Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-01 / 40. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (40. sz.) 1893. október 1. 4 sáfárkodásáról számot adok. Beszámolásomnál a mélyen tisztelt közgyűlésnek elnézését kérem, előre- bocsátyán, hogy az egy évi idő leforgása alatt, egyleti életünk felvirágzására szolgáló alkotásaim nincsenek. És hogy az elődök részére imént font koszorúnak, egy kis zöld levelére jövendő működésemmel érdemes lehetek-e, az csak a jövő titka, ki tudná azt ma még megmondani ? Ma csak egy bizonyos, az, hogyha a kis zöld levélkét nem kaphatom meg, az a jegyzői-egyletnek szükkeblüségón nem múlik. 1. A múlt évi junius hó 21-én tartott közgyűlésben megválasztott egyleti tisztikarnak első ténye, a lótesitendő jegyzői árvaház alapja javára Bony- hádon rendezett tánczmulatság megtartása volt, a mely mind erkölcsi, mind anyagi tekintetekben kiváltképen sikerült. Ezen a mulatságunkon Tolnavármegye intelligencziája igen nagy számmal volt képviselve és az egész szép úri társaság összeolvadva egy szép koszorúba, magasra szárnyaló tiszta jó kedvével a virradat közeledtéig együtt volt. 2. Az országos központi jegyzői-egyletnek Budapesten 1892. évi szeptember hó 25-én megtartott közgyűlésén Hesz Pál egyleti pénztárnok úrral megbízatásunkhoz képest megjelenvén, eme közgyűlésben örömmel tapasztaltuk, hogy a központi jegy- zői-egylet a községi jegyzők személyes java, személyes érdekein kívül, a közjónak, a közérdeknek hathatós előbbrevitelére munkál és különösen a köz1 sőgi közigazgatás fejlesztésére és javítására törekszik. Kuncze Imre egyleti elnök személyében megismertük az országos jegyzői-egyletnek egyik oszlopos tagját; szépen kidolgozott elnöki jelentése, a központi jegyzői-egylet 12 évi múltjára érdekes megvilágítást vetett és a közgyűlésnek egész lefolyása alatt jól esett tapasztalnunk, hogy az országos jegyzői-egylet helyesen fogta fel önmaga iránti kötelességét, a mikor a jegyzői karnak ezt a kimagasló alakját, egymásután következő négy választási czik- luson elnöki székébe beválasztotta. A közgyűlés általános tisztujitással végződött és valóban megható volt' az a lelkesültség, a melylyel az érdemekben megőszült bajnokunknak, szeretetünk és elismerésünk adóját, elnökké való ötödizbeni megválasztásának tényében impozáns módon leróttuk. Maga a közgyűlés az országos jegyzői-egylet- hez méltóan magas színvonalon mozgott és a hozott közérdekű határozatok csaknem kivétel nélkül fontosak. Az országos jegyzői árvaház alapjára gyűjtött tőkeösszegeknek központi kezelésbevétele a közgyűlésnek V. számú határozatánál megállapittatván, kimondatott, hogy a megyei egyletek által gyűjtött tőkeösszegek az elnökség részéről beköveteltessenek és a pónztárnok által e czélra nyitandó főkönyvben, megyei egyletek szerint, külön-külön főkönyvi lapon kezeltessenek. A lótesitendő országos jegyzői árvaháznak központilag kezelt tőkeösszege a közgyűlés alkalmával 23886 frt 79 krt tett ki. Ezen összegből 17964 frt 91 kr. a Pesti hazai első takaréktárban 20823/26323. számok alatt kiadott könyvekben már korábban elhelyezve volt, 5921 frt 88 kr. pedig a közgyűlési határozat értelmében, ugyanazon pénzintézetnél elhelyezni rendeltetett. Az árvaházi alap kezeléséről Szegedy Albert által szerkesztett és közgyűlésünk részéről mellőz- tetni kívánt alapszabálytervezetnek, a megyei jegyzői- egyletekről beérkezett vélemények tekintetbe vételével eszközlendő módosítása, illetve átdolgozására a közgyűlés 10. számú határozatával egy 4 tagú bizottság küldetett ki, feladatává tétetvén, hogy az újonnan átdolgozandó alapszabálytervezetbe a pénzkezelési szabályrendeletet is beillessze. A megyei jegyző-egyletek nyugdíjintézményeinek kölcsönössége iránt Torontálvármegye jegyzői-egylete által felvetett eszme a megyei egyletek részéről kivétel nélkül kedvezően fogadtatván, annak keresztülvitelét a közgyűlés elhatározta és az e tárgyban kivántató kórvónyezós foganatosításával az elnökséget megbízta. 