Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-01 / 40. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (40. sz.)

1893. október 1.

2. Álláspontja-e az, hogy a törvény csak „népiskolát“ ismer és az „elemi iskolát“ a „népoktatásügyi intézetek“ keretében nem különbözteti meg?

A 2-ik pontra nézve az a feleletünk, hogy fel kell ütni az 1868. 38. t.-czikket, ott látható, miképpen osztályoztatnak a népoktatási intézetek.

3. Yallja-e, hogy az elemi népiskola 5. és 6. osztályai, melyek a tanterv szerint többet ölelnek fel a polgári iskola 1. és 2. osztályának tananyagainál, ez utóbbiakat nem pótolhatják?

Véleményünk szerint a polgári iskola 1—2. osztálya nem azonos az elemi népiskola 5—6. ősz- • tályával. Másképpen van megállapítva az egyes tantárgyak terjedelme és czélja a népiskola 5—6. osztályában, mint a polgári iskola 1—2. osztályaiban. Ha azonos volna, akkor egyik a másikat feleslegessé tenné; akkor a polgári iskola kőt alsó osztályát el kellene, mint feleslegeset törölni.

4. Komoly „meggyőződése-e“, hogy az ország fiú- ős leánypolgári iskolái a középiskolai rendszernek képezik alapzatát?

E pontra nem válaszolunk, mert ez olyan kérdés, mely még ma is 100 és 100 tanfórfit foglalkoztat s róla köteteket írtak.

5. Abnormitásnak“ tartja-e azt, ha a kir. tan- felügyelő megállapítja, hogy általa jóknak, kitűnőknek ismert akár magán-, akár felekezeti vagy községi iskolák növendékei valamely rendelkezése alatti polgári iskola megfelelő osztályába bizonyítványaik alapján, felvételi vizsgálat nélkül felvétessenek?

Abnormisnak akkor, midőn miniszteri rendeletek határozottan megmondják, hogy vizsgálat utján győződi ;etik meg a tantestület a tanuló képességéről s az osztályba sorozásról. — A vizsgálat alá vonást a tantestületnek a miniszteri rendelet adja meg, s ezt — véleményünk szerint — a tan- felügyelői rendelet el nem veheti.

6. Megtagadja-e a kir. tanfelügyelő azon joghatóságát, hogy a rendelkezése és vezetése alatt álló elemi és polgári iskoláknak iskolaszékeit és igaz- gató-tanitóit, egyetemben az ezek vezetése alatti tantestületekkel, teendőikre nézve utasítsa ?

A törvények és rendeletek keretén belül, azok szellemében, nem pedig azokkal elletétben.

7. „Tévedésnek tartja-e, hogy a felekezeti iskolaszékek és azok elnökei a nemzeti magyar iskolai országos szervezetben a kir. tan- lügyelőnek hatósága alatt állanak ?

A taufelügyőnek joga, sőt kötelessége: a felekezeti iskolák fölött felügyeletet gyakorolni oly tekintetben, hogy megfelelnek-e ezek a törvény követelményeinek, de felügyelet és joghatóság között különbség van; még pedig nagy. A szolgabi- róság is felügyeletet gyakorol és sok mindenféle kivonatot, lajstromot stb. bekövetelhet, hanem a szolgabiróság a plébánosoktól nem követelni, hanem kérni szokott a lelkészek administrationális dolgát illetőleg, de azért a főbíró uraknak, eszök ágában sincsen: a lelkészeket alantasaiknak tekinteni. — A fináncz-káplár is beletekinthet dohányos szitánkba, de azért talán még nem fölöt- tes hatóságunk . ..

8. „Veszedelmes joghatósági kiterjeszkedósnek“ nyilvánitja-e, ha a kir. tanfelügyelő intézkedése alapján valamely mulasztó felekezeti iskolaszőki elnökre még akkor is, ha elnöki minősége mellett lelkész, esperes, kanonok, kúriai biró stb., pénzbírság lesz kiróva ?

