Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-09 / 15. szám
1893. április 9. 5 túli dalárdákat szövetkezésre hívják fel. A szövetkezés czélja: a hazai művészeti érdekeket ápolni, az elhanyagolt magyar dalt ős zenét nemzeties irányban e őre mozdítani, a magyar eredeti karéneket a dal- egyesületek közkincsővé tenni, a szakirodalmat fejleszteni. Az alakuló közgyűlés Sopronban lesz pün- köstkor megtartva; a bejelentések april 30-ig a soproni férfidalkör elnökségéhez iutézendők. Ingyen kaphatnak szederfamagot és 2-3 éves iskolázandó szederfa csemetét községek és népiskolák, ha ez iránt e hó 15-ig a szegzárdi országos selyemtenyésztósi felügyelőséghez fordulnak. Magán felek szederfamagot szintén ingyen kaphatnak, a csemetéket azonban csak azon vétel áron, melyet az intézet a kir. erdőhivataloknak fizet. — Ezredéves kiállítás. A kiállítási területen egyesek által létesítendő pavillonok és egyéb építkezéseket illetőleg már most élénk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kivül a magán épületek ős pavillonokra nézve is kellő tájékozással kell bírnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mindazon társulatokat, testületeket, czőgeket és magánosokat, kik ős a melyek a kiállítás czőljaira szolgáló pavillonokat és egyéb építkezéseket, úgy nem különben kávéházakat, vendéglőket és efféléket terveznek, hogy ebbeli szándékukat az épület rendeltetésének és alapterületének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április hó 30-ig közölni szíveskedjenek. — A régi fuvarlevelek. A kereskedelmi miniszter intézkedett, hogy a régi fuvarleveleket úgy a magyarországi, mint az Ausztriával való forgalomban junius végéig lehessen használni. — A báttaszék-dombovár-zákányi vasutaknak még ki nem sorsolt összes részvényeit a pénzügyminiszter julius 1-jére felmondotta úgy, hogy e naptól kezdve a még forgalomban levő részvények a külön közzéteendő módozatok mellett a m. kir. központi állampénztárnál s a szokott beváltó helyeken teljes névértőkben, vagyis rószvényenkint 200 osztrák értékű ezüst forinttal be fognak váltatni, minek következtében ezen részvények kamatozása ugyancsak július 1-jővel megszűnik. *7* Kivándorlás. A filloxera pusztításai által sújtott községekből mintegyre nagyobb mérveket ölt a kivándorlás, részint Amerikába, részint pedig Slavoni- ába. Az elszegényedett lakosság előbb potom áron elvesztegeti vagyonkáját, hogy azután vándorbotot vévé kezében, boldogabb hazát keressen magának. — „A társadalmi élet átalakulásai“ czimű hat ívre terjedő könyvecskét adott ki V.-nő Szoko- lay Her min Kaposváron. E kis mű a házassági viszonyokra vonatkozik és szerzőnek hosszú megfigyeléséből ered. A csinos kiállítású s vonzó irálylyal irt mű megrendelhető, fűzött példányonként, előre bekü'dött 80 krral a szerzőnél és Hagelmann Károlynál Kaposváron. — A műbőr eltiltása. Régen érzett közszüksó- get fog kielégíteni az a törvényjavaslat, mely a műbor eltiltására vonatkozik. Sokáig kellett küzdeni, mig végre most már a kópviselőház közgazdasági bizottsága is letárgyalta a műbor eltiltását czélzó törvényjavaslatot, mely hogy mielőbb törvónynyó váljék, az mindnyájunknak óhaja. Különösen a filloxera pusztítása óta terjedt el Magyarországban a borok kotyvasztása, mesterséges előállítása. Ez aláásta volna lassan a magyar borok jó hírnevét, mit pedig e válságos időben minden áron meg kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel akadályozni; mert a bortermelő vidékek jóhirót a műbor gyártás szigorú eltiltása által lehet megmenteni; ez pedig különösen most, fontos, mikor szőlőink rekonstruálás alatt állanak. A törvényjavaslat igen helyesen hamisításnak minősiti a czukorral ős spirituszszal való kotyvasztást is; mert a borkereskedők az olcsóért összevásárolt lőrét ezzel manipulálják és lesz belőle tokai, szilvási, szegzárdi stb. — Dohánytermelők figyelmébe. A „Gazdasági Lapok“ szerkesztősége 500 korona versenydijat tűzött ki azon magyarországi dohánytermelők részére, akik a folyó évben legalább 2 kát. holdon a dohányoldatos trágyázással kísérletet tesznek és a magyar kincstári jövedék legújabb osztályozásában előforduló dohánynemek bármelyikében mennyiségileg és minőségileg a legjobb eredményeket mutatják fel. — A pályázatok részletes feltételeiről a „Gazdasági Lagok“ szerkesztősége bárkinek felvilágosítással szolgál. Ajánljuk e pályázatot vármegyénk dohánytermelőinek figyelmébe. — A difteritisz terjedésének megakadályozása. A belügyminiszter a difteritisz megakadályozása czől- jából a törvényhatóságokhoz terjedelmesebb rendeletet intézett, amelyet a következőkben ismertetünk: 1. Minden roncsoló toroklobban történt megbetegülés a betegség megállapításától számított 24 órán belül a helyi hatóságnak bejelentendő, mely a szükséges óvóintőzkedősek haladéktalanul megtétele iránt intézkedni tartozik. 2. Roncsoló toroklobban elhaltak hullái mielőbb és pedig kizárólag kocsin temetőbe, esetleg meglevő, vagy a járvány uralkodása alatt ideiglenesen felállítandó hulla-házakba szállitassauak. 3. Mindazon tárgyak, melyek a beteg váladékaival érintkezésbe jöttek, igy: ágynemű, fehérnemű, evő- és ivóeszközök fertőtlenitendők. 4. Padló nélküli földes szobák földje, ha az évszak megengedi, egy lábnyira felásandó s friss földdel kicserélendő; ha ez lehetetlen volna, forró lúggal leöntendő. 5. Nedves, nyirkos és sötét lakások különösen alkalmasak lévén a roncsoló toroklob mérgének megtartására, ilyen lakások gyökeres kiszárításáról és arról, hogy a lakás elég friss légáramlat mellett elegendő világosságot is nyerjen, okvetlenül gondoskodás történjék. Járványlepte községekben nem nyitható ablakok nem türeudők. Költözködés esetén az ily lakások újabban fertitlenitendők. 6. A roncsoló toroklob ba- czillu-a az emberi szervezeten kivül különösen tejben igen nagy fokban szaporodván, a tejüzletek járvány idején a legpontosabban ellenőrizendők, ős oly házból, hol a családban difteriás beteg van, a tej elárusitása szigorúan megtiltandó. 7. A roncsoló toroklob kezelése körül különösen gyakran tapasztalt kuruzslás szigorúan ellenőrizendő, illetőleg irtandó. 8. A nép kioktatása a betegség veszélyes és ragályos volta felől- ernyedetlenül folytatandó ős e czélból a lelkészek, tanítók és az intelligens elemek segítsége kikérendő. — Érdekes statisztika. Száz évvel ezelőtt volt 80 millió róm. kath., 40 millió görögkeleti ős 37 millió protestáns. Most van 205 millió róm. kath. 89 millió görög-keleti és 132 millió protestáns. — Uj lap. „Pécsi Közlöny“ czimmel uj politikai hetilap indult meg Pécsett. A nevezett lap szerkesztője és kiadó-tulajdonosa Rézbányay János. A hozzánk beküldött első szám igen gazdag ős változatos tartalmú. A „Pécsi Közlöny előfizetési ára egész évre 4 frt. — Az ezüst kétforintosok és huszanötkrajezá- rosok bevonására vonatkozó törvényt a napokban tették közzé Ausztriában. E törvény szerint a nevezett pénznemek csak május végéig maradhatnak forgalomban s julius 1-óig az állami pénztároknál be- váltandók osztrák értékű papír- vagy órezpénzórt. — Lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által 10 év óta Érsekujvárott rendezett nemzetközi nagy lóvásárok iránt, különösen mióta azok minden évben május hó első hétfőjén tartatnak úgy az országban, mint a küföldön is igen nagy az érdeklődés" A f. évben május hó 1-őn megtartandó vásárra tenyésztők és kereskedők részéről már most is 6 héttel előtte nagyon sok jelentkezés történt. Lakások és istállók az érsekujvári rendőrkapitányi hivatal utján rendelhetők. — Györffy Józsefnek, az „Egyetértés“ belrnun- katársának politikai k öl töményei díszes kötetben jelennek meg f. évi május elsején a Frank- 1 i n-T á r s u 1 a t magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiállításában Budapesten. Kimagasló politikai események teszik az egyes költemények tárgyát a kormányzat, a külképveselet (diplomáczia), a törvényhozás köréből, a katonai, a polgári, az udvari életből stb. merítve. Hatalmas uralkodók, fejedelmi epigonok, politikai győzők, bukott bálványok váltakoznak a könyv egyes lapjain. Államellenes mozgalmakról nevezetes egyházak, idegenbe hüzó nemzetségek viselt do’gai vonulnak elő megfelelő világításban. Parlamenti események, jogszolgáltatási specziálitások, demonstrácziók a Kossuth-nótától a Gotterhaltóig, letépett kardbojtok, politikai párbajok stb. stb. tarka csoportjai egészítik ki a könyv tartalmát. Györffytől, ki a kolozsvári Magyar Polgárnál kezdte hírlapírói pályáját, eddigelé két és több füzet költemény jelent meg. Tőle származik a Pallas irod. részvénytársaság kiadásában tavaly megjelent „A szibériai ólómbányák- ból“ czimü könyv, melyet azóta idegen nyelvre is lefordítottak s előkelő külföldi lapok nagy feltűnést keltett czikkekben ismertettek. A most megjelenő politikai költemények egyrésze Bariók Lajos kiváló költőnk szatirikus politikai lapjának az élén látott először napvilágot, a másik rész most kerül először nyilvánosság elé. Benne lesz a kötetben az a költeTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15. sz.) mény ü a melyet a szerző a volt kormányelnöknek a királyhoz intézett német távirata publikálása miatt szenvedett fogságában czellája falába karczol t, amely ezt a czimet viseli: „Szibéria határán“. Ez is kötetben jelenik meg először. A kötetnek egy fűzött páldányára 2 írttal, bekötött példányára 3 írttal lehet előfizetni. Az előfizetések április 20-ig küldendők be a szerző nevére Budapestre, Lónyai-utcza, Csávolszkay-palota 13/a. II. 18. — A „Kis Könyvtár“ pályázata. A Benedek Elek szerkesztésében megjelenő „Kis Könyvtár„ kiadója a múlt évben négy pályadijat tűzött ki, még pedig 300 koronát elbeszélésre, azután 300 koronát földrajzi vagy néprajzi ismeretterjesztő olvasmányra s ezenkívül 100—100 korona második dijat. A pályázatra összesen 35 mű érkezett. Az eredmény mennyiség, de minőség dolgában is örvendetes, mert e pályázat harmincznál több jó ifjúsági olvasmánynyal gazdagította az ifjúsági irodalmat. Az elbeszélésre kitűzött első dijat Gaál Mózes nyerte meg „Sebős“ ez. történeti elbeszélésével, a második díjat Halász Bálint „A kis báró“ ez. elbeszélésével. A másik 300 koronás díjat Földes Géza nyerte a „Szibériai képek“ ez. művével, a második díjat Böngórfi János „Képek a Székelyföldről“ ez. utrajzaival. A díjak bármikor fölvehetők a szerkesztő, Benedek Elek Erzsébet-körut 12. sz. lakásán. A szokásos tiszteletdíj mellet való közlésre elfogadtatnak a következő pályamunkák: „A Nílus országa,“ “A székelyek,“ „Az élet iskolájában,“ „Columbus,“ „Segítsétek egymást,“ „A szalmaszál,“ „A király könyve,“ „A nagy Szunda szigetek lakói,“ „Karácsony szombatján,“ „A megtért,“ „Az erdő titka,“ „Tengeren,“ „Az árvái tótok,“ „Két elbeszélés,“ „A fehér asszony,“ „Palkó -Szperák,“ „Árvamegye föld- és néprajza,“ „Emlékoszlop a tömösi hegyszorosban,“ „Tímár Kálmán,“ „Angyalka,“ „Hűség és álnokság,“ „A szökevények,“ „Afrikai kégek,“ „A székely atyafiak,“ „A béres fia “ 3 A „Kis Könyvtár“-ból minden héten megjelen egy 3—5 ives füzet, melyek válogatva 6—14 éves gyermekeknek való elbeszéléseket, meséket és az ismeretek minden ágát felölelő népszerű olvasmányokat tartalmaznak. Egy-egy füzet ára 12 kr., kötve 20 kr. Tiz füzetre egy forinttal, tiz kötött példányra 1 frt 80 krral lehet előfizetni, akár M.- Szigeten a „Kis Könyvtár“ kiadó-hivatalában, akár könyvkereskedések utján. Eddig 18 füzet jelent meg a legjelesebb ifjúsági íróktól. A valóban hézagpótló vállalatot, melyet első helyen, Budapest fő- és székváros tanácsa az összes iskoláknak megvétetni elrendelte, ajánljuk a szülők ős tanfórfiak figyelmébe. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A Kapos vizét levezető társulat mérnökének évi jelentése. Nagyságos Elnök url Tekintetes társulati igazgató választmányi A Kapos vizét levezető társulat csatornáján az elmúlt 1892-ik évben előállott tényező állapotokról — úgy a csatorna minőségéről, valamint az ezen teljesített munkálatokról van szerencsém az alábbiakban tisztéletteljes jelentésemet beterjeszteni. A csatornamunkáról az elmúlt óv kezdetén, úgy a végén a szokatlan magas fokú hideg a munkát hátráltatta és eredményében kevés értékűvé tette, a mennyiben a fagyos rögből készült gátakat és gátbontásokat az enyhe idők beálltával újból kellett kiegyenlíteni. A nyár elején pedig a május havában beállott záporok a csatorna árterét elöntöttők rövid időközben egymásután kétszer és pedig a május 12-iki záporeső, mely jobban a déli irányban esett le, elborította Dombóvártól a viz irányába jelezve lefelé az árteret, mig az ártér felső része mentesen maradt; a május 30-iki záporviz pedig Kaposvártól Dombóváron keresztül borította el az árteret. A társulati csatorna minőségéről, midőn azt kifejezni bátorkodom, hogy rendeltetésének megfelel; mutatja az, hogy a hosszas évi munkák következtében a csatorna egyenletes fenék esésének visszanyerése által, valamint a meredélyes partok lerózsuti- tása által szélességben egyenlő szelvényeket kapva, levezető képessége annyira növekedett, hogy a közép- magasságú vizet, a melyet 1884-ik évben 51 óra alatt vezetett le, most azt 21 óra alatt vezeti le. Azonban az ártérnek az elárasztás elleni megvédése csak azon esetben volna biztosabban várható, ha az oldalvizeket a csatornába vezető árkok fenékbősőge és partjainak magassága a kaposcsatorna szelvényének megfelelő méretben növekednék. Ezen jelzett hiányos állapot létezését, hogy t. i. az oldalvizet vezető árkok keskenyek és partjai alacsonyak; mutatta az 1892-ik évi árviz, a midőn a csatorna árterét kívülről öntötte el ős szakgatta meg a hullámverés a közé szorult partokat. A társulati csatornán az elmúlt évben teljesített munka eredményét részletesen — felügyelőségenként kitüntetve lehet szerencsém bemutatni:
