Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-03 / 31. szám
XVIII. évfolyam. Si., szám. Szegzárd, 1890. augusztus 3. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ára: Egész érvre . . . . . 6 frt — kr. Félévre ..... 3 „ — M Negyedévre . . . . 1 „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr.-4-+-+ Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttér 3 hasábos petitsor 13 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. SZERKESZTŐSÉG-: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető A „Segítség-Album.“ A »Tolnarnegyei Közlöny« folyó évi áp- rfl 13-án kiadott 15-ik számában Zéró ur, — mondanunk sem kell, hogy ez álnév, — a megyebeli írókhoz egy lelkes felhívást intézett, melyben utalva arra a körülményre, í hogy az eperjesi és loroczkói tűzvész alkal- I mából a magyar írók részvétüknek és áldozatkészségüknek a »Segitség-Album« kiadá- j sával fényes tanujelét szolgáltatták, felkéri a I tolnamegyei Írókat, jobban mondva tollforgató egyéneket, hogy a némedii tüzkárosullakkal j szemben, hol a káros elem a község legsze- I gényebb részét a tönk széléhez juttatta, hasonló eljárást kövessenek. A közlemény, mely az említett lap egyik félreeső helyén, mintegy eldugva jelent meg, a népszerű eszménél fogva, mely soraiban fé- nyeskedett, csakhamar hódított minden felé. S alig telt el három hónap, a Dunaföld- váron alakult szerkesztő bizottság s köztök a szerkesztéssel megbizolt Lévai Dezső buzgó, önfeláldozó fáradozása folytán ma már egy I díszesen kiállított Album látott napvilágod melyet mi annyira méltánylunk, hogy köt-e- | lességünknek tartjuk vele lapunk élén foglalkozni. Már maga az érző szív, mely a ténykedés egyetlen rugóját képezte s mely ily nem kicsinylendő eredményt létesített, dicséretére válik mindazoknak, kik az Album megjelené- I sét elősegítették. közlemények intézendök. Széchényi utcza. sz. KIAlD( alatt, hová előfizetések. íirdetések és felszólamlások küldendők. De azután van mindjárt a vállalat- mögött az a magasztos eszme, mely cSak az érző szívben nyer biztos menhelyet s mely, hála a felvilágosult kor művelt irányzatának, mind szélesebb körben tart hóditó hadjáratot. S ez az emberszeretet eszméje. Van e valami szebb, van e megnyugtatóbb, mint a tudat, hogy segítettünk azokon, kik szenvednek, nyomorban sinylenek? Van e valami magasztosabb, mint a könytől ázott borongó szemben a nyujiott segítség, az adott vigasz nyomán kelő hála érzetének sugárzása? Ezt érzi az egész művelt társadalom ma már, mely önfeláldozással közvetít, hogy a gazdag nagy vagyonából jusson a szegényeknek is. Alig van ma már életpálya, melynek sze- rencsétlenei az emberszeretettől áradozó társadalom vizsgáló tekintetét kikerülték volna s kiknek támogatása egyesületeknek, társulatoknak híven teljesített feladatát ne képezné. Cinnek az íáltalánós úrányzatrv.'k hódolt saját kebelében Tolna vármegye a »Segitség- Album« kiadásával. De még van az Album kiadásnak egy más, nem kevésbé fontos vivmányja is. Egy Album, mely csekély kivétellel egy vármegye szellemi munkásainak, a közéletben kisebb nagyobb szerepkörben alkalmazott és működő összes tényezőinek, mintegy szellemi nyilatkozatát foglalja magában, a megyében szereplő egyéneknek a leghűbb fényképe Albumban minden iró nem irodalmi becsesei biró munka előállításán fáradozik, hanem legtöbbnyire egy s íját egyéni hajlamaiból merített, általa propagált eszmét, irányzatot képvisel s azt szabadon választott formában, mint kedvénezét ál-fiija. a közönség elé, hogy az által is inegkedveltesse. S igy az Album hézagot pótolt, feladatot telesített abbán is, hogy Tolna vármegye most szereplő egyéneinek egy jó részét, hajlamaiéin, irányza Iában lefényképezte az uló- kor számára. íme ^magának a vállalatnak két irányú fényoldala(;Szellemi értéke; — a közönségtől függ, hogy a czél: a szegény némedii tűzká- rosultak segélyezése is hasonló kedvező eredményt tüntessen fel. Kinek ne volna Tolna vármegyében egy forintja arra, hogy a megye szereplő egyéneinek szellemi fényképét birja s e mellett a szerencsétlenek iránti jó indulatát anyagi ftldo- L \r.\ihoz ilallal kimutassaiJ A legtöbbnek van! Ez meggyőződésünk s hisszük az ered- ' mény ennek megfelelő is lesz! b. Az egységes középiskola. II. Ez az egységes középiskola nálunk nem tisz- j tán tanügyi dolog, mely által tanítók és tanulók közős ügyeit előnyösebben lehet rendezni a most fenn- ! álló rendszerhez képest, hanem inkább á 11 a m p oT Á R C Z A. A ki hivatást nem érez hazájának az irodalom | vagy tudomány terén szolgálni, igyekezzék honpolgári kötelességét legalább a közügyek buzgó és lelkiisme- retetes előmozdításával leróni. Gróf Széchenyi Sándor. jfc Könnyebb a sebet meggyógyítani, mint elszenvedni. Kellemes érzés a szükségben másoktól segit- t e t n i, de sokkal kellemesebb : a szükségben szenvedőkön segíteni. Báró Eötvös Fanny.Az irás mondja: „Midőn Izráel fiai a pusztán a szomjúságtól eltikkadtak, sírtak és jajgattak, mivel- j hogy nem ihaták a vizet annak keserűsége miatt; Mózes, a nép vezére, egy fát dobot a vízbe es azonnal édessé változék az.“ N é nrTtrd i is jajgat a nagy csapás alatt keserű könyeket sírva. Vessük | keserűség vizébe, a jótékonyság virágzó, üdítő fáját és Nemed: könyei az öröm és hála könyeivé válnak. Frühwirt Géza. !£ Ha az irodalommal és szépmüvészetekkel foglalkozni nincs is tehetségem, de embertársaim nyomorán . segíteni van : akaratom. Döry József. $ A felebaráti szeretet által emelt hajlékoknak rendszerint szerencsétlenség az alapja. Széki Ákos. * Néhány szó Némedi múltjáról.*) Ikertestvérével, Szén t-P éter helységgel együtt, már a legrégibb időkben Simontornya vár tar- tozmányai között találjuk ; mint ilyen élte át a XIV-ik században a Laczkffyak uralmát katasztrófáját, a XV-ik században pedig a K an i zsay a k, majd Ozorai Pipo és utódok nélkül történt halála után a Garay a k hatalmát. A Laczkffyak, Garayaknak nádorok-, országbírók- és vajdákat adó családja székhelyét jórészt Si- montornyán tartván, kétségtelen, hogy ez időtájt Némedi utazó és vadászó csapatok alakjában az ország első urait, sőt királyát is látta. A volt erdélyi vajda és temesi gróf G a r a y J á- nos özvegye, Adviga herczegnő különös gondot fordított Némedire, és ilyen szorgoskodása közben kelleténél erélyesebb rendszabályoktól s.:m riadt visz- sza. A keresztes lovagokkal is összetűzött és egy veszélyes kalandra ragadtatta magát. G y a n t h ugyanis ekkor a Johanniták fehérvári rendházának birtokát képezvén, határával messzebb átnyúlt a Kapóson és a Garayak Némedi, Paraszt-Székely és Görbő nevű birtokai közé ékelte magát. A rendszerető Tamás lovag, a keresztesek praeceptora, felsőbb helyen határjárásért és a gyanthi határok rendezéséért esedezvén, *) Mutatvány szerzőnek legközelébb megjelenendő nagyobb müvéből. egy királyi bizottság kiküldését eszközölte ki, amely egy királyi megbízott s a fehérvári káptalan egyik kanonokából állott és Tamás keresztessel s több gyanthi jobbágygyal működését 1330. október 31-én meg is kezdette. Alig végezhettek azonban a Kapos keleti ré- részén, a hatalmas Garayné a néki nem tetsző megállapodásokat meghiúsítani óhajtotta és egy-egy si- montornyai, miszlai és borjádi emberrel huszonhárom némedii jobbágyát rendelte ki hogy megzavarják, elűzzék a királyi comissiot. „Saját területünkön, országúton történt a támadás, — igy panaszkodik Tamás lovag — hibánk nélkül megölni akartak bennünket, L meg is ölnek, hacsak — védelem nélkül lévén nem menekülünk.“ Királyi kiküldött hivatalos eljárása zavartatván meg igy, az esemény súlyos következményeket vonhatót volna maga után, s bizonyára csak a királyi házzal rokon és az ország első hivatalait betöltő család sarja merészelheté. Ez esemény megismertet bennünket az akkori némedii lakosok neveivel, mert a keletkezett perben valamennyi fel van sorolva. Bán, B e n k e, Dósa, H o d o s i, K ö b 1 i, S á n t a, S z a b ó, Szakállas, Tormás, Vágó nevű családok laktak akkor ott és egy sereg ember, kinek csak keresztneve van meg, a mely mellé megkülönböztetésül atyja keresztneve emlittetik. Garay Jób halála után Mátyás király kedves embere, gergelylaki Buczlai Mózes volt Si- montornyával Némedi ura ; halála után pedig özvegye, Podmaniczky Anna. Időközben elkövetke- I zeti a mohácsi vész, az ellenkirátyok szomorú kora
