Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
A fogházi kórházban összesen 13 egyén kezel- I tetett, — kik közül: felgyógyult 4 egyén, további kezelés alatt maradt 9 egyén. Feltételes szabadságra 2 egyén bocsáttatott. Az élelmezés az egész hó folyamában kifogástalannak találtatott, a fogházi rend, tisztaság, fegye- gyelem kielégítő volt. Kir. pénzügyig azgatóság jelentőse. I. Egyenesadó. A múlt 1889. óv végével fennmaradt hátralék tesz................................ 39924 írt 94 krt eh ez a folyó évi előírás hozzáadva a folyó évi január 1-től szaporodásba hozott . 1.717,416 írt 73 kr. Összes tartozás . 1.757,341 frt 67 kr. Ebből levonva a folyó évi január l-lől eszközölt törléseket .................................... 12270 frt 79 kr. Ma rad előírás . 1.745,070 frt 88 kr! Erre befizettetett 1890. év január 1-től szeptember végéig 1.153,841 frt 79 kr 1890. október hóban . . 100,685 frt 687, kr. Összesen . 1,254,527 frt 47% kr. Mutatkozik hátralék 1890. óv október hó Yógóvel . . 490,543 frt 40% kr. A múlt 1889. óv hason időszakában befizettetett . . 1.252,980 frt — kr. E szerint a folyó óv január 1-től október végéig a befizetési eredmény kedvezőbb ............................... . 1547 frt 47% krral. II . Hadmentessógi díj. A múlt 1889. óv vógóveli hátralék tesz..................... 7573 frt 78% kr. Eh ez az 1890. évi előírás hozzáadva a folyó évi január 1-től szaporodásba hozott . 47814 frt — kr. Összes tartozás . 55387 frt 78% kr, levonva a Llyó év jaguár' K ----1-től történt törléseket . 1172 frt 22 kr. Marad előírás . 54215 frt 56% kr. Erre befizettetett 1890. január 1-től szeptember végéig 7393 frt 66% hr. 1890. okt. hóban 11637 frt 29 kr. Összesen . 19030 frt 95a/2 kr. Mutatkozik hátralék 1890. október hó végével . . . 35184 frt 61 kr. A múlt hason időszakban befolyt. ..................................... 21630 frt 21% kr. Ennélfogva az 1890. január 1-től október hó végéig kedvezőtlenebb az eredmény............................... 2599 frt 26 krral. II I. Jog- és bólyegilleték, és egyenórtóki illeték: Az 1889. óv vógóveli hátralék és a folyó évi előírás (a törlés levonásával) tesz . . 315,078 frt 40x/2 hr. Erre lefizettetett folyó év október végéig..................... 203,252 frt 68 kr. Mu tatkozik folyó évi október végével hátralék . . . 111,825 frt 72ys kr. IY. Fogyasztási adók. Az 1889. óv vógóveli hátralék a folyó évi január-október havi előírással együtt 254,712 frt 14% kr. Erre befizettetett folyó év január 1-től október hó végéig .......................................... 250,962 frt 24 kr. Mu tatkozik folyó óv október végével hátralék .... 3749 frt 90% kr. Y. Italmérési adó. Folyó óv január 1-től október hó végéig az előírás tesz........................................... 172,141 fit 79 krt. Erre befizettetett ugyanezen időszakban.....................165,050 frt 73 kr. Mu tatkozik hátralék folyó év október végével . . . 7091 frt 06 kr. VI. Szol ő-d ő z s in a v á 11 s á g. Tényleges tartozás 1890. évre 144,037 frt 19% kr. Erre befizettetett folyó óv október hó végével ... 86924 frt 46 kr. Mutatkozik hátralék folyó évi október hó végével . . 57112 frt 73% kr. VII. Maradvány földváltság. Előírás 1890. évre . . . 11070 frt 74 kr. Erre befizettetett folyó év október végéig . i Éj . . 6235 frt 62 kr. Mutatkozik hátralék folyó év október hó végéig . . . 