Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-28 / 22. szám

— Hitközségi ülés. A szegzárdi róm. kath hit­községi tanács és iskolaszék ma délután fél I órakor éiiját helyiségében (belvárosi iskolaépület) Hanny Gábor apát-plébános elnöklete alatt ülést tart. Tárgysorozat: 1. A magyar takarékpénztárok köz­ponti jelzálog bankjának Írásbeli ajánlata a hitközségi kölcsön konvertálására vonatkozólag. 2. A polg. fiu- és leányiskola igazgatói által beterjesztett névsora azon szegény tanulóknak, kik a hittanitás után járó tandijmentségért kérvényeznek. 3: Elnöki jelentés. 5, Kérvények. 5. 'A belv. ős ujv. igazgatók jelensése. —7 Levélgyűjtő-szekrény. Többek által hangozta­tott óhajnak adunk kifejezést, midőn tisztelettel felkér­jük Walter Károly szegzárdipósta-és távirdafőnök urat, miszerint szíveskednék ismert ügyszeretetével odahatni, hogy városunk egyik legélénkebb forgalmú pontján, a Mehrwerth Ferencz-féle kereskedéshez, vagy az Adler-fóle épületre levélgyűjtő-szekrény al­kalmaztassák. — Késelő iparos tanoncz. A napokban Szegzár­don Bogovits István iparos tanoncz ős Wal­lenstein Imre az utczán hajbakaptak, s vere­kedés közben Bogovits, ki még alig múlt 12 éves, kést rántott elő ős azt Wallenstein hátába döfte. A kis kóselőt feljelentették. 4— Iskolás gyermekek majálisa. Múlt kedden tartatott meg Tolnán az uradalmi szigeten az iskolás gyermekek majálisa. Jól eső örömmel néztük végig a kis tanulóserég mulatságát, melyben mintegy 600 gyermek vett részt. A tanítói kar elismerő módon gondoskodott a gyermekek szórakoztatásáról s evégből ügyes társasjátékokat és versenyeket rendezett; a győzők között 20Ó---300 dijat osztott ki. Este a nagyok folytatták a majálist vig tánczczal. — A tolnai regáttisták kirándulása. A szőke Duna sima tükrén a tolnai csolnakázó egyesület tagjai kellemes kirándulást tettek csolnakokon a „Taplósi“ árnyas erdőbe, hol kedélyes mulatságot rögtönöztek.. A kirándulásban résztvett az egyesület minden tagja. — Megvadult bika. A szegzárdi alsó legelőn a napókban megvadult a bika és dühében felöklelte a csordást, midőn az haza akart terelni. A bömbölő hatalmas állat ólmós szarvaira emelte a csordást és _a Jegelőn körül hordozva, végre magasra a levegőbe emelte és á földre dobta. A szerencsétlen csordást életveszélyes állapotban szállították a helybeli Fe­re n cz-közkó rházb a. .— Halálozás. A pécsi egyházmegyének gyásza van. Mártin István somogy-szent-lászlói plébános élete 66-ik évében elhunyt. A boldogult szegzárdon született, sógora volt Hayt Gábor szegzárdi taka­rékpénztári igazgatónak. Béke hamvaira! — Nagy művészelöadás. Jászai Mari, Hil- germann Laura ősPolonyi Elemér művészi előadásuk iránt Szegzárdon és vidékén legkiterjedtebb körben általános az érdeklődés. A nagy művészek tudvalevőleg a szegzárdi népkényha és a tűz­öl tó-egylet javára fogják a befolyó jövedelmet áldozni. — Halálozás. Pichárdt Károly déghi plé­bános haláláról a következő gyászjelentést vettük: Alulírottak mély fájdalommal tudatják a szeretett nagybátya s nemesszivü jótevőjük, főtisztelendő Pichárdt Károly déghi plébános urnák hosszú szenvedés s halotti szentségek buzgó felvétele után, folyó hó 24-én, életének 70-ik évében hajnalban tör­tént gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme f., hó-26-án .délelőtt 10 órakor, az engesztelő szent­I mise-áldozat után fog a déghi sirkertben örök nyu- , galoinra tétetni. Déghen, 1893. május hó 25-én.- ' Áldás’ emlékezetén 1 Anderle József, kákasdi plébános, ifj. Pichárdt Károly, unokaöcscsei. Varga Kálmán pécs- egyházmegyei papnövendék, ifj. Haug Antal, Haug ■ Mák ár, .kisöcscsei. Anderle Szerafin férj. Haug Antalué,* Anderle Mária férj. Varga Józsefné, unokahugai. .Varga Ida, Varga Magdolna, kishugai. — Gyermeksikkasztás. Alig találunk szavakat a gyermeksikkasztás ostorozására, mely nemcsak Sárközben fészkelte be magát, hanem már Szegzár­don is kezd terjedni az alsó néposztály között. A bűnös manipuláczót a titok leple alatt űzik s igy csak ritka esetben jő a büntető biróság tudomására. Az égbekiáltó bűn elkövetésével ezúttal Tóth Györgyné szegzárdi