Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-21 / 38. szám

a hirt, hogy Bátánál már ki is öntött s több ház viz alatt van. 14 ház pedig összeomlott. Nagy kárt okozott az áradás Madocsánál, melynek határát teljesen ellepte az áradat s a kukoricza- és krumpli-vetést tönkretette. Túl a Dunán pedig SUközdnél már a töltést is elszakította.

— Kegyes József ismert megyénkben jeles festő, ki rendkívüli tehetségével a szakértők körében is méltó feltűnést keltett, Szegzárdra érkezett, hol nehány hétig tartózkodni fog. Ajánljuk a jeles művészt a nagy közönség becses figyelmébe; a megrendeléseket szívesen fogadja Fránek János ékszerész üzletében.

A dunaföldvári tűzoltók kegyelete. Igazán szives örömmel regisztráljuk a hirt, hogy ama lélekemelő ünnepélyről, melynek a napokban Arad volt színhelye, a mi megyénk sem maradt el. Dunaföldvár ugyanis, megyénknek e kiválóan hazafias érzésű városa, ott volt azon az ünnepen, melyet az uj-arad-zsiginondházi tűzoltóság rendezett azon alkalomból, hogy zászlószentelését tartotta, melyre különben az ország összes tűzoltóit meghívta. Emelte az ünnep fontosságát az a körülmény, hogy a tizenhárom vértanú emlékének megkoszorúzása is programmba volt véve. Az ünnepély lefolyását egyébként a Temesvárott német nyelven megjelenő, hazafias „Südungarische Reform“ a következőkben ismerteti: „Impozáns, fényben és nagyszerűségben párját ritkító ünnep volt az uj-arad-zsigmoud- házi tűzoltóság zászlószentelése, melyen kartársi szeretettől hevítve, negyvenhét tüzoltó-testület vala képviselve. Az ünnepek három napig tartottak.“ A szorosan vett zászlószentelés leírása után így folytatja nevezett lap: „A díszbankettnél, melyre az ország minden részéből jöttek üdvözlő sürgönyök, különösen szívélyes és lelkes ováczióval ünnepeltettek Martinego Nándor a pozsonyi és Reitter József a dunaföldvári tűzoltóság főparancsnokai, mint a hazai tűzoltók valóságos nesztorai.“ Azután: „Szív- emelő látvány volt a közel ezer főből álló, díszbe öltözött tűzoltók s az ezeket megtízszerező ünnepi közönség gyönyörű felvonulása a vértanuk szobrához, a hol á dunaföldvári kiküldöttek (Reitter József főparancsnok és U d va r y József tűzoltó), egyesületük nevében díszes babérkoszorút tettek le. Az ünnepi beszédnél, melyet Jankay költő tartott, egy szem sem maiadt szárazon.“ Végül igy fejezi be: „Ez ünnepély nemcsak a tűzoltók ünnepe volt, hanem ünnepe a legbensőbb, a leglelkesebb hazaszeretetnek, mely ez alkalommal oly fényes kifejezést nyert.“ Eddig a „Südungarische Reform.“ Mi még csak azt tesszük hozzá, hogy örülünk, mikor ilyeneket olvasunk. A dunaföldvári tűzoltók igaz hazafisága nemcsak Duna- ! földvárnak, hanem az egész megyének is dicsőségére szolgál. A koszorút, melyet széles aranyrojtos, nemzeti szinü szalag díszít efölirással: „A dunaföldvári tűzoltóság az aradi tizenhárom vértanú emlékének“, most az aradi tűzoltóság őrzi, hogy az október 6-iki országos ünnepély alkalmából ismét I elővehessék.

— Az izraelita metsző. Hogy a szegzárdi izraelita metsző, névszerint Weisz Mór, az újonnan | létrehozott óvodáról minő felvilágosult nézeteket táplál s hogy minő eszközöket alkalmaz, hogy nézetének gyakorlására alkalmazást szerezzen, mutatja a következő eset: F ü 1 ö p Lajos szegzárdi izraelita kereskedő, tudva azt, hogy az óvodában a vallási élete mindenkinek tiszteletben tartatik s fenyegetve egyáltalán nincs, Valéria nevű kis leányát szintén beadta az óvodába. Weisz ur, hogy a kis leányt óm ét elriaszsza, azt mondta neki, hogy ha az uj óvodába jár, meg fog h a 1 n i. A kis leány el is mondta rögtön, hogy nem szeretne meghalni és igy kimarad az óvodából... Weisz ur öröme tehát teljes lehet, mert eg> ártatlan lelket mentett meg a kárhozattól!

