Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-28 / 22. szám

6 kell hülnie, mert különben a keverék a pero­nosporára nézve teljesen hatástalan lesz. Ha van jó kövér, vajszerű oltott meszünk, úgy ezt is használhatjuk, csakhogy ekkor 1 kilogr. oltatlan mész helyett 21/2 kilogr. oltott meszet kellett alkalmaznunk. A rézgáliczot csak fa-, réz- vagy" agyag edényekben oldjuk fel és annak kavarásához is szintén csak faeszközt használunk. A kész bordeauxi keverék elállhat hosz- szabb ideig is, de használat előtt s általában valahányszor a fecskendőbe öntünk belőle, ala­posan felkavarandó, mert épen azok a részek, melyek a peronosporára hatnak, leülepednek. E folyadékot a lehető legfinomabb perme- teg alakjában kell a szőlőlevelek felső lapjára juttatni. II. A szóda és rézgálicz keve­réke. Ennél mész helyett szódát (szénsavas nátriumot) használunk. Az az előnye, hogy nincsenek benne olyan durva részek mint a mészkeverékben. Ha 2%-os keveréket akarunk készíteni, akkor 2 kgr. rézgáliczot 6 liter meleg vízben és 21/z kgr. kristályos szódát 121/2 liter vízben feloldunk s e két oldatot folytonos ke­verés közt elébb a szódaoldatot, aztán a rézgá­liczot 80 liter vízbe öntjük, s igy kapunk egy hektoliter 2%-os rézgálicz oldatot. Természe­tes, hogy ha az első permetezés akkor törté­nik, mikor a baj már fellépett, akkor ennél a keverésnél is a több (3—4 kilogramm) rézgá­liczot és megfelelőleg több (3%—5 kgr.) szó­dát használunk 100 liter vízre s e szerint mó­dosítjuk a keverés arányát. E két keverék a (bordeaux-i és az utóbb emlitett szódás) legczélszerübb a borrá feldolgo­zandó szőlőtermés megvédésénél. A hol a termés fürt, tehát csemegeszőlő alakjában értékesítik, ott a következő keverékek ajánlhatók, mert különösen a bordeaux-i keve­réknél a permetező anyagtól látható foltok ma­radnak a fürtön. A szóda és rézgálicz keveré­kénél egyébiránt ezek a nyomok nem nagyon jelentékenyek. III. A jegeczes azurin oldata. A jegeczes azurint a múlt évben hazánk­ban már számosán használták a peronospora viticola ellen való védekezésre s ez a szer a jelzett czélra többeknél teljesen alkalmasnak bi­zonyult, némelyeknél ellenben az eredmény nem volt kielégítő. Arra nézve, hogy ez utóbbi esetekben az azurinnal való permetezés sikertelenségének oka miben rejlik, az eddigi tapasztalatok még nem nyújtanak biztos tájékozást; valószinü azonban, hogy erre nézve sok esetben az is befolyással volt, hogy a permetezés nem eléggé erős oldat­tal történt. Ennélfogva ajánlatosnak látszik, hogy jö­vőre az azurint erősebb oldatban alkalmazzuk, nevezetesen az első praeventiv permetezésnél, a mikor t. i. a peronospora még nem lépett fel, a gyáros által eredetileg javasolt 200 gr. helyett, 250 grammot vegyünk egy hektoliter vízhez, ha pedig a peronospora már fellépett, háromszor annyi azurint két hektoliter vízbe olvaszszunk fel. Az oldat elkészítése végett az azurin a meg­felelő mennyiségű vízben egyszerűen feloldandó s az oldat jól megkeverendői mig egyenletes kék szinü lesz. Hogy az azurin gyorsabban feloldódjék, czélszerü azt — közvetlenül azelőtt, hogy a vízbe tétetnék — kissé megtörni s hozzá még 1 hektoliter vízre egy maroknyi meszet adni, hogy a viz gyöngén tejszinüvé váljék. Ennek az az előnye leend, hogy az oldat erő­sebben fog a szőlővelekre tapadni, másrészt pe­dig zavarosabb szinü, s következésképen köny- nyebben meglátható lesz a leveleken, mint a tiszta azurin oldata. A jegeczes azurin használatig a nedvességtől megóvandó. A per­metezés csak napfényes időben teljesítendő, a mikor a szölöle- velek már felmelegedtek s rövid idő alatt bekövetkezhető esőtől tartani nem lehet. A triesti általános biztosító társaság (Assicurationi Ge­nerali f. é. május 6-án tartott 61-ik közgyűlésén terjesztet­tek be az 1892. évi mérlegek. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dij tartaléka 2.817,742 frt 02 krral szaporittatott, minélfogva 1892. évi deczember hó 31-én 34.062,383 frt 61 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény részesülési tartalékok czimén 910,097 frt 70 kr. vezettetett uj számlára elő. Az 1892. évben 20.469,779 frt 90 kr. erejéig köttettek uj életbiztosítások, melyek által az 1892. deczem­ber 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 141.876,438 frt 70 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 5.792,410 frt 13 krt tettek. A tűz- ésszállitmán y-b iztositási ágak­ban a dij- és illeték bevétel 9.139,397 frt 44 kr. volt, mi­ből 2.371,382 frt 28 kr. mint díjtartalék és 771,233 frt 35 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve, holott az 1892. deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé való dijköte- lezvények összege 25.791,131 frt 60 krra emelkedett. Károkért az 1892-ik évben 8.851,456 frt 69 kit fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizeté­seket, a társaság alapítása óta károk fejében 253.099,377 frt 58 krnyi igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kár­térítési összegből hazánkra 47.689,262 frt 01 kr. esik, melyet a társaság 150,805 káresetben fizetett ki. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezésére ala­kított tartalék 1892. deczember 31-én 1.802,792 frt 95 krra emelkedett a mellett, hogy a sorsolás alá eső és a névérté- kökön beváltható értékpapírok csakis névértékökön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszabályszerü mérvében, a részvénytöke fele összegében vagyis 2.650,000 frtban, az ingatlan tartalék 1.289,480 frt 92 krnyi összegben s végre a kétes követelések tartaléka 80,000 frt fentartatott. Ezen nyeremény-tartalékok ennélfogva összesen 5.797,273 frt 87 krt tesznek ki. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások foly­tán 46.528,568 frt 52 krról 49.162,470 frt 81 krra emelked­tek és elsőrendű értékekben vannak elhelyezve, melyekből több mint 14 millió magyar értékekre esik. Az elért 793,840 frt 71 kr. tiszta nyereményből a tár­saság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban, vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel határozta el, hogy Jókai Mórt, ki az igazgató tanács több év óta tagja, 50 éves irói jubileuma alkalmából üdvözli, neki sze­rencsét kíván és egyúttal a társaság büszkeségének ad ki­fejezést, hogy igazgatósági tagjai sorában e legünnepeltebb magyar irót üdvözölheti. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (22. sz.) Köszönetnyilvánítás. A „Tolnamegyei Takarók- és Hitelbank“ rész­vénytársasága a kis-vejkei r. kath. népiskola szor­galmas ős jó migaviseletü tanulói részére 10 drb. egy koronásat ajándékozott. Midőn a jótékonyság ez adományát itt nyugtatom, lelkiismeretbeli kötelessé­gemnek tartom tanítványaim nevében hálás köszö­netét mondani. K.-Vejke, 1893. évi május 21-ón. Saaghy Ferencz, kántortanitó. Van szerencsém jelenteni, bogy a „Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank“ tekintetes igazgatóságától szorgalmas és jó viseletű tanulók jutalmazására f. hó 17 én hozzám érkezett 10 drb. koronát, a fő­tisztelendő lelkész urak közbejötté mellett, mindegyik érdemes tanulót természetben egy-egy darabbal ju­talmazva, nóvszerint a következőknek adtam ki: Fejes Lydia, Gáspár Endre, Karádi Mihály, Katona Ilma, Keresztes János, Kis Cz. Péter, Molnár János, Sávics Anna, Sümegi Erzse és Varga Erzse; egyben kötelességem a jutalomban részesült tanulók nevében a kegyes és nemes érdekű adományért a tekintetes Igazgatóságnak hálás köszönetét mondani. Kelt Bátán, 1893. évi május hó 24-ón. Kopácsek Aurel. Tekintetes Szerkesztőség! Polémiámat ón befejezettnek nyilvánítván, nem akarok egyebet, mint fölvilágositást adni néhány dologról. 1. és 2. helyen egy—egy, 3-on két, 4. és 5. helyen három—három, 6-on öt évig működtem s je­lenleg a 7., eddig legjobban díjazott állomásomon, összesen 16 év óta tanitóskodom. „Ihr sollt euch nicht angreifen lassen!