Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

sikerült lóversenyt tartott nagyszámú meghívott s hi- j vatlan vendég jelenlétében. Az érdekes lófuttatásra vi- I dékről is jöttek sokan s bár a hőség és por szörnyű ! kellemetlen és kiállhatatlanná tette az ott maradást, a közönség türelmetlenül kitartott a legutolsó számig.

1 dijat a verseny befejeztével ő nagysága Teins- I mann Vi k törné, ezredesné osztotta ki. A verseny bíróság a következőleg alakult meg:

Elnök: Gyomor ey Antal tábornok, birák: Kardos Kálmán főispán és Teinsmaun Viktor ezredes.

A futtatás 6 számból állott, minden fél órában történt egy-egy futtatás, melynek hiteles és pontosan összeállított eredménye a nyerők és dijakra nézve a következő :

I. A k a d ál y-v erseny.

Távolság 2400 m., három elsőnek dij. Futott 7 ló. Első': „Vagy-Vagy“, lovagolta Polster Gyula főhadnagy (nyert egy angol utibőröndöt.)

Második: „Pálma“, lovagolta SpaitsSándor, hadnagy (nyert egy ezüst vadászkürtöt).

Harmadik: „Mitzi“, lovagolta Lu b i en i s k i Leo főhadnagy, de mert útközben véletlenül egy jelző zászlót átlovagolt, dijat nem kapott. Ez ügyből kifolyólag nézeteltérés fordult elő közte és Polster Gy. főhadnagy között, melynek eredménye kardpárbaj lett, melyen mindkét fél súlyosan sérült meg, Polster Gy. föls. jobb karjánák felső részén kapott mély vágást s ugyan e pillanatban Lubienicki L. föl. jobb kezének alsó felén oly mély vágást kapott, hogy jobb kezét a kézfejnél levették.

E verseny alkalmával Szirmay Oscar főhadnagy lóvárói esett le, de minden komolyabb utókövetkezmény nélkül.

II. Huszár futtatás.

Távolság 3000 m., 6 akadály, minden századból

2 huszár, 4 dij.

Első: Kiss, a 6-ik századból (nyert egy ezüst órát és io frtot). E század a Tolnán állandóan állomásozó Radniczki Ede kapitány százada.

Második: Török,- az 5-ik századból (nyert 9 frtot). Harmadik: a 2-ik századból (nyert 8 frtot). Negyedik: Biró, a 6-ik századból (nyert 7 frtot).

III. Nagy akadály-verseny.

Távolság 3400 m., 7 akadály, 3 dij, Futott 9

Első: „Egala“, lovagolta Kalosjsa Géza hadapröd (nyert egy teljesen fölszerelt’ egyenruhás nyerget)

Második: „Grog“, lovagolta Horváth László hadnagy (nyert egy angol táskát).

Harnfiadik : „Hajhász“, lovagolta br. Vimmers- berg Nándor hadnagy. Az első akadálynál a ló elbukott s levetette lovasát, ki azonban elég ügyes volt lovát el nem ereszteni, hanem újra megülte s beérte a többit (nyert egy lovagló ostort).

IV. Nagy akadály-verseny.

Távolság: 3400 m. 7 akadály, altisztek részére,

futott 9, négy dij.

Első : Macsai káplár i -ső századból (nyert egy ezüt órát és 15 frtot).

Második : T ó t h őrmester a 6-ik századból (nyert IÖ frtot).

Harmadik V á g i őrmester a 3*'k századból (nyert.

9 frtot).

Negyedik: Szűcs káplár az 5-ik századból (nyert 8 frtot).

V. Vadászverseny.

Távolság 5000 m., indult 10, kitűzve 4 dij.

Mester: Bohus Ede őrnagy. •

Első: „Hunne“, lovagolta K i r c h m a y e r Otto hadnagy (nyert egy angol szivarka-tartót).

Második: „Hétfő“, lovagolta SPaits Leó hadnagy (nyert egy nyereg cognac üveget).

Harmadik : „Emma“, lovagolta gr. G 0 r c e y P á 1 hadnagy (nyert lovagló ostort).

Negyedik: „Hering“, lovagolta Vojnich Osz- kár hadnagy, negyedik lett volna Szluka Frigyes kapitány, de mert a negyediknek ő tűzte ki a dijat, előre engedte Vojnich Oszkár hadnagyot.

VI. Nagy akadály-verseny.

Távolság 4000 m., 10 akadály, 3 dij, indult 4Első: „Duccador“, lovagolta Horváth László hadnagy (nyert egy angol ezüst szivarka és gyufa tartót).

Második: „Mefisto«, lovagolta Orfandl József hadnagy (nyert egy kristal cognac üveget és ezüst pohárkát hozzá).

Harmadik: „A. Hubertus“, lovagolta Polster Gy. főhadnagy (nyert egy angol utazó órát).

Az estére hirdetett tánczvigalom, az ezredhez tartozó Haitschl Viktor hadnagy, ki úgy tiszttársai, mint barátjai és ismerőseitől kiválóan tisztelve és szeretve volt — halála miatt elmaradt. Az estén azért ; vígan voltak a tisztek. Az estebéden hölgyek is vet- tek részt.

__ Tojás.

______A_VID ÉKRŐ L. ____

Ap

ar, 1890. aug. 4.

Tisztelt szerkesztő ur!

Igen megnyugtató és örvendetes jenlenség, ha a mai anyagias és haszonleső világban találkozunk oly tényekkel, melyek arról tesznek bizonyságot, hogy az emberiségből még nem halt ki, hanem meg-meg- ujul, illetve felébred az eszményi iránti érzék, mely egy magasztosabb czél felé irányítja az embereknek a földi röghöz tapadt mindennapi gondolkozásmódját. Minden eszményi kép közül egyik sem képes az embert annyira lelkesíteni és tettekre felbuzditani, mint a vallás természetfölötti eszményképe.

Apar kisközség derék lakossága is, felbuzditva Isten szive szerinti lelkipásztora, főt. Wosinszky Mór ur által, elhatározta, hogy a belül kopott és áhítatra már nem igen buzdító templomát egy gyökeres javításnak és feldíszítésnek aláveti.

Az elhatározást tett követte és a templom körülbelül 1200 frtnyi költséggel egészen ki lett festve.

A festészeti munka decorativ részét a pécsi Marxreiter testvérek teljesítették, mig a bele festett szt. képek t. Graiss Endre ur, akad. festőművész ügyes kezére vallanak. Ezenkívül a két oltár, a szószék, az orgona és a nagy képrámák újra megaranyoztattak ugyancsak pécsi illetőségű Hoppl ur által. Minden egyes munka megfelelően elkészíttetett, de legkivált sikerültek Graiss ur által festett képek, melyek valódi remekművek s e miatt őt a ft. lelkészkedő papságnak a legmelegebben ajánljuk. Az egyes képek nem közköltségen csináltattak, hanem találkoztak egyes jámbor családok, kik azok festési árának kifizetését magukra vállalták. Érdemes, hogy ezen családok neveit ide iktassuk u. m. Günther József és neje, Wager János és Ohnmacht András és nejeik, Messinger József és Haidecker János és nejeik, Fauss Antal és Schneider József és nejeik, Bitter József és Szieber János. A régi elavult és rozoga padok helyett újak lettek 500 fitnyi költséggel elkészítve. A templom külseje is 600 frt költ- séggel kicsinosittatolt, mely összeg azonban a kegyur által ajándékozott ternplomföldek jövedelmeiből fedezteti. Szóval az apari templom a hívek áldozatkészsége folytán most úgy van helyreállítva és feldíszítve, hogy egy kis falusi templomnak ritkítja párját és örömest időzik az ember annak falai között.

Ugyancsak egyes jótékony lelkek u. m. Heidecker András biró, Rieger András és Schuler Mihály vallásos buzgósága által felállittatott a kálvária hegyen három és Schtnieder özvegye által a temetőben egy kőkereszt. Ezen kőkeresztek az egyház szertartásai szerint méltós. és főtisztelendő Troli Ferencz pécs- székesegyházi éneklő-kanonok és pápai praelatus ur által folyó hó 3-án ünnepélyesen lettek beszentelve. Ezen beszentelés a helyb. és még a vidékről idese- reglett hívek sokaságának részvétele mellett történt meg, mely alkalommal a megható komoly beszente- lési ténykedés után fent tisztelt praelatus ur hatásos beszédet tartott, mely a jelenlevőkre nagy benyomást tett és különösen a temetőben elmondott szónoklata sokakat könyekre fakasztott. Fogadja e helyen is ő méltósága ismételten az egész község háláját és köszönetét azért a fáradságért és áldozatkészségért, mely- lyel az isteni épületet és áhítatra gerjesztő ténykedése által a hívek lelki életére marasztaló benyomás gyakorolt.

Az ünnepély befejezése után a polgári és hitközségi elöljárók tisztelgését fogadta ő méltósága, kik körükben való szives megjelénésért köszönet őket fejezték ki, mely alkalommal leereszkedő, nyájas és szeretetteljes bánásmódja által mindenkit maga iránt lekötelezett a jeles főpap. Tartsa az ég ő méltósága drága életét még igen-igen soká és engedje, hogy az ő országszerte ismert és kifogyhatatlan jótékonyságában még igen sok embertárs részesülhessen.

* *

MEGYEI IRODALMUNK CSARNOKA.---- — -----^—— — —— - ’-•'•• •— -----'1 r----- r-------:

A munka milliomosai.

(Több forrásból.)

(Vége.)

Az amerikai háborúban tűnt ki. hogy milyen jellemű férfiú Vanderbilt. A háború folyamán rettenetes ijedelmet okozott a „Marinac“ nevű hadihajó váratlan megjelenése. Ez a hajó nagy pusztításokat okozott és az ez által okozott zavar közepette hivatta a köztársasági elnök, Lincolu Abrahám Van- derbiltet és azt kórdó tőle: mennyiért vállalná el a pusztító Merinac hajó lefegyverzését, illetve ártalmatlanná tételét ?

Vanderbilt méltatlankodva fogadta e kérdést és azt mondta reá; az ón közreműködésemet ilyen dologban nem lehet pénzért megvenni, nem vagyok azon ember, a ki hazája szerencsőtleusógóból tőkét csinál.

Az elnök erre zavarba jött, hosszú hallgatásba merült, melyet végre ezen szavakkal szakított meg Vanderbilt:

— Nekem van egy hajóm, mely azt hiszem megmérkőzhetne a Merinaccal. Adják meg a hozzávaló legénységet, ón átveszem a vezérletet és elvégzem ezen dolgot. Csupán azt az egyet kötöm ki, hogy feltétlenül rendelkezem ős semmiféle utasítást nem fogadok el a tengerészeti kormánytól.

Az elnök alig győzte megköszönni az ajánlatot,

36 óra nem telt bele, és Vanderbilt már útban volt leggyorsabb és legerősebb hajójával, azzal, melyet saját tervei szerint a legdrágább anyagból készített tek. 67 éves volt ekkor, ős magas kora daczára önmaga vezérletté a hajót. Erős önérzetére jellemző azon válasz, melyet egy tisztnek adott, a ki a fedélzeten azt kórdó tőle, hogy miben lehetne segítségére:

— Semmi másban, miuthogy legyen nyugton és

engedjen engem cselekedni.

Az expediczió sikerült és az ostrom alá veit Merinac hajó kénytelen volt magát az ellenséges ha- hajónak megadni.

A midőn a veszély elmúlt, a hajó vezényletét átadta egy tisztnek; de a hajót a háború végéig a kormány rendelkezésére bocsátotta. A béke megkötése után a nemzeti gyűlés köszönetét szavazott a nagylelkű hajótulajdonosnak. De Vanderbilt boszusan fogadta azon küldöttséget, mely a nemzetgyűlés köszönetét átadta és azt kórdó, hogy móltó-e egy nagy országhoz, miszerint olyat, a mit csak kölcsönkép kapott, visszatartsa. A küldöttek megzavarodva azt bizonyítgatták, hogy itt félreértésnek kell fennforognia és hogy hajóját vissza fogja kapni.

— Takarodjatok pokolba, tartsátok meg a hajót, ha már ott fogtátok. Nincs reá nagy szükségem, marad még egy néhány.

És ő igazat mondott. Hajóraja majdnem száz hajót foglalt magában, melyek a világ összes tengeréit szelték át.

A hatvanas években vasutak szervezésére for- ditá figyelmét és mint minden vállalata, ez is teljesen sikerült. Egymásután szerezte a vasutakat ős vasúti értékpapírokat. Öt óv folytán ily utón 70 millió forinttal gyarapitá vagyonát. A rendkívüli férfiú mind nagyobb hírnévre tett szert, és a világ nemcsak vagyonát, hanem szellemi és észbeli tulajdonait bámulta. Emlékező tehetsége oly nagy volt, hogy nagy számú vállatait apróra ösmerte és és az egész üzleti kört könnyen áttekintette.

Pedig könyveibe ritkán nézett, legfeljebb egy pár kvajezáros notesbe, melyet mindig zsebében hordott és mások által fel nem fejthető hierogly fákkal töltött meg. A helyesírással különben gyermekkorától fogva rossz lábon állott és nem volt képes egy hiba nélküli levelet megírni. De diktálni rendkívüli szabatossággal ős értelemmel tudott. Levelei a rövidség és szabatosság mintaképei voltak és ha volt valami, a mivel haragját fel lehetett költeni, az a hosz- szura nyúlt levél volt.

— Mindent el lehet mondani egy lapon, ezt szokta mondani. A kik két lapot imák tele, azok szamarak, a kik pazarul bánnak a szóval.

Beszédben is fukar volt, önmagáról vajmi‘ritkán beszólt, szokásaiban felette egyszerű ős nem ösmert más szenvedélyt, mint egy játszma Whistet. Nyolcz- vanegy éves korában halt meg s 225 millió forint vagyont hagyott legidősebb fiára, William Vanderbilt.

Ily rengeteg vagyon felér egy nagy teherrel. Az ifjabb Vanderbilt néni egyszer emlékezett vissza ama korra, a midőn szegény bérletén gondtalanul ólt. Apjától az értelmiséget, akaraterőt és kitartást örö- j költe; anyjától nemes ős egyszerű természetét, de nem értett mint apja ahhoz, hogy lerázzon magáról minden előítéletet, és minden este letegye a nap terhét, hogy másnap újra felvegye.. Hiányzott belőle úgy az erős testalkat, valamint a csodálatos munkabírás, melyek alakjában annyira kifejlődve voltak. Vagyona természetesen nőtt, de ő unatkozott s az élet teher volt reá. Összeroskadt a roppant vagyon súlya alatt. Egyik barátjához intézett levelében ezen téves sorokat olvashatjuk: „Ez a rengeteg vagyon, rettenetes teher az emberre. Én^.összeroskadok a j súlya alatt ős belehalok. Én nem szívesen hagynék