Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-10-21 / 43. szám
43. szám XI. évfolyam. Szegzárd, 1883. október 21. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172-ik szám, hova. az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési ministeri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek és a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési árak: Egészévre............6 írt — kr. Fé lévre ...............3„ — „ Neg yedévre . . . . j „ 50 „ Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi -részét illető közle mények intézendők. Nyíl ttér: 4 hasábos petitsor IS kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Megnehezült az idők járása felettünk! — mondja a költő, — vonatkozva nemzetünk szel lemi életére. Elmondhatjuk azonban ezt szószerinti érte lemben is. Már nemsokára egy évtizede lesz, hogy a nagymérvű lecsapódások folytán a tavasz első lehelletéro rohanó áradattá fejlődnek az ország fblyói; a Duna, a Tisza, a Dráva, a Száva; sőt még az ország czimerébe fel nem vett Rába és Rábcza is életjelt adnak magukról s vég enyé szettel fenyegetik a partjain létező községeket. A megnehezült időjárás folytán életre kelt romboló elem egy vad kitörésének áldozatává lett az ország legmagyarabb városa Sze ged is! Midőn a vész első hírét meghozták a sajtó táviratai, izgatottságba jött az egész ország; ag gódva leste az újabb tudósításokat s hogy kép lettel éljünk : hallható volt lázas szivének min den dobbanása. Naponként remény és kétségbeesés közt in gadozott s midőn a catastropha bekövetkezett, a a levertség néhány napja után, az egész nemzet viszhangozta a romok felett könynyező fejedelem jelszavát: Szeged szebb lesz mint volt! De a sors rendkívüli kíméletlensége felkölté m.ég a rokonszenvező külföld részvétét is s az akarat: Szegedet újra felépíteni, oly általános lett, hogy az idegen nemzetek versengve küld ték százezreiket a megpróbált magyar város ujjá- teremtése czéljából. A kormány a királyi akaratnak hódolva, nagy szabású intézkedéseket tőn s néhány év alatt a bámuló világ szemeláttára a vizboritotta posványból szárazföld, a szárazföldből védelme zett hely s ebből modern virágzó város lett. A nép, a romlatlan tiszta magyar érzelmű nép az megmaradt a régi, csak fényes, uj ke retbe foglalták. S midőn újjáalakítása befejeztetett, képvise letben ismét ott volt az egész ország. Megjelent a fejedelem is s az ujjongó nép őszinte örömében osztozva, tapasztalta, hogy minő a magyar nép, ha a hála érzetét keltik fel fo gékony szivében; látja, hogy a magyar, ha el lenzéki is, azért rajong azon uralkodóért, ki arra méltó s ki olyan hangon szól hozzá, melyet megért! S I bámulatos ellentét, mely Szeged kö zelmúltja és jelene közt észlelhető, nem is hagy hatta lakosságát érintetlenül. Még pár évvel ezelőtt a hullám tengert szemlélve, mely megszokott társának partjai közt folyton magasabbra emelkedett, az aggódás ér zete szállotta meg; azután a vad kétségbeesés erejével dobá magát az árt fenntartó töltések vé delmére § midőn minden emberi erő megtört az elemek elleni harczban, látta mint dűl, omlik össze minden, mi neki kedves otthonját képezte jj mint válik tengerfenékké a pázsitos föld, mely nek minden porszeméhez a megszokottságon kí vül a hazaszeretet magasztos érzelmével ragasz kodott. Azután tapasztalta, hogy végtelen tragikus sorsához mért nagyságban ; mint születik meg nem csak körülötte, nem csak hazája határain belől, hanem a földteke minden részén az em beri kebel legnemesebb érzelme a részvét, az emberszeretet; mint osztja meg a szegény utolsó filléreit, a gazdag feleslegét vele, hogy viszsza- adja őt önmagának,-hazájának s az emberiségnek.; Látta, hogy a vállvetett, egyesitett erő al kalmazása folytán mint válik a kanyargó utczák- ból körút, sárkunyhóból palota, a régi Szeged ből egy uj Szeged, mely csak anynyiban hason lít a régihez, hogy] ez is az övé s hogy megmarad ezután is az ország legmagya rabb városának, melynek uj falai már a ke resztelési ünnepélyen arra szolgáltatnak alkalmat, hogy a fejedelem maga hirdesse a magyar állameszme szentségét a testvérczi- met bitorló hazaárulóknak! S Szeged lakosságának ünnepe, öröme kö zös az egész országgal. A magyarság fényes diadalünnepe az. A szellemi fölény már rég az övó volt, most megmutatta, hogy az anyagi ság terén sem léha, könynyelmü, hanem alkot és teremt. Megmutatta változhatatlan elhatározását, hogy zúduljon bár ellene minden elem; legyen bár termékeny rónái minden fűszálából egy ellenség; esküdjék öszsze ellene félvilág, azért ebből a röldből, melyet ezredéves múlt magyarrá alko tott, fel nem ád egy talpalatnyi tért! Boda Vilmos. A megyei közigazgatási bizottság folyó évi október 15-én megtartott havi ülésének lefo lyását n kővetkezőkben ismertetjük. Az ülésnek főispán ur által kevéssel 10 óra után történt megnyitása után feíolvastatott az alispáni jelen tés, melynek főbb részei a következők: A közbiztonság állapota teljesen kielégítő és meg nyugtató volt; a remény, melyet múlt havi jelentésem ben a nyugoti szomszéd megyékben előfordult zavargá sok és kihágásokkal szemben a társadalmi rend s a Személyes s vagyoni biztonságnak Tolnamegyében há borítatlan maradása iránt kifejezésre juttatni bátorkod tam, megvalósnlt és a jövőre nézve megnyugvást nyújtó meggyőződéssé erősbödött. Összeütközési eset nem adta magát elő, fegyelmi eljárás alkalmazásba vételének szüksége sem forgott fenn; Szent-Lőrincz község jegyzője ellen előzőleg a községi számadások beterjesztése körüli mulasztás miatt Indított fegyelmi eljárás pedig a vizsgálat után a tiszti Ügyészi vélemény alapján beszüntettetett. Az árvaszéki elnöki jelentés kiemeli, hogy a me gyei árvaszék felügyelete alatt állott árvák létszáma volt folyó évi jnnius hó végével 14118. — A lefolyt évne gyedben gyámság alá került 252, felszabadott gyámság vtfól-131; szeptember hó 30-án gyápaság alatt maradt tehát 14239 árva. — A gyámság alól felszabadultak kö zül 52 nagykorúság, 18 korengedély, 44 férjhezmenelel által lett önjognvá, 17 pedig elhalt. ■ A megyei árvaszék által egyes közegei részére ki adott megbízások mikénti foganatosításáról vezetett nyil vántartási jegyzékek szerint 1883. jnnius végével vára tott 650 közeg részéről 2167 jelentés; a lefolyt évne gyedben kiadatott 99 közeg részére 2057 (jelentés) meg bízás ; ezen összesen 4224 megbízásból foganatosítva be érkezett 8064, hátralékban maradt és nyilvántartásban áll 1160. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy múlt év szep tember havában befolyt egyenes adók fejében 156.923 írt 34y2 kr, lolyó évi szeptember hóban csak 136.851 frt 84 kr, tehát a folyó évi szeptember hóban kevesebb folyt be 19.971 frt 40?/2 krral és hozzáadván ezen ösz- szeghez a múlt hó végén mutatkozott 3.974 frt 39 kr- nyi hátramaradást, a befizetési eredmény ez év 3-ik év negyedének végén 23.945 frt 79Ya krral kedvezőtlenebb minek folytán az év elején volt 133.492 frt 72 krnyi, vagyis 896/100 %-nyi hátralék 147100 frt 49 krra, vagyis 13lu/100 % és igy 10607 frt 77 krral vagyis 4S1/I00 %-al felszaporodott a mellett, hogy 69201 frt 49’/, kr leíratott; s minthogy az ér lefolyt 9 hónapjában csak 970.661 frt 40 kr folyt be, a |f§ évi tartozás pedig az utólagos elő- és leírások tekintetbe vételével 1.033.818 frt 93 krtteszki, nem esakbogy a múlt év végén fennma radt 136.492 frt 72 kr, hanem a folyó 9/4 évi tartozás ból is még 63.157 frt 53 kr és igy igy összesen 147100 frt 49 kr fedezetlen a midőn a 4-ik évnegyedi tartozás is folyó hó 1-én már esedékessé vált. A befizetési hátramaradások indokait már a múlt havi ülésben részletezte s bár hozzá járult most még egyrészt azon körülmény, hogy a bortermelésre nézve kedvezőtlen időjárás folytán az idén a szüret szükséges-, sége már a múlt hóban bekövetkezett, de másrészt mint egyes községekben részint a múlt, részint e hóban meg győződés szereztetett, személyválogatások és kedvezmé nyek nyújtásai fordultak elő, minek folytán községi képvi selő tagok, elöljárók, községi tisztviselők s ezekhez közel állók, de főképpen tehetösb s fizetőképes egyéneknél van nak kint a nagyobb összegű adók, — bélyeg és jogil letékek, továbbá a szőlődézsmaváltság, valamint a fo gyasztási adók, illeték egyenérték, kereskedelmi és ipar kamarai illeték és a tanítói nyugdíjalapra szolgáló járu lékok, sőt még a hadmentességi díj is, mert ezekre nézve vagy csak a látszat miatt eszközöltettek zálogolá sok, de egyéb nem történt, vagy éppen még a zálogo lások sem teljesittettek. Hadmentességi dijban befolyt az elmúlt év szep tember havában 6725 frt 50 kr, a folyó év szeptember havában 2229 frt 96 kr, tehát a folyó éri szeptember hóban kevesebb 4495 frt 53 ‘/« krral Ezt indokolják az előbbi hónapokban az által elért nagyobb befizetések, hogy fizetések teljesítésénél első sorban a hadmentességi díj fizetendő. A fent felsoroltaknál fogra tisztelettel kéri á te kintetes közigazgatási bizottságot, miszerint az ily hely telenségeket elkövetett községek elöljárói elen, kik a te kintetes közigazgatási bizottság által, úgy az általa tett intézkedések daczára is az egyenes adók és egyéb kincstári követelések behajtását elhanyagolták, s kik el len a további elnézés nem tűrhető, s mely községek (a alatt csatolt kimatatásban felsorolvák), az 1876-ik évi XV. t. ez. 62. §-a alapján a felelősséget kimondani s azoknak az arról szóló végzést az 1878. évi pénzügyi közlöny 37. számában foglalt 55245. szám alatt kelt pénzügyministeri magas körrendelet értelmében két nap alatt kézbesittetni méltóztassék. Továbbá arra kéri a tekintetes közigazgatási bi zottságot, miszerint a járási szolgabiró urakat felhívni méltóztassék, hogy az 1876. évi XV. t. ez. 61. §-ban előirt kötelességüknél fogva a behajtással foglalkozó községi közegeket csoportosítván, saját végrehajtójukat is meghívják és a fent előadott hátramaradások, s ezek nek a behajtó közegeket terhelő indokainak kifogásolá sával azokat teljes erélylyel oda utasítsák, hogy a beli- TAECZA. Kölesdi névnapi köszöntő/) Vig örömmel Békességgel Köszöntjük ez házat. Szomornság, hábornság, Tőlünk távol járjon; Mert vig napra Vig órára, Hajnalkorra, Úgy mint mára, Eljutottunk, Felvirradtunk, Szent János napjára. Azért nekünk Csengő nyelvünk Ékes nótával zeng, Mert vidámságát matatja, Hárfáján ujját futtatja, Kegyes szent János napját is Örömmel matatja. Maijának el! Múljanak el! *) *) Ezen érdekes, magyar zamattal bíró névnapi köszöntét lapunk egyik munkatársa a „Hazánk 1 a Külföld“ ozimü régi újság hasábjain találta föl. Miután ezen népies költeményben sok humor, s a nép életét szépen visszatükröző érzelem van kifejtve s némi köl tő) becse is van, s továbbá megyénk népélote alig volt regisz trálva lapunkban, érdekesnek találtok lapunkban is közölni. Szerk. Bánátid napjai; Yidnljanak! Viduljanak 1 Rád áldás napjai. Ellenségid hátráljanak Óránkint istrázsáljanak. A mennyeknek országába, Téged beírjanak. Születésed, Nevelésed Ez leszen te néked; Hogy az isten minden jókkal Szeressen tégedet. Mennyi füszáll Földön föláll, Kit az halál Le nem kaszál, Ez nap örömben áll. Istent kérem, Hogy éltessen, S tartson jobb kezében. Gyújtson lámpást 0 szivében, Igaz törvényében, Hogy vezérjen, Szent lelkében Élj örökké Felségében. Adjon áldást, Szent áldomást, Szent fiáért mennyben. — Vivát! Török temetők és temetési szertartások. Amilyen zárkózottak, mondhatni rokonérzelmetle- nek még a legközelebbi családtagok is egymás irányá ban életükben: épen oly vallásos kegyelettel viseltetnek megholtjaik iránt a törökök. A halál legkevésbé sem borzasztó a törökök előtt, sót egész nyugodtan néznek annak eléje; mert az Al- korán betűje szerint csak azután fogják élvezni mind azon örömöket, kéjeket, melyeket a próféta jámbor hí vőinek előre elkészített. Ezen boldogság elérhetése törekvéseiknek főpontja. Alig is várják, hogy azt minélelöbb elérhessék. Innen magyarázható csakis azon halálmegvetés és rendkívüli vakmerőség, melyet nemcsak a csatákban, de minden veszélyes körülmény között mindig tanúsítanak. Ha az Alkorán nem tiltaná az öngyilkosságot, bi- zonnyára számtalanok lennének, kik önönmagnkat fosz tanák meg életüktől csak azért, hogy minél előbb sza badulva az élet terheitől — mit különben példátlan ön- megtagadással tudnak tűrni — részesülhessenek Moha med örömeiben! — de öngyilkosok lenni nem akarnak, keresve keresik az alkalmat, hogy életüktől mások által megfosztassanak. Ez indokból a legterhesebb betegségek közepette is ritkán gyógyittatja magát az igazi muzul mán — szeme előtt tartván az örök rendeltetés szent tanát: mely szerint el van rendelve, hogy mikor hal meg s igy, ha meghal, haszontalan a gyógyítás, ha nem hal meg, egészen szükségtelen. Ha meghal valamelyik török, rögtön tndtul adják a legközelebb lakó dervisnek, ki azt minaretről énekelve tudatja a város lakosaival. Ezután a megholthoz siet, kit rózsavízzel megmosván, szemét, orrát, száját és füleit gyapottal bedugja, tudtul adván, hogy a meghalt elte methető. A megholtat közel rokonai viszik minden szertar tás nélkül a temetőbe, mély többnyire bent a városban a templom mellett fallal van bekerítve. Itt sir ásatik, a sir-gödör oldalíenekére egy kődarab helyeztetik, melyre ülve teszik a megholtat, arczczal Mekka felé fordulva. Hogy a holtat ne érje a sirba vissza helyezendő földtö meg, a sir ellen fenék oldalról deszkák helyeztetnek ki felé harántékosan, úgy, hogy a halott ülve egy üres térben létezik s a föld a deszka tetejére hányatik. A megholtak sirját gazdagabbaknál aranyozott fa ragása sírkövek, melyen az illető minden érdeme elő van sorolva — a szegényebbeknél csak a kiálló deszka végek jelölik, mindig kelet felé fordítva. Igen sok család kedvelt halottját tulajdon háza kertjében temeti el. A sir körülültettetik rózsabokrok kal. Itt időzik nyáron a család. Pénteken estve mindig számtalan égő lámpával rakják meg a sirdombot s imád kozva és énekelve emlékeznek vissza kedves halottjaikra. A forradalomból. (Egy öreg honvéd elbeszélése nyomán.) Hires volt 1849-ben Debreczen. Bizonyos ideig Debreczent ép oly gyakran emlegették, mint Londont, Párisi, Bécset stb. nagyobb városokat. Tudta a világ róla, hogy keblében úgy működnek, mint valamely vulkán műhelyében s napró 1-napra várta a titokszerü működés eredményét.
