Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-10-21 / 43. szám
zetesre nézve legkedvezőbb időszakban augusztus és szeptember hónapokban mutatkozott hátramaradásokat — § hóban okvetlenül pótolják. A megyei főorvos jelentése tudatja,, hogy a köz- e'S.szsógi állapot általán kedvezőnek jelezhető, mert nemcsak járvány nem figyeltetett, hanem egyéb szórvá nyos betegség is gyéren fordult elő. melyek leginkább hurutos jelleggel bírtak. A védoltásban nem részesülteken az őszi oltás befejeztetett. Orvos-rendőri bonezolat egy erőszakos halálesetnél teljesittetett. A közkórházban 130 ápolt közül gyógyult 91, ja vult 4, nem gyógyult 2, elhalt 7, ápolás alatt maradt 26. Az állategészség kielégítő. A kir. államépitészeti hivatal főnöke jelentésében felemlíti, miként az ez évre előirányzott állami és me gyei ut és műtárgy építkezések annyira előrehaladtak, hogy | közlekedés jelenleg már minden irányban az uj vonalakon történik; — s biztos kilátás van arra, hogy az egyes helyeken még hiányzó kavicsolás e hó folya mán befejeztetik. A műtárgyak közül csak a simontor- nyai Sió-hid van még hátra, melynek vas szerkezetét az állam vasutak gépgyára november hó közepéig Ígéri felállítani. Az utak állapota az egész hó folyamán teljesen kielégítő volt. A fentartási anyag az államuton folyó hó 10—24-ig a tek. közigazgatási bizottság 773/1883. számú határo zatával kiküldött tagok közbejöttével, a megyei utakon pedig ezt közvetlenül követőleg a járási szolgabirák köz reműködése mellett lesz átvéve. A kir. ügyész jelentése a fegyenczek létszámát is merteti, a kir. tanfelügyelőé pedig az ügyforgalmat szám lálja fel. Végre a közgazdasági előadó jelentésében kiemeli, hogy az őszi vetés megkezdetett megyeszerte, sőt a ko rábbi vetések már zöldek is, azonban sajnos, hogy he lyenként már rovar károk is fordulnak elő, még pedig különösen a kötöttebb talajokban, a melyek a káros ro varok pete lerakásának kedvezőbbek, mint a laza homok talajok; az észlelt károk a vetésekben a drótféreg és a székkukacz által okoztatnak. Az őszi burgonya kiszedése is szeptemberben vé geztetett; az eredmény mennyiségre jó közép, minőségre nézve pedig jó; — ennek igazolásául több hajó rako mány szállíttatott el a megyéből az Al-Duna vidékére. A kukoricza szedés is megindult e hóban, még pedig leginkább ott, a hol a kukoricza után őszivetés következik; az eredmény az eddigiek után középszerű nek ígérkezik, különben a nagyobb gazdaságokban a kukoricza törés októberre maradt. A repcze vetések általánosságban jók; az ugarba vetettek természetesen jobbak a tarlóba vetetteknél. He lyenként fordulnak elő rovar károk, de e baj még csak helyi s nem általános. A répa kiszedése is megkezdetett szeptemberben s befejezésé októberre marad. Sarju széna is szeptemberben lett betakarítva leg nagyobb részben, azonban sajnos, hogy a menyiség és minőségileg jónak ígérkező eredményt a gyakori esőzés megrontotta. Több helyről hallani a panaszt a mezei egerek mi att s félhető, hogy ha ezen káros állatokra az őszi és téli idő kedvező leend, a vetésekben is kárt tehetnek. £nnél kellemesebb azon általános tapasztalat, hogy a parasztgazdák is fölkarolták a vető mag búzának csá- vázását; s ez reményt nyújt, hogy a búza üszögösödé- sétől nem tarthatni; ennek ellenében azonban a filloxera rész fenyegeti a megyét majd minden oldalról s csak is az illető hatóságok ébersége mentheti meg a szőlőket ezen bajtól, a miért is nem ajánlható eléggé a szigorú felügyelet minden részről. Bátor felhívni a tek. közigazgatási bizottság figyel mét az 1885. évben Budapesten tartandó általános ki állításra. — Méltóztatnék a tek. bizottság oda hatni, hogy Tolnamegye minél tömegesebben legyen képviselve ezen tárlaton. — A részvételt könyiti azon igen leszál lított vitel bér, melyet az ország összes vasutjai meg állapítottak. A „Kiállítási ulmutató“ czimü munka (ára 50 kr), a kiállításra vonatkozólag mindenikre felvilágosítást ád. Ugyan-e helyen nem hagyhatja említés nélkül, hogy az országos magy. gazd. egyesület Budapesten 1884. év tavaszán dohány kiállítást fog rendezni. Fel kell említenie e helyen tovább a kormány azon intézkedését, hogy az ez évben szervezett központi regy- kisérleti állomás mintájára az ország több részén is fog nak ily állomások szerveztetni, hogy előforduló gyanús esetekben, de tudományos indokokból is a közönség cse kély díjért igénybe vehesse ezen nagyon népszerű in tézményt. A gyümölcs tenyésztők figyelmébe bátorkodik ajánlani a „gyümölcs aszalásról“ szóló müvet, mely több példányban küldetvén meg a földművelési miniszter ál tal, készséggel adatik az érdeklődőknek. Azon hitben, hogy a tek. közigazgatási bizottságot érdekelni fogja: Tolnamegye főbb terményeinek aratási eredménye az 1883-ik évben, a beküldött statisztikai adatok nyomán a következők állanak: (a holdak per. 1600 □ öl veendők) 1. Őszi és tavaszi búza: learatott terület: 88528 hold; összes eredmény 556298 mét. mázsa; esik átlag egy holdra 628 kilogram. 2. Őszi és tavaszi- rozs és kétsze res: learatott terület: 37197 hold; összes termés 253434 m. mázsa, esik átlag egy holdra 681 kilogram. 3. Őszi és tavaszi árpa: learatott terü let: 33016 hold; ősz. termés: 188578 m. má/.sa, esik egy holdra 271 kilogram. 4. Zab, bükkölyös: learatott terület: 24744 hold; ősz. termés 139070 m, mázsa, esik holdjára 562 kilogram. 5. Őszi és tavaszi repcze: learatott te rület : 4822 hold; összes termés 17293 m. mázsa, esik egy holdra 359 kilogram. Nem mulaszthatja el tudomására hozni a tek. köz- igazgatási bizottságnak a tolnamegyei gazd. egyesület azon intézkedését: miszerint a megyéből különböző 6 községből egy-egy értelmesebb paraszt gazdát szándékom zik költségén valamely állami gulya telepre kiküldeni; már is jelentkezett Yarasd-, Paks- és Kurdról egy-egy gazda; a mint még 3 jelentkezni fog, azonnal megin- dittatnak az illetők. Időszerűnek látja e helyütt felkérni a tek. közigaz gatási bizottságot, illetőleg alispán urat, méltóztatnék oda hatni, hogy a járási szolgabiró urak és községek elöljá rói, a midőn a gazdasági tudósítók valamely kérdésben hozzájuk fordulnak, a kórt felvilágosítást megadják, — mert csakis így felelhetnek meg az illető tudósítók á minisztérium általi megbízatásuknak. Az ülés tárgyai kimerítve lévén, ugyanaz déli 12 órakor bezáratott. B, V. Közgyűlés. Tolnamegye törvényhatósági bizottsága folyó évi október hó 16-án délelőtt tartotta ez idei őszi rendes közgyűlését, melynek lefolyásáról a következő tudósítást adjuk: Főispán ur megnyitván az ülést, felolvastatott a trónörökösné