— A szegény szarvasok. A Duna nagy vízállása kiszorította a szarvasokat az erdőből s azok szegények most szerte barangolnak, sőt a falvakat is felkeresik, mint ezt a következő hozzánk juttatott közlemény igazolja. Folyó évi szeptember hó 11-én délelőtt 10 órakor, amidőn az iskolához tartozó házi kertembe menendő valók, a kertmelletti szűrömön két szarvas állt velem szemben s oly szelíd tekintettel pillantottak reám, minthacsak azt akarták volna kifejezni; „vegyetek minket oltalmatok alá.“ — A | midőn közelebb felőjök mintegy 8—10 lépésnyire értem, megfordultak s utjokat a község nyugati része felé vették, hol az utczán át kimért lépésekkel a keleti részen levő községi legelőre — s azon át a parászi földdűlőre mentek.

— Adakozások a rom. katli. kisdedovó és gyermek- meahely részére. — Papp Gyuláné 2 drb törülköző kendő,

3 drb konyha-ruha, 1 drb tányér törülő, 1 drb uborka gyalu,

1 drb bádog tésztaszürő 1 drb bádog kuglopf sütő. — N. N.

1 drb ágylepedő. 1 drb asztalterítő (vörös), 4 drb vánkos- | cziha (fehér), 4 üveg paradicsom. — Schwartz Keresztély 1 !

drb emailirozott lábos, 1 drb szűrő-kanál. — Ozv. Kálmán Já- nosné 6 drb szalvéta. — Özv. Dlrnbach Pálné 3 drb törülköző kendő, 3 drb szalvéta. — Özv. Ékes Gyuláné 1 drb vánkus- cziba. — Such Etel 6 drb porczellán tányér, 1 drb porczellán tál. — Lénárd Jánosné 1 drb vizes üveg, 6 drb pohár. — Ha- | radek Guszti 1 drb nagy poroló seprő, 1 drb ruha kefe. — Ferdinand József 1 drb. kis tészta szűrő. — Hübner Péter 1 drb kis zsámoly. 1 drb vágódeszka. — Allquander Tamás 1 drb bádog szemét lapát, 1 drb bádog melencze, 1 drb bádog tészta reszelő, 1 drb bádog kanáltartó, 1 drb bádog paprika tartó, 1 drb bádog habzó kanál, 1 drb bádog merő kanál,

1 drb. bádog fánk szakgató, I drb bádog leves szűrő. Fekete Mlhályné 10 kiló finom liszt. Özv. Neumann Adolfné 1 drb porczellán éjjeli edény. — Ullakovics Teréz 2 drb ivó pohár. — Baar Mlklósné Tolna 3 csomag tej gyertya, 2 kiló rizs. — N. N. 1 drb rézvasaló 2 vassal,.fi drb főző kanál, 1 drb konyha lámpa, 1 drb réz gyertyatartó. — Pollák Ignácz 2 drb gyertyatartó, 1 drb gömbölyű tálcza. — Haradek Károlyné 1 drb bádog vizes kanna. — Länderer Arthurné 1 drb uj lószőr-mad- racz. — Oszoly Károlyné 2 drb nádszék, 5 drb konyha ruha.

— Özv. Theodorovlc8 Lajosné 2 drb nádszék. — Bakán András 1 drb ruhaszárító kötél. — Grossbauer Ferenczné 3 drb szita,

1 drb rosta, 1 drb kis-dob, 4 üveg paradicsom, 2 drb czirok- seprü. — Adler N. Jánosné 1 drb öntött vasfazék, 1 drb öntött vaslábos. — Mehrwerth Ferencz 2 drb öntött vaslábos,

1 drb öntött vasfazék, 2 drb aranyozott feszület. — Jilk Sándor 1 drb függő lámpa. — Kramer Ármin 1 drb petroleum kanna, 1 drb szűrő kanál, 1 drb merő kanál. — Mehrwerth Lajos 1 drb porczellán leveses tál. — Hradek József 1 drb bádog szemét lapát, 1 drb bádog leves szűrő. — N. N. 3 drb törülköző-kendő. — N. N. 6 drb üveg pohár, 2 drb vánkos,

4 drb vánkos-cziba, 6 drb fehér porczellán tányér, 1 drb mártás-csésze és 2 drb vizes kancsó. — Rabelhoffer Antal 1 drb famozsár, 1 drb sodrófa. — Etl Adolf 3 drb evő-kanál.

— Pirnitzer testvérek 1 drb asztal-kendő. — Özv. Martin Fe- renczné 10 liter zsír, 1 feszület (aczél kereszt). — Nagy Já- nosné 6 drb törülköző-kendő. — Boros Gyuláné 6 drb törülő ruha, 3 drb teknyő. — N. N. 3 liter zsir, 1 tábla vastag szalonna. — Schneiderbauer Józsefné 12 drb szakajtó ruha. — Bor- sody Lajosné 1 drb gyúró-tábla, 11 drb tányér, 8 drb pohár,

1 drb üveg, 2 drb korsó, 6 drb kis kanál, 2 drb tál, 1 drb mártás-csésze. — Simon Laura 1 drb kék abrosz. — Spányi Antalné 6 drb fehér tányér, 1 drb korsó, 2 drb szakajtó. — Jámbor Antalné 4 drb kávés csésze. — Özv Szepauer Jánosné 1 drb kék abrosz, 6 drb csemege szalvéta, 2 drb vánkos, 4 fehér-cziha. — Triebler Ilma 6 drb törülköző, 6 drb tányérruha, 6 drb pohár-ruha. — Hangéi Ignáczné 6 drb törülköző,

6 drb szalvéta. — Steiner Lajosné 3 drb konyha-ruha. — Fer- dinánd Béla 2 drb konyha-kés, 1 drb konyha-vella. — De- zseöffy Gézáné 1 drb szalmazsák, 1 drb madrácz, 2 drb vánkos, 3 drb paplan, 2 drb ágy-lepedő, 4 drb paplan-lepedő,

4 drb vánkos-cziha, 1 drb mosdó-tál, 1 drb hajkefe, 2 drb szalma-madrácz, 1 drb kávé őrlő, 1 bődön zsir. — Udvardy Sándorné 1 drb keméuyfa almárium, 1 drb puhafa asztal,

15 drb porczellán tányér, 5 drb porczellán csésze, 1 drb lisztes-láda, 1 Mária szobor, 1 drb konyha szék, 1 drb tintatartó,

5 drb ablak roletta. — Simontslts Béláné 1 drb almárium, 1 drb szalmazsák, 1 drb lószőr, madrácz, 2 drb tálcza, 4 drb szentkép, 1 szobor (Jézus sz. szive) állványnyal. — Bezerédj Pál 14 drb »Flori« könyve. — Baky József 1 drb tüzfogó, 1 drb tüzpiszkáló. — Franek János pécsi püspök arczképe nagy alakban, adományozó sajátkezű rajza. — Báter János 1 felvéti jegyzőkönyv kemény kötésben. — Ferdinánd József 1 süveg czukor, 1 kiló kávé, 2 kiló rizs, 1 kiló árpakása, 2 kiló dara, 2 csomó gyertya, 1 bődön pót-kávé, 5 drb mosó szappan, 1 kiló macaroni és 1 drb. levesmerő kanál. — Sebök Kálmánná 8 drb törülköző. — Szilvek Ferencz 1 drb kis asztal. — Bicsérdl Lajosné 1 drb cserép-tál. — Réber Mlhályné 1 drb cserép-tál, 2 drb cserép-tányér. — Tamás Jánosné 3 drb cserép-tányér, 1 drb cserép-tál. — Tamás Ferenczné 3 drb cserép-tál, 9 drb cserép-tányér. — Ifj. Mayer János 2 drb emailirozott fazék, 2 drb emailirozott lábas, 2 drb ernaili- rozott tejes-lábas, 1 drb emailirozott tojás sütő. — N. N. 1 tábla szappan, 1 drb nagy üveg eczet ággyal, 6 drb fehér porczellán tányér, 2 pár evő-eszköz, 2 drb kávés kanál, 1 nagy uborkás üveg, 12 drb befőttes üveg, 12 drb paradicsomos üveg 1 darab répagyalu. — Madarász Elemérné 6 darab szalvéta 1 drb abrosz, 6 darab törülköző, 1 drb üst,

1 kosár bölcső. — Theisz Lörincz 1 darab festett konyha-asztal. — Geiszt Bálint 1 darab famozsár, 1 darab fakalapács,

2 drb dobbverö. — Wilhelm Ferencz 1 drb gyúródeszka. — Özv. br. Augusz Antalné 347 kiló liszt, 10 kiló dara, 2 zsák krumpli, 1 drb fényezett állvány, 1 süveg czukor, í csomag kávé, 1 csomag só, 1 csomag rizs, 1 csomag árpa, (gyöngy)

1 csomag frank-kávé, 1 csomag bors, 1 csomag köménymag,

1 csomag tej gyertya, 1 csomag faggyú gyertya, 1 csomag keményítő, 1 csomag babérlevél, 1 csomag fahéj, 2 üveg ké- kitő, 1 üveg tábla-olaj, 1 üveg petroleum. — Pénzbeli adakozások: Vörös-kereszt fiók-egylet 39 frl 66 kr., Schibinger Antalné, Theodorovits Lajosné, Haidekker Béláné 10—10 írt, Háry Edéné, Haidekker Károlyné, AVittinger Sándor (Tolna)

5—5 frt. Szondy Istvánná, Schneiderbauer Józsefné 3—3 frt, Grajzinger Ferdinand, Molnár Györgyné. Halmai Istvánná, Hődli Andorné, Banhuber Lászlóné, Csonka Józsefné, özv. Bartha Bálintné 1—1 frt, Vagner Ferenczné 50 kr, Miskolezi Kálmán 50 kr., Rein Éva 20 kr. Összesen 98 frt 86 kr. Mely szives adományért, lapunk utján mond szívélyes köszönetét az Elnökség.

IPAR ÉS KERESKEDELEM.

Az aradi orsz. ipartestületi közgyűlésről *)

Igen tisztelt Elöljáróság!

Midőn az igen tisztelt Elöljáróságot az aradi országos ipartestületi gyűlés után üdvözölném, fogadják az ott megjelent társipartestületek tiszteletét. Kötelességemhez képest az alábbiakban lesz szerencsém az igen t. Elöljáróságot a lefolyt aradi orsz. ipart, gyűlésről tőlem telbetőleg kimerítően tájékoztatni. Mielőtt azonban ezt tenném, engedjék meg, bogy bevezetéskóp az utazás, illetőleg kiküldetésem előzményeiről röviden megemlékezzem.

Tudvalevő dolog, bogy ipartestületünk részéről csekélységem, lett a gyűlésre kiküldve azon megbízatással, hogy az ipartörvény 6—7., 50. és 61. §§. módosítását szorgalmazza. Már a gyűlést megelőzőleg lehetett a szaklapokban olvasni ama javaslatokat, melyek orvoslását a legtöbb ipartestület óhajtotta; szükségesnek mutatkozott tehát, hogy megbeszélése végett egy országos ipartestületi közgyűlés hivassék egybe, mely a központi bizottság által Arad városának szives meghívására folyó óv szept.

6., 7. és 8-ik napjaira Aradra tűzetett ki. A gyű- !

*) Jelentése Kálmán Károly szegzárdi ipart, jegyzőnek.

lésre az ország ipartestületei nagyrészt elküldték képviselőiket; a legtávolabb vidékről is számosán megjentek, úgy hogy a képviselők száma az érdeklődő vendégekkel együtt meghaladta a 300-at. Nem csuda tehát, hogy ily nagy számú vendéget nehéz volt a különben terjedelmes városban elhelyezni. | ha valamiért a gyűlésen résztvevők közül Aradon nem á legjobban érezték magukat, úgy az a figyelmetlen elszállásolásból származhatott. Sajnos, hogy e tekintetben magamat ős vendégtársamat Debulay Imre fiatal törekvő iparost is, ki tapasztalatszerzés s különösen az aradi kiállítás megszemlélése véget utazott velem Aradra — szintén az elégedetlenek közé kell sorolnom, mert szállást adó házigazdánk csuful rászedett bennünket, úgy, hogy mi kénytelenek voltunk a vendégektől zsúfolt városban méreg drága vendéglőben szállást venni.

De egyébiránt ezen zsebeinket laposra kényszerítő váratlan s kellemetlen körülménytől eltekintve Aradon nagyon jól éreztük magunkat s az orsz. ipart, gyűlésen szerzett ismereteink jóval felérnek a bennünket ért kellemetlenségekkel.

Térjünk azonban a dologra.

Az orsz. ipart, gyűlés szept. 6-án reggel 9 órakor nyittatottt meg Ráth Károly orsz. ipart, elnök által, ki szívélyesen üdvözölte a szép számban megjelent ipart, képviselőket, hatásos beszédben figyelmeztette a jelenlevőket a tárgysorozat nagyfontosságára, ép azért higgadt tanácskozásra figyelmeztette a képviselőket, mert úgymond csak higgadt megfontolással lehet elérni a kitűzött sikereket. Majd megnyitó beszéde befejeztével átítdta a szót Arad városa polgármesterének Salacz Gyulának, ki a város nevében üdvözölte a munka embereit s biztosította őket Arad város polgárainak vendégszeretetéről.

Ezután kezdetét vette a hosszú tárgysorozat s napirendre került a békés-csabai ipartestületnek javaslata az 1884-ki ipartörvóny revíziója, módosítása tárgyában. Előadó Achim János, a békés-csabai ipartestület jegyzője volt. A javaslat főtekintettel a képesítési igazolás hatályosabbá tételére s az ipartestületi intézmény fejlesztésére irányult. És mindjárt első sorban e javaslat szerint is a mi testületünk által óhajtott 6. §. lett a megbeszélés tárgyává, mely azt mondja, hogy: „aki tanonczbizonyitványt nem is tud előmutatni, de élete 21-ik óvót betöltötte s legalább 3 évig gyárban vagy műhelyben szakbavágó munkát teljesített, a mesterség gyakorlására az iparhatósági igazolvány neki kiadandó.“ Ép igy felölelte a fenti javaslat a 7-ik §. eltörlését is, mely igy szól: „A ki kópesitós igazolásához kötött ipart Önállóan űzött, bármely más képesítéshez kötött mesterségre a képesítés külön kimutatása nélkül átmehet.“ — E két § valamint 8. és 47. §. eltörlését hosszabb és beható indokolás kíséretében az orsz. ipartestületi közgyűlés az ipar- és kereskede- delemügyi minister által töröltetni kéri. A töröltetni kért utóbbi két §. igy szól: „Ha valaki a 4. § szerint képesítéshez kötött mesterséget űzni kíván, és képesítését a 4. 5. és 6. § szerint igazolni nem tudja, igazolványt csak oly feltétel alatt nyer, ha üzletében oly nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyént alkalmaz, a ki a 4. és 6. § határozatainak megfelel.“ A 48. §, melyben határozottan kimon- datik, hogy: „minden iparüzőnek joga van készítményeinek teljes előállítására szükséges mindennemű munkát egyesíteni s az erre megkivántató segédmunkásokat tartani.“

Ezekből igen t. elöljáróság világosan kitűnik, hogy pl. az asztalosok jogosan vasalhatják meg az ajtókat és ablakokat, mint saját készítményeiket s azokat jogosan festhetik is be. Teljes joggal készíthet a kárpitos fabútorokat, ép úgy teljes joggal főzhet a hentes pl. zsirhulladókból szappant és azt árusíthatja is. Az aradi orsz. ipargyülós mindezt egyhangúlag határozatikig kimondta s jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztette.

Igen érdekes vita fejlődött ki az 50. § tárgyalásánál mely §. módosítását a mi testületünk is óhajtotta. Említett §. ugyanis igy szól: „Minden iparosnak joga van úgy saját, mint mások kőszitmónyeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kívül is az ország bármely helyén tartott országos vásárokon akár személyesen, akár megbízott által eladni, továbbá jogában áll azokra bárhol és bármikor, minták előmu- tatásával is megrendeléseket gyűjteni vagy gyüjtetni, megrendelt munkát teljesíteni vagy munkásai által teljesittetni stb.“ E §. oly módosítását szorgalmazza az aradi ipartestület, hogy minták előmutatásával megrendeléseket gyűjteni uem bárhol, hanem csupán kereskedők ős iparosoknál, mint ismét eladók- és feldolgozóknál, de nem magánházaknál is legyen szabad.