Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-05-06 / 19. szám
szolgabirói eltiltásról szóló jegyzőkönyv a köz ségházánál vétetett fel. Akár hogy van a dolog, egy az bizonyos, hogy a jelen esetben nem igen őrködött az elöljáróság a szolgabirói rendelet megtartása fölött. Mái- az elmondott két eset eléggé bizo nyítja, mily mérvű nálunk a törvénytisztelet és az a fölötti őrködés, az elöljárók tekintélye j hát ha majd a botrányok következményei is jelent kezni fognak. Lám a fiatalság, midőn a korcsma bezáratása előtt tapasztalta, hogy szabad a tem plom mellett a heje-huja és verekedéssel páro sult minden pajkosság, máris úgy okoskodott, hogy ily nagy szabadság idejében miért nem volna szabad vasárnap, az istentisztelet alatt ma gában a templomban kártyázni? Aztán meg is cselekedték néhányan ezt is. Igaz, hogy néhány órára elzárattak a község házánál, de mégis azon cynicus megjegyzéssel jöttek ki fogságuk helyé ről, hogy legalább ott is kikáijfcyázhatták magu kat. Hát biz ez nem jól van igy. Ha kivész a népből a vallásosság és a tiszteletnek, valamint az illemnek azon érzete, melyet eddig az Isten házában ápolt: hát akkor kivész a bűnösség ér zete, kivész a büntetés szégyene, kivész a tör vénytisztelet és mihelyt a szegénység hozzájárul a vallástalansághoz, azon nal kivész a tulajdonjog tisztelete is és feltámad a népben a szerzési vágy történjék aztán akármily módon ezen szerzési és osztozkodási vágynak kielégítése az nem tesz különbséget annál, kit a szegénység kényszerit, a valíástalánság pedig bátorít a bűnre. Hazai viszonyainkat tekintve nagy hiba volt az uzsora-törvény eltörlése és a tőkének felsza badítása a földbirtok ellen ; nagy hiba volt a kisbirtok feldarabolásának megengedése s a föld nek oly nagymérvű megadóztatása szemben a röpülő tőkével, mert hisz ezen hibák okozták népünk nagymérvű elszegényedését, mely ismét elégedetlenséget és elkeseredést szül: ámde még nagyobb hiba az elszegényedett néptől a vallást, mely eddig szent volt előtte s mely őt tűrni ta nítja, elvenni, történjék ez akár közvetve, akár közvetlenül. Am olyan szevénv néposztálynál, melynek ha egyebe nincs is, de valtasuooUg® meg van, könnyen gátot lehet vetni a socialistico-1 communisticns osztozkodási vágyak terjedésének az által, ha könnyitünk anyagi helyzetén és véd jük a kizsákmányoltatás ellen; ha azonban vala mely néposztály még vallásától is megfosztatik, azon nehéz segíteni, mert az már nem segélyt kér, hanem részt követel és jogokat vindikál ma gának. Ott vannak a franczia anarchisták, eléggé megmutatják ők, mire törekszik oly munkás- osztály, melynek semmije, még vallása sincs. Ez egy példából eléggé kitűnik, mily szoros össze függés van a socialisticus kérdések megoldása és a munkásosztály vallásosságának megtartása vagy ápolása közt. Ha tény az, hogy népünket a szegénység már annyira sülyesztó, hogy nagyobb socialis bajok megelőzése czéljából a gondolkozó fők szükségesnek tartják a munkásosztály helyzeté nek javításával foglalkozni a gazdasági gyűlésen ép úgy mint az akadémiában: akkor ne fokoz zuk a bajt az által, hogy a néptől a vallásossá got elvesszük, vagy vallási kötelmeinek gyakor lásában akadályozzuk. Az országos gazdasági egyesület törekvé seit csak akkor koronázza siker, ha a szegény mezei munkásosztály anyagi jólétének emelése mellett meghagyatik, sőt ápoltatik ugyanezen néposztálynál a vallásos érzület és maga a val lás az I istentiszteletével, melyből aztán a nép vigaszt, reményt és türelmet meríthessen addig, mig helyzetén javítani lehet. Yitkovits Ferencz. Vidéki levél. Ozora, 1883. május 1-én. Tisztelt szerkesztő ur! Azon kedves reményben, hogy a fentebb közlött sorokat becses lapjában, a mely társadalmi életünk hű tükre, megjelenni engedi; a nagyérdemű közönség be cses figyelmét, a mai művelődés egyik szépen jellemző momentumára óhajtanok kiterjeszteni: Midőn korunk társadalmi műveltségéről szólunk, nem akarjuk fejtegetni az egység, a társulás értékét, mert annak egyedüli feltételei csakis ezek lehetnek; meddők maradnának kérdéseink még akkor is, ha azon kérdést tennők is fel, vájjon a művelődésnek alapjai a hazafias együttérzés-e, vagy pedig az erkölcsi értelem? Meddők maradnának pedig azért, mivel ezeket különvá lasztva gondolni, hogy az iménti czélt elérnék, nem is lehet; de nem is szándékunk azt definiálni azért sem, mert azt minden a kor színvonalán álló egyén tudja; s végül még az is lehet, hogy meghatározásaink az egyéni meggyőződésekkel ellenkeznének a mennyiben azt meg határozni egyéni dolog. Tény azonban, hogy a forrás gyakran épen ott rejlik, honnan azt nem vártuk. így volt és van is nem csak társadalmi, hanem nemzeti életünkben is. Nemzeti életünk felpezsdülésével társadalmi viszonyaink is nagy változáson mentek ke resztül. Újult, örült minden azon varázsütés óta, mely a nemzetet régi álmából azzal ébreszté: „Szabadok, egyenlők s testvérek vagytok!“ Azóta a meteor, mely oly rég aláhullott hatalma tetőpontjáról, ma már ismét zenitje felé törve, dicsfénynyel halad előre, mert társa dalmi összetartása, egységes akarata s önzetlen honszeV retete az, mi pályája utj^t egyengeti. S lehet-e ezekke) szembeszállani bármily hatalommal is? . . Ezt a szép tett és áldozatkészséget jelentöfceny mérvben lelkes hon leányainknak tulajdoníthatjuk, mea valóban ők azok, kik bátorítják a küzdőket, erőt, kitartást adnak a csSggeüöfc- nek s a múltak romjain is újakat építenek. Vagy talán példákat hozzak-e föl ? Lehet ezret és ezret, a melyek drága hazánk lelkes honleányait dicsőítik. Örök az ő érdemük e téren is. Ozorára, megyénk ezen természet szeszélyeinek legváltozatosabb alakulásain épült helyre vezetem becses figyelmüket. Ha valamihez, úgy Attika hegy-völgyes vi dékéhez tudom hasonlítani, melynek már földtani viszo nyai is az elkülönzé8 érzetét tételezik föl. És csakugyan igy is állott ez a legközelebbi múltig, mígnem egy ha talmas intő szózat a társadalmi elet terére minket is tettre, akaratra intett. Szent eszméket látva, sorakoztunk tehát, megtörni az elkülönzés súlyos terhét. Honleányi lelkesültséggel ragadták meg mélyen tisztelt hölgyeink az első alkalmat, hogy a helybeli ca- sinó-egylet is a társadalom azon igényeinek feleljen meg, mit hivatása szab eléje. Csodáljuk-e előbb, vagy hódo lattal adózzunk azon magasztos eszmének, mire csak a gyöngéd női kebel képes. Fáradva, áldozatot hozva,.— épen szerény egyletünk düledezö romjain mutatták be ők is azon áldozatot, a melynek lángja csak is az ő bir tokaik, kiknek szivlángja nemcsak világit, de éltet is. Becses kézimunkákat készítettek a lentobb közlött mé lyen tisztelt hölgyeink s azokat egy igen kedélyesen sikerült tánczczal egybekötött tombolaestélyen april hó 1-én kisorsolták, melynek jövedelme a könyvtár javára lett fordítva. Cholnoky Lajosné, Eibach Ödönné, Cseh Imréné, Hónig Mátyásnó, Kapus Tivadarnó, Hubka Yen- czelné, Kaufmann Mihályné, Parraghy Mihálynó, Roth- mayer Imréné, Szinger Jakabné, Neuman Györgynó, Scharf Józsefné, Kardos Lászlóné úrnők és Cholnoky Ida, Engelleiter Erzsiké, Engelleiter Helén, Engelleiter Hermin, Badics Mária, Gruber Emilia, Benczelics Julia, Hónig Julia, Neuman Margitka, Szinger Janka, Szinger Berta, Szinger Pepi, Szinger Mariska, Schalter Szidó nia, Kaufman Janka és Hónig Irma urhölgyek voltak szívesek hozzájárulni a fentebb említett tombola tár gyak készítéséhez. Midőn tehát a casinói közgyűlés legszebb köteles ségét teljesíti, midőn a mélyen tisztelt hölgyeknek a leghálásabb köszönetét nyilvánítja s ezt jegyzőkönyvileg óhajtván kifejezni, mit én ezennel kedves kötelességem ként teljesítek is, kérvén a t. szerkesztő urat, ezeknek szives közlésére. Várkonyi Béla, Pl jegyző. Különfélék. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minis ter dr. Ferenczy József fehórtemplomi állami főgymna- siumi rendes tanárt, (Garay János költő életrajz Íróját), az országos közoktatási tanács jegyzőjévé nevezte ki. — Névmagyarosítás. Engel J. Béla felső-nyéki illetőségű budapesti lakos, „Tolnaiéra magyarosította meg nevét belügyrainisteri engedélylyel. — Gyors Ítélet Múlt szombaton a kőhidnál dél felé egy részeges paksi kocsis elgázoltatta az itteni nagyvendéglős kocsisának feleségét, kinek fején egy nagy tál s abban liszt volt. Szerencsére azonban az asszonynak semmi baja sem történt, hanem annálinkább a cseréptálnak meg a lisztnek; az első eltörött, az utóbbi meg kiszóródott. Az asszony sopánkodására arra jött éppen egy városi tanácsos egy pandúrral, ki azon- nai'itndomásT vett az esetről s a vigyázatlan kocsist nyora'ban egy forint kártérítésre Ítélte, ki a bírságot mindjárt le is fizette s alázatosan tovább hajtott. — Fürdői árjegyzék. Etl József fürdőtulajdonos beküldte hozzánk fürdői árjegyzékét, mely a tavalihoz képest, csekély változtatással ugyanaz maradt. 1. Bér letjegy egy személyre az egész évadra 6 frt, fürdőru hával 8 frt 2. Családjegy két személyre 9 írt, ezenfe lül személyeükiot 1 frt. 8. Uszodai személyjegy férfiak részére 15 kr, tanulók, s gyermekek számára 10 kr. 4. Kabin-fürdő egy személyre 25 kr, ezenfelül kiegészítő- jegy minden további személy után 10 kr. 5. Úszás ta nulás fürdő-használattal egy személyre 8 frt, mely ösz- szegben 50 kr beiratási dij és egy frt felszabadulási költség is be van számítva. 6. Úszónadrág 3 kr. 7. Le- — Kit? — Feleségemet hívd! mit jelentsen ez? beszélj, hol van feleségem? — Kérem doctor ur------- — Mit kérsz? hol van nőm? beszélj! — Ebben a szobában! — A cabinban, beteg talán? — Oh nem, doctor ur, még roszabb kérem. — Ne kérj, hanem beszélj mi történt?! — Vendége van úrnőmnek. — Kicsoda? — Nem szabad megmondanom, de azért mégis megmondom, hogy e-e-egy ka-ka-katona ti-ti-tiszti sa- sa-sapka és egy me-me-mente. — Elég, elég! értem már, mindent tudok! a had nagy van nála, oh a hütelen! — Eredj, hozd szobámból tőreimet, vért akarok látni, arra szomjazom, haljon meg a nyomorult! A doctor szemei a dühtől szikrát szórnak azon csalfa hitben, miszerint nejével a cabinban senki más nem rejtőzik, mint a hadnagy, kivel éppen pár dra előtt nejét gyanusitá. Föl-alá jár szobájában, haját tépi a dühtől, de azt legkevésbé sem sejti: mi vár reá, midőn majd a kabin ajtaja meg fog nyílni. Jani belép a tőrökkel, azokat leteszi és távozik. A szoba, melyben a doktor jelenleg áll, megle hetős tágas, itt szokta betegjeit, — kik hozzá jönnek — fogadni. A szoba közepén levő íróasztalt és a szé keket félre tolja és helyet csinál a víváshoz. Ezalatt a cabinban is előre haladnak a jól ki gondolt büntetések a féltékeny férj részére. Fanny e zajra, mintha mit sem tudna, a cabin- ból kilép, haját összeborzazván, szemeit dörzsöli és tétjével a következő szóváltásba ered: — Kedves Károly, te már itthon vagy ? — Amint látod édes fiam, tán korán jövök még? — Oh nem! nekem az én férjem sohasem jön korán. __Ki van a cabinban? mit csináltál ott? — Ki volna ott? csak a fejem fájt s kissé le dőltem. — Fejed fájt, szegény, de mégis ha nem csa lódtam, az ablakon át egy idegen arezot láttam benn — Csalódtál édes Károly, ott nincs senki! — Mit, engem megakarsz csalni? Az igazat ha mar! ki van a cabinban? mindent,tudok már, beszélj I — Bocsánat édes Károly az egy egyszer, többé.. — Mit többé? ilyen az a hü feleség? itt letér delsz, a nyomorult szemeid előtt fog meghalni, mig kijön velem, imádkozzál bűnös lelkeért, mert most meghal kedvesed. Mig a doctor a cabinban időz, ahol egy alakot talál köpenyben, katonatiszti sapkával a fején, addig Fanny térdel ugyan a vívó teremmé alakított szobá ban, de végtelen kaczajra fakad s örül, hogy tréfája jól sikerült, de pszt, közelednek az ajtóhoz — jönnek' Valóban megnyílik a cabin ajtaja s azon a még mindig dühös doctor kilép, maga után hurezol egy alakot, ki köpenyben van fülig és sapkáját szemére huzva, fejét lehorgasztja s a szoba ajtóban mozdulat lanul áll, a doktor a tőröket válogatja, Fanny pedig alig bírja a hangos kaczajt visszafojtani; hogyne, mi kor oly jól sikerült férjét megalázni. Oh, azok a nők de sokra is képesek, midőn boszujokat akarják érez tetni valakivel. Másrészt mégis érdemli az a férj, ki családi tűzhelyénél nem talál elég meleget, bár sok félj igy járna, (nem bánnám, ha jó magam is, t. i. ha volna olyan eperajku szép kis feleségem, mint a mi lyen nincsen) legalább meg tudnák becsülni a mi jük van. De lássuk, mit csinál a doctor ur, mégegyszer jól kifente a tőröket, egyiket jobbjába, a másikat bal jába véve az uniformisos babához közeledik és igy szóllitja meg: — Uram! ön engem megsértett most s ezért elégtételt ad azonnal, fogja e tőrt! hallja? Pfuj! maga katona; vénasszony 1 Fanny folyton térdel és nevet. — Uram! kezdé ismét a doctor, vegye e tört és védje magát, ha nem, én vágok 1 ön nyomorult, gyáva gazember! még ez sem elég ? Pfuj 1 szégyelje magát, micsoda katona ön? Mégegyszer és utoljára szóllitom fel, vegye e tört! nem? félre a köpennyel. Mi ez, uram Istenem! kisszony, mi hozza önt ide? A köpeny megnyílt, a doctor elejtette tőrét és három lépést hátrálva, arcza ezer féle szint játszott; Fanny fölugrik helyéről s férjéhez indul, de annyira nevet, hogy nem bir három lépést tenni előre, hanem bele veti magát egy fauteuilbe, melynek két lába azon nal letörik s Fanny a földön fekszik, de azért csak nevet, csuklik, könyezik és a jó Isten tudja mit nem csinál. A kisasszony megsokalta a jelenetet, zsebéből kiveszi a doctor által irt levelet, azt annak Írója elé veti és azt mondja: — Uram, e recept csak önnek használ, ajánlom magamat. Elmegy s az ajtót jól bevágja maga után. — Fanny is feltápászkodik a székek alól s fér jéhez közeledik, azt szokott nyájasságával, eoyelegve kérdi: — Mint érzed magad édes Károly ? — Oh édes Fannym, — replikázott a doctor — el tudnád-e a mai napot feledni? szólj kérlek, szólj? — esdekelt térdein neje előtt. — Oh igen! volt válasza a jó feleségnek. — Drága jó Fannym! te uj életet adsz nekem, ha megbocsájtasz. — Miért nem ? azon reményben, hogy többé nem léssz reám féltékeny! — Soha, soha! sopánkodék a kijátszott félj — szép nejét szeretettel átkarolva s annak arczát s ke zét forró csókjaival elhalmozva, magát a legboldo gabbnak érezte, mert bocsánatot nyert. Viszont a doc- torné is önelégülten mosolygott, valahányszor férje nyakába kapaszkodva tüzes szemeivel annak arczára a szégyen pírját csalogatta. Most aztán igazán boldogok! FülSp Igcácz. pedő 5 kr. 8. Törülköző 3 kr. 9. Fürdősapka 2. kr. 10. Egy családtól a ruhatárba elhelyezendő ruhagondozás egész évadra 2 frt; szemólyenkint 1 frt. ll. Bérkocsi illeték bérlők számára oda és vissza 15 kr, nem bér lők számára külön-külőn 10 kr. (A bérkocsik indulnak reggel 5 órakor és közlekednek esti 11-ig;- az indulás félórai időközönkint történik, eleinte 4 kocsival s később a szükséghez képest többel. A fürdőszemélyzet áll: egy pónztárnok-, két ruhatárnok- s egy tyukszemvágóból. Az úszómester Stankovics József budapesti úszómester leend. Bérletjegyeket a következő kereskedőknél lehet váltani: Bencsik Kálmán, Ferdinand Béla, Iírón Sala mon fia és Mehrverth Ferencz uraknál, azonkívül a fürdő-pénztárnál. A fürdő ünnepélyes megnyitása e hó 10-én lesz, mit a fürdőtulajdonos falragaszokon fog tu-^ datni a nagy közönséggel. — Rablás. Fray János szegzárdi lakos molnár- utczai lakásából — az első szoba ablakait leszedvén — minden elvihető tárgyat elvittek múlt vasárnap éjjelén, úgy hogy csak a két almáriom maradt meg. Ez annál is feltűnőbb, miután éppen akkor vásár volt; s igy éj jel is nagyobb őrjárat van, meg aztán sokan járnak-kel- nek az utczákon. — Rablógyilkosság. Kiss József nevezetű földmi- ves bábonyi (somogymegyei) lakos, múlt hó 17-én egy tabi kereskedő feleségét vitte fuvarba a kesszii vásárra. Vissza is hozta az asszonyt s úgy este 7 óra felé haza indult. Nem messze az útközben egyszerre csak meg támadták, agyba-főbe verték, kezét és balkarját súlyo san megsebesítették s azután kocsiról lerántották, az ut mellett levő pocsolyába dobva ott hagyták. Ekkor felül tek 1 kocsira 1 Tengőd felé hajtottak. A vásárról visz- szatérő bábonyiak észrevették a fuldokló embert, rögtön kivették a pocsolyából s hazavitték; de az erőteljes fia tal ember, a kapott sérülések következtében pár napra rá meghalt. A gyilkosokat még az estén üldözőbe vet ték, de Dalmandnál nyomukat vesztették. — Előfizetés meghoszabbitás. Ács Géza a „Sors játékai“ czimü beszély és rajzkötetére, junius hó végéig hosszabbitotta meg az előfizetést. — Képviselői beszámolás. Turgonyi Lajos pincze- helyi kerületi képviseld, múlt szombaton érkezett meg kerületébe és nagyszámú választók előtt tartotta meg beszámoló beszédét Pinczehelyen. — A magyar kir. kúria alapítványi vegyes bizott sága múlt szombati ülésén, néhai Majláth György elha lálozása folytán megüresedett bizottsági elnöki állásra, bonyhádi Percze! Béla alelnököt, alispánunk édes aty ját, választotta meg egyhangúlag. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: Forster Jozefa, az alólirottak nevében is mélyen meg- szomerodott szívvel jelenti felejthetlen kedves nővére Forster Krisztina folyó évi április hó 24-én hosszas be tegeskedés — és a vég szentségek ájtatos felvétele után 70 éves korában történt gyászos kimultát. — A meg boldogultnak földi maradványai ugyancsak-folyó évi áp rilis hó 26-án d. u. 4 órakor fognak a paksi családi sírboltba eltakarittatni, — az engesztelő szentmise-ál dozat pedig ugyanezen nap délelőtt 9 órakor fog a paksi róm. kath. egyházban az egek Urának bemutat- tatni. — Kelt Pakson, 1883. évi ápril hó 24-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! Forster Béla cs. kir. hu szárkapitány, mint unokaöcscse, Szy Kornélia ennek neje, Forster Frigyes ezeknek gyermeke. Br. Jeszenszky Kálmánné szül. Moravchik Klotilda mint unokahuga, br. Jeszenszky Kálmán ennek férje, ezeknek gyermekei br. Jeszenszky János Szentiványi Hona ennek neje. Kovács Lászlóné, szül. br. Jeszenszky Katalin, Kovács László ennek férje. Br. Jeszenszky Béla. — Sajtóhiba. A „Tolnamegyei Közlöny“ 16-ik számában közlött ódába több sajtóhiba csúszott. így: emléktáblával való, a való, mint fölösleges, egészen kihagyandó. Az 1-ső strófa utolsó sorában örökön helyett örökkön olvasandó. A 3-ik strófa 3-ik sorában A hol helyett S hol, a 4-ik strófa 5-ik sorában ellőt ted helyett előtted, a 10-ik strófa utolsó sorában a sze gény helyett e szegény, a 11-ik strófa 6-ik sorában magyaroknak helyett nagyoknak teendő. Végül az utolsó versszak 5-ik sorában idő helyett megszemé lyesítve Idő Írandó. A pontozásnál az 1-só strófa 3-ik sora után nem ; hanem : teendő. — Műkedvelői előadás lesz ma (5-én) estére az uro- dalmi nagyvendéglő dísztermében, az újvárosi kisdedóvó intézet javára. A szereplők mind gyermekek lesznek. Elő adják „A fehér ruha“, „A tavasz tündére“ czimü szín műveket ; lesz ezenkívül szavalás és zongorán négykezes. Az előadás *után táncz következik. Tekintve a nemes jó tékony czélt, a kisdednevelés nagy fontosságát; mele gen ajánljuk a n. é. közönségnek a műkedvelői előadásra való tömeges megjelenést. — Ujonczozás. Megyénkben a lefolyt katonaállitás a következő eredményt mutatja: 1. Központi sorozójá rásban az ujonczjutalék javára 111, a póttartalék javára 24, a honvédséghez 71 állíttatott. 2. Völgységi sorozó járásban az ujonczjutalék javára 80, a póttartalék javára 15, a honvédséghez 65. 3. Dunafoldvári sorozójárásban az ujonczjutalék javára 130, a póttartalék javára 13, a honvédséghez 78. 4. Simontornyai sorozójárásban az az ujonczjutalék javára 88, a póttartalék javára 20, a honvédséghez 47. 5. Dombóvári sorozójárásban az ujoncz jutalék javára 126, a póttartalék javára 20, a honvéd séghez 124 I állíttatott. így az egész megyében az ujonczjutalék javára állítva lett 535, a póttartalék javára 92, a honvédséghez 382, vagyis összesen 1009 ujoncz lett állítva. — Egyleti gyűlés. A bonyhád-vidéki tanitó-egylet május hó 10-én tartja meg rendes közgyűlését Bonyhá- don, mely | rendes tárgysorozaton felül még az által nyer érdekességet, hogy ugyanezen alkalommal Dömö tör László méhészeti vándortanitó fog előadást tartani a méhészetből.
