Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-09 / 15. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15. sz.) 1893. április 9. Gátemelés Meder tisztítás Homok árok tisztítás meter Rőzse- vágatás| Sarkantyúk kéve uj Kosárfonás rozséból Taszári szak. készített Kurdi Némedi 7132 5703 7044 26225 16364 23356 6835 Készült összesen 19879 65945 6835 1794 1686 3480 10 15 20 db véka 12 db kosár 2 db szalmavéka Elárusítva nincsenek, befolyó összeg társulati pénztárból küldetik. 34 drb kosár. Ezen fentebbi munkakimutatásban a májusi vizeknek a társ. gátakban okozott károk helyreálli- tásá is benfoglaltatnak s igy az évenkint előrehaladó gátépítéshez mint évi munka előirányzathoz hozzá- vétetett. A munka-előirányzat teljesittetett, mert a hiányok pótoltattak és e mellett a kurdi és némedi szakasz elvégezte csatornáján a nyulgátemelést. A kitűzött munkaeredmény csak úgy éretett el, hogy társulati Elnök ur ez évben is a csatorna 3 szakaszának 600 frt napszám segélyt kegyeskedett a pénztárból kiutalványozni. A kiutalványozott összegekből a taszári szak. kapott 100 frt segélyt, kiállított 173 napsz. fizetett 100 frt, kurdi szak. kapott 250 frt segélyt, kiállított 429 napsz. fizetett 236.90 maradt 13.10, némedi szak. kapott 250 frt segélyt, kiállított 443 napszám, fizetett 243.60, maradt 6.40. 3 szakasz kapott 600 frt segélyt kiállított 1045 napszám, fizetett 580.50, maradt 19 50. A segélyösszegből a kitűnt két csatorna-szakasz járulékából fenmaradt 19 frt 50 kr. felhasználtatott részben rőzseszedósre, részben pedig sarkantyú karok előállítására. Az elmúlt évben a csatorna ártere a kir. ka - taszteri hivatal által újból valósított az alább megnevezett határokban u. m. Kapos-Keresztur község volt ártere 550 hold 633 Q-öl, uj ártere 554 hold 1213 Q-öl, különbözet 5 hold 1020 D-öl. Kis- ős N.-Berki község volt ártere 527 hold 618 D-öl, maradt változás nélkül. Szabadi község volt ártere 391 hold 674 d-öl, maradt változás nélkül. Csorna község volt ártere 366 hold 81 D-öl, maradt változás nélkül. Attala község volt ártere 131 hold 425 □-öl, maradt változás nélkül. Ezen megnevezett öt községben az ártér fogyott 5 hold 1020 d-öl. A fent kitüntetett öt ártéri határról készített ártérvalósitási jegyzetek társ. elnök ur egyenes meghagyására lemásoltattak és a társ. irattárba tótemé- nyeztettek. Továbbá a társulati csatornavonalon közigazgatási hatóság közbenjöttével két vasszerkezetű hid építtetése engedélyeztetett és pedig a döbröközi vasszerkezetű hid hossza 18 méter, szélessége 6 méter, a szerkezet alja 5.67 cm. magas, a pálya felszíne 6 92 cm. a 0 pont felett • regöli vasszerkezetű hid, hossza 20 méter, szélessége 6 méter, a szerkezet alja 516 cm., a pálya felszíne 6 41 cm. a csatorna 0 pontja felett. Mind a két hid méretei által a Kapos vizét levezető társulat csatornájának hátrányul nem szolgál, a társulat részéről az építtetés nem kifogásoltatott. A folyó 1893. évben a társulati csatornán a a munka vezóriráuya leend a csatornameder jókarba helyezése ős a gyenge és alacsonyabb gátrészek fel- magasitása illetve megerősítése. Miután azonban a folyó évi február 21-ón lezajlott 318 cm..magasságú jőgviz, amely az 1879—80-ik évi legnagyobb víznél csak 0 25 cm. volt kisebb, a csatorna gátjaiban tetemes károkat okozott. Miért is mély tisztelettel kérem elnök ur és igazgató választmányt, hogy a csatorna három szakaszán, a viz által elrongált gátaknak helyreállithatása tárgyában tett mérésem alapján megállapított 11925 □-méter tartalmú gátszakadásoknak 1 d-mőterjőt 7 krba számítva, mely kitesz 834 frt 75 kr összeget, hogy ezen évre mint napszám segélyt a társulati pénztárból kiutalványozni méltóztassék, nehogy ezen segély nélkül az egész évi munkát csak a gátak helyreállítására kelljen fordítani ős ez által a meder fentartása ős egyéb teendőink hátrányt szenvedjen. Mély tiszteletem nyilvánításával maradtam elnök urnák és a társ. igazgató választmánynak alázatos szolgája: Dobrovszky Kálmán, társ. mérnök. IRODALOM. — E századvégi emberek nagyon gyakorlatiasan gondolkoznak. Mindenütt ős mindenben a gyakorlatiasságot keresik. Most már a lapoknál is azt nézik, hogy melyik elégíti ki nagyobb mértékben az olvasó közönség igényeit s azt járatják. És helyesen! A „Magyar Nők Lapja“ (Magyar Háziasszony) azért örvend oly nagy elterjedtségnek, mivel a szépet a gyakorlatiassággal ügyesen össze tudja párosítani. Szépirodalmi tartalma a múlt heti, husvét üunepi számában különösen sikerült. Szerkesztője: Maróth Erzsi tollából bájos kis csevegést közöl „A rizskása- felfujt“ czimmel. Első c/ikkóben a gazdag élettapasz- talatu K. Beniczky Irma: „Feltámadunk“ czimmel sok talpraesett dolgot mond el a fiatal hölgyeknek. Kovács Mihály Baumgarten jeles húsvéti elbeszélését fordította le szép, gördülékeny nyelvezettel. A tár- czában a jónevü Thury Zoltán: „A király leány és a katonák“ czimmel élénken megirt törtónetkét hoz. A költemények között különösen Zempléni Árpád: „Semmi sem változott“ és Béni Vilmos: „Tört virágszál“ figyelemre méltók. Várossy Mihály az ibolyáról érdekesen cseveg. A szokott rovatok gazdag tartalommal rekesztik be a fényesen sikerült számot. A „Magyar Nők Lapja“ minden előfizetője 800,000 frt nyereményben vesz részt. Már múlt heti száma közli az összes sorsjegyek számait. Mint háztartási lap egyedül áll a hetilapok között. Mutatványszámokat bárkinek ingyen és bérmentve küld a „Magyar Nők Lapja“ (Magyar Háziasszony) kiadóhivatala (IV. Kis- hid-utcza 9. sz.) Ajánljuk t. olvasóink pártfogó figyelmébe. — A „Fővárosi Lapok“-at, a magyar szépirodalom egyetlen napi közlönyét, mely uj év ó:a gazdagabb és őlénkebb tartalommal, vasárnaponkiut külön illusztrált melléklettel jelenik meg, különös figyelmébe ajánljuk az olvasóknak. Ez a lap a legkiválóbb szépirókat csoportosítja maga körül (a többek közt Jókai Mór, Vadnai Károly, Vőrtessi Arnold, Bodon József, Lauka Gusztáv, Tóvölgyi Titusz, Endrődy Sándor, Dalmady Győző, Jakab Ödön stb. sűrűn fölkeresik dolgozatukkal); első czikke a társadalmi, irodalmi ős művészi élet napi kérdéseivel élénken és szellemesen írott csikkekben foglalkoznak s közöl könyvbirálatokat, színi kritikákat, ismerteti a főváros és vidék társasőletőt s élénk hírrovatban tudósítja az olvasókat mindarról, ami a hazában és a külföldön figyelemreméltó történik. Vannak a lapnak élénk tollú levelezői Párisból, Bécsből, Berlinből, Milánóból, Stockholmból, Londonból, kik gyakran minden más lapot megelőzőleg adnak tudósítást a művelt világot érdeklő eseményekről. A vasármpi melléklet, külön szépirodalmi részén kívül, körül diszlapokkal illusztrált divattudósitósokat, czikkeket a lakások berendezéséről, a háztartásról, gazdag vegyes rovatot, ismeretterjesztő vagy humoros apróságokkal. A „Fővárosi Lapok“ előfizetési ára: egy hónapra 1 frt 40 kr., negyed évre 4 frt. Mutatvány- számot készséggel küld a „Fővárosi Lapok“ kiadó- hivatala Budapesten, Ferencziek-tere 3. — Előfizetési vagy előjegyzési fölhívás ily czimii nagyőrdekü munkára: „A magjar zene sajátságai“. (Elméletileg tárgyalva s számos hangjegypéldával gyakorlatiig megvilágítva.) Irta: id. Ábrányi Kornél. Midőn a fenti általános aktuális érdekű s irodalmi hiányt pótló munka kiadására alulírott zeneműken s- ktdés magát elhatározta s annak pártolására a t. ez. magyar közönséget ezennel tisztelettel fölhívni bátorkodik: az a meggyőződés vezeti, hogy e ténykedésével nemcsak nemzeti irodalmi hivatást te'jesit, hanem lényegesen is hozzájárul ama homályos fogal mak, eléggé nem tisztázott nézetek s téves meggyőződések eloszlatásához, melyekkel a magyar zene aspiráczióival szemben még saját hazánkban s annak legirányadóbb köreiben is minduntalan lehet találkozni. Szerző méltó hivatotttágát bizonyítani egy ily eddigelé még senki által meg nem kísérlett munka megírásához felesleges. Mellette szól úgy évtizedeken keresztül kifejtett sokoldalú s mondhatni úttörő működése a magyar zene majdnem minden válfajában. Mellette szólnak, mint szélesen isméid iró, kritikus, zeneszerző, s tanárnak számos önálló eredeti elméleti s gyakorlati zeneművei, mely utóbbiak immár meghaladják a kilenczvenedik opus-számot. A kérdéses munka mintegy hat nyomatott ivre fog terjedni díszes kiállításban. A fősulyt nem a felesleges irói terjengősre s a csakis szakértők által megérthető theoretikus szőrszálhasogatásokra, hanem a tárgy lényegére fektetvén, oly népszerű stílusban, mely a kérdés megórthetésőt még a művelt laikus olvasóra nézve is lehetségessé teszi. A munka f. év April havában okvetlenül meg fog jelenni s a t. ez. olvasó-közönség a magyar zenével foglalkozó s iránta érdekkel viseltető minden rendű zenekörök, tanárok s tanintézetek rendelkezésére állani. Előfizetési vagy előjegyzési ára: két korona és 40 fillér (1 frt 20 kr.), bolti ára a mű igényeinél fogva tetemesebb leend. Tisztelettel kérjük a megrendeléseket legfeljebb ápril hó 15-ig alulírott zenekiadói ezéghez beküldeni, hogy a t. ez. megrendelőknek a munkát f. év május hó 1-ig pontosan megküldhessük. Alulírott kiadói ezég minden 10 előfizetőt vagy megrendelőt gyűjtőnek egy tiszteletpéldáuynyal szolgál. (Rózsavölgyi és társa, cs. és kir. udv. zeneműkereskedés Kristóf-tér 3.) Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. __ 18 93. Árverési hirdetményi kivonat. A tamási kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Dénes János és neje Dormati Anna volt pinczehelyi latosok” hagyatéki ügyében á tamási kir. járásbiróság területén levő Pinczehely község határában fekvő pinczehelyi 7. sz. tjkvben örökhagyó, helyesebben Dénes János nevére felvett A I. 1—2. sor 7. hr. 7. népsz. házra és 637. hrsz. ingatlanra együttesen 541 frt az azon tjkvben felvett II. 1—2. sor 3867- és 4613. hrsz. ingatlanokra együttesen 422 frt, végre az azon községi 382. sz. tjkvből az 1170. sz. tjkvbe Dénes János és neje Dormati Anna tulajdonául bejegyzett 953. hrsz. ingatlanra a végrehajtási joghatályura hagyatéki árverést 76 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1893. évi április hó 17-ik napján délelőtt 10 órakor Pinczehely község házájiál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 54 frt 10 kr, 42 frt 20 kr és 7 frt 60 kit készpénzben a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tamásiban a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1892. évi május hó 27-ík napján. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 108937 Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy Czéh Ferencz, Gzéh János, Hangonyi János és Hangonyi Julianna úgy Grosch Henrikné szül. Simon Janka szegzárdi lakosoknak özv. Gzéh Ferenczné szül. Nagy Anna szegzárdi lakosok ellen 392 frt 12 kr illetve 80 frt tökék és járulékaik erejéig folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegr zárd községi 3561. sz. tjkvben végrehajtást szenvedő tulajdonául felvett 8850. hrsz. szántó 72 frt és a Szegzárd községi 6448. sz. tjkvben ugyanannak tulajdonát képező 587. hrsz. 549/a. népszámu ház 1621 frt kikiáltási áron 1893« évi május hó 31-ik napján délelőtt 10 órakár Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár ÍO°/0-á.t bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% ka- | matokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1893. évi márczius hó 7. napján. Kiss Károly, kir. tszéki biró. 911. tk 1893. - " V Árverési hirdetményi kivonat. A bonyhádi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a bonyhádi algymná- siumnak özv. Reining Fülöpné szül. Rohr Katalin ellen 200 frt tőke s járulékai iránt folyamatba tett végrehajtási ügyében az apáti 657. sz. telekjkvben A. I. 1—3.