4835 frt 12 kr. A saját hatáskörömben engedélyezett fizetési halasztásokra, időleges házadó mentességekre és az adótörlésekre vonatkozó jegyzékeket, valamint a járási főszolgabiráktól beérkezett havi jelentéseket ide csatolom. MEGYEI IRODALMUNK _______CSARNOKA._______ Dr ága levél. Olvasgatom . . . csókolgatom A kezed Írását, Köuyeiinmel áztatgatom Mindegyik vonását. Tele van az egész levél Égő szerelemmel. Teleirtad — telesirtad Forró könyeiddel. ■ Régen volt hej, mikor Írtad Ősszel . . . hervadáskor. Vérző szived hattyúdala Volt, atyám, e pár sor. Ó, mert lelked sejtette már, Érezted szivedben, Hogy utolsó leveledet írtad akkor nékem. Válasz helyett magam mentem, Siettem elódbe, Ó de már nem találtalak. Én jó atyám, élve. Rád borultam . . . csókot adtam ^ Néma a jkaijlj’a- ^ Meghűlt a szív . . . merev a kéz, Mely levelem’ irta. Nézegetem — csókolgatom S bár már szivem enyhül, Valahányszor elolvasom Köny csordul szememből. Virág Ferencz. A földvári Csonka-torony. (Történeti tanulmány.) Irta: CZIRÁKY GYULA. Történészeink figyelmét, kik a középkori számos régiségek között egyes donjonok megírásával is foglalkoztak, a földvári csonka-torony majdnem teljesen kikerülte. Csaknem id. Hőke ur az egyedüli, ki a torony történetéből czikkeiben egyes adatokat közöl: Haas 1835-ben Kühnl prédikácziójában alkalmazta a torony- s környéke élénk ecsetelését oly eredménynyel, hogy szent-beszédének hatása nyilvánvaló volt. A költőknek is elegendő anyaggal szolgáltak az idő vas-fogával megküzdött ezen régiségek. Petőfi Szalontán való tartózkodása alkalmával versbe foglalta érzelmeit, melyeket az ottani csonka-torony keltett szivében. Ugyanő Földvárott is időzött s verset is irt, melynek czime »A szeretőm nyalka gyerek» ; de a donjonra nem terjedt ki figyelme. Pedig ha nem is volt világra szóló döntő csatáknak tanúja, mégis sok az s nevezetes, amiről beszélhetne. A földvári donjon a városban valaha létezett ben- czésrendü apátság helyén áll s büszkén tekint a magasból a Duna túlsó partján elterülő nagy sikságra. Csak egyike volt e torony azoknak, melyek a monostort nemcsak diszitették, hanem valódi várrá alakították. Nem puszta föltevésen alapuló állítás ez. Marsili egy rajzán, mely »Danubius Pannonico Illy- ricus* czimü munkájában látható, a falakon kívül 3 torony van, melyeknek legnagyobbika lehetett e még manap is álló csonka-torony. Marsili a török hódoltság megszűntével tette meg e vidéken tanulmányutját. Arról, hogy ki s mikor építtette a tornyot többféle vélemény kering a város lakói között. Vannak, kik úgy vélekednek, hogy a török építette a szétdult monostor köveiből. E nézet azonban nem örvend nagy elterjedettségnek. Mások azt mondják, hogy maguk a benczések erősítették meg lakásukat. E nézet már nagyobb valószínűséggel bir. Földvár a legrégibb idők óta ki volt téve úgy a hazai, mint külföldi, a barátságos, mint az ellenséges seregek átvonulásának. A vad tatársereg által keltett félelem néhány régi mondában a jelen időkig fön- tartotta magát a környék lakói között. A keresztes hadak hazánkban átvonultukban Földvárt is bizonyára utjokba ejtették. Midőn Hunyady Szegzárd mellett vívott diadalára vezette seregét, szintén Földváron mehetett keresztül, — táborozása Garay »Csatár« czimű hőskölteményében olvasható. S ha meggondoljuk azt, hogy nemcsak az ellenséges, hanem gyakran még a hazai seregek is átlépték az igazság határait, egy cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy még a jámbor szerzetesek is gondoskodtak egy kissé megerősített menedékről. A templom, melyet Mednyánszky apát építtetett, szintén fallal volt körülvéve, mi az archeológusok véleménye szerint a nők s gyermekek menhelyeül szokott készülni háború esetére. Akár Mednyánszky, akár más valaki emeltette e falat, annyi bizonyos, hogy a Benczések apátjainak valamelyike kedveskedett vele a lakosoknak. Hihető-e tehát, hogy annak megerősítéséről, mi első sorban a saját védelmezésükre szolgált, megfeledkeztek volna ? A fennálló torony építési stylje azt mutatja, hogy a XV. század műve s azért csak azt kell most kitudnunk, hogy épitési ideje a század elejére vagy végére esik-e? A XV. század végén apátja volt a monostornak Várdai Péter, kalocsai érsek, ki építéseiről nevezetes. II. Ulászló, midőn a földvári apátságot 1494-ben Péterre ruházza, illetőleg őt annak birtokolási jogában megerősíti, »különösen ajánlja neki, hogy a vár erősítését mindenkép eszközölni iparkodjék.« így ir Pauer »Az egyházi rend érdeme« czimü művében. Ha ez állna, nem haboznám azonnal kimondani, hogy Péter volt az, aki a földvári monostort megerősítette s — mivel a donjonok a várak legerősebb pontjai voltak — a Csonka-tornyot is építette. Pauer állítása támogatására a Katona által közölt levét fe -hivatkozik. Megnéztem ez okmányt, mikor még KátÖiií." delkezésemre ^áljot^ hg, jól emlékszem — benne ez nem található. Nem tekintem azt, hogy Pauer talán egy más fonsban nagyobb terjedelemben olvashatta ezt s csak az idézet helyében tévedhetett; hanem ha a rosszabbat tételezzük is fel, megmaradhatunk Pauerrel azon nézet mellett, hogy Péter erősítette meg e monostort s következőkép az e tájban épült donjont is ő emeltette. Péter az az ember volt, ki Mátyás s Ulászló királyoknak nem kis kegyében állott, a miért általok számtalan adományokkal lett elhalmozva. Megkapta Pétervárad, Sz.-Jog s Földvár apátságait, Zlakócz várát, Gerecz, Várkapu, Diós János stb. helységeket. Az is bizonyos, hogy Ulászló arra szólítja őt fel, hogy Péterváradot az ellenséges támadások ellen megerősíteni meg ne feledkezzék. Péter, Ulászló nemcsak ezen egy óhajának tett eleget, hanem még más főnöksége alá tartozott várakat is megerősített. »Uebrigens waren diese Geschenke den Ansichter des Königs-gemäss nicht un- ferdient, nachdem dieser Petem öfter wegen Seiner gegen die Türken geleisteten Dienste lobt1) ............. mé g pedig mielőtt a péterváradi erősséget megerősítette volna. Ez az, amire támaszkodva azt állítom, hogy a földvári Csonka-tornyot Várdai Péter emeltette az 1480-tól 1494-jg Jerjedő időközben. Sok az, aminek e torony négy század alatt tanúja lehetett. A sokból csak a következőket említem: Midőn a kora ifjúságában megőszült II. Lajos a mohácsi csatára utaztában csekély számú seregével aug. i-én a szomszéd Penteléről Földvárra megérkezett, az akkor még fennállott Benczés monostorban — tehát a Csonka-torony közvetlen-közeiében — szállott meg a legnagyobb valószínűséggel. Itt tartott még az nap, midőn megérkezett, tanácskozmányt, melyben Basy s a melléje rendelt Statileo János budai prépost által Zápolyának meghagyatni határoztatok hogy amint csak lehet a királylyal egyesülni siessen. Itt vette Lajos a hirt, hogy Pétervárad a miéink, részéről kifejtett többnapi sikeres védelem után, miután már csaknem minden védelmezője elesett s a megrongált fal teljesen leromboltatott, az ellenség kezébe került, ki a közeli várak s különösen Újlak megvívására siet. Innen irt Lajos leveleket a vajdához; Gosthoni János püspökhöz, a királyné kanczellárjához. Innen küldött követeket György, szepesi grófhoz; 1 Die Grabungen: Henszlmann.
