Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-11 / 19. szám

tartja a közmondás: manapság már többet tud at oj á s, mintha j dana tyuk: Hova jutunk, ha igy halad a világ? . . . Már bizony meg kell vallanunk, óh miniszter ur Szilágyi, hogy kemény a kend feje lágyi!

Palást.

__EGYLETEK TÁRSULATOK.

Jegy

zőkönyv

a szegzárd-bátai Dunavédgát-társulat választmányának 1890, évi ápril 15-én tartott üléséből.

(Vége.)

Olvastatott a társulat pénztári állapotáról beterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1890-ik évi január 1-től mai napig az összes bevétel 17,867 frt 09 kr, az összes kiadás 1761G frt 84 kr, ekként a pénztári maradvány 250 frt 25 kr.

Eme maradványon túl a Tolnamegyei Takarék és hitelbank részvénytársaságánál gyümölcsözés végett elhelyezve van, tartalék alap czimén (kamatai a rendelkezési alapot illetvén) 51500 frt. Ugyanazon hitelbanknál „rendelkezési alap“ czimén tőkében 20378 frt 56 kr pénztári maradvány és elhelyezett pénzekben tehát összesen 72128 frt 81 kr. A társulatnak egye ártéri birtokosoknál hátralékos követelése tőkében és kamatokban 1890. évi január 1-én volt 41,107 frt 50 kr. Erre a) a m. kir. pénzügyigazga- tóság által egyes községektől folyó évben behajtott tőkében és kamatokban 564 frt 48 kr, b) közvetlen a társulat pénztáránál befizetett tőkében és kamatokban 293 frt 13 kr. Összesen 857 frt 61 kr, melyet levonva a fenti 41107 frt 60 krból mutatkozik hátralékul 40249 frt 99 kr.

Mely jelentés részben tudomásul vétetvén, — társulati igazgató az 1889. évről hátralékos költség járulékok kimutatásának szerkesztésére és behajtás végett a m. kir. pónzügyigazgatósággal leendő közlésére felhivatik.

A társulat pénztári hivatalának indokolt előterjesztése szerint:

A 903. főkönyvi szám alatt előforduló Cseh János-féle hátraléknál teljesesitett befizetések után a leszámolási főkönyv 139. folyó száma alatt mutatkozó 1 frt 79 kr. túlfizetés Móhr Jakab és János apáthi lakosok tartozásába beszámíttatván, leírásba hozatni rendeltetik.

Tolnavármegye gemenczi útvonala és a Budapest pécsi vasút társaságnak a szegzárdi indóháztól a sárvíz csatornáig vonuló vasút töltése után az 1885-ik évi XXIII. t.-cz. 110. §-a értelmében a társulat költségeihez való hozzájárulás tárgyában a vármegye közigazgatási bizottságához intézett beadványra vonatkozólag:

Tekintve, hogy társulatiköltsóg járulók kivetése folyó évre már mellőztetett s ily kivetésnek valószínűleg jövőre se merül fel szüksége; tekintve továbbá, hogy a gemenczi útvonal s a vasúti töltés után a társulat költségeihez való hozzájárulási arány megállapítása complikált tárgyalásokat vonna maga után; ennélfogva jelen ügyben a további eljárás be- szüntettetik és erről Tolnavármegye közigazgatási bizottsága — hivatkozással a 496/1889. számú határozatára értesittetni rendeltetik.

Lukács István és Lukács Ferencz hátai lakosok által beadott azon kérvény folytán, mely szerint a bátai 2366-ik számú telekjegyzőkönyvben nevükre felvett, a társulat részéről még 1870. évben kiszámított, de a lajstromban elő nem forduló 2134. hrszám alatti 152 Q-öl középsői kert után járó kártalanítási összeg kifizetését kérik:

Miután kérelmezők két bátai elöljáró által teljesített helyszíni szemle után kiadott szabályszerű községi bizonyitványnyal igazolták, hogy a bátai 2134. hrsz. alatti fekvősóg a társulat vódtöltósóbe esett s már a kataszteri felvétel alkalmával 8746. kát. hrsz. alatt a társulat névévé Íratott: ennélfogva kérelmüknek hely adatván, a kisajátított 151 □-ölnyi területért 30 krjával járó (45 frt 60 ki') negyvenöt forint 60 kr, kártalanítási összeg és ennek a kérvény benyújtása napjától folyó évi január 7-től visszafelé 3 évre vagyis 1887. évi január 6-tól számítandó 6% kamatja a kisajátított területre nézve a társulat tulajdonjogának tehermentes bekebelezése után kifizetésre utalványoztatik.

Szeremlei Lajos (Kálmán), Ferger Mihály és társai szegzárdi lakosok által benyújtott kérvény tárgyában, mely szerint az úgynevezett Vargapeti és Holtdunai dűlőkben fekvő magánbirtokaikból a társulat részéről múlt évben kisajátított területekért lg ölenként 25 és 30 krjával megállapított kártalanítási összeget H öleukóut 40 krra kérik felemeltetni.

Határozta tjott.

Tekintettel arra, hogy az előbbi kisajátítás al- i kalmával ugyanazon földekből elfoglalt területekért J kivétel nélkül ffi ölenként 30 kr. kártalanítási ösz- szeg állapíttatott meg; társulati mérnök által múlt évi deczember 17-ről szerkesztett kisajátítási lajstromban 1 —Í9. folyószám alatt jelzett részletek után is a többiekével egyenlően 21 kr helyett a kártalanítási összeg □ ölenként 30 krjával állapíttatott meg. Társulati igazgató és mérnök a felek közti egyezség létrehozatalával megbizatván.

Dr. Szigeth Gábor társulati elnök indítványára a „Szeg/.árd Vidéke“ czimü heti lapban közzéteendő tavaszi rendes közgyűlés határidejéül folyó évi április

29-ik napjának délelőtti 9-órája kitüzetik. A tárgy- sorozat egybeállításával társulati elnök megbizatván.

Ezzel a tárgysorozat kimerittetett és miután e jegyzőkönyv hitelesítésére Hull János és Szőke István választmányi tagok felkőrettek, — a tanácskoz- mány végétért délelőtti 11 órakor Kmf. Hollós Alajos s. k. társulati ügyvezető mint jegyző. Fenti megbízatás folytán e jegyzőkönyv 11. számtól 21. számig hitelesíttetik Rull János s. k. Szőke István s. k.

Jelen másolat hiteléül

Szegzárd, 1890. évi április 27-ón.

Hollós Alajos,

társulati ügyvezető.

________TANÜGY.________

A „ Szegzárd-központi tanító-egylet“ közgyűlése.

Folyó hó 8-án Tolnán a r. k. iskolaépület egyik tantermében a „Szegzárd-központi tanitó-egylet“ minden tekintetben tanulságos és érdekes rendes közgyűlést tartott, a rendes tagokon kivül ott láttuk Varasdy Lajos tolnavármegyei kir. tanfelügyelőt, Póchy József prépost-plébános és iskolaszóki elnököt, Geisz László volt orsz. gyűlési képviselőt, ifj. Geng József uradalmi intézőt nejével, dr. Varga Pál orvost, Anderle József káplánt és szép számú hölgyközönsőgetHolub János egyleti elnök emelkedett beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, beszédében felhozta az egyesülés nagyfontosságát, a tanítói tekintély emelkedését, a vallás és közoktatásügyi miniszter kiváló jóakaratát a tanítói kar iránt; majd referált hűségesen mindazon eseményekről, melyek bennünket közvetlenül érdekelnek és leszámolt végül a választmány működéséről.

A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után elnök egy három-tagu bizottságot menesztett id. Geng József jubilált kartársért.

A veterán kartárst a jelenlevők viharos éljenzéssel fogadták és Holub János meleg szavak ki- sérétóben hivatalosan átadta Pécliy József iskolaszóki elnöknek id. Geng József életnagyságu íestett arcz- kópét, melyet Geisz László jeles tanügybarát készíttetett volt derék öreg tanítójának. Péchy József prépost-plébános kiváló lelkesedéssel s kész örömmel ígérte meg, hogy a képet ideiglenesen kifüggesztik azon tanterembe, mig a tanácsterem pár óv múlva elkészül, melyben a jubilált működött.

Pónztárnok jelentése tudomásul vétetett.

Klánoméi’, Gál Kálmán és Horváth Ignácz tagokból álló biráló-bizottság nevében Gál a közgyűlésnek tudomására hozza, miszerint a kitűzött pályatételre két munka érkezett be, melyek közül az egyik figyelembe sem jöhet, mig a másik helyes utón mozog, szépen érvel, de nem merítette ki teljesen tárgyát, azért indítványozza ezen munka felolvasását, hogy a közgyűlés döntsön a pályadij odaítélésében. Lándeszmann kívánságára azonban mindkét dolgozat fel lett olvasva és némi vita után a többség azt határozta, bogy a dij egyik részét t. i. a két lázsi- ást, a jobbik dolgozat szerzőjének kiadja; de a jeligés levelet csak akkor bontja fel, ha a dolgozat Írója elfogadja a jutalmat.

Most következett a tárgysorozat legérdekesebb pontja, a IV. egyetemes tanitógyülósre kitűzött tételek megvitatása. „A magyar-nyelv tanítása a magyar ős nem magyarajku népiskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápolására" czimü tételről Berger Benő szegzárdi izr. tanitó, „az állami szakszerű tan- felügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére“, Kovács Dávid polg. isk. tanár, „a tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása, különös tekintettel a tanítói oklevél értékére“, Holub János polg. isk. tanár és „a tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra“ czimü tételről Horváth Ignácz szegzárdi tanitó értekezett ős mindegyik tételhez határozati javaslatot készítettek, melyet a közgyűlés némi megjegyzés után helyeslőleg elfogadott ős azokat a

III. egyetemes tanitó-gyűlés végrehajtó-bizottságának

megküldi.

Holub János egyleti elnök indokolás kíséretében tiszteletbeli tagul ajánlja Geisz Lászlót, mint páratlan tanügybarátot, ki szép érdemeket szerzett az által, hogy pusztáján a törvény kívánalmainak megfelelő népiskolát tart fenn saját költségén, ős mindenek fölött kiváló jó akarattal ős elismerő tisztelettel van a tanítói kar iránt; továbbá ajánlja Őrffy Lajos szegzárdi ügyvédet, ki humánus gondolkozásnak és az elhagyatott tanitó iránt érzett részvétének megragadó jelét adta akkor, midón a közel múltban a korán elhunyt Kiss József intézeti tanítónak és egyletünk volt rendes tagjának sírja fölé emléket állított. A közgyűlés általános éljenzéssel fogadta az indítványt és örömmel iktatja nevezett jeles tanügybarátokat az egylet tiszteletbeli tagjainak sorába. A közgyűlést kedélyes társasebód követte a sörház szabad helyiségében, mely alkalommal élvezettel gyönyörködtünk a sikerültnél sikerültebb tosz- tokban.

Horváth I.

KÜLÖNFÉLÉK. 1

— Megyés püspökünk a bérmálás szentségét megyénkben a következő sorrendben fogja kiszolgáltatni: Bonyhádon május 15-őn, Bátán 24-ón, Szeg- zárdon 25. és 26-án, a pünkösdi ünnepek alatt, Tolnán 27-ón ős Agárdon 28-án.

— Az uj törvénykezési palota sorsa ismét egy biztos lépéssel haladt előre, a mennyiben az e czólra a vármegye közönsége őltal 10,500 írton megvett telek vétele a belügyminiszter által jóváhagyatott.. Az épitkezősbe valószínűleg még a folyó év őszén belekezdenek; emiatt a szolgabiróság és a kir. ügyészség eddigi helyiségéből ideiglenesen szintén kihur- czolkodik s az ügyészség valószínűleg a főutczán levő Kunczer-féle ház emeletébe megy.

— Államsegély. A szegzárdi iparos-tanoncz iskola részére a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szegzárd községnek az 1889—90-iki tanévre 300 irtot", utalványozott. Ugyan e czólra Tolnamegye alispánja 150 frot szolgáltatott a községnek a megyeterületón befolyt iparengedélyek, büntetésok és egyóbb ha-' sonló jövedelmi forrásokból, a melyek a megye területén levő tanoncziskolák között a törvény értelmében megosztandók.

— A szegzárd-belvárosi rom. kath. népiskolák és tanítói lakások átalakítására tett ajánlatokat folyó hó 4-ón bontották fel; az ajánlatok közül Stann István szegzárdi építész ajánlata lett elfogadva, ki 7V2% árlóengedóssel vállalta el az átalakítást. A lakatos munkálatokat id. Debulai Antal szegzárdi lakatosmester kapta meg 51/2°/0 árleengedós mellett. A munkálatokat e hó 27-ón, a pünkösdi ünnepek után azonnal megkezdik.

— Tiszteletbeli tagjául választá a „szegzárd- központi tanitó-ngylet.“ Őrffy Lajos szegzárdi ügyvédet, ős Geisz László tolnai földbirtokost. A választást a múlt héten Tolnán tartott gyűlésen ejtő meg.

— Kinevezés. Dr. Susits Sándor eddig- Budapesten alkalmazott pónzügyigazgatósági fogalmazógyakornok a szegzárdi pőnzügyigazgatósághoz II. osztályú fogalmazóvá neveztetett ki a pénzügyminiszter által.

— Rajztanár helyettest végre kapott a szegzárdi polgári iskola Farkas Imre, rajz és ipartanár jelölt vállalkozott a hátra levő két hónap alatt, a polgári fiú- és felső leányiskolában a szembajban fekvő Nyitray Lajos tanár helyettesitósóre.

— A Tolnán tartott tani tó-egyleti közgyűlésen jutalmat nyert pályamű szerzője gyanánt Kálmán Károly szegzárdi tanítót, lapunknak is belső dolgozó társát emlegetik.

— Előléptetés. A májusi kinevezések alkalmával Zgorszky Zsigmond 9. honvódhuszár-ezredbeli alezredes ugyanezen ezred parancsnokává lóptette- tett elő.

— Sorsolás. Traiber János mözsi tanitó kisorolja az 1888-ban Pécsett tartott általános mű- és iparkiállitás alkalmával aranyéremmel kitüntetett dísz-virágasztalkáját. A nagy ügyességgel készített asztalka valóban kiváló produktuma a kézügyességnek. Tenni lehet az asztalkára Krammer Vilmos könyvkereskedőnél, hol a nevezett tárgy ki van állítva.

— A munkások. A folyó évi május hó 1-ére

kitűzött „munkások napja“ még a csak csekély számú

bányászokkal dolgozó „szászvári“ szénbánya társa-