Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-15 / 16. szám
Hosszabb időt vett igénybe Bodó L&szió kis- székelyi volt pénz tárnok adptéritményi ügye, mig végre elfogadtatott az adófelügyelő véleménye, melyszerint az alsó fokú határozat helybenhagyatott. Az államépitészeti hivatal felolvasott jelen téséből kiemeljük a következőket [ Az e hó folyamán be állott havazások, gyors olvadások és esőzések különösen a ki nem épített utakat nagyon megrongálták. A mű- utak jókarba helyezése végett a szokásos tavaszi fentar- tási munkák mind a megyei, mind az állami útvonala kon folyamatban voltak. A II*od és Di-ad osztályba so rozott megyei útvonalakon a fenntartási és reconstructio- nalis munkák a múlt évben alkotott közúti szabályren delet értelmében a folyó hóban kezdetnek meg. — Az állam utón a múlt évben helyreállitott korlátfák felülvizs gálata a tekintetes közigazgatási bizottság 211./1883. sz. határozata értelmében márczius hó 17-én megtartatott. A kéty-högyószi megyei útszakasz kiépítésének gyorsítá sára a szükséges intézkedések megtétettek. A simontor- nyai hid hídfőire a márczius hó 7-én tartott árlejtésen elfogadható ajánlat nem érkezvén, e munkálat 46./1883. számú közgyűlési határozat értelmében az építészeti hi vatal által házi kezelés mellett foganatosittatik. Ezután főispán ur inditványkép előterjeszti, hogy bízassák meg az államépitészeti hivatal, miszerint a Ta másiból létesítendő távirati összeköttetés keresztülvitelére vonatkozólag tervet dolgozzon ki s azt jövő ülésre mu tassa be. Az inditvány, melyet fontos közigazgatási érdekek is gyámolitanak, egyhangúlag elfogadtatott. A tanfelügyelő jelenti, hogy a vallás és köz- oktatásügyi minister ur folyó évi márczius hó 2 9-én I 1609. szám alatt kelt rendeletével Kovács Dávid segéd tanítót rendes minőségben előléptetvén, ugyanez alkalom mal a nyelv és történelmi szakma előadására egy újabb segédtanítói állomás létesítését engedélyezte; s hogy en nélfogva ezen tanítóság rövid időn való betöltése is biz tos kilátásba helyezhető, mivel általa a kincveztetés iránt a javaslat szinte fölterjesztetett. A nagy-szokolyi rom. katholikus iskolánál pedig azon kedvező fejlődés jött tu domására, hogy az uj iskolaház a múlt évben a tető alá vételig felépülvén, a teljes elkészítés és fölszerelés e ta vaszon és nyáron be fog végeztetni. Akir. ügyész felolvasott jelentéséből kiemel jük, hogy folyó év márczius hó 31-én rab létszám volt összesen 155. Ebből férfi 148, nő 7. Jogérvényesen el itéit férfi 58, nő 3. Fellebbezés alatti vizsgálati foglyok férfi 49, nő 2. Vizsgálat alatti férfi 41, nő 2. Beteg a kórházban 5. Egészségi állapot kedvező volt, halálozási eset kettő fordult elő és pedig mindkét eset régi tüdő bajban. Állami élelmezésen volt 155. Fegyelmi esetnem volt. Élelmezés ellen panasz nem merült fel. Elítéltek kel! foglalkozás szabályszerű. Fogházi szerelvények ez idő szerint kielégítők, takarékosság szem előtt tartásával a hiányzók részletenként pótoltatnak. Kendre tisztaságra kellő gond fordittatott. A tárgyak kimerittetvén, az ülés főispán ur által d. e. 11 órakor bezáratott. B. V. Vidéki levelek. Tengőd, 1883. április 11. Tisztelt szerkesztő ur! A Dombóvár járási lelkész, tanító, jegyző urak és egyéb érdeklettek szép számmal jelentek meg a folyó hó 9-én Tamásiban selyemtcnyésztésről tartott előadáson. Nagyságos Bezerédj Pál ministen meghatalmazott ur sze mélyes megjelenésében akadályoztatván Gunde Henrik tanár urat bízta meg az összejövetel czélját megmagya rázni; ki igen érdekesen s szakértőleg fejtegette a se lyemtenyésztés fontosságát, adatokkal mutatta ki, hogy ez nálunk jobban mint bárhol képezheti oly nemét az iparágnak, mely könnyen és biztosan jövedelmez, a me lyet a magas kormány sincs, nem is lehet szándéka meg adóztatni. Ismertette a selymetekkel való bánásmódot, felhozta ezek betegsége különféle nemeit és okait. Végül keménypapírból készült selymór s keletant mutatott be, melynek belső s külső szevezeteiról, tulajdonságairól igen érdekesen értekezett. Mire szép és kellemes előadását a jelenvoltak éljenzésével befezte. Valóban ez alkalommal is a selyemtenyésztés nagy herderejét megértve, csudálkoznunk kell a fölött, hogy ily későn akar ez iparág nálunk fejlődni, talán azért, mert félünk a kezdettől, de annyit mondhatok, hogy ezt csak kezdeni kell és megfogjuk kedvelni. A selyemtenyésztésbon, az elszegényedett népre nézve, tisztességes I becsületes koreset forrást ismerve fel, múlt évben mi is próbakópen megkezdtük a selyemtenyósz- tést, alolirott lévén benne a fizetésnélküli úgynevezett tisz teletbeli felügyelő, épen azért tapasztalnom lehetett, hogy valamint minden kezdet nehézséggel jár, úgy itt is előíté letekkel, bevett szokásokkal és egyéb bajokkal megküzdeni kellett, látni lehetett ugyanis, mennyire kicsinyelték néme lyek a selymérekkel való bibelődést, hallani lehetett az ava tatlanok részéről különféle élezés megjegyzéseket is, me lyek a tenyésztésre bénitólag hatottak, mit mégis úgy le hetett orvosolni, hogy a tenyésztőknek minden belőle nye rendő haszonélvezetök mellett is, olykor-olykor, néhány fo rintokat előlegezni kellett. Csak akkor ébredtek fel a tenyésztők és mindazok, kik a tenyésztést kigunyolták, midőn már julius hóban és pedig akkor midőn máshonnan a munkás alig kap még pénzt, a selyemtenyésztési intézettől, 20 gr. petéből ter- 22 kiló gubóért felvehették az érte járó 31 forint 59 krajezárnyi szép öszszeget. Ez annyira hatott a népre, hogy ez évben Tengő dön, Muthon, Torvajon már számosán óhajtanak selyem tenyésztéssel foglalkozni, úgy, hogy midőn tavai elvállal tak csak 20 grmot, az idén már elfogadtak 360 gr. pete gondozását. Többen is ajánlkoztak ugyan selymet tenyész teni, de szederfáink mennyisége még ez érben ezeket mind elfogadni nem engedte. Én reményiem, hogy Tengődön és vidékén, felis merve a selyemtenyósztés nagy horderejét, ez felfog vi rágzani, mit annál biztosabban hiszek, mert ebben nagy pártfogóra és támogatóra találtunk a selyemtenyésztés emelése czéljából ministeri meghatalmazott Bezerédj Pál urban, a mennyiben többi között azon kedvezményben is részesített bennünket, hogy 200 elültetendő szederfát bo csátott rendelkezésünkre ingyen, melyet épen ma hoznak meg a dombóvári vasút állomástól, ezenfelül itt helyben egy gubó beváltó intézetet is felállítani kegyeskedik. Legyen érette itt é téren is részünkről a legmélyebb köszönctünk és kívánjuk, hogy Bezerédj Pál urat a selyem tenyésztés lelkes barátját a Mindenható sokáig éltesse. 9 Mely után vagyok t. szerkesztő ur kész tisztelője Wagner Adolf r. k. lelkész. Felső-Nána, 1883. april 8. Tisztelt szerkesztő ur! Folyó hó 7-én este 749 órakor tüzjel riasztó föl község lakosságát. Mire a nép a vész színhelyére ért, akkorra már a falu alsó végén levő legszélső ház teljesen lángba borult. Mindez egy pillanat műve volt! Lakosságunk nagy része csakhamar a legnagyobb |erélylyel fogott a tűz tovább terjedésének meggátlásához, melynek nagy előnyére vált még azon körülmény is, hogy ] a szél keletről jött s igy a sziporkákat a közeli rétekre hordta. A tűz kiütésének oka mindeddig ismeretlen; tény azonban, hogy községünk lakossága — némelyek kivé telével — azon rósz szokást űzi, hogy a kályhából a tüzes hamut padlásukra szokták hordani, miáltal is köz ségünkben már számos évek előtt, több tüzeset fordult elő. A károsultak: Wittmayer Lajos kőmives és Gin- ther Henrik napszámos. Utóbbinak megmentett holmijából — melyet a kö zeli rétekre hordtak — 2 vánkost s husnemüt loptak el — a tűz alkalmával. ______ Glöckner Lajos. Me ghívó. A „Szegzárd-központi tanító-egylet“ választmánya által folyó hó 11-én Szegzárdon tartott üléseben elhatá roztatott, hogy I tavaszi közgyűlést folyó évi május hó 15-én Faddon tartandja meg, melyre az egyleti tagok es az érdekelt tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés programmja: 1. Elnöki jelentés. 2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása s hitelesítése. 3. Az egyleti tagokhoz intézendő inditvány „Eöt- vös-alap“-ba való belépés tárgyában. 4. Az országos tanitói nyugdíj-törvény revíziója ér dekében felterjesztendő kérvény előterjesztése. 5. Hóntmegyei kérvény tárgyalása. 6. A Il-ik orsz. képviseleti tanító gyűlésbe felkül dendő képviselő megválasztása. 7. A kiküldött „tolnamogyei tanitó-egylet“ bizott sága elnökének jelentése. Egyszersmind felszólittatnak mindazon egyleti tagok, kik akár felolvasást, akár pedig gyakorlati előadást óhaj tanak tartani, hogy ebbeli szándékukról a közgyűlést megelőzőleg egy héttel az elnökséget értesíteni szíves kedjenek. Szegzárdon, 1883. ápril hó 12-én. Abaffy József, Várkonyi Sándor, Horváth Ignácz, alelnök. választm. tag. I. jegyző. Különfélék. — Spangn elfogva. Megbízható forrás ból érkezett távsürgöny szerint: Spangát tegnap (april 12.) este Pozsonyban elfogták. Három go lyót lőtt szájába. Életben maradásához remény van. Azonosságát beismerte. Vallomása jelen téktelen. — Özv. Majláth Györgynétöl a szegzárdi e. f. kir. törvényszék részvétiratára a következő válasz érkezett: Nagyságos elnök ur! Felejthetlen férjem gyászos el hunyta alkalmából a szegzárdi tekintetes törvényszék részéről hozzám intézett részvétnyilatkozatáért fogadja Nagyságod mély köszönetemet. — Önök, mint kik szin tén az igazságügye szolgálatában fáradoznak, közelebb ről szemlélték e téren kifejtett munkálkodását az el hunytnak és hivatva vannak érdemeit méltatni s azért annak elismerő kifejezése őszinte hálával tölt el; s ha lehetne vigasz ily nagy csapás súlya alatt, azt csakis a közrészvétnek ily megható nyilvánulásában találhatnám. Fogadja Nagyságod újólag egyszerű kifejezését köszöne- temnek, mellyel maradok Budapest, 1883. ápril hó 7-én Özv. Majláth Györgynó s. k. — Nagyságos Palugyay Gusztáv kir. tövényszéki elnök urnák Szegzárd. — Egyházmegyei gyűlés. A tolnai református egy házmegye ez évi ápril hó 24-én és következő napjain tartja rendes közgyűlését Szegzárdon Csekei István es peres és Vizsoly Gusztáv főgondnok urak kettős elnök lete alatt. E gyűlés egyik legfontosabb tárgyát a már szentesített uj egyházi törvények életbeléptetése képe- zendi. — Halálozások. Hüll Lajos, társaséletünk kedvelt tag ja, a szegzárdi dalárda egyik lelkes s hasznavehető dalnoka, barátainak s ismerőseinek legmélyebb fájdalmára csütörtö kön reggel hamar kiszenvedett. A kiadott családi gyász- jelentés igy szól: Özvegy Büll Lajosné szül. Bóth Flóra maga, úgy gyermeke: Flóra, testvére Büll Vilma férje zett László Gyuláné, valamint számos rokon nevében szo morodott szívvel jelenti forrón szeretett férje, atyja, ille tőleg testvére Büll Lajos megyei kiadónak folyó évi ápril hó 12-én reggeli 5 órakor életének 29-ik, boldog házasságuk 7-ik évében, tüdögümőkórban történt gyászos kimultát. — A boldogult hült tetemei folyó évi ápril hó 13-án délután 3 órakor a rom. kath. felső sírkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ápril hó 14-én délelőtt 8 órakor fog a belvárosi Majd a patak partján, hajló lombok alatt, A hol játszadozva tolula habra hab: Kis nyughelyét lelénk, madár dalt hallgatónk, Mig a hajló lombok árnya borula ránk. Mellettünk a patak — kis gátat törve át — Csevegő habokkal futott odább-odább. Te rózsa levelet dobtál hüs vizébe, S az örvény oly játszin keringett el véle .... S mi úgy elnéztük azt . . . olyan hallgatagon, Mint játszik a levél az elfutó habon. Játszott lelkűnkkel is egy édes képzelet . . . S oly boldogok valónk, mint földi lény lehet. S mindez már csak emlék, fájó emlék nekem. Gyakran csak eltűnő álomnak képzelem . . . De megvan a csokor, a múltnak emléke, Kis kezed az enyém’ tán régen eltépte?! Ha nem tépted . . . tépd el! Minek az már neked, Tépd el azt is, ha már szivemet eltépted! Tépd el! de gondold meg: boldogtalan leszen, A ki gyönyörködik a tépett sziveken. Nagy Jenő. Egy lap a közegészségtanból. Az ember egészségét legfőképpen három tényező befolyásolja, az étel, az ital és a levegő minősége; kü lönösen a levegő az, melynek hiányos volta szolgál tatja nagy városok kórházai számára a törzs publikum legnagyobb részét, a tüdővészesek, görvély és angol- kórosok nagy tömegét. A levegő befolyása az ember egészségére tanulmányoztatott a mindennapi életből, a kaszárnyák és börtönök halálozási statistikájából. Azok közül, kik gyengébb szervezettel bírnak, bárki tapasztalhatta már, hogy kisebb, vagy nagyobb termekben lételükkor, midőn ott sok egyén összegyűlt, egyszerre csak sápadtak lettek és ájulásba estek. Al ta1 ánosan észlel te tett az is, hogy korcsmák vagy ká- véházakbani hosszas tartózkodás után másnap reggelre sőt némelykor már az ottlét alatt is igen erős főfájás lepi meg az illetőket, kik a bevett italoknak tulajdo nítják bajukat azt mondják, hogy a bor fuxinos volt stb., pedig annak oka egyedül a rósz levegő, az úgy nevezett putrid mérgezés, mely zsúfolt helyiségekben! tartózkodás után fellép és melynek tünetei főfájás, rósz gyomor, bevont nyelv és nem ritkán lázas jelenségek. A levegő rósz volta már igen gyakran direkte halált is idézett elő, igy föl van említve, hogy az elmúlt szá zadban Indiában 146 angol katona himlő által meg lepetvén, nehogy másokat is fertőzzenek egy pinezébe helyeztettek el, másnapra közülök csak 26 élt. Az auszterlitzi ütközetben elfogottak közül 306 katonából, kik szűk helyre voltak zárva reggelre 40 halt el. Vagy fel van jegyezve még egy eset 1848-ban egy Derby nevű gőzhajó alsó cabinjében összezsúfolt 200 utasból meghalt 60. Mindannyian a levegő rósz voltának let tek áldozatai. A kaszárnyákból vett adatok azt bizonyítják, hogy daczára annak, hogy mint ismeretes katonának általánosságban a legerősebb embereket veszik s da czára, hogy ott munkával túlterhelve nincsenek és hogy táplálásuk ellen sincs valami különös kifogás, mégis nagyobb a halálozási arány, mint a kaszárnyán kivül létezőknél, a mit a roszabb levegőben kellett keresni. Ezt támogatja, hogy a lovasok halálozási ará nya kisebb, mint a gyalogosoké, mert a lovasok több nyire falukon vannak és mert istállóban alusznak, ahol mindig aránytalanul kisebb számban vannak jelen, mint a gyalogosok szobáikban. A börtönök halálozási statistikája szinte azt mu tatja, hogy a levegő rósz volta miatt sokkal nagyobb itt a halálozás, mint másutt. A rósz levegő legtöbbszöri következménye a tü dővész. Francziaországban tapasztaltatott, hogy a pász torok igen nagy számban halnak el tüdővészben, ku tatták okát és kiderült, hogy nappal a legjobb levegőt élvezik ugyan, éjjel azonban lég áthatlan sziklába épí tett kunyhókban tartózkodnak és annak éjjelenkint megromlott levegője volt egészségükre annyira ártalmas A rósz levegő, amely annyira befolyásolja az em ber egészségét szellőzés által javítható. Nagy váro sok romlott levegőjének javitása végett komoly tudó sok azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a város kör nyékében lévő fenyvesek egészséges levegőjét gépek segélyével csatornákon a városokba hajtsák s a váro sokat ily utón szellőztessék. Sokkal fontosabb azonban ennél, milyennek kell az egyes helyiségek szellőzésének lenni, bogy ezen helyiségekben az ember egészsége ne szenvedjen. Ki lett számítva, hogy egy felnőttnek óránként 100 Q méter friss levegőre van szüksége, hogy az a levegő melyben tartózkodik tiszta és szagtalan maradjon ez pedig háromféle módszer által, az ablak nyitása által, vagy az által, hogy meleg csövek segélyével egyenet len súlyt hozunk létre a légoszlopban és végre gépek segélyével be vagy szívatjuk ki a levegőt. A legtökéletesebb szellőzést érhetni a szemközti ajtó, ablak kinyitása által. Igen hatalmas előmozdítója ennek a fűtés, még tetemesebb szellőzést hoz létre szerkezeténél fogva a kandalló, ez nálunk nem any- ny ira, mint inkább Angliában divatos, aminek részben templomban a Mindenhatónak bemutattatni. — Szeg zárd, 1883. április hó 12-én. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! — Ékes Ede helybeli kereskedő nagy re ményekre jogosító fia Lajos, ki a polgári iskola 4 ik osztályának legjelesebb tanulója volt, e hó 7-én élte 14. évében sorvadásban elhunyt. — Hirtelen halál. Kutas János szegzárdi jómódú kovácsmester múlt szombaton még ép egészségesen dol gozott műhelyében, midőn egyszerre hirtelen összerogyott s azonnal meghalt. Szivszélhüdés érte. Özvegyet s öt árvát hagyott maga után. — Alapszabály jóváhagyás. A tolnamegyei régé szeti és történelmi társulat alapszabályai, a belügymi- nisterium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — Esküvő. Békés-Csabán Tidovszky László, gróf Apponyi Sándor jószágfelügyelője e hó 1-én vezette ol tárhoz Wagner Mariska kisasszonyt, Wagner János föld- birtokos szép leányát, díszes násznép kíséretében. — Eljegyzések. Petrovics György volt szegzárdi polg. iskolai tanító, jelenleg a titeli polg. isk. igazgatója, elje gyezte magának Kapp János palánkai kántortanitó egyet len leányát Hortensiát. — Salamon Ferencz fiatal órás, a si- montornyai iparosok egyik törekvő tagja a mait napokban jegyezte el magának Simontornya szép hölgyeinek egyi két, a kedves Nagy Katicza kisasszonyt. Sok szerencsét az ifjú jegyeseknek! — Garay János irodalmi méltatását szépen jellemzi egy közel álló tudós ismerősünk, ki a gáncsolódókra a következő találó szavakat alkalmazza: „Valóban egyes irócskáink nagyjainkkal szemben a léginéltatlanabbul vi selik magukat. Hogy Garayt nem értik, nem csodálom, hisz nem ily cosmopolite világ számára irta hazafias da léit, gyönyörű legendáit stb., de azért eljön még újra az ő kora“ .............„A „Tanáregyesületi Közlönyében me g valami Szemák nevű tanár akarja azt elhitetni, hogy Garay halhatatlansága egyenlő az ő halhatatlanságá val (mert Garay is, meg Szemák is vidéki lapokba dol goztak. Eszünkbe jut a két collega: az orvos meg a bor bély). Nevess világ! E törpe kor halandói akarják az aranykorszak halhatatlanait a sárba rántani! Szegény iro dalom! melynek ilyen élősdi munkásai vannak!“ — Elfogott rablógyilkosok. Német György czeczei juhászgazdát mintegy 3 héttel ezelőtt meggyilkolva ta lálták saját lakásán. A gyilkosokat rá 2 hétre mégis ta lálták, névszerint: Kovács Mikály, Kacz János, Molnár János és Bostási János czeczei és tápéi pásztoremberek személyében, kik a borzasztó kegyetlenséggel véghezvitt tettöket a sárbogárdi kir. járásbíróságnál, hol az előleges vizsgálat vezettetett, be is ismerték. — Betöréssel párosult lopás. E hó 9-én éjjel is meretlen tettesek betörtek Alsó-Nyéken Bodó János volt másodbirónak a községháza tőszomszédságában lévő lak házába s onnét a nagyobb mennyiségben levő zsírt, sza lonnát és husnemüt, úgy egy zsák finomabb lisztet el loptak. A tettesek kézrekeritése iránt a szükséges lépé sek haladéktalanul raegtétettek. — Lopás. Bákász Szajkó Antal, Mozolán Fcrenczné szegzárdi lakostól, kinél lakott, több ruhaneműt ellopott, melyek értéke 30 frt s megszökött, Baranyában Kátoly községbe húzódott meg. Intézkedés történt letartóztatá sára. — Vásárok. A múlt hétfőn Bátán megtartott or szágos vásár igen lanyha volt, különösen a marhavásár, mely azelőtt oly nagy látogatottságnak örvendett. Ugyan azon napon Miszlán is volt vásár, mely azonban szin tén nem volt élénkebb és látogatottabb, mint a bátai. — Adomány-gyűjtés. Tolnamegye központi járás szolgabirája, a győri árvízkárosultak felsegélyezésére a járásához tartozó községekben, következő könyöradomá- nyokat gyűjtötte : Szegzárd 53 frt 58 kr, Agárd 2 frt 16 kr, Harcz 4 frt 78 kr, Öcsény 21 frt 60 kr, Decs 77 frt 50 kr, Várdomb 6 frt, Mözs 1 frt, Pilis 5 frt, Báttaszék 6 frt 20 kr, összesen 177 frt 82 kr. Ugyan azon szolgabiróság Arany János szobrára is szépen gyűj tött, igy: Agárd 70 kr, Harcz 1 frt 51 kr, Öcsény 9 frt, Szedres 2 frt 2 kr, Mözs 1 frt 40 kr, Báta 1 frt a londoni jó egészségügyi viszonyokat is tulajdonítják. Előmozdítják a szellőzési viszinyokat még a Meininger és Blasic8ek-féle kályhák is. Mielőtt soraimat befejezem megemlítem, hogy nálunk egy igen használt szerkezet a szellőzésre az, midőn az ablak fiók egyik sarkára betesznek egy kis bádogszelenczét, a melyben még kisebb szélkerék van, mely azután ott csörömpöl s az illető lakó hol ez van, megvan győződve róla, hogy most neki kitünően szel lőzött szobája van, pedig tekintve a lyuk csekély vol tát, és hogy a kis kerék is feltartóztatja a levegőt, korán örül szobájának. Szarvas Sándor. Commentár. (Karczolat.) A nap bizonyos szakában legérdekesebb szórakozó hely Bpesten a Kalvintér kecskemét-utczai sarka. Nem csak azért, mert a sarki kávéház előtt festő ecsetjére méltó unatkózók rójják le az uj adónemet ezukor és kávé alakjában; hanem főleg azért, mivel fél nyolez órakor érdekes női szemlét tarthatunk. Ahány divatárusleány, ahány varróleány stb. efféle leány van a fővárosban, az talán mind a József- és Ferencz-város külső utczáiban lakik. Természetesen mind a Kalvintéren megy keresztül párosán, hárma sán, sőt néha négyesen is. Mindegyik mosolyog, mind egyik kaczérkodik, mintha már vérökbe volna oltva ez a veszedelmes tulajdonság. Azon aztán nem lehet csodálkozni, hogy ennek az érdekes látványnak sok nézője akad. Van ott fia tal úgy mint öreg. Öregek, kiknek szivében még fia tal tűz lobog s nem akarnak lemondani egykori jogaik ról. Hogy a fiatalság szintén ott keres szórakozást,
