előtt folyó hó 17-én. — Hivatalos órák megváltoztatása.. A szeg­zárdi m. kir. p. ü. igazgatóság hivatalos órái f. hó 17-ik napjától megváltoztak, a mennyiben a hiva­talos órák ezentúl reggel 8—12 óláig, délután 2—5 óráig, vasárnap pedig 9-12 óráig fognak tartatni. — Köszönetnyilvánítás. A szegzárdi róin. kath. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 16-án tartott ülésén jegyzőkönyvi köszönetét mondott Melirwerth Ferencz szegzárdi nagykereskedőnek s iskolaszéki tagnak azon nemes tettéért, hogy a báttaszék-utczai szegény iskolás gyermekek részére nagyobb mennyiségű könyvet .s taneszközt volt szi­ves ajándékozni. — Apró emlékek czimén fognak legközelebb meg­jelenni a pécsi Írói gárda egyik' jeles tagjának, Haksch Lajosnak szépirodalmi dolgozatai. Tudva­levőleg Haksch Lajos a „Pécsi Figyelő“ szer­kesztője, kinek élénk tolla alól már számos érdekes prózai dolgozat került ki A csinos kötésben megje­lenendő mű ára 4 korona s megrendelhető a szerző­nél Pécsett. — Kinevezés. A budapesti ítélőtábla elnöke Schwa.rczer Károly ügyvédjelöltet, tamásii lakost, a budapesti ítélőtábla kerületébe díjas joggyakor­noknak nevezte ki. — Eljegyzés. Wikkert Károly agárdi községi jegyző a napokban jegyezte el Bátán Csankó An­tal szeretremőltó leányát, Róza kisasszonyt. — Pályázat tanítónői állásra. A nagy-doroghi községi népiskolánál egy tanítónői állás jött ürese­désbe, melylyel 500 frt készpénz, szabad lakás és 7, hold kert élvezete van egybekötve. Tannyelv: magyar. A folyamodványok folyó hó 26-ig az iskola- széki elnökhöz küldendők. — A zala-egerszegi főgimnázium ügye. Zala- Egerszeg már régibb idő óta vágyakozik egy fő­gimnázium után. E kérdésben Klamarik miniszteri tanácsos elég őszintén és leleplezetlenül nyilatkozott az értekezleten, melyen Zálamegye főispánja: Svas- tits Benő, Csertán Károly alispán, dr. Ruzsitska tanfelügyelő ős Kovács Károly zalaegerszegi polgár- mester és több bizottsági tag részt vett. Klamarik miniszteri tanácsos első sorban Zala-Egerszeg nép­iskoláiról nyilatkozott, mint a főgimnázium alapjá­ról ős hangsúlyozta, hogy okvetlen el kell különí­teni az egyes osztályokat, továbbá létesítendők az elemi 5. és 6-ik osztályok. — A főgimnázium évi szükségletét 33600 írtban irányozza elő. Fedezetül fölvesz 350 tanulótól 24 frtnyi tandijat és 3 frt be- iratási dijat, ez összesen 7560 frt. A zala-egerszegi polgári fiúiskola megszűntével rendelkezésre áll, ille­tőleg évi fedezetet nyer 11000 frt. Zala-Egerszeg fölajánlott évi 5000 frtot. Zalamegye 3000 frtot, a nemesi pénztár 500 frtot, vagyis a fedezet 27600 frt, a hiányzó évi 6540 frtot az állam részéről kilátásba helyezte a miniszteri tanácsos. Az uj főgimnázium épületére vonatkozólag ragaszkodik az uj épülethez és pedig, hogy a város a szükséges 1 hold telket adja meg ős a megyével együtt fedezze a szükséges 120000 frt építési költséget. Ez összegből a város adjon egyszersmindenkorra 50000 frtot, a megye pedig a fedezetre emelje föl föntenb említett 3000 frtos részesedését 5000 írtra, a nemesi pénztár pe­dig évi 500 frt helyett adjon 1000 frtot. Zala-Eger­szeg város kijelenté, hogy 40000 írtnál többet nem adhat és kilátásba helyeztetett, hogy a 10000 frt fe­dezését az állam magára vállalja. ügy látszik: Zala-Egerszeg megkapja a főgimnáziumot! — Elhalasztott premier. A népszínházban, me­gyénk kitűnő írójának, R á t k a y László uj népszín­művének, a „Csillaghullás“-ndk f. hó 17-ére hirde­tett premierjét — Blaha Lujza asszony közbejött betegsége miatt — nem tartották meg. A nagy mű­vésznő, ki a darab főszerepét viszi, oly erős influ­enzába esett, hogy az ágyba döntötte. — Lóvásárlás a honvédség részére. A pécsi 8. h. h. ezred parancsnok értesítése szerint nevezett ezred részére a lóvásárlás november 2Lén Dombo- várott, 22-én Kurd-Csibrákon, 23-áu Pinczehelyen, 24-én Simontornyán, 25 Kajdacson, 26-án Szegzár- don tartatik meg. — Elgázolt szolga. Búzás Ferencz kaszinói szolgát csütörtök délelőtt egy egyfogatu kocsi a Garay-tőren elgázolt; a ló és a kerekek keresztül gázoltak a fiun, ki mindezek daczára csak könnyű sérülést szenvedett. — Tüzeset. Thiringer József pálfai lakos háza a napokban ismeretlen okból kigyult s a padláson felhalmozott kukoricza és nagy mennyiségű dohány­nyal a lángok martaléka lett. — Az éber magtárör. Br. Schoszberger Zsigmond felső-ireghi földbirtokos magtárába a na pókban Tóth Pete Lajos, Berta János, Csajághi Mi­hály hírhedt tolvajok álkulcscsal behatoltak, hogy a magtárt alaposan megdőzsmálják. Horváth Mátyás éber magtárőr azonban a tettesekre rálesett ős midőn a tolvajok a magtárban már bent voltak, az ajtót kívülről rájuk zárta. Ezután fellármázta a cselédséget, de a gonosztevők ezalatt kifeszitették a magtár egyik szelelő rostélyát és azon megmene­külni óhajtottak. A magtárőr a cselédséggel együtt üldözőbe vette a tetteseket, kik közül Berta Jánost sikerült is elfogniok, ki azonban ellenszegülés közben annyira megsérült, hogy a szegzárdi közkórházba kellett szállítani. Berta János czinkostársait nem akarta ugyan elárulni, de a nyomozás során mégis kiderült, hogy kik voltak a bűntársak. — Eltűnt. Pi Kovács Jánosnő f. hó 1. ős 2. közötti éjjel alsó-nyéki lakásáról nyomtalanul eltűnt. Hosszú keresésre a szerencsétlen asszony holttestét folyó hó 16-án Báttaszéken a kutban lelték meg. — Kártyavetö czigánynö. Ismeretes a kártya­vető czigány asszonyok ezerféle furfangja, melylyel a könnyen hivő asszonynépek fejeit elfordítják azzal, hogy busás díjért képtelen dolgokat jövendölgetnek nekik. Ily eset történt Dunaföldváron f. hó 8-án, hol Balog Erzsébet ismert kárlyavető czigánynö Pap Józsefnétől 5 frt készpénzt és 50 frt értékű különféle ruhaneműt csalt ki, megrémítve őt azzal, hogyha kibeszéli, hogy neki miket adott, úgy titkait a férjnek elárulja. A rászedett asszony a napokban azonban jelentést tett a bíróságnál s nyomban le is tartóztatták Balog Erzsébetet, ki tettét bevallotta ugyan, de a kicsalt ruhanemüeknek csak egy részét adta v^za. Tüntetés az óvoda ellen. Tudósítónk a kö­vetkezőkét írja: „A törvény tudvalevőleg elrendeli, hogy minden községben — különösen nagyobb he­lyeken — óvódát állítsanak. Mözsön az elöljáróság azon buzgólkodík, hogy ne kelljen a kisded-óvodát felállítani. E végből ügyvédet fogadtak s már eddig is több száz forintot költöttek ezen üdvös intézmény ellen!! — Az ember lelke elszomorodik az ilyen inhumanus agitatiók hallatára. Épen Mözsön, hol háromféle ajkú nép van és a hol a viszonylagos vagyoni állapot legkedvezőbb az egész megyében. Ellene vannak ilyen szükséges és áldásos intézmény­nek. Különösen a község jegyzőjének testestől-lelkes- től azon kellene dolgoznia, hogy mielőbb meglegyen az óvóda, nem pedig ellene kérvényezni és deputá- cziókat meneszteni. Nagyon-nagyon szükséges lesz Mözsön az a kisded-óvoda, hol a gyermekek oly könnyen megtanulnak magyarul; hol felügyelet alatt van a kisded gyermeksereg s nem kell a mezőn dolgozó szülőknek azon aggódniok, hogy otthon ha­gyott gyermekeik gyufával játszván, nem e gyújtják fel a házat ?! Megszívlelendő dolgok ezek. Reméljük azért, hogy Mözsön nemsokára felállittatik a kisded- óvó-intézet.“ — Vakmerő támadás. A napokban szegzárdi suhanczok állítottak be Zahratka István szeg­zárdi hentes-üzletébe, hol több kolbászt, húst és sza­lonnát vásároltak s midőn fizetésre került a sor, a vakmerő suhanczok szembeszálltak a gazdával és üt­legelni kezdették. A lármára azonban az üzletbe siettek a házbeliek, mire a gaz firmák kereket ol­dottak. — Pórul járt tolvaj. Till János báttaszék-utczai lakos házába, kedden este, mig a család vacsoráit, .egy merész tolvaj beiopózkodott s az első szobából egy pár darab ágyneműt vevőn magához, nagy óva­tosan kifelé iparkodott; de az öreg asszony éppen akkor indult kifelé, mikor a tolvaj is ezt cselekedte. Lármát csapott, mire a gazda fültövön kapta a he- törűt, jól elverte, s aztán kidobta az utczára a sárba, honnét aztán, re bene gesta, az ismeretlen tolvaj kigázolva, elmenekült — máshol próbálni szarencsőt. — Életveszélyben. Múlt szombaton éjjel több emberélet forgott veszélyben a Gemencz alatti Duna részén, hol R i k k e r Márton molnár-mester túlter­helt malma stilyedt el. A malomban a tulajdonos kőt fia és a segéd voltak, kik csak nagy erőfeszítéssel tudták őletöket megmenteni; mert a malom rohamo­san merült alá a Duna fenekére. A henlevők fel sem ölthették felső ruháikat i ingben, gatyában másztak a malom tetőzetére, hol egy ideig átázva fentartot- ták magukat. Kétségbeejtő segőlykiálltásaikat a véd­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (47. sz.) töltősen dolgozó munkások azonban nem hallották, mivel már aludtak kunyhójukban; de hallotta Sztru- hák József és társai, kiknek malmuk a szomszédban volt, azonban ezek — úgy látszik — kenyóririgysógből nem siettek a nagy veszélyben forgók megmentésére. Végre is a szerencsétlenek úszással mentették meg őletöket; de miud a három a kiállott ijedség és meghűlés következtében életveszélyesen megbetege­dett. — A malom elsülyedésőt kétségtelenül az okozta, hogy azt túlságosan megterhelték részint bú­zával, részint pedig liszttel. Ugyanis a malomban 70 zsák búza volt, melyből 25 mm. Rikker Márton molnár-mesteré, a többi pedig egyesek tulajdonát ké­pezte. A kár 900—1000 frt. Az elsülyedt malom fel- vevósére a kárvallott rögtön megtette az intézkedé­seket s a nehéz munkát a bajai supperek teljesitik, kik ezért 600 frtot kapnak. — Veszekedés a kutyák között. Múlt csütörtö­kön a budai-utczában sok bámulója volt egy tragi­kus kimenetelű kutyaveszekedésnek, melynek hőse egy hatalmas szelindek, áldozata pedig egy kis mopszl kutya lett. Ugyanis mintegy 20 kutya kapott össze a mészárszék előtt kivetett csontokon s a fel­bőszült szelindek úgy neki esett a csontott czipelő kis mopszlinak, hogy azt teljesen szétmarczangolta. — Elhullások állatszállítmányoknál. A földmi- velósügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetórtőleg rendeletet adott ki az állatszállítmá­nyokban előforduló elhullásoknál követendő eljárásra vonatkozólag. Ha az elhullás okául ragadós betegsé­get állapítanának meg, az egész állatszállítmányt to­vábbi intézkedés végett a községi elöljáróságnak ad­I ják át. — Füstbe ment terv. Már évek óta buzgol- kodnak Decsen — mint levelezőnk írja — egyesek, hogy amerikai szőlőtelepet létesítsen a község. A szép terv már tavaly közel állott a megvalósulás stádiumához, azonban némelyek ellenzésére ekkor még nem volt kivihető. Ezt a közönyt látva, Bo- zsolik Ferencz, ottani tanító, állott a szent ügy élére és sikerült is neki annyit kivinni, hogy töb­ben hozzáfogtak kipusztult szőlőik rekonstruálásá­hoz, mely czélból 48 ezer amerikai ellenálló ripária szőlővesszőt hozatott Nagy-Marosról. A buzdítás jól hatott oly annyira, hogy már az elöljáróság is elha­tározta Nits István szegzárdi borászati felügyelő felszólítására az amerikai szőlőtelep létesítését, sőt e czélra a helyet is kijelölték és N i t s ur meg is Ígérte, hogy a telepítéshez szükséges vesszőket in­gyen fogja a község rendelkezésére bocsátani. Az ügy eldöntése a napokban került a kópviselő-testü­1 let elé, mely — sajnos — a jegyző s biró pártolása daczára elvetette a telep felállítását. Bizony elszo­morító, hogy Decsen sokan megelégszenek azzal, hogy az 1400 holdra terjedő hires decsi szőlőhegyeken ezen­túl csupán búza, kukoricza teremjen. Még olyanok is a szőlőtelep létesítése ellen voltak, akik ez év­ben már amerikai vesszőt ültettek. Ezeket az in­dította az ellenzésre, hogy uj ültetvényükben több elszáradt tőkét észleltek, melyeket a cserebogár pa­jorja pusztított el. Persze ők az elpusztulás okát nem ismervén, azt hirdették, hogy a fillokszera ezt a vad vesszőt is elpusztítja. Ez azután elég volt, — azonnal kárhoztatták az amerikai vesszőt, így ment füstbe egy üdvös terv Decsen, melynek hogy kárát vallják sokan, az bizonyos. — Állatösszeirás. A kormány a jövő évben fogja összeiratni az ország állatállományát. A nagy munka keresztülvitelével az országos statisztikai hi­vatal bízatott meg, a mely mű a milleniumra fog nyomtatásban megjelenni. Az összeírás nemcsak az állatokra fog kiterjeszkedni, hanem a birtok-statisz­tikai adatok és a termelési adatok beszerzésére is. Minthogy 15000 város, község és puszta termelési viszonyainak összeírásáról van szó, a mi tetemesen megnehezíti ugyan a munkát, de annál becsesebb adatokat fog nyújtani Magyarország mezőgazdasá­gáról. — Pályázat. A báttaszéki újonnan szervezett kántori állomásra pályázat van hirdetve deczember 11-ig. Javadalma a régi kántor-tanítói lakás minden mellékhelyiségeivel, 331 frt 50 kr készpéa?, stólája, a búcsúztatókat nem számítva 250 frtot megér. Csak okleveles tanítók pályázhatnak. Kötelessége a kán­tori teendők végzése s a gyermekek énektanitója. — A nádasdi pálinka-király. A „Somogy“ hírét vevén Wéber János nádasdi polpár pálinka és cognac fűzőjéről, érdekesen ir e messze vidéken ismert „pá linka-király“ üzletéről. „Wéber János a pálinka király — irja a nevezett lap — Baranya megyének egyik első polgára, ki a semmiből lett gazdaggá,

Next

/
Thumbnails
Contents