ő fensége szerencsés lebetegedése alkalmá ból, e megye közönsége részéről nyilvánított hódolattel jes üdv- és szerencsekiván átoknak a trónörökös pár ő fenségeik által örvendező szivvel és köszönetük nyilvá nítása mellett kegyelmesen történt tudomásul vételről szólló belügyminiszteri kibocsájtvány, mely tudomásul vétetett. Az állandó választmány megbízásából ezután az alispán a Horvátországban felmerült események alkal mából követett magatartás miatt a kormányelnök urnák bizalmi nyilatkozat küldését indítványozta, mely egyhan gúlag elfogadtatott. Tudomásnl vétetett az alispán időszaki jelentése és a megyei alapokat követelőleg illető hátralékok behaj tására a szolgabirák szigorúan utasittattak. A törvényhatóság 1884. évi költségvetése, mely szerint a szükséglet 66477 frt 2 krban, a fedezet pedig, melyből a megye saját jövödelme összegét 2207 frt 97 krt fedez, az állam pedig 67200 frtnyi javadalmazást ad, összesen 69404 frt .97 krban állapittatik meg, elfo gadtatott s jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjesztetni határoztatott. Elfogadtatott észrevétel nélkül: a gyámpénztári tartalékalapból 1884-ben fedezendő szükségletekről egy- beállitott költségvetés, — az 18,84. évi közúti költségve tés, — a közúti szakosztálynak a közúti szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslata, — úgy az~1882. évi gyámpénztári számadás. Következett ezután az igazoló-válásztmánynak a folyó évi 233. közgyűlési szám alatti határozattal elren delt s 1883. évi szeptember hó 27-én teljesített megye bizottsági tagválasztások eredményének megbirálásáról szólló előterjesztése, mely szerint az agárdi . és gyula-jovánczai választások formahiányok miatt meg semmisítendők, — a Báttaszéken megválasztott Szend- rődi Gábor és a Dombovárott megválasztott Buda Már ton azon okból, mert nem választók és igy nem is választhatók, nem igazolandók, — az Alsó-Nyé ken, Győrén, Szent-Lőrinczen és Tengődön meg választott Palugyay Gusztáv, a Czikón megválasz tatott Schöberl József és a Duna-Földváron meg választott Uicz János lemondottak s igy nem iga zolhatók, a Báttaszéken és Tolnán megválasztott Né meth N. János a tolnai választást fogadván el, a bátta- székiről lemondott, — Georgievich Pál és Forster Fe- rencz választott tagok a választást elfogadván, a legtöbb adót fizetők névjegyzékéből törlendők volnának, egész terjedelmében elfogadtatott, az Agárdon és Gyula-Jo- vánczán megsemmisített, a Báttaszéken, Dombóváron, Alsó-Nyéken, Győrén, Szent-Lőrinczen, Tengődön, Czi kón és Duna-Földváron nem igazolt és lemondás által megürült megyebizottsági tagsági helyeknek uj válasz tás által leendő betöltése elrendeltetett, ennek teljesíté sére folyó évi november hó 6-ika kitüzetett s a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok sorából kilépő Geor gievich Pál és Forster Ferencz helyett a két első pót tag a legtöbb adót fizetők névsorába felvétetett s a név jegyzék e szerint kiigazittatni rendeltetett. A megvá lasztott többi tagok igazoltattak. A közigazgatási bizottság kebeléből a fo lyó év végével kilépő tagok u. m. Bernrieder József, Kramolin Emil, Perczel Lajos, gróf Széchenyi Sándor és Totth Ödön helyei nevezetteknek újra megválasztása által töltettek be. A központi választmány a következőkből alakíttatott újjá: Bárány Sándor, Bernrieder József, Bo- csor Antal, id. Cholnoky Imre, Döry Dénes, Ellmann Miklós, Fördős Dezső, Fördős Vilmos, Georgievich Pá1, Hets Károly, Jeszenszky Andor, báró Jeszenszky Kálmán, báró Jeszenszky Sándor, Kálmán Dániel, Kramolin Emil, Pápá Gyula, Perczel István, Perczel Lajos, Petrich Fe rencz, Péchy József, báró Kudnyánszky Iván, Schlei- ning Károly, Sissovits János, Stankovánszky János, Sze- niczey Ferencz, gróf Széchenyi Sándor, idősb Száváid Mór, dr. Szigeth Gábor, Totth Ödön, Willinger Márton, Az állandó választmány a következőkből alakíttatott újjá: Apáthy Károly, Bernrieder József, Bo- csor Antal, id. Cholnoky Imre, Döry Dénes, Ellmann Miklós, Georgievich Pál, Hets Károly, Jeszenszky Andor, br. Jeszenszky János, Kálmán Dániel, Kramolin Emil, Krisztinkovich János, Leopold Sándor, Nagy István, dr. Novák Sándor, bonyhádi Perczel Gyula, Perczel Lajos, Petrich Ferencz, Péchy József, báró Kudnyánszky Iván dr. Sas8 István, Stankovánszky János, Szeniczey Ferencz gróf Széchenyi Sándor, id. Szévald Mór, Ujfalusy Imre Vizsoly Gusztáv, Willinger Márton. Az i g a z o 1 ó-v ál a s z t m ány elnökévé főis pán ur Georgievich Pál urat, tagjaiul Bárány Sándor Ellmann Miklós, és bonyhádi Perczel Gyulát nevezt ki, a törvényhatóság pedig Albanich György, Bernriede; József, Hets Károly, Kramolin Emil és idősb Szévali Mórt Választotta. A bíráló válasz tm'á n y: Boosor Antal Döry József, báró Jeszenszky Kálmán, báró Ku< nyánszky Iván és Ujváry László megválasztása álta alakíttatott újjá. Bezerédj István nevét viselő alapítványból a folyi évre kiosztott selyemtenyésztési dijakat a következői nyerték u. m.: I. a Hídja,- Jegenyés- és Szedresen la kók közül Löwenstein Jenő 5 darab aranyat Battyán József 3 darab aranyat és M a j o: György 2 darab aranyat, n. a Tolnamegyében laki termelők közül: Schneemann Lajos Kölesden I darab aranyat, Simon József Kajdacson 4 daral aranyat, Bruczkó János Mözsön 3 darab aranyat Csapiár József Földesen 2 darab aranyat, Pék József Nagy-Doroghon 1 darab aranyat. Lymburg-Styrum gróf és grófnő-féle alapitványoka kezelő választmány időszaki üléseinek jegyzőkönyvei tu domásul vétettek. Baja város s több e megyebeli község kérvény a duna-drávai vasútnak Báttaszéktől a Dunáig történen dő kiépítése iránti felterjesztése pártolólag felterjesz tetni határoztatott azzal, hogy a foganatosítandó épitke zésnél a szegzárd-báttai dunavédgát társulat és az ér dekelt vidéken lakókra kellő figyelem fordittassék, ne hogy ezek valami kárt szenvedjenek. A községi költségvetések és számadások jóváha gyattak. Az időközben beérkezett tárgyak közül felemlítjük a belügyminiszter ur rendeletét az általános tisztújító tárgyában, melyben megállapítja, hogy a választásba) az 1884. évre megválasztott megyebizottsági tagok é az 1884. évre készített legtöbb adót fizetők névjegyzé kében felvett megysbizottsági tagok vesznek részt. 1 közgyűlés az általános tisztujitás határ napját 1883. évi deczember hó 28-á r i tűzte ki. A közigazgatási bizottság erdészeti szakosztály által az erdőbirtokos községek és közbirtokosoknak égj csoporttá alakítására és egy erdőtiszti állomás szerve zése tárgyában alkotott szabályrendeleti javaslatnak azoi része, a melyben kimondatott, hogy az erdőtiszt fize tése az illető községek és közbirtokosoktól a megye ál tál szedessék be és kezeltessék a megyei pénztárnok ál tál s az erdőtiszt fizetését innét nyelje elfogadtatott azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a pénztárnok külöi alapként kezelje. Hirsch Sándor orvos-tudor oklevele kihirdettetett Döry Béla képviselővé választatása folytán szolga birói segédi állásáról lemondott, mi tudomásul vétetet és elfogadtatott. —í. T A N Ü G Y. Melyek a jelenlegi iskolai rendszer szerint ér vényre jutott túlterhelés s szivképzés nélkül észképzésnek káros következményei s ezeket mi ként lehet ellensúlyozni? Sokat kiván a társadalom az iskolától, sokat kivá annak tanítójától. Tudjuk, az iskolának oly oktató- és ne velő intézetnek kell lenni, mely az életnek tanítson é neveljen. Ez hivatása is. Hogy az iskola hivatásáua megfelelhessen, szabott a törvény oly sok tanulni vált a népiskolai növendékre, hogy akár összeroskadjon alal Hogy azomban a forradalom alatt milyen élet volt Debreczenben, mily színezete volt az ottani sür gés-forgásnak, erről sem az osztrák, sem a távolabbi la pok nem bírtak tudósítást adni, mert ekkor Debreczent az emberek és vizek kettős sáncza övezte. Lehetett gyanítani kitörést, azonban nem lön megengedve avatatlan szemeknek azon elemeket kutat- niok, melyek a kitörést eszközölni fogják. Maga a város és környéke mi érdekest sem nyúj tott s az idegen ntazó kíváncsiságát alig volt képes va lami fölebreszteni. Azon időben a Tisza folyó képezett határt a ma gyar és osztrák sereg között. Erdély Bem kezei közt volt; a Tisza jobb partján s a Duna vidéke déli részein egyes kisebb ütközetek folytak, — mig Debreczenben a béke nyugodtsága honolt, hogy a küszöbön levő vi harokat majd teljes erővel győzze le. 1849-ik óv elején csak nagy ügygyel-bajjal lehe tett a magyar kormány székhelyéig jutni. Ha az utas a Tiszán átkelt, de sőt még a Tiszán inneni föld azon helyén is, hol nem voltak elenséges osztrák csapatok, a világ legpompásabban szervezett rendőri államában találta magát. Még a gatyás paraszt is rendőrré lett, nem ugyan parancsszóra, hanem saját ösztönéből, haza szeretetből, és ugyancsak őrködött, hogy egyetlen gya nús lélek se közeledhessék Debreczenhez. Tulajdonképeni rendőröket sáhol sem lehetett lát ni : azonban minden csárdánál, minden faluban ott volt a kaszákkal, csákányokkal, fejszékkel | baltákkal föl- fegyverkezelt csoport, mely kérlelhetlen szigorral vitte a rendőrök szerepét. Az ntastól minden lépten-nyomon előkérték útle velét, s a kaszások szigorúan megvizssgálták azt. Jaj volt annak, a ki nem az ország valamedy tekintélye ál- által aláirt vagy gyanús iratokkal volt ellátva — azt irgalom nélkül föltartóztstták, elzárták, s örülhetett, ha egyéb baja nem esett. Az Alföld beláthatlan rónáin a kémek nem talál hattak titkos utakat, ha a puszták lakói fejükbe vették, hogy tudtok nélkül vidékükön még madár sem repül het körösztül észrevétlenül. Ha itt a kém nem kerül az egyik őr kezébe, bizonyára belé jut a másiknak kelep- ezéjébe; ba pedig éjjel vagy ködös időben igyekeznék keresztül lopózni, akkor rajta rohannak az örvös komon dorok, melyek nemcsak rókával, de még a farkasokkal is elbánnak. Még a honvédtiszti egyenruha s a magyar nyelv tudása