Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-06 / 32. szám
XXI. évftfyaih. 32. szám. Szegzárd, 1893. augusztus 6. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ES KÖZGAZDASAGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- _____________ egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre ...................... . 6 frt — kr Fél évre \ . ..................3 _ Ne gyed évre................... I ’’ 50 ” Egy es sz&m a kiadóhivatalban \2 kr. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Megjelen: Bezerédj István-utcza 6. szám alatt, hová a Széchényi utcza 176. szám alatt, hová az hetenkint egyszer, vasárnap. lap szellemi részét illető közlemények inelőfizetések, hirdetések és felszólamlások Nyilttér 3 hasábos pelitsor 15 kr, — hirde tézendök. küldendők. tések jutányosán számíttatnak. Az ezredéves kiállítás és mono- graphiánk. Most midőn az 1896-ki ezredéves országos kiállítás előmunkálatai javában folynak s az egyes csoportbizottságok a tervezetnek s beosztásnak bizonyára legnehezebb részén dolgoznak — megyénkben is találunk egy mozgalmat, melynek ügye szintén a kiállítás keretébe tartozik, értem a monographiánk érdekében megindult mozgalmat. E kiállításnak czélja: feltüntetni Magyar- ország kulturális fejlődését s mi sem fogja ezt jobban tehetni, mint azon monumentális munkák, melyek a vármegyék monographiáit tartalmazzák. Midőn Semsey Andor 1891-ben 100,000 forintot adott át az akadémiának azon czélra, hogy a milleniumig irassék meg: a tudományos magyar nyelvtan, a» magyar irodalomtörténet, Magyarország archaeologiája, története, földrajza, közgazdasága, geológiája, ásványa, flórája s faunája s e 10 munkák mindegyikét 10,000 forint pályadijjal jutalmazza — az ország s a sajtó megértette s méltányolta e nagylelkű alapítónak a hazai tudományt oly hathatósan előmozdító inten- tioját s az ezredéves kiállításon e körülbelül 30 vaskos kötetre terjedő könyvtár méltán fogja Magyarország tudományos niveauját dokumentálni. E monumentális könyvtár mellett egy másik még terjedelmesebb könyvtárt fogunk találni, mely szintén az ezredéves kiállítás alkalmára készül s ez a 63 vármegye körülbelül 150—200 kötetre terjedő monographiái- nak ‘könyvtára. Az előbbeni könyvtárt egy csendes vissza- vonultságban dolgozó természettudósnak lángoló hazaszeretet sugallta páratlan áldozat- készsége teremti meg; az utóbbira Tolna vármegye adta meg az impulzust. Tolna vármegye vetette fel ugyanis legelőször az eszmét, hogy irassék meg a honfoglalás ezredéves ünnepélyének örök emlékére a vármegye mono- graphiája s szólittassanak fel a többi vármegyék is ez erre vonatkozó intézkedések megtételére. 1885. évi január 20-án tartott rendkívüli közgyűlésen lelkesen fogadta el a vármegye ez indítványt s felhívásunkra végig tárgyalták e nagyszerű eszmét az ország összes törvényhatóságai és pedig kevesebb lármával, kevesebb izgatottsággal, de sokkal több eredménynyel, mint a múlt évben a közigazgatás államosítására s most az egyházpolitikai kérdések I a főrendiház reáIásárrvvenatkozó indítványokat. Itt nem merült lel elkeseredett nézeteltérés, mert elfogadták ezt az összes vármegyék. Számos vármegye már el is készült ezzel. Nálunk a szükséges intézkedések megtételére egy monographia-bizottságot küldött ki a vármegye, mely a főispán védnöksége s az alispán elnöklete alatt gróf Apponyi Sándor, Dőry Dénes, Jeszenszky Andor, dr. Kämmerer Ernő, dr. Novák Sándor, id. Hőke Lajos, dr. Sass István, Péchy József, Wosinszky Mór, Vizsoly Ákos, Nagy László és Mikó György tagokból állott. E bizottság megbízása folytán már serényen készül e nagy munka, úgy, hogy sok ezer ábrának s néhány térképnek elkészíttetéséhez is hozzáláttak a szerzők s a költségek fedezéséről a bizottságnak már gondoskodnia kellett. Ez ügyben tartott a legutóbbi megye- gyűlés napján a monographia-bizottság ülést, melyben azt határozta: hogy a szerint, a mint a költségek igényelni fogják, 3 vagy 4 évi részletben y4 perczentes póladóban fogja e nagy munkának költségeit fedezni s ily értelemben terjeszti elő javaslatát az augusztus tl-én tartandó megyegyülésnek. Különféle nézetek merültek fel e munka költségeinek fedezését illetőleg, de mi határozottan a monographia-bizottság álláspontját tartjuk leghelyesebbnek. Némelyek társadalmi utón óhajtották volna a költségek előteremtését, mások véleménye pedig oda irányult, hogy vegye jgénybe a vármegye a pótadót is, y do csak andyiban, a mennyiben a subscrip- tiok megkísérlése után fedezetlen költségek maradnának. A társadalmi támogatást azonban manap már annyi részről veszik igénybe nemcsak szegények, károsultak, hanem köz- I művelődési, jótékonysági s ezer más közczélu egyletek és vállalatok, hogy az a legtöbb emberre már kellemetlenül terhes adózás s ily körülmények között gondolni sem lehetne arra, hogy ily monumentális munkának ösz- szes költsége társadalmi utón összegyűlne. A TÁRCZA. Az ő-gyallai csillagda. •, ; — üti emlék. — Azt hiszem, nem lesz érdektelen e lap olvasói előtt,« hogy egy nómelyest elmondok hazánk legrenom- mirozottabb csillagvizsgáló intézetéről, az ó-gyallai csillagdáról, melynek jó hírnevét a külföld is elismeri, sőt tán jobban mint önönmagunk. S az, ki látta ez intézet fényes s czóltudatos berendezését, eszközeinek gazdag tárházát s kinek volt alkalma megismerni annak nagy képzettségű s bőkezű Mecénását, tudja is méltányolni, érti is azt a becset ős figyelmet, melylyel az ő-gyallai csillagda a tudományos világ részéről urbi et orbi találkozik. * Szép nyári délután volt. A nap melegen tűzött alá a poros országúira, melynek széleit buja szántók szegélyezték. A kalászok ringó hullámtengert képeztek, meddig csak a szem ellátott. Itt-ott egy domb emelkedett, egy árnyas erdócske kínálta hűvösségét. Végre feltűnt egy magasba törő épület, később pár fehérre meszelt ház s csakhamar beértünk Ó-Gyallára. A csillagda Konkoly Thege Miklós tulajdona. Egy gazdag földbirtokosé, ki passzióval s ambiczióval foglalkozik az astronomiával elannyira, hogy észleletéi s tudományos búvárkodásai alapján európai hirü astronomus számba megy. Ezt akarta dokumentálni a heidlbergi egyetem is, mikor Konkoly Thege Miklósnak a doktori diplomát nagy tisztelettel megküldötte. A mellett Konkoly Thege Miklós jeles zongora virtuóz is, kitűnő mechanikus is, úgy, hogy a csillagvizsgáló eszközeinek nagy részét saját maga készíti. E sokoldalúságot nagy műveltség s páratlan szeretetreméltéság egészíti ki. Mikor beléptünk a valódi műizlóssel berendezett parkba, melynek zöld lombjai közül emelkedik ki a négyszögben épített hatalmas csillagda, maga a házigazda fogadott bennünket lekötelező szívélyességgel. Velem együtt ugyanakkor több látogatója is volt a csillagvizsgálónak. Ott volt még egy bécsi mérnök, egy párisi tudós s egy jénai professzor. A vendégszeretettel feltálalt uzsonna közben végignéztük kedves házigazdánk albumát is, melyben a világ majd minden hírneves természettudósának az arczképe foglalt helyet — Konkoly Thege Miklósnak tisztelettel s barátsággal ajánlva. Bunsen, Secci bibornok, Huggins, Haynald, Beauthier, Sver- ning stb. arczkópei mind a leghizelgőbb sorok kíséretében. A csillagda maga imponáló külsejű. Zöld lombok közül emelkedik ki, négy sarkán gömbölyű tornyokkal. Az épület előtt a meteorologiai eszközök egész halmaza hever. Legérdekesebb ezek közt egy hatalmas hőmérő bárom higanyoszlopával, mely a levegő hőmórsókót a legprecisebb pontossággal mutatja. Azután a szólkakas, mely egy magas fenyőszál tetején mutatja a tájakat s a szél irányát, továbbá csapadék-mérők, barométerek, spectroskópok, barosz- kopok s még ezer apróság. A csillagvizsgáló meteorologiai intézettel is bir, mely több hasonczőlu intézettel áll összeköttetésben. Később a tulajdonkópeni csillagvizsgálót tekintettük meg. A szemünk káprázott a sok látócső, teleszkóp, stereoszkóp és villamos készüléktől, melyek mind egy czőlt szolgálnak: hogy feltárják a gyarló halandó előtt a bűbájos ég csodás titkait. Igazán felejthetetlen egy kép volt. Láttam a M e r k u r-t, ezt a varázsteli alkonycsillagot, mikor ölelkezett V e n u s-sal, azzal a másik alkonyi bolygóval. (A Merkur ugyanis a nyár elején pompásan látható, csak augusztus elején válik láthatlanná, julius vége előtt együtt áll Venus-sal s valamivel később Mar s-sal.) Láttam a Saturnus-t, a ragyogó Jupiter-t s a nyugoti égen az Uranus-t a holddal karöltve. Láttam a milliard kis csillagot, melyeknek fényt s meleget a Nap nyújt, láttam egy azúrkék végtelenséget teleszórva megszámlálhatatlan fénypontokkal. De a legszebb s legérdekesebb egy meteorcsomó volt, mely dús kévékben hullatta alá az isteni fényt. Elbűvölve álltam, szemem behunyva, magam édes merengésnek adva át. Bensőmet ismeretlen érzés járta át, szerettem volna leborulni Isten minden- hatósága előtt, ki végtelen bölcsességgel kormányozza a világegyetemet s annak milliard s milliard csillagzatát, melyek k"zt szerényen húzódik meg az a vén Föld, melyen mi lakunk. A rózsás hajnal már bontogatni kezdte szirmait, mikor a csillagvizsgálóból lejöttünk. Azt a bűbájos kópét s csodás világot, mely ez éjszaka tárult elém, sosem feledem. D. A.