3. A gerjeni árvízkárosultak felsegélyezése érdekében Duzs Dániel és Purt Adolf kartársaimmal, jegyzői-egyletünk nevében és jóváhagyásának reményében, vármegyei alispán urunk hozzájárulásával, felhívást intéztünk Magyarország valamennyi községi és körjegyzőihez. A felhívás a tisztelt kartársaink előtt szokatlannak, rendkívülinek tűnhetett fel, de remélni merem, hogy rosszalásukkal azért nem találkozott és ahhoz való hozzájárulását a mélyen tisztelt közgyűlés utólagosan megadja. A felhívás kibocsátása tisztán emberbaráti jóindulatból történt és czólját tökéletesen elérte, ba a szenvedőknek arczárói segíteni fogja letörülni a könycseppeket. Ez alkalommal nem állnak még rendelkezésemre azok az adatok, a melyekből a gyűjtés eredményéről részletesen megszámolhatnék, azért ezt a legközelebbi közgyűlésünkre fentartom magamnak. 4. Az országos jegyzői árvaház alapja javára általunk tartatni szokott tánczmulatságot, közgyűlésünknek a mai napra történt elhalasztása következtében, választmányi határozat alapján f. évi aug. hó 3-án Hőgyészen, gróf Apponyi Géza ur „Nyúlás“ erdejében megtartottuk. Ezen tánczmulatságunk is, mint az előző éviek, sikerültnek mondható. Az elért erkölcsi ős anyagi eredménynél gróf Apponyi Gőzáné született gróf Széchenyi Paula palotahölgy jótékonyságával tündöklik; mig a teljes szakavatottsággal végrehajtott rendezői munkálatokért Klimes Antal hógyészi kartársunkat illeti meg az elismerés. Az összes bevétel 325 frt 90 kr. és az összes kiadások 244 frt 57 krt tesznek ki ős igy a jegyzői árvaház javára 81 frt 33 kr. maradt. 5. Az egységes nyugdíjalap létesitősőre vonatkozólag nyert közgyűlési megbízatásomhoz képest, Tolnavármegye valamennyi községi- és körjegyzőit megkérdeztem. A beérkezett feleleteknek eredménye választmányi határozati javaslat alapján a jelen közgyűlésünkben szőnyegre fog hozatni és a mélyen tisztelt közgyűlésnek módjában leend, ezen nagy fontosságú ügy felett érdemlegesen határozni. A segédjegyzők által nyugdíjjogosultságuk iránt beadott kérvényt kegyes pártolásra való ajánlással illetékes helyre felterjesztettem. 6. A tanácskozás során szőnyegi’e kerülő 1892. évi egyleti számadásunk 305 frt 61 kr. bevételt, 179 frt 53 kr. kiadást, 126 frt 08 kr. pénztári maradványt és 610 frt 38 kr. kint lévő hátralékot tüntet elő. A hátralékok behajtása iránt, miután az eddig követett intézkedéseink sikerteleneknek bizonyultak, szeretett alispán urunkhoz fordultam, kinek is szives Ígéretének birtokában, biztos reményem van arra nézve, hogy a hátralékok befizetését illetőleg, a legközelebbi közgyűlésre kedvező jelentést fogok tehetni. Egyleti pénztárunknak jelenlegi állapota 131 frt 92 kr. bevételt, 15 kr. kiadást és 131 frt 77 kr. pénztári készletet tüntet fel és van ezen kívül az egyletnek 6 darab aranya. Úgy a pénzkészlet, mint a 6 darab aranynak rendben való megléteiéről a választmány tagjai személyes meggyőződést szereztek. 7. A létesítendő országos jegyzői árvaház alapja javára gyűjtött összegünk, a legutóbbi hőgyészi tánczmulatság eredményén kívül 2672 frt 37 krt tesz ki; mely összeg a választmány előtt egyleti pónztárnok ur által bemutatott takaréktári betét- könyvecske szerint a Dombóvár járási takaréktárnál van elhelyezve. 8. Jegyzői egyletünknek ez idő szerint 104 rendes és 8 tiszteletbeli tagja van. A vármegye területén működő községi és körjegyzők száma 135, egyletünk kötelékébe tehát még 31 kai’táivuuk nem lépett be. 9. Jegyzői nyugdíj-alapunk az 1892. év végével 86325 frt 27 kr. vagyoni állapotott tüntetett fel; melynek terhére 1892. évben 18 jegyző és 15 özvegy nyugdijaztatott és 5 jegyzői árva nevelési járulékban részesittetett. 10. A jegyzői karban 1882. évben a következő változások történtek: a) A központi járásban Széllé Dezső pilisi jegyző nyugdijaztatott és helyette Herczegh József választatott meg. Decs községben aljegyzői állás szerveztetett és aljegyzőnek Müller György lön megválasztva. — Mészáros János báttaszéki jegyző, egyletünk választmányi tagja meghalt. Ennek helyébe II. jegyzőnek Csatári Aladár választatott meg; harmad jegyzőnek pedig Csatári Aladár helyébe Táncsics Károly helyettesittetett. b) A dunaföldvári járásban: Huszár Adolf kömlődi jegyző nyugdijaztatott és helyébe Wolf Fe- rencz bölcskei segédjegyző; bölcskei segódjegyzővó pedig Nemes Ignácz lett megválasztva. Tápé községben a jegyzői állás megszüntettetett ős az ott volt jegyző Szép Tóth János végkielégítésben rószesit- tetett. .. ... e) A simontornyai járásban: D. cleva József médinai felfüggesztett jegyző nyugdijaztatott és helyette Halmai Tivadar volt helyettes jegyző választatott meg. d) A dombóvári járásban: Uj-Dombováron és Nagy-Szokolyban uj aljegyzői állás rendszeresittetett; előbbire Szemenyei Mihály, utóbbira pedig Arany Károly lön elválasztva. 11. A jegyzői vizsgára 1892. évben 15 egyén jelentkezett és vizsgára bocsáttatott mindannyi; a jegyzői vizsgát letették 14-en és egy jelölt visszavettetett fél évre. 12. Jelentésemnek utolsó pontját Mészáros János elhalt kartársunkra való visszaemlékezéssel a kegyeletnek szentelem. Nevezett kartársunk legszebb férfi korában, munkabíró erejének teljében vált meg szeretteitől, községétől és tőlünk kartársaitól. Halála nemcsak szeretteire és községére, de magára a jegyzői karra is érzékeny veszteséget okozott. Mindannyian, a kik őt ismertük, munka erejét és vasszorgalmát nem egyszer csodáltuk és jellemének tükörtiszta voltát póldányképül tekintettük. Legyen néki a föld könnyű ős sirja felett őrködjék a szeretet ! Ezek után egyesületünk jövendő felvirágzására Istentől áldást kérek és magamat az egyesületi tagoknak jóindulatába ajánlom. Szegzárdon 1893. évi szeptember 12-én. Erdős Gábor, egyleti elnök. 20. Szám tm ■■ ■ r a tf. 1893.: Felhívás! A torontálvármegyei községi és körjegyzői egylet elnöksége ezennel közhírré tószi, hogy miután a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium Torontálvármegye alispánjához 1893. évi julius hó 26-án 60707. sz. alatt kelt kegyes leiratával e vármegye protectoratusa alatt álló a megyei jegyzői egylet által fentartott „Torontálmegyei községi és körjegyzői szaktanfolyam“ hézagpótló működését mindaddig, mig az állami tanfolyamok.tényleg felállithatók lesznek, nemcsak nem kifogásolja, de sőt igenis kívánatosnak tartja e tanfolyam Y-ik évfolyama 1893. évi novembar hó 1-őn újólag megnyittatik. Ezen tafolyamra felvétetnek azok, a kik az 1883. évi I. t.-cz. 6 §-ában előirt elméleti képzettséget igazolják. Ezen elméleti képzettség a VI. gymn- osztály sikeres bevégzése. — Ezzel egyrangunak tekintetnek a polg. iskolák VI. osztályáról, valamint az 1887. évi 56313. és 80588., nemkülömben az 1888. évi 5715. és 1889. évi 89816. sz. belügyminiszteri rendeletekben említett középiskolákkal egyenrangú kereskedelmi és katonai szakiskolák és tanfolyamokról s/óló bizonyítványok Azok, a kik e tanfolyamra felvétetni óhajtanak, 1893. évi október hó 15-ig irásilag is folyamodhatnak, azonban legczőlszerübb, ha 1893. évi október 3Ö-ig személyesen jelentkeznek, mert azt ki-ki maga tudja legjobban, hogy birtokában van-e az említett bizonyítványnak, mely esetben, ha t i. ily bizonyit- ványnyal rendelkezik s erkölcsi jó magaviseletét hatósági bizonylattal igazolja, a tanfolyamra felvétetik. A felvétel iránti kérvények Torontálvármegye alispánja, nagyságos Dániel László úrhoz czimzetten küldendők Nagybecskerekre (megyeház, I. emelet, jobb folyósó 13. sz.) ugyanitt történnek a jelentkezések is. Tandíj torontálmegyebelieknek 30 frt, — más megyebelieknek 40 frt, mely a felvételkor egy ösz- szegben fizetendő. A tanfolyam tartama 1893. évi november 1-től 1894. évi ápril végéig terjed. A tanfolyamon a következő tárgyak adatnak elő, ü. m.: I. Csoport. A. 1. Általános magánjog. Bevezető s általános része (személyek, dolgok, jogok, jogvélemény); vagyoni része (birtok, dologbeli jogok, urbór s rokon jogviszonyok kötelmi jog); családjogi része (házasság, különösen a házastársak közti jogviszonyok); öröklési jog (öröklési jogunk mai érvényében, különösen a végrendeleti örökösödés, örökösödési (Szerződések). 2. Községi bíráskodás. 3. Kézbesítés. 4. A büntető törvénykönyveknek a községi közigazgatást érintő része, B. Különös magánjog (váltó, csőd, kereskedelmi törvények általános ismeretei s ezeknek a közigazgatást is érintő részei, a telekkönyvi rendtartás. II. Csoport. 1. Magyar közjog (az álkotmánypolitikával), különös tekintettel a politikánál a terűiét, népesség, alkotmány, államhatalom, polgári szabadságjogók, különböző államalkatok s törvényhozásra; — a magyar közjognál a képviselőválasztási eljárásra, az állampolgárok állami jogi viszonyaira, kormányszér- vezet, politikai önkormányzati közegek s a bírói hatalom gyakorlása. 2. Magyar közigazgatási jogból a földmivelős és kereskedelmi minszterium ügykörét érintő ügyek közül: az állategészségügy, mezőrendőrsóg, borászat, erdőtörvény, faiskola, vadászat, halászat, madarászat, méhészet, selyemtenyósztós, kereskedelem, házaló kereskedés, mértékek, vizjog, közutak ős vámokról szóló törvény. III. Csoport, Pénzügyigazgatás. Egyenes és közvetett adók, illetékek, dijak vámok, egyedáruságok, szőlődózsma- váltság, italmérési jog, közadók kezelése, pénzügyigazgatás szervezete. IV. . C s o p o r t. 1. Magyar közigazgatási jog (a kormányzati politikával). Bevezető s általános rész (a vőgrahajtó hatalom fogalma, birtokosa, gyakorlás módja, a törvényhozó hatalomhoz való viszonya; a vőgrahajtó hatalom szerve s szervezete, a vőgrahajtó hatalom tényleges gyakorlása. A különös részből a belügyminisztérium ügykörét érintő ügyek közül: Népesség (népszámlálás, statisztika, állampolgárság, anyakönyvezés) közegészségügy (1876. XIV. t.-cz. 1875. YIII. t.-cz Phylantropia ügye (szegény, lelenczügy, koldulás, könyöradomány). Gyám ős goudoksági ügyek (az igazgatás tekintetében). Rendészet (a rendhatalom szervezete, államerdészet, köz- és közbiztonsági rendészet, rendészeti jogszolgáltatás. 2. Közigazgatási eljárás különös ős főtekintettel a községi ügyvitelre.