polgárasszony van terhelve, kit lakótársa jelentett fel. Valóban a legszigorúbb büntetést kell foganatosítani az olyan szörnyetegekkel szemben, kik agyon marczangolják az ártatlan magzatokat. — Az állóirás. Tudvalevőleg az állóirás tanul­mányozása végett különösen több fővárosi népisko­1893. május 28. Iában kísérletet tettek, hogy annak előnyeit a dtilt- irás felett kézzelfoghatóan bebizonyítsák. A kísérlet eredményéről az illető orvosok legközelebb véleményt fognak modani, midőn is az eredményhez képest, vagy az összes iskolákban behozzák az állóirást, vagy beszüntetik a további kísérletezést. Nem lesz érdektelen ezzel kapcsolatosan megemlítenünk, hogy a vürttenbergi miniszterim egy tanférfiak, szemorvo­sok, s belgyógyászokból álló bizottságot küldött ki az aláírás kérdésének megvitására, s e bizottság ki- jentetette, hogy a mostani irás, mely szerint a betűk kissé jobbra dűlnek, a kéz és kórboncztani viszonyai­nak, valamint a szemmozgás törvényeinek s általában az egészség kívánalmainak leginkább megfelel. Saját­ságos, hogy az ellenkezőjét is tudós orvosok állították. — Akinek nem szabad selyemhernyót tenyész­teni. Ázsiai állapotnak kell bélyegeznünk azon kor­látolt felfogásra valló eljárást, melyről tudósítónk értesíti lapunkat. Ugyanis Báttaszéken történt meg' az a hallatlan eset, hogy a szerb tanítónak, kit a szegzárdi solyemtenyésztési felügyelőség a pete ki­osztásával megbízott, az iskolaszéki gondnok megtil­totta, mikép lakásán selyemhernyókat tenyészthessen. A gondnok azzal ijesztgette a tanítót, mintha ren­delet érkezett volna a kir. tanfelügyelőtől, melyben a tanfelügyelő megtiltja a tanítónak azt, hogy selyem- tenyésztéssel foglalkozhassál Ily kvalifikálhatlan el­járás után jó lesz a gondnok urnák érthetően tudo­mására adni, hogy a néptanítónak nemcsak hogy szabad selyem tenyésztéssel foglalkoznia, sőt inkább hivatásából folyólag kötelessége jó példaadásával a selyemtenyésztés ügyét a néppel megkedveltetni. — Talált szemüveg. A felső róm. kath. sirkert­ben egy aranyfoggantyus, egészen jó karban levő szemüveg találtatott; a jogos tulajdonos az újvárosi plébánián átveheti. — Piros czédulát szegeztek ki a Szóchenyi- utczában lévő Reichl Simon-féle ház kapujára, melyen óvva figyelmeztetnek mindenkit, különösen a gyermekeket, hogy a házban ragályos betegség fész­kelte be magát. Ezt az eljárást jó lesz minden dif- teritiszes esetben követni, hogy a könnyen ter­jedő ragályos betegség szóthurczoltatása megaka- dályoztassék. — Régi terv. A kaposvári ügyvédi kar már pár év óta tervezgette, hogy megvál a zalaegerszegi kamarától és a pécsihez csatlakozik. Újabban e-terv a megvalósuláshoz egyre közeledik, a mennyiben ez iránt a kaposvári ügyvédi kar kérvényt intézett az igazságügyi miniszterhez, ki bizonyára figyelembe ve- endi a kérvény támogatására felhozott nyomós in­dokokat. — Tűz a vidéken. Döbrököz községben múlt hétfőn ismeretlen okból tűz ütött ki s a pusztító lángok egy lakházat és több melléképületet ham­vasztottak el. A lakosság által a tűz körül kifejtett buzgóságnak köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedhetett. — Uj vendéglő Decsen, Komáromi Ferencz decsi kereskedő ős bérlő csinos házában legközelebb vendéglőt fog nyitni. — Minden férfi szereti a tésztát, azért tehát minden háziasszony, a ki igazán jó tésztát vagy sü­teményt akar készíteni, az csakis az Erzsi néni által szerkesztett s mindenki által jelesnek elismert „Tész­ták könyvét“ szerezze meg, a melynek utasításai sze­rint a Ugizletesebb tésztanemüek készíthetők el. A csinosan kiállított könyv, mely 300 recipét foglal magában, 1 frtért kapható egyedül a „Magyar házi­asszonyok könyvtára“ kiadóhivatalában Nyíregyházán. K Ö Z G A ZDA S Á G. __ A szölöragya (peronospora viticola) ellen való védekezés. Bortermelésünknek — kivált a homoki­nak — ezen gombaellensége júniusban és jú­liusban lép föl és pusztításait augusztusban és szeptemberben folytatja. Ismertető jelei a követ­kezők: a peronosporás levél alsó lapja olyan­nak látszik, mintha czukorporral volna behintve, vagy mintha ott só virágzott volna ki, vagy dér képződött volna. Kezdetben e foltok aprób­bak és rendszerint a levél főbb Erezete menté­ben láthatók és csak későbben olvadnak na- gyobbakká vagy egy egészszé össze. A levél felső lapján pedig először sárgás, később barna — de sima — foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mérték­ben haladt előre. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (22. sz.) 5 E gomba könnyen megkülönböztethető a nemezbetegségtől (Erinosis), melyet a Phy- toptus vitis nevű atka okoz és mely rendesen nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai pisz­kos fehérek, majd sárgák, tömött nemezhez hasonlók és szintén a levél alsó lapján lát­hatók, mig a levél felső lapján a megfelelő he­lyeken apró puposodások keletkeznek. Különbözik a gomba az Oidiumtól is, mely a levél felső lapján is látható. A peronospora viticola nyári és téli spó­rák áltál szaporodik; az előbbieket a szél szerte­szét hordozza és ha a szőlőlevél felső lapjára hullanak s itt eső vagy harmatcseppbe kerül­nek, 25—30° C. melegben tovább fejlődnek. A nyári spórák nem állanak ellen a nagyobb hidegnek, s ennek beálltával elpusztulnak, ellen­ben a téli spórák a legszigorúbb telet is élő állapotban húzzák ki. Tavasszal életre kelnek s folytatják pusztításaikat úgy a szőlőlevelen, mint az éretlen veszszön, a fürt nyelén, -annak el­ágazásain, a szőlőszem kocsánján és magán a szőlőszemen is. A gomba által megölt levél vagy elválik a vesszőről és lehull vagy össze- szaradva a tőkén csüngve marad. A peronos- poras vesszőnem érik meg, télen elfagy, középső szemei elvesztik életképességöket, ily esetben a peronosporás esztendő után csak a rövid met­szés ajánlható. A fürtöt már a virágzás ideje előtt is megtámadhatja. A peronospora pusztítása vagy közvetett az által, hogy tönkre teszi a lombozatot, vesz- szőt s e miatt a termés már meg nem érhetik, vagy közvetlen az által, hogy a fürtöt támadja meg, mely vagy egészen lehull* vagy legalább a belőle szűrt bort teszi élvezhetetlenné. A peronospora rohamosabban és erélye­sebben terjed a száraz talajú szőlőkben s ez az oka annak, hogy a homoki szőlőkre any- nyira veszedelmes. . A peronospora ellen hathatós védőszerül szolgálnak a rézvegyületek, kivált a rézgálicz (kék gálicz), mely a szőlőlevélre hintve vagy fecskendezve és a légköri viz (és harmat) által feloldva, a levél sejtjei által felszívódik S eze­ket annyira megedzi, hogy a peronospora nem bir rajtuk áttörni. A nyári spórák pedig olyan eső- vagy harmatcseppben, mely rézgáliczot tar­talmaz, maguk is elpusztulnak, mielőtt a le­vélbe hatolhatnának. A rézgálicz olyan adag­ban, mint a permetezésnél használtatik, a bort vagy szőlőt élvezőre nézve nem veszélyes. Védekezésül a következő réztartalmu folya­dékok használtatnak. I. A bordeauxi keverék, mely­nek alkotó részei többféle arányban vegyithetők. Napjainkban rendesen ezek az arányok szere­pelnek : aj 100 liter viz, 2 kilogramm rézgálicz, 2 ‘ I égetett mész. 6) 100 liter viz, ‘ 3 kilogramm rézgálicz, 3 égetett mész. c) 100 liter viz, 4 kilogramm rézgálicz, 4 ,, égetett mész. Az a) alatti (kétszázalékos) keveréket ak­kor használják, mikor a baj még nem lépett fel, hanem meg akarjuk előzni. Ha az első per­metezés kellő időben, május végén, megtörtént, akkor a nyár további folyamán is elég szokott lenni ez a keverésarány. Hogyha azonban az első permetezés meg­késett s a gomba nyomai már mutatkoznak a leveleken, akkor a b) és c) alatti (3 és 4%-os) arányban keverjük össze az anyagokat. A rézgáliczot megtörjük és először kisebb mennyiségű mérsékelten meleg vízben — 1 ki­logramm rézgáliczra 3 liter vizet számítva — oldjuk fel. Egy másik edényben pedig az ol­tatlan meszet oltjuk még egyszer annyi vízben. A mész’oldatot czélszerü finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benne, mely­től a permetező készülék bedugul. Ezután a rézgáliczoldatot a kellő arány szerint, nagyobb mennyiségű vízbe öntjük be és ha a mészoldat lehűlt, akkor folytonos kavarás közt, lassan hozzá keverjük a rézgálicz-oldathoz (és nem megfordítva). — A mészoldatnak okvetlenül le

Next

/
Thumbnails
Contents