Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-12-21 / 51. szám
óvet éli Mindkét laphoz díszes mellékletként a „Tör- I tónelmi arczképcsarnok“ járul, mely gondosan összegyűjtve, év végén díszes könyvbe köttethető. Ki előfizet e lapok valamelyikére, lesz díszes szép hetilapja s lesz pompás képes történelmi műve, melyből az újévkor előfizető 12 ivet egyszerre, ingyen és bór- mentve kap. E rendkívüli kedvezmény igénybevételét nem lehet eléggé ajánlani! A 12 Ívnek pusztán nyomdai kiállítása már felér a lap előfizetősével. Az előfizetési ár úgy a „Hasznos Mulattató“-ra, valamint a „Lányok Lapjá“-ra egy évre 4—4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Az előfizetési összeget Doli- nay Gyula szerkesztőhöz kell ezímezni Budapestre, Kecskeméti-utcza 13. — A „Budapesti Hírlap“ mai számunkban közölt hirdetményére felhívjuk olvasóink figyelmét. ________TANÜGY.________ Tolnavármegye közigazgatási bizottságához | a kir. tanfelügyelő az 1889/90. tanévi nép- nevelésügyi taistika alapján a következő jelentést terjesztette elő. (Vége.) Az iskolák bevétele kitett összesen 300758 frtot, mely 221788 frt, készpénzből, 84970 frt terménv értékből, a 859323 frt értéket képviselő ingatlanok 42990 frt jövedelmeiből, a 6660 alaptőkének 4220 frt kamatjából, 19107frt tandíjból, 10863 frt állami, 3009 községi, 175230 frt egyházi segélyekből ős 24339 frt egyébb forrású járulékokból folyt be. Az iskolai és tanítói földek értéke 231213 frt, a tanítói lakásokés tantermeké 628110 írtra, össszesen 859323 írtra becsülhető. A kiadás volt, rendes tanítók fizetésére 193863 frt, segédtanítókéra 17005 frt, fűtésre, tisztogatásra 12902 frt, taneszközökre 3140 frt, szegény tanulók segélyezésére 1275 frt, vásárlások ős építkezésekre 73936 frt, vegyes szükségletekre 4637 frt, összesen 306754 frt. A törvényben meghatározott tantárgyak tanitattak a 228 iskola közül a hit- és erkölcstan, irás, ol- vasás, észbeli számvetés, írásbeli számvetés, nyelvtan 228-ban, ének 225-ben, irva-olvasás, beszéd- és értelem gyakorlat s szépírás 218-ban, hazai földrajz, átalános földrajz 222-ben, gazdasági és kertészeti gyakorlatok, hazai történelem, természetrajz, természettan 217-ben, általános történelem és testgyakorlat 215-ben, polgári jogok és kötelességektana 213- ban, a rajz 80-ban, női kézimunka 34-hen, házi iparkosárfonás 3-ban, könyvkötés 2-ben, gazdászat, kertészet, fatenyésztés 183-ban, méhészet 2-ben, egészségtan 81 iskolában. A tanítók szolgálati éveinek száma: 1—5 évig 134, 5—10 évig 73, 10 — 15 évig 52, 15 — 20 évig 32, 20—25 évig 26, 25—30 évig 37, 30—35 évig 22, 35—40 évig 9, 40 éven felül 21. Iskolai takarékpénztár létezett 13 helyen, kezelő tanító 19, betevő tanuló 477 volt. Az összegyűjtött összeg 860 frt 11 frtot tett ki. Anyakönyv vezettetett 213, fölvételi napló 221, mulasztási napló 228-ban. A 228 iskola közül egy tanitós volt 120, két tanitós 60, három tanitós 31, négy tanitós 15, öt tanitós 1, és nyolcz tanitós 1. Uj iskolaház épült rom. kath. Agárdon, Diós- Berényen, Kis-Doroghon, Szegzárdon, a Gindlicsalád- hoz tartozó Jegenyés és Martincza pusztán; gör. kel. Grábóczon, ev. ref. Mórágyon a régi épület folytatásaként két tanterem és tanitó-lakás, ág. ey. Győrén. Uj tanterem létesittetett a rom. kath.-nál Szegzárdon 8, Diós-Berényen 2, Kis-Doroghon 2, Jege- nyesen 1, Szakoson 1, Szakályon 1, Fad don 1, Gyu- lajovánczán 1, Martinczán 1, és Agárdon 1; — a gör. kel.-nól Grábóczon, l; — az ev. ref.-náJ Mórágyon 2; — az ág. ev.-nál Györkönyön 1 és Győrén 1; — az izraelitáknál Ó-Dombováron 1. — Összesen 25. Uj iskola szerveztetett Jegenyés pusztán. Uj tanító állomás rendszeresitettetett rom. kath.- nál Faddon, Gyulajovánczán, Szakcson egy-egy, a negyedik, Várdombon egy. a második, Jegenyésen egy: — az ev. ref.-nál Nagy-Székelyen egy, a negyedik: — az ág. ev.-nál Györkönyön egy, a negyedik; — Mucsfán egy, a második: — az izraelitáknál O-Dom- bováron egy, a harmadik, Összesen 9. Ezek szerint tehát 1868-tól 1876-ig uj iskolaház épült 25, tanterem és tanítóság 12, 1876-tól 1889/90 év végéig pedig — mióta e vármegyében működöm, uj iskoház épült 93, tantererem 192, uj tanítóság szerveztetett 154, uj tanintézet 50. Kisdedovoda létezett Báttaszéken, Bonyhádon, I holott Geiger ur azt ezer forinttal ki is tisztogatDuna-Földváron, Hőgyészen, Pakson, Szegzárdon, Tolnán és Nagy-Doroghon, az utóbbi egyszersmind uj szervezésű, — összesen 8, — melyek közül rom. kath. 3, községi 2, egyesületi 2 és magánjellegű 1.- Ezen intézetekben 8 ovodász működött, kik közül | 1 férfi, a többi 7 nő. •?— Az oktatási nyelv mindegyikben magyar volt. Látogatta ezen óvodákat 882 kisded gyermek és pedig 407 fiú és 475 leány. — A fenntartási költség 4673 írtba került, mely az ingatlanok 560 frt jövedelméből, 1708 frt óvási díjakból, 160 frt állami, 660 frt községi, 690 frt egyházi segélyekből, 540 frt egyleti tagsági díjakból és 355 frt vegyes bevételekből folyt be. Alsófoku ipariskola volt Báttaszéken, Bonyhádon, Duna-Földváron, O-Dombováron, Pakson, Szegzárdon és Tolnán, — összesen 7 — melyekbe 953 iparos-tanoncz járt, kiket 30 óraadó tanító oktatott. — Ezen iskolák fennttartási költsége 5791 frtot tett ki, mely 77 frt kamatból, 1177 frt tan- és beiratási díjakból, 550 frt állami, 2177 frt községi, 308 frt I társulati segélyből és 1502 frt vegyes bevételekből | fedeztetett. Az alsófoku kereskedelmi iskolák közül egy, a j bonyhádi megszűnvén, csak Szegzárdon létezett, — I évi költsége 369 írtba került, mely 269 frt tandíj és I 100 frt községi segélyből nyerte fedezetét. Ezek azok, tek. bizottság! az adatok, melyeket az 1889/90, tanévi népnevelési statistika vég-eredményül feltüntetett. De hogy azokat való értékükben kellőleg méltányolhassuk, vessünk befejezésül rövid visszatekintést a pénzügyi oldalra, hogy e szempontból is a mai fejlődést, a 14 év előtti állapotokkal összehasonlítva helyesen megítélhessük. A múlt tanévi népiskolai bevételek ős kiadások mindössze 317541 frtot tettek ki, mig az ingatlanok — földek, iskolaházak értéke 859323 frt volt. Az 1875—76-ik tanévben pedig a népiskolai bevételek és kiadások 124115 írttal, az ingatlanok — földek, iskolaházak értéke 180223 forinttal voltak fölszámithatók. A tetemesen emelkedő különbözet a bevételek és kiadásoknál tehát 193426 frt, az ingatlanok ér- I tőkénél meg 679100 frt, vagyis oly örvendetesnek és majdnem páratlannak mondható fejlődés, mely azt igazolja, hogy Tolna vármegyében 14 évi itt működésem alatt, a hitfelekezetek, községek, társulatok egyesek és magánosak által, az 5°/0-ős kamatozást véve alapul, még a 11000 frtra menő különféle évi államsegélynek megfelelő összeg levonása mellett is, saját öuerő és áldozatkészségből, tisztán népnevelési czélra mintegy 4 millió frt tőke köttetett le. Ezért áldoztam én itt működésem óta egész odaadással legjobb erőmet Tolna vármegyének, mert éreztem és tudtam, hogy e törvényhatóság s annak értelmes és hazafias lakossága nem csak a múltban képezte, hanem a mai időben is egyik legszebb gyöngyét és ékességét képezi Magyarországnak. Mely jelentésem előterjesztése után mély tiszteletem alázatos kijelentésével vagyok kiváló tisztelettel Varasdy Lajos, kir. tanfelügyelő. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. A rendezett tanácsot óhajtókhoz. Megkérem az igen tisztelt szerkesztő urat, hogy legyen szives becses lapjában, ezen jóakaratu soraimnak egy kis helyet adni, melyet a jövő érdekében, polgártársaim javára s talán némi magyarázatul is, bocsájtok napvilágra. Először is szólok a rendezett tanácsot akaró vezérekhez, kik a városi közönséget oly rohamosan akarják a sokak előtt még egészen ismeretlen s talán a mostaninál tetemesen nagyobb kiadással járó rendezett tanács megvalósításába bele vinni. Igaz, hogy szép eszme és böcsülni tudom azon férfiút, kiben lángra kap, hogy hazája vagy lakó városának fakadni induló bimbaját az igazságosság kut- vizével öntözgeti és azt hazája vagy vátfosa javára kinyilóvá és virágzóvá tenni iparkodik. Hanem, a ki csillogó, fényes Ígéretek által, — a melyek teljesen örökre lehetetlennek, — kecsegteti a közönséget, melyek nem valósíthatók, az azt hiszem nem városa javán dolgozik. Ilyen formán beszólt Geiger Gyula ügyvéd ur is november 11-én a ref. egyház tanácstermében. Hogy micsoda költségvetést számit a mostani elöljáróság, ha valamit dolgoztat, nem mond egyebet mint I a patak kitisztogatását, a melyre 1000 frtot számit, tatná és be is temettelné és még pénze is maradna: hogy községünk rendezett-tanácsúvá léte esetén Szegzárdon csak két ügyvéd lesz; hogy százezer forinttal kifiaszteroztatjuk az egész várost; hogy kö- vezeti vámot szedünk, a mely szintén nagy jövedelmi forrás lesz; Krisztus urunk, ha — mint hajdan Jeruzsálembe — rendezett tanácsú városunkba bejön, öröm könyeket fog sírni. — Talán mint Jeruzsálem fölött ? — Mert, Geiger ur szerint, most nincs köztünk a Krisztus, — hanem, ha rendezett tanucsu városunk lesz, csak akkor jön el. Ne legyünk azért t. polgártársak olyanok, mint a fényességben úszni akaró esti lepke, mely a gyertya világ sugaraival meg nem elégedvén, nagy fényben akarja látni magát, neki rohan az égő gyertyának, szárnya pörzsölten hull a földre. Mert ne nézzük a közel múltat csak és a jelent, hanem tartsuk szemeink előtt a szomorú jövőt is, mely fájdalom, kétségen kívül be fog ránk követ- kszni, értem a filokszeravószt, mely már ez évben is jelentékenyen megapasztotta sok polgártársunk pénzforrását. Hát még ha a szőlőinket, legjelentékenyebb jövedelmi forrásainkat, tönkre teszi a filokszera, mi adja akkor