“ — saját, a szülök és törvény nevében voltak tiltó sza­vaim. Ugyanis február 19-ón az iskola előtt egy su- hancz szemeim előtt két, egymás után ismétlőmbe érkező leányt illemellenes módon s tettlegesen is sértegetett. Ezért a merénylőt megbotoztam és a tér elhagyására kényszeritém. Beléptem tanulóim körébe, a fennti szavaimmal rájok parancsoltam, hogy ily szemtelen utonállókat kerüljenek ki jövendőben A „Glatter Michel“, a temesvári „Landbote“ stb. német, a „Magyar Néplap“ stb. magyar katho- likus szellemű nyomdai termékek. A magyar szellemű „Landbote“-ra szereztem német, a „Magyar Nép­lap“-ra magyar előfizetőket. A czimszalagoknak az előfizetőkre szóló magyar fölirását a „Landbote“ megrendelésénél Báttaszóken is föltétlenül mindig kikötöttem. A felnőtteket magyarosítani lehet magyar szel­lemű német olvasmányokkal, ezzel egyidejűleg az if­júságot a folytonos magyar társalgással. Eszerint a t. Szerkesztőség velem együtt helyesnek tartja Engel Mór ur ama buzgalmát, hogy ő is a télen a „Pol­gári olvasókör“ német ajkú felnőttéinek több ízben tartott, természetesen németül, hazafias fölolvasá­sokat. A tekintetes Szerkesztőségnek Báttaszóken, 1893. évi május 25-ón alázatos szolgája Pápay Géza. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Mefisto. Köszönettel vettük s a következő számunk első tárczájának van szánva. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R. ___ Ás ványvíz árjegyzék Salamon Testvérek fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum-, tea- és ás- ványvizkereskedéséből SZEGZÁRDON, Szécliényi-utcza dr. Hangéi Ignácz-féle ház. Alapittatott: 1879. ■ Borszéki savanyuviz . . . ®/10 lit. 1 lit. 14/10 lit. 18 24 28 1893. május 28. Bikszádi 1 palaczk.................................. 24 kr. Bil ini savanyuviz . . m I ■ m lit. 26 kr. Carlsbadi örvőnykuti............................ 1 lit. 40 kr. Carlsbadi malomkuti........................... 1 lit. 40 kr. Carlsbad i várkuti................................. 1 lit. 40 kr. Czigelkai 1 palaczk . . , . . . 32 kr. Giesshübli savanyuviz 6/10 lit. 7/1# lit. 1 lit. 1% üt. 20 24 28 34 kr. Emsi Krähnchen 1 palaczk . . . . . .. . 32. kr, Gleicheubergi const.-forrás . . . .. 4-pint 38 kr. Krondorfi savanyuviz . . . B/10 lit.' 1 lit. 16/,Q lit. 20 24 30ÍkÉ Korytniczay ásványvíz ...................7/10 lit. 24 kr. Luhi Margit gyógyforrás 6/10 lit. 15 kr, 1 lit:"20 kr. Lipiki iblanyforrás........................$g)i 7/10 lit. 36:kr. Mo hai Ágnes forrás . 8/10 lit. 1 üt. .1% lit 2 üt. 15 20 24 28 kr. Mohai Stefánia forrás . . 5/10 lit. 1 lit. 1®/10 lit. 12 16 20 kr. Preblaui 1 palaczk.................................. ; 30 kr. Mari enbadi keresztkuti..........................1 lit 32 kr. Pa rádi kénes forrás . . . ®/10 lit. % üt. 1 lit. 15 20 24 kr. Rohitsi királyforrás . . 1 pint 1 rekesz 25 pint 18 4-30 kr. Rohitsi Tempelforrás . . 1 pint 1 rekesz 25 pint 20 4.50 kr. Regedei savanyuviz . .1 pint 1 rekesz 25 pint 20 4-50 kr. Salvatorforrás . . . 6/10 lit, 26 kr, 1 lit. 30 kr. Seltersviz .... B/10 lit, 24 kr, 1 lit. 34 kr. Budai Rákóczi keserüviz .............................24 kr. Bu dai Ferencz József keserüviz ..... 24 ki. Budai Hunyadi keserüviz . .............................20 kr. Budai Stefánia keserüviz...........................20 kr. Bu dai Viktória keserüviz.................... . 20 kr. Bu dai Erzsébet keserüviz . . . . . . . 20 kr. Budai Király keserüviz .................................20 kr. HI VATALOS HIRDETÉSEK.__ 13 03 sz. ^ v. 18937 Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törv.- széknek 3525. és 3523. és tamásii kir. járásbíróság 1892. évi 6184. és 6186. számú végzése következtében Téry Emil hő- gyészi lakos, ügyvéd által képviselt högyészi takarékpénztár javára Kalauz József; Gábor, Ferencz és ifj. Kalauz József ellen 485 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1300 frtra becsült 5 drb lóból álló ingó­ságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. jbiróság 7775/1893. számú végzése folytán 485 frt tőkekövetelés, ennek külön­bözőig esedékessé vált 6% kamatai és eddig összesen 97 frt 54 krbnn biróilag megállapított költségek erejéig Gy.-Jo- vánczán alperes lakásán leendő eszközlésére 1893« évi junius hó 12-ik napjának délelőtti 10 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Tamásiban 1893. évi májas hó 16-ik napján. Borsitzky Géza; kir. jbir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents