Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

_____ T AIÜGY.

A IV. egyetemes tanítói gyűlés.

Azt hisszük, nem teszünk felesleges munkát, ha j a jelen sorokkal felhívjuk Tolnamegye tanítói karát j I folyó évben augusztus hó 20-án Budapesten tar- I tandó országos egyetemes tanítói gyűlés érdekében j országszerte megindu't mozgalomra.

Előttünk fekszik a III. egyetemes tanitó-gyülés végrehajtó bizottsága nevében Lakits Vendel elnök és Somlyai József titkár által kibocsájtott felhívás, j melyben az országban létező összes tanító kart lelkes j szavakkal buzdítják a tömörülésre, az összetartásra, az egyetértésre, miknek szem előtt tartásával meg- ' mutathatjuk, hogy el vagyunk készülve szent ügyünket j az ország szine előtt is tárgyalni.

A felhívás legnagyobb tisztelettel és bizalommal I fordul a felekezeti iskolákban működő pályatársakhoz s azok főhatóságaihoz is: legyenek bizalommal s vegyenek részt az egyetemes tanitói-gyülésen.

Arról is gondoskodva van, hogy a megvitandó tételek között egy se legyen olyan, mely vallási féltékenységet idézhetne elő, vagy a melyek szenvedélyes vitát támaszthatnának a karlársak között s ezáltal a tanácskozás sikerét koczkára tennék.

A tételek a tanitóegyletek és testületek meghallgatása után tűzettek ki és csak olyanok vétettek fel, a melyek aktuális jelleggel bírnak és a mrlyek a nevelést és oktatást a már megindult nemzeti irányban tovább fejlesztenék.

A végrehajtó bizottság központi választmánya a IV. egyetemes tanitó-gyülósen tárgyalandó kérdéseket a következőkben állapította meg:

1. A magyar-nyelv tanítása a magyar- és a nem magyarajku népiskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápolására.

2. A tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak szabíilyozása (szolgálati pragma- tica) különös tekintettel a tanítói oklevél értékére.

3. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra.

4. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése.

5. A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tantestületek szervezése s az egyetemes tanitógyülések állandósítása által.

6 Az állami szakszert! tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére.

7. A tanítók anyagi helyzete.

8. Az Eötvös-alap ügyének rendezése.

A jelen tételek kidolgozására, megvitatására

felhivatnak a hazai tanitó-egyletek és testületek, hogy határozataikat legkésőbb folyó évi julius hó 10-ig fentemlitett elnökhöz vagy titkárhoz szíveskedjenek beküldeni.

Részünkről szintén nagyon óhajtanánk és szívesen nyitnánk tért a megyében létező tanitóegyletek tagjainak a fenti tételek megvitatására.

Tudjuk, hogy sok jeles tanférfiu van e megyében, kik nem maradhatnak el az országos mozga- | lomtól, mely a hazai népoktatás felvirágoztatását, a tanitói kar anyagi helyzetének javulását s a kedvező közszellem megteremtését czélozza.

Mutassunk meg tehát mi tolnamegyeiek, hogy megértettük a kor intő szavát, mely nagy és fontos missiót jelelt ki részünkre a hazai népoktatás felvirágoztatásának nagy munkájában. Ne maradjon el közülünk lehetőleg senki sem, hanem mindenki igyekezzék — bármilyen jellegű iskolában működjék is — a IV. egyetemes tanitógyülésen megjelenni, hogy példát mutathassunk másoknak, miszerint Tolnamegye semmi tekintetben sem lehet utolsó.

Hozzuk meg azt a csekély áldozatot, a melyet a gyülésbeni részvétel igényel; és meg fogjuk látni, hogy törekvésünket fényes eredmény, méltó siker koronázza. Isten áldása kísérje eme törekvést!

k. h.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A szegzárdi alapnevelési egyesület a múlt hó végén tartá a következő 3 évre alakuló közgyűlését az általa fentartott ovoda nagytermében. Mintegy 30—40 tag gyűlt össze s miután megvitatták a módosított alapszabályokat, megállapították a jövő évi költségvetést, megválasztották a tisztikart és a választmányt, a gyűlés feloszlott. A tisztikar teljesen a régi, a választmányba uj tagnak Tekus Károlynó I és Valter Károly né úrnők, és dr. Hilbert István ügyvéd lettek beválasztva.

— Mözsön a gyöngélkedő Gajdossik János helyett a nagyhóti és húsvéti funkeziót Dobszay Antal pécsi kanonok végezte.

— Colocasja. Nyitray Lajos rajztanár ur, hosz- szas betegségében sem volt egész tétlen; mióta javuló félben van, egy igen szép Colocasiat festett, mely az ilynemű dísznövények kedvelőinek igen alkalmas ajándékul szolgálhat. Az érdeklődőknek ajánljuk szives megtekintés végett becses figyelmükbe.

— A tisza-szegedi kamatozó nyereménykölcsön sorsjegyek szelvényei elfogyván a m. kir. államadóssági pénztár üj szelvényeket és szelvény utalványt szolgáltat ki a sorsjegytulajdonosoknak. A „Szegzárdi takarékpénztár“ készséggel közvetíti ezek megszerzését, ha a sorsjegytulajdonosok mostani szelvónyutalváuyaikat e czólból 1890. évi szeptember hó 15-ig átadván, őt eziránt megkeresik. — Ajánljuk a sorsjegytulajdonosok figyelmébe.

— Húsvéti tojások. Általános szokás a húsvéti szent ünnepek alkalmával „piros tojással“ kedveskedni szeretteinknek, különösen a kis gyermekeknek. Nálunk, magyaroknál eredetileg csak piros tojást szoktak ajándékozni; a román népek sárga, lila és kávószinü tojásokat osztogatnak; a szerbeknél a piros és sárga szinü tojások vannak divatban, még a ruthéneknél a zöldszinü az uralkodó. A mai divatvilágban azonban már nálunk is többféle s/inü „piros tojások“ szerepelnek. Aki részletesen meg akar

hosszú küzdelem után támadt egy lelkes és bátor sereg: a régi gárda óriásai, a kik szembeszállva előítélettel és szenvedéssel megteremtették a magyar szin- művészetetet. Egressy, Tóth, Lendvay, Bartha, Fáncsy, Megyeri, Szentpéteri, Déryné, Kántorné, Laborfalvi Róza neveit említi föl, kik sírba szálltak. Ez komo- ritja a nagy királyt, hogy sírba szálltak e nagyok és sírjukba vitték magukkal a szent lángot s a tehetség égi tüzét. Nem úgy királyom, mond Thália. E nagyok nem szálltak sírba egészen.

Iskolát teremtettünk, melyben a művészek ta- n’tva adják át s közük lelkök égi hevét tanítványaikkal, az uj szinésznemzedékkel. „Oh hogyha most élnék I“ — kiált fel Mátyás — »Én, a ki negyvenezer tanulónak kezdék palotát épiteni, mennyit áldoznék azokért most, kik a művészet tudását szomjuzzák?

De vájjon van-e szív, mely átérzi, van-e lélek a mely megérti ezt? — „Van“ felel a nemzet Géniusza „Utódid nagy sorában van egy szív, a mely velünk érez, értünk hévül, barátja a magyarnak, ki felállította ezt az iskolát, melyet most a nemzet áldozatkészsége tart fenn.

Trónjáról s királyi hitvese ajkán gyönyörködve hangzik a magyar szó. Ki volna más, mint a „legelső magyar ember — a királyi“ S a háttér szétlebbenő függönyt: mögött a király szobbra látható. Mátyás lassan, méltóságteljes léptekkel közéig hozzá, e mély jelentőségű lelkes szavakkal :„ Óh, mintha most is élnék . . . .“ S a büszke Thália önérzettelve vezeti eléje az uj szinésznemzedéket; zengő költői lendülettel s eszmedusan irt versekkel mutatván be magukat, vonul

el előttünk a nemzeti színháznak a szereplőkkel együtt huszonnégy, az operának hat, a népszínháznak nyolez tagja, a legújabb szinésziskolai nemzedék hetven s a vidéknek csaknem százra menő, többnyire első rangú tagjai.

Mátyás emelkedett szellemű, ihlett beszéde zárja be a költőileg gondolt s gyönyörűen rendezett jelenetet:

„Úgy áldva légyen, a ki ezt teremté ....

S áldott legyen az újabb nemzedék,

A mely a régi nyomdokába lép

...............

..

.. Isten veled, virágos ősi földem,

Én munkás népem haladó magyar,

Művészet égi fénye, lángszivü Apostolserge szépnek és nemesnek,

Múlt és jövő magyar színészete:

Mátyás pihenni őslakába tér A szent magyar löld hantjai alá.

Fogadd áldásom édes nemzetem S ti, eme háznak, eme szent eszmének Harczosai ti mind, magyar színészek,

Munkáljatok lelkes hévvel tovább S ha játszva szépet és dicsőt teremtek Érezte felmagasló lelhetek,

Hogy az a láng, mely akkor áthevitend Az én lelkemnek forró csókja itt lent S e csók hevét érezze mindenik,

Ki nemzetért, hazáért áldozik S érezze, tudja és hirdesse mind,

Hogy van, ki rájok égből letekint S hogy tetszik minden sugáriban Hunyad fiának áldó lelke van.

ismerkedni a „húsvéti tojások“ jelentőségével, ajánl- juk Molnár Viktor jeles tehetségű fiatal írótól ép most megjelent „Húsvéti tojások“ czimü érdekes munkáját. Szerző fölötte érdekes és vonzó modorban fejti ki, hogy a húsvéti tojások egész művelődéstől'ténetet rejtenek magukban.

— Meghívás. A „Szegzárd-vidőki rom. kath. tanító-egyesület“ választmánya 1890. évi április hó 10-én d. e. 10 órakor Szegzárdon az újvárosi iskola egyik tantermében választmányi íendes gyűlés tart melyre a t. választmányi tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Szegzárdon, 1890. évi április hó 2-án. Elnöki megbízásból: Horváth Ignácz egyesületi jegyző,

— A virágvasárnapi vásár nagy látogatásnak örvendett; a legtávolabbi vidékről is nagyon sok nép özönlött, kiknek részint eladni, részint vásárolnivaló- juk volt. Leginkább a szarvasmarha vásár volt keresett; úgy tapasztaltuk, hogy vevő meglehetős arány, ban volt, mert a múlt évi jó bor termés sok gazdának beütött, a tél folytán pedig a bor árak is meglehetősen emelkedtek. Jutott tehát szegénynek gazdagnak egy kis pónzmag a vásárra.

— Boldogult Hujdics János szegzárdi kir. törvényszéki irodatiszt halálával megürült állásra pályázat van hirdetve.

— A szegzárdi ipariskolai-bizottság a múlt hó végén gyűlést tartott, a melyen a folyó ügyek nyertek elintézést.

— A szegzárdi általános ipartestület végleges megalakítása és a testület tisztviselőinek megválasztása végett ápril hó 7-én délelőtt 10 órakor, a városház nagytermében közgyűlés tartatik, melyre Frá- nek János ideiglenes elnök a képesítéshez kötött iparosokat falragaszok által is meghívta. Óhajtandó volna, hogy Szegzárd iparosai felfogva ezen saját érdedkükben indított mozgalom fontosságát, — a közgyűlésen minél számosabban jelenjenek meg.

— A fősorozás folyó ápril hó 8-án a völgység! járásban kezdődik és tart 12-óig;—a központi járásban 14-től 12-ig; — a dombóvári járásban 22-től 29-ig.

— Szegzárd nagyközségben megürült másodjegyzői állás végleges betöltésére pályázat van hirdetve Évi fizetés a rendes dijakon kívül 600 frt. A választás napja a község házánál folyó hó 21-én lesz.

— Ismét rendkívüli közgyűlés. Az „Egyesült Szegzárd Tolnamegyei Nőegylet“ folyó hó 10-én délután 4 órakor az ovoda helyiségében rendkívüli közgyűlést fart.

— Befejezett per. A Decleva-féle — már 10 év óta huzodó-pert a kir. törvényszék a múlt héten befejezte s mint első fokú bíróság az ítéletet meg is hozta. Ez ítéletben Decleva József volt medinai jegyzőt a sikkasztás vádja alól felmentette.

— Az időjárás a tavasz beállta óta meglehetősen szeszélyes. Márczius hó utolsó napjaiban egyszerre nyári melegség állott be, a hőmérő árnyékban 22 R°-ot mutatott s igy a tenyészet egyszerre rohamos fójlődésnek indult. A mandulá és baraszk-fák kivirágoztak s a szöllőtőke bimbai erősen duzzadni kezdettek. Azonban csakhamar beállott a visszahatás. Már ápril elején egy áldásos eső után hideg északkeleti légáramlat mellett a hőmérő sülyesedósnek indult s azóta a maximum délben 12 a minimum éjjelenként 4 fok. Sőt szerdán virradóra a laposabb helyeket erős dér lépte el. Daczára a kedvezőtlen időjárásnak, kár eddig még sehol sem tapasztalható.

— A borüzlet Szegzárdon a tavaszi hónapok alatt teljesen pang. Hogy kereskedők jönnének és bevásárlásokat tennének, arról teljesen hallgat a krónika. Igaz ugyan, hogy a múlt ősszel, daczára az 1889-iki bor kevésbé kielégítő minőségének, élénk Campagne fejlődött ki s a borkészletnek legnagyobb része vevőre is talált, mégis a még bepinezézett borok elég nagy mennyiségben várják a solid vásárlót.

— Múlt héten kisértük örök nyugalomra Neumann Adolf üvegkereskedőt, ki hosszabb idő óta gutaütés folytán agylágyulásban szenvedett, mígnem sok szenvedés után a halál megváltotta kínjaitól. Az elhalálozásáról kiadott gyászjelentés igy hangzik: Özv. Neumann Adolfnó szül. Koncz Éva maga, úgy neveltleánya Éva férj. Bucber Károlyné, özv. Koncz Vincze, Konz Ádám, valamint özv. Neumann Anna mint édesanya és ennek gyermekei: Katalin férj. Gidó Frigyesné, Terézia férj. Merazzi Józsefné, Lajos, Jozefa férj. Müller Alajosné, Ferencz Mária férj. Fleischhacker Jánosné és számos rokonság nevében fájdalmas szívvel jelenti szeretett és felejthetetlen férje, nevelőatyja, veje, sógora, fia és testvérnek Neumann Adolfnak folyó évi márczios hó 24-én délután 2 és fél órakor, életének 49-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A boldogult földi maradványai folyó évi márczius