a pótadót, melyet ma is sokallunk, mikor még van mire vetni szemeinket. És ha nem lesz, miből fizetjük a megkétszerezett pótadót; ha szőlőink elpusztulnak, adómentesek leszuek; és csak a föld, ház, iparos és kereskedők lesznek megróva adóval, mert ezerén meg ezeren vannak, a kiknek szüleiben kívül nincs egyebük; pedig a rendezett tanácsú hivatalnokok fizetésének is ki kell ám kerülni, ha mindjárt a föld alul is. Azért, ha azt akarjuk, hogy rendezett tanácsú városunk legyen, válasszunk egy bizottságot, mely a mi viszonyainkhoz hasonló rendezett tanácsú városba elmenvón, az ott szerzett tapasztalatait egy nagy közgyűlés előtt, felviiágositó magyarázatával előadván, ha akkor a többség önkéut beleegyez és elég erősnek érzi magát, akkor felkelthetjük az alvó leányt, melyről a „Tolnamegyei Közlöny“ 46. számában volt írva és ha elég erősnek érezzük magunkat a fényes lakodalom kitartására és a mcnnyegzői ruha megvásárlására: ám legyen. Különben csak hadd alugyék az a leány, nehogy úgy járjunk vele mint Sámson az ő Delilájával, hogy megnyit; bennünket-» elveszítjük minden erőnket s Geiger urnák a fiasz- terozásra tett Ígérete lesz az alvó leány, mely e László-utczán végig haladó terhes kocsi döczögésé- nek zajára sem ébred fel. Továbbá az is megfigyelésre méltó dolog, hogy eltudjuk-e városunkat úgy készíteni, hogy a minisztériumtól megnyerhessük, hogy kövezési vámot szedhessünk, valamint az sem mellékes dolog, hogy ki legyen a polgármester, ennek természetesen az ügyvéd urakból kellen kikerülni, csakhogy a jelentékeny — talán 4000 frt vagy többet is jövedelmező ügyvédi irodát ügyvédeink jobbjai alig lesznek hajlandók a 2000 frtos polgármesteri hivatallal felcserélni. Jelen soraimat tiszta jó szándékból polgártársaim tájékoztatásául kívántam közzé tenni s ne bírálják azt meg — mint egy egyszerű polgár embertől szánnazottat — a rendes hírlapi czikkeket bíráló mérték szerint: tudván azt, hogy a mesterségem, nem a toll, — hanem az ekeforgatás.*) Tigyi János. Utolsó szó! Soha sem lehet kellemes valamely egyletre nézve az, ha belóletében zavarok merülvén fel a dif- ferencziák hírlapi polémiákban nyernek; kifejezést; de valamint minden egyletnek, mint erkölcsi testületnek kerülnie kell a kellemetlenségeket, úgy nem szabad kitérnie azok elől, ha az egyleti életet megzavarván, valamely oknál fogva felmerültek. Alantirt egyesület tagjai már rég türelemmel nézzük ama szenvedélyes, de semmi esetre sem dicséretes tollharczot, mely a tolnai köregyletnek néhány érdemetlen tagja által megkezdetvén, Anderle József ur által folytatva az igazság kierőszakolása, s a ténykedéseknek kedvező színben való feltüntetni akarása czéljából oly térre vitetett át, melyi’e egyletünk tisztességénél fogva nem léphetett s meg kellett elégednie a sértő kifejezések rágalmak és insi- unátiók ellenében azzal, hogy azon tagok, kik indokolatlan uralkodási vágy, sértett hiúság, tapintatlan *) Egy szegzárdi, a polgár-osztályhoz tartozó lakosnak ezen józan okoskodást tanusitó czikkét közöljük annak bebizonyítására, hogy a polgár osztály nem idegenkedik e haladástól, de tisztában óhajt lenni a terhek felöl, melyet a rendezett tanács magával hoz. A szerk.