Ha valamely mulasztó felekezeti iskolaszéki elnökre a kir. tanfelügyelő „intézkedése“, vagy talán helyesben mondanék: indítványa alapján a lelkész, esperes, kanonok, kúriai biró (miniszter, miniszterelnök??) stbire „pénzbírság lesz kiróva:“ (persze nem ő általa, hanem mondjuk: a közigazgatási bizottság által) ebből talán szintén nem következik még az, hogy csak a tisztességes rangbeli/ urak mind vógestelen végig a tanfelügyelő „alattas“-ai? Más vonatkozását e kérdésnek nem értjük.

9. Megszégyenítő dolognak tartja-e azt, ha a kir. tanfelügyelő olyan magán- vagy felekezeti iskolának, melyet ismer, előnyt nyújt oly községi vagy felekezeti iskolával szemben, melyet nem ismer?

Erre az a feleletünk, hogy dicsérheti a tan- felügyelő, de nem adhat olyan jogot, melyeket a törvény nem enged meg; de még a miniszter sem adhatna meg joghatóságából kifolyólag.

10. „Kétségbe“ vonja e, hogy oly rendeletek és utasítások, melyekre a kir. tanfelügyelő hivatkozik, mikor intézkedéseket tesz ős rendeleteket ad ki, léteznek ős megköveteli-e, hogy a kir. tan- felügyelő mindenkor, mikor miniszteri rendeletre vagy törvényre hivatkozik: a rendeletet vagy törvényt idézze?

Itt közöljük azt a miniszteri rendeletet, melyre a tanfelügye’ő ur hivatkozott:

A vallás- és közoktatásUgyi m. kir. minister- nek 6364. szám alatt valamennyi megye kir.

tanfelügyelőjéhez intézett körrendeleté, a középiskolából polgári iskolába való átlépés újabb szabályozása tárgyában.

I. Az 1879. évi szeptember hó 12-én 25.409. sz. alatt kelt rendelettel a polgári iskolák számára kiadott tanterv bevezetéséül szolgáló, »szükséges tudnivalók« 4. pontja a középiskolából polgári iskolába való átlépést eléggé részletesen meg nem határozván, az e részben tapasztalható ingadozás megszüntetése és egyöntetű eljárás életbeléptetése czéljából a következőket rendelem :

1. §. A középiskolából a polgári iskolába átlépni kívánó tanulót fel lehet venni:

a) elsőrendű bizonyítványa alapján ;

b) másodrendű bizonyítványa alapján, ha az illető tanuló gymnasiumban latin vagy görög nyelvből, reáliskolában franczia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot, de a többi tantárgyból legalább elégséges érdemjegye van.

A mennyiben azonban a középiskolák és a polgári iskola tantervei között lényeges eltérések vannak, melyek az átlépés alkalmával figyelmen kívül nem hagyhatók; ennélfogva a középiskolából polgári iskolába átlépő tanuló a polgári iskola megelőző osztályaiban előforduló azon tananyagból, melyet a középiskolában nem tanult és mely a polgári iskola későbbi osztályaiban nem fog pótoltatni, felvételi vizsgálatra kötelezendő.

Ha a tanuló ezen felvételi vizsgálatnak azonnal való letehetésére nincsen elkészülve, akkor neki előkészítés czéljából az évi osztályvizsgálat idejéig terjedő határidő engedélyezhető ; osztályvizsgálatra azonban az ily tanuló csak a felvételi vizsgálat előzetes sikeres letétele után bocsátható

2. §. Oly tanuló, ki a középiskolában, az 1. §. b) pontjában említett tantárgyakat leszámitva, egy vagy legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, szintén felvehető a polgári iskola megfelelő magasabb osztályába, ha az 1. §-ban említett tantervi különbözetböl teendő vizsgálaton kívül azon tantárgyakból, melyekből elégtelen osztályzata van, a polgári iskolában a felvételt megelőzőleg sikeres felvételi vizsgálatot tesz.

Ez esetben azonban a felvételi vizsgálatra való bocsátáshoz a kir. tanfelügyelő engedélye szükséges.

Ezen vizsgálat a polgári iskola szempontjából ejtetvén I meg, a középiskolában nyert elégtelen érdemjegy javítását nem vonja maga után, miért is á középiskolai bizonyítványra nem a szokásos javító záradék, hanem hátulsó lapjára az engedély, tantárgyak és felvételi vizsgálat eredményének idézésével csak a felvételi záradék vezetendő reá.

3. §. Oly tanuló, ki a középiskola valamely osztályát eredménytelenül ismételte s ennélfogva tanulmányait a középiskolában nem folytathatja, a polgári iskolában az ismételt osztálynak megfelelő, sőt a mennyiben osztályzat tekintetében az 1. §. b) pontja vagy a 2. §. feltételeinek megfelel, a következő felső osztályba is felvehető.

4. §. Valamely polgári iskolánál elégtelen osztályzatot nyert tanuló rendszerint csak ezen vizsgálatnál tehet javító vizsgálatot. A javító vizsgálatnak más polgári iskolánál való letehetése csak rendkívüli körülmények között ezen utóbbi | iskola fölött álló kir. tanfelügyelő engedélyével történhetik meg és ekkor a bizonyítványra vezetendő javító záradékban az engedély száma és kelte idézendő.

5. §. Az 1—4. §-ban említett vizsgálatok díjmentesek és azon osztály-tanítói előtt teendők, melybe a tanuló felvétetni kíván. A vizsgálat lefolyásáról jegyzőkönyv vezetendő.

II. Az 1876. évi szeptember hó 2-án 20.311. sz. alatt kelt rendelettel a polgári községi iskolaszékek számára kiadott utasítás 65. és az ugyanakkor az állami népoktatási tanintézetek gondnokságai számára kiadott utasítás 55. §-ában a magántanulók vizsgálatra bocsátására és az általuk fizetendő dijakra nézve foglalt határozatot a polgári iskolákat illetőleg következőképen módosítom és bővitem ki:

1. Az iskolaszék, illetőleg gondnokság (vagy közvetlen iskolai elöljáróság) csak azon magántanulóknak vizsgálatra bocsátására illetékes, kik e minőségben rendesen be voltak írva és a vizsgálatot a rendes időben teszik le.

2. Olyanoknak, kik valamely polgári vagy megfelelő középiskolai osztály elvégzése után legalább egy év eltelte után a következő magasabb osztályból kívánnak magánvizsgálatra bocsáttatni, az engedélyt a kir. tanfelügyelő adja meg.

Ugyanez áll azon esetre, ha tanitóképezdét végzett vagy tanítói oklevéllel biró egyén kíván a polgári iskola VI. osztályából vizsgálatot tenni.

3. Egy vagy több osztály mellőzésével vagy több osztályból az engedély megnyerése iránt folyamodványát, kellően bélyegelve és keresztlevéllel, addigi tanulmányairól szóló és a tanulmányok elvégzése óta lefolyt idő alatti foglalkozását feltüntető hiteles bizonyítványokkal fölszerelten, azon polgári iskola igazgatójánál benyújtani, hol vizsgálatot óhajt tenni. Az igazgató e folyamodványt a tanitó-testület véleménye kíséretében a királyi tanfelügyelőhöz terjeszti fel. A 3. pont esetében ezen hatóságok a folyamodványt a ministeriumhoz juttatják.

4. A nyert engedély alapján a magánvizsgálat bármikor az iskolaszék, illetőleg gondnokság kiküldöttjének vagy az igazgató jelenlétében azon tanítók előtt tétetik le, kik az illető osztályban abban az időben tanítanak.

A vizsgálat írásbeli és szóbeli és kiterjed minden tantárgyra, mely azon osztály részére a tantervben elő van Írva,

3_

A vizsgálat lefolyásáról jegyzőkönyv veztendő. A bizonyítvány az anyakönyv megfelelő száma alatt állítandó ki és benne azon körülmény, hogy az illető magánvizsgálatot telt, az engedély kelte és számának idézése mellett megemlítendő.

5. Állami és államilag segélyezett községi polgári iskolákban a beiratási és tandíjon felül egy osztályból teendő magánvizsgálatért 15 frt, osztályösszevonás esetén egy osztály után 15 frt, a többi utáu .10—10 frt vizsgálati dij fizetendő A beiratási és tandíj, akárhány osztályból tétessék le egyszerre a vizsgálat, mindig csak egyszer fizetendő.

A bizonyítvány kiállításáért járó dij a beiratási díjban benfoglaltatik.

A beiratási és tandij az iskola pénztárát illeti meg. A vizsgálati dij a vizsgálaton való részvétel arányában a tanítókat illeti, hozzá véve egy részt az igazgátó számára. Ha az igazgató egyszersmind vizsgáló, ezért neki külön rész jár.

6. A magánvizsgálati dijakat az igazgató szedi be, azokról névszerinti jegyzéket vezet, melyben elkülönítve mutatja ki az iskolai pénztárba folyó és a vizsgálókat illető dijakat.

Az iskolai pénztárba folyó dijak az említett jegyzék csatolása melleit az iskola számadásában bevételezendők.

7. Tisztán községi, társulati és magán polgári iskolákban a magánvizsgálati dijat és felhasználása módját a közvetlen iskolai hatóság vagy az iskolafentartó határozza meg.

Magán polgári iskola tulajdonosa köteles a dij nagyságát és minden magánvizsgálatot a kir. tanfelügyelőnek előzetesen bejelenteni.

Erről a kir. tanfelügyelőséget oly hozzáadással értesítem, hogy a felügyelete alá tartozó állami, államilag segélyezett, községi, társulati és magán polgári iskolákat ezen rendelet értelmében való eljárásra utasítsa.

Kelt Budapesten, 1889. évi május hó 12-én.

Gróf Csáky Albin, s. k.

Melyik pont értelmében adta ki ismert rendeletét a tanfelügyelő ur, mely szerint az 5—6. osztály a polgári iskola 1—2. osztályát helyettesiti ?

11. Csodálkozik-e azon, hogy a kir. tanfelügyelő intézkedni s rendelkezni jogosult iskolai hatóságot képez?

Nem csodáljuk, sőt hivatalával járó kötelességnek tartjuk, de mindig csak a törvények és rendeletek keretén belül.

12. Megengedhetőnek, jogosultnak tartja-e, hogy iskolaszéki és tantestületi határozatok felsőbb hatósági jóváhagyás előtt hajtassanak végre?

Bizonyos körülmények között feltétlenül, különösen a tantestületi határozatoknál, melyek közül számos határozat azonnal érvényre emelkedik.

Levél a szerkesztőhöz.

Tekintetes Szerkesztőség!

Ama megható apotheozis, melyet a tolnamegyei kir. tanfelügyelő ur e b. lapok 39. számában a tan- felügyelői hatóság kimutatására 12 kérdőpontban nagys. Boda Vilmos ur árva fejére zudit (ezer bocsánat érte!) engem, a „ludas“-t, ki e sajtó-szabadsággal dicsekvő, alkotmányos országban a vitatott miniszteri rendelet fölött egy kis kritikát bátorkodtam elkövetni, im ezen rövid nyilatkozatra késztet:

A kir. tanfelügyelő urnák hivatkozott 12 kérdőpontja hátat borsóztató módon sejteti ugyan ve- I lem, hogy minő félelmetesen nagy a tanfelügyelői hatalom, de nem dönti meg egyik sem az előző számban foglalt bírálatomnak ama két sarkalatos I pontját, mely szerint:

1) a népiskola V. és VI. osztályai nem pótolhatják a polgári iskola I. és II. osztályait, mert míg amazok csak az elemi tanrendszert tetőzik be, emezek egy egészen más, ha nem is a törvény betűje szerint való középiskolai, de minden esetre egy szélesebb és tudományosabb tanrendszernek vetik még az alapját, és

2) veszedelmes, sőt — a kir. tanfelügyelő ur felszólalásának hangja után ítélve — nagyin veszedelmes dolog: az egyik tanintézetből a másikba való átléphetés jogának osztogatását az egyes tan- felügyelők személyes belátásának, esetleg kányónek- kegyének szolgáltatni ki.

Csak ennyit akart mondani a tekintetes szerkesztőségnek, „az anarchia és féktelenség ama bizonyos olajcseppjóvel“ vádolt bűnös, kész tisztelője.

— rt —

Tolnamegyei községi és körjegyzők egyleti elnökének jelentése.

(Folytatás s vége.)

Ezek után a mélyen tisztelt közgyűlésnek kegyes engedelmével áttérünk egyleti életünk közelebbi működésére és saját gyengeségemnek egy évi