sem igen ámíthatta el ezen szemfüles, bundás, ködmentes rendőröket s kinek nem volt kellő útlevele, meg kellett benne nyugodnia, hogy kaszások őrizete alatt kisérjék be Debreczenbe. Azon idegenek, kik a szomszéd tartományokból életveszély közt, titkos utakon jővének be,, hogy szolgá latukét Magyarország részére fölajánlják s kik a porosz és osztrák hatóságok éberségét szerencsésen elkerülték; az ilyenek az improvizált és messze szétágazó paraszt kordonokban mindig akadályokba ütköztek s némelyi kük csak sok baj után érkezhetett utazása czéljához. Debreczennek 1848-ig mintegy 70000 lakosa lehe tett, 1849 elején már megkétszereződött ezen szám; ré szint menekült pesti családok, kik az osztrákok első be vonulásakor a magyar kormányt ide kísérek ; részint kül földiek a világ minden tájáról, kik ezen fő toborzó helyre gyülekezőnek; - részint képviselők s a különböző minisztériumok hivatalnokai; s végre mintegy 20000 honvéd. Ilyetén módon lévén tele a város, mindenki úgy fért el benne, a mint tudott. A vendéglők mind el vol tak foglalva és az szerencsésnek érezhető magát, a ki nagy pénzért magánszálláshoz juthatott. A képviselők szállásairól a város parancsnoksága gondoskodott, valamint a kiválóbb idegenek, magasb rangú katonatisztek, kormánybiztosok, stb. A kit hivatala vagy szorgos ügye nem kötött Deb reczenhez, az ekkor nem igen maradt itt hosszabb ideig. A drágaság borzasztó volt s e mellett a feneketlen sá ros utczák, ha vendégmarasztaló sajátsággal bírtak is, még sem vonzottak. A házak mentében ugyan voltak gyalogjárók számára deszkapadlók, az utczák közepén azonban tengelyig eviczkéltek a hig és fekete sárban a két- és négylovas hintók. Kossuth Lajos, Magyarország akkori kormány zója Debreczen főutezájában, a városházában lakott. Itt csinos lépcsőn az első emeletre s azon egy tágas elő szobába jutott az ember, mely a nap minden órájában tele volt azokkal, kik a kormányzóhoz bebocsátatni óhaj tottak, a mihez azonban ép oly nehéz volt jutni, mint tisztességes lakáshoz. Sokszor két-három napig is kel lett várni, mig reá jutott valakire a sor, a mit egyéb iránt ezen audientiáknál lelkiismeretesen megtartottak. Kivételt csak külöhösen magasállásu egyének, ministe rek, képviselők, felsőházi tagok, tábornokok, futárok s olyanok képeztek, kiknek rendkívüli sürgős ügyök vala. Egyébként itt nemesek, katonák és parasztok tarka cso portokban üldögéltek vagy álltak,- mig a sorrendben be- bocsáj tatást nem nyertek. Kossuthnál az ajtónállóilisztet bizonyos Szől- lősy viselő, a ki igen különös egyéniség vala. O szü letett magyar volt, de .kalandos természete őt az egész világba elragadó; különben homályba veszett genie volt. Megfordult ő Ázsiában, Török- és Görögországban s igy vándorlásaiban megtanult nemcsak minden euró pai nyelvet, hanem a keleti nyelvek közöl is néhányi elsajátitott. Törökországban oly érvényt bírt szerezi magának, hogy bakává nevezték ki, mely méltóságána 6 évig mind saját, mind pedig a porta teljes megeh gedésére fényesen felelt meg. Szőllősy azl848-iki események idején ott hagyt basaságát és génijét a hon szolgálatára ajánlotta fe Mint a kormányzó ajtónállóját tágas nyelvismeretei te ték őt nélkülözhetetlenné, mert Kossuth előterm olyan volt, mint a babyloni oszlás. Hallