Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-05-11 / 19. szám
ságot is — óvatossági intézkedések foganatba vételére indította, úgy, hogy ápril 30-án este 16 csendőr jelent meg a községben, pedig oly kevéssé lehetett zavargásoktól félni, hogy a munkások meglepetve kérdezték: mit akar e sok csendőr? S még is történt valami, a mi a helyzetet jellemzi; egy Steiner nevű izr. kereskedőnél évek óta dolgozik egy napszámos házi szolgaként 50 kr napiból- mellett; ez május 1-től fogva 1 frt 50 kr napibórt követelt gazdájától, mert „a császár Ő felsége elrendelte, hogy május 1-től a munkások bőre mindenütt háromszorosan fizetendő.“ — Közgyűlés. A szegzárd központi tanitó-egylet e hó 8-án Tolnán tartá meg tavaszi rendes közgyűlését, a melyen a tagok igen szép számmal jelentek meg. Ott láttuk LPéchy J. prépost-plébánost, Varasdi kir. tanfelügyelőt, Geng bátai plébánost, Anderle tolnai segódlelkószt, Geng Gyula gazdatisztet nejével, Parti Tolna községi főjegyzőt, Tolna község biráját ős még számos előkelő egyéniséget Tolnáról ős vidékéről. Holub János elnök 10 órakor nyitotta meg a gyűlést. Szép ős tartalmas elnöki megnyitója után adta Pőchy József prépost-plébánosnak, Geng József kántor-tanitónak Geisz László által megfestetett arcz- kópét és kérte őt, hogy azt későbbi nemzedéknek is megőrizni szives legyen. Pőcsy József kijelentette, hogy a kérésnek eleget tesz, az arczkőpet a tanteremben, a melyben a nevezett férfi oly hosszú ideig tanított, kifüggeszteti s idővel ha a hitközség tanácstermet építtet, abba áthelyezteti. A múlt közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett s a pónztárnok jelentőse tudomásul vétetett. Ezután megkezdette a közgyűlés a beérkezett pályaművek megbirálását. A két pályamű felolvastatott s ezek közül a II. számú nagy szótöbbséggel jutalomban részesittetni elhatároztatott. A IV. egyetemes tanitó-gyülósre kitűzendő tételeket, a közgyűlés bőven és határozott szakértelemmel megvitatta. A gyűlés bezárása után a sörcsarnokban kedélyes ebédre jöttek össze a tanitók. Felköszöntőt mondottak Csáky Albinra, Péchy prépostra, Varasdi kir. tanfelügyelőre, Geisz Lászlóra, a tanitó-egyesületre, Tolna község elöljáróságára és a hölgyekre. A köz- ebéd után átrándult a társaság a szigetre, de ott a szép időt csak kevés ideig élvezhette, mert az égboltozaton tornyosuló sűrű sötét fellegek esőt jelentettek. Ezt látva, a társaság visszatért a sörcsarnokba, folytatta a ihegkezdett mulatságot ős csak sötét este oszlott szét. — Bérmálási emlékül különösen növendék-leánykáknak és fiatal hölgyeknek alkalmasabb ajándékot alig lehetne választani, mint egy-egy szép imakönyvet. Ez alkalomra Kálmán János uj könyvkötő oly gyönyörű szép és mégis igen olcsó imakönyvek- kel látta el a Széchényi utczában levő üzletét, hogy érdemes a megtekintésre s különösen olcsó áruknál fogva, minőhöz eddig Szegzárdon nem voltunk szokva, ajánljuk a nagyérdemű bórmaanyák szives figyelmébe. — Névmagyarosítás. Bubonyik István tolnai illetőségű budapesti lakos, Budapest fővárosi mérnök belügy- miuiszteri engedőlylyel Bárdira magyarosította nevét.-- A belvárosi templom szolgája és harango- zója e hó 15-őn megválik szolgálatától s helyét Hrá- dek Nánóny most az uj burkolattal valóságos díszére fog lenni a i vármegyeház kertje városunknak. Nagy vihar. Mint értesítenek bennünket, a völgységi járás több községeiben folyó hó 8-án dél- ] után nagy vihar volt csekély jégesővel, mely a vetésekben tetemes kárt okozott. — Mulatság. A dombóvári önk. tűzöl tó-testület saját czéljaira folyó évi junius 1-őn (kedvezőtlen idő esetén 5-ón) a „Sziget“ erdőcskóben zártkörű nyári mulatságot rendez. Belépti díj: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete délután 4 órakor. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak ős hirla- pilag nyugtáztatnak. • — Krammer Vilmos szegzárdi előnyösen ismert könyvkereskedő a közelgő bérmálás alkalmából beszerzett dús választékú, valóban remekkötésü és a legkényesebb igényeket is kielégítő imakönyvek készlete megtekintését a nagyközönség szives figyelmébe illetve pártfogásába ajánlja. — Pollák Ignácz helybeli kereskedő meg-meg- lepi a közöuséget jutányosán megszerezhető czikkek- kel, most is egy feloszlott budapesti czégtől vett át több száz pár czipőt, kalapot, nyakkendőt stb., mit jutányos áron a közönségnek áruba bocsájt. — A poigármestertöl hitelesítve. Gaya (Morvaország tekintetes ur; tisztelettel tudatom önnel, hogy óhajtását szives készséggel teljesítem. Varrónő létemre ülő óletmódott folytatván, már hosszabb idő óta gyomrom nagyon fájt, étvágyam elveszett s emésztési zavarok bántottak, de a midőn az ön svájczi labdacsaiból egy dobozzal elfogyasztottam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szívesen nyilvánítom, hálás köszönetemet. Hatalmas gyó- gyitóerejü készítményét, minden hasonló bajokban szenvedőknek a legmelegebben ajánlva, maradok há- ladatos lekötelezettje: Prohaska polgármester (P. H.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, Brand Richard gyógyszerősz svájczi labdacsai (egy doboz ára 70 kr.) a gyógyszertárakban haphatók, de megkell nézni védőjegyét, mely fehér kereszt vörös mezőben, s Brand Richard névaláírását. S Z 11ST É S Z E T. — Üzlethelyiség változások álltak be a folyó \ évi szt.-György nap alkalmával. Nevezetesen a Pirnit- zer József ős fiai czőg, mely már régibb idő óta a fő- utczán levő Májer-féle házban volt, most a Garay- téren épült palotaszerü saját házába ment; ennek helyébe Berger Benőné, hímző- ős fehérnemű varró- intézete, továbbá Réber György borbélyműhelye helyeztetett el. Özv. Doór Jánosuó divatáru üzlete a főutczán levő Hradek-fóle házból az uj Pirnitzer-féle házba tétetett át, melynek helyét Kálmán János uj A nálunk időző színtársulat a II. bérletben, szombaton, első előadásul „Az eleven ördögöt“ adta elő. A darab jól volt megválasztva, az előadás sikerült, a szereplők egytől-egyik megállták helyüket. Jól esik kijelentenünk, hogy Szigethy Mari alakításával ez este megvoltunk elégedve. Letorieres vicomte szerepe egészen az ő temperamentumához való. Játéka ügyes, hangja tiszta s erőre nézve a szerephez való volt. Csintalankodásait, kalandjait kedélyes formában tudta a közönség elő hozni. Nagy Vilmát szerelmeskedőseiőrt piruló Marianne-ját többször nyílt jelenetben megtapsolták. Tukoray Tibulle bárója bizony a szóteljes értelmében össze volt tuko- rodva. Mi már ennél sokkal jobb Tibulle-okat láttunk. Mátray Margit ez este is hangjának teljességével rendelkezett; szerepe ugyan nem engedte meg, hogy azt teljesen kibontsa, de a mennyire megengedte, hát értékesítette képességét. A k. a. napról- napra jobban tetszik a közönségnek. Vasárnap Czifra Juczi, kedden Gasparone adatott elő szép sikerrel ős szép közönség jelenlétében. Szerdán, május 7-én Dobó Sándor jutalomjátékául úgy énekes bohózat. Costa után helyi viszonyokra alkalmazva Dobó által „A szegzárdi örökösök“ került színre. A darab tartalom nélküli, üres; azonban a jutalmazandó igazgató érdemei teljes elismerésben részesültek, mert nagy közönség volt jelen s a helyi vonatkozások, Dobó couplet-i s a darab bohókás részletei mindvégig derültségben tartták a közönséget. Műélvezet nem volt ugyan, de, a jutalmazandó — könyvkötő üzlete foglalta eL_______________________... ... • —Megkerült gyilkos Folyó évi 12-ik sstounk- J ^ a n. £srtó 4. sztoäbao Napos imlifnffnlr n rr encámri hQtávrtan aorv mAff- J 1 * ban említettük, hogy az őcsónyi határban egy meg csonkított hulla találtatott, kit senki sem ismert fel; — most azonban, már jelezhetjük, hogy az illető Guzs- ván Ádám, ki Hegedűs nevű decsi barátjánál egy ideig tartózkodott, mig onnan özv. Horváth Mihály nő házához ment, honnan pár nap múlva eltűnt. Az elővizsgálat nem vezetett eredményre, hanem a csend- őrség tovább nyomozta a tettest, a nyomozás nem maradt eredménytelen; — ugyanis Babos János ős társának — báttaszóki csendőröknek hff sikerült özv. Horváth Mihályné által részeg állapotban tett vallomása után Horváth Józsefet, az özv. fiát, mint a gyilkost letartóztatni. — Uj burkolat. A megyeház körüli járdát tevékeny alispánunk egészen uj, Szegzárdon még soha nem látott keramit burkolattal készítteti; tavai gyönyörű vasrácscsal lett a várkert bekerítve és hold víg operette adatott. A kellemes zenéjü, de túlságosan pikáns ős épen azért a mi kis városi közönségünknek nem való darabot igen szép számú közöuség nézte és hallgatta végig. A tetszés nyilatkozatok pedig azt jelentették, hogy a szereplők kellő sikerrel és animoval játszották szerepeiket. Csak azt szeretnők, ha egyik-másik főszereplő nem venné any- nyiszor igénybe a súgót az odatekintéssel is, mert ez ma nagyon feltűnő volt s az élvezetet rontotta. IRODALOM. A sír szélén. (Történeti rajz a magyar néptanitók jelenéből.*) (Vége,) A világnézet, mindenkor az emberek előítéletéből ered! Minél előitéletesebb valaki, annál sötétebb nézete! S ez előítélet romboló hatással bir a legszebben indult ügyre nézve is! Helyesen jegyzé meg a „Néptanitók anyagi helyzetének javítása“ czéljából a közoktatási minist érhez, a „Magyar Paedagogiai Szemle“ szerkesztője által fogalmazott felterjesztés, hogy: „Előitélet volt, s ez osztályrésze nálunk ma is, többek közt, a néptanítónak, miként volt hajdan a görögöknél és rómaiaknál, kik — mint ezt egy jeles egyházi tudósunk igen találóan jegyzé meg, — erényt, bűnt, művészetet és mesterséget istenítettek, de a paedagogust az olym- pusi istenek székébe nem ültették soha 1 s igy nem csoda, hogy az olympusi hatalmasságok között rokonpártfogójuk nem lévén, csakis az istenek haragjának szölöttjei voltak: „quem dii odeie, paedagogum lecere.“ Igenis, igy gondolkoztak, s gondolkoznak ma is, igen sokan, sőt egész községek a tanítói állás és hivatásról, mit fájdalom csak most tanúsított legköze- lébb a magyar alföld egyik nagy városa Félegyháza, azon határozatával, mely a vért képébe kergetni képes minden jó érzésű, minden művelt embernek 1 És ily előitélt lidércznyomása alatt állott a város is, mely János barátunknak kiadta az elismerő okmányt akkor, mikor a szegény tanitó éjjel nappal hivatásának szentelve megbetegedett s kérelmezte, hogy egy az iskolaszék által felében, s a tanitó által felében fizetendő 30 frt havi illet ménynyel ellátott segédtanítót alkalmazhasson a 130—150 gyermek oktatásához s az iskolaszék szükkeblüsége nyomorult lo frtot szavazott meg — a kérelemnek másodszor történt előterjesztésére, mig a 20 frt többletnek fizetésére a beteg tanítót kötelezte. De ez még csak testileg, s anyagilag járult rombolólag János barátom lényére; lelkét megtörte az, midőn látta, hogy a törvény tisztelete csak üres hang iskolaszéke előtt, mely magának alkot, teremt tetszése szerint törvényt. Szegény Eötvös báró nem tételezhette fel a jövő nemzedékről, hogy az ő szabadelvű nézeteit anynyira félre fogják magyarázni, s midőn a közoktatási törvénybe beiktatta, hogy a: pvallásoktatásról minden vallásfelekezet maga köteles gondoskodni,“ nem tehette fel azt, hogy lesz oly város, melynek iskolaszéke e szabadelvű tételt oda fogja merni magyarázni, hogy a törvényben megszabott tanköteles tárgyakat elhagyva, a tanítóra ráerőszakolja a vallásoktatást is. — És mit Eötvös nem hitt, megtörtént. János barátom felettes iskolaszéki határozatilag kimondotta, hogy; „a beszéd és értelemgyakorlatok elhagyásával a bibliai történet és egyházi énektanítás tűzetik a tanitók elébe“ A törvényes alapon álló tanitó öntudatosan utasította vissza e végzést, s orvoslást keresett a felettes tanfelügyelőnél I Szegény tanítói Feledé, hogy a tanfelügyelő, kit a kormány bűnéért jutalmazott, a helyett, hogy büntetett volna: nem fogja meghallgatni a hivatását felfogott, törvényes alapon állott magyar tanitó | anaszát 1 Es igy volt. A lelkileg megtört tanitó tovább vitte ügyét, felment a ministerhez s ez mondotta ki, hogy: „az er- kölcstantanitás a néptanítóra nem bizható.“ És a ministeri leirat meghozta gyümölcsét! Felkeltette a tanitó ellen az irigységet, gyűlöletet ; s az az iskolaszék, mely elismerő okmányt állított ki tanítója számára, most kiállított bizonyítványában azt mondja, hogy: „a tanitó az iskolaszékkel szemben semmikép sem viseli magát ajánlatosán ?“ A szókimondó, hivatását ismerő, s betöltő, törvényt tisztelő s annak érvényt szerezni tudó tanitó az iskolaszék előtt nem volt „ajánlatosviseletü.“ Ily bánásmód, kinek nem keseríti el lelkét, főleg hamár a test szenvedő beteg! Az iskolaszék megakarta vonni a jogot a tanítótól itt is, mint máshol, mint azt már a fentebb idéztük ministeri felterjesztés következő paszusa e szavakban tüntette a miniszter elé: „Magyarország tanítóságának vajmi kevés joga van az iskolához. Még a kötelességeiből, mint gyökérből fakadt természetes jogokkal sem rendelkezik. Alig van valami joga a felügyelethez, pedig ennek szakbeli ágát egyedül a tanitó van hivatva úgy logikailag, mint paedagogiai szempontból gyakorolni. Nincs nyitva a magyar tanítóság előtt azon ut, rae- [ lyen fokról-fokra haladva a természeti és erkölcsi törvények szerént is szakavatott első tanügyi faktorrá fejlődhessék, ki ép úgy hivatva lenne az iskola felett a szakfelügyeleti jogot minden fokón gyakorolni, mint az állam, egyház s más hasonló faktorok. — Nincs nyitva a tanítóság előtt a tér az előmenetelre a népoktatással összefüggő állások mindenikében.“ Pedig ennek meg kellene lenni, mert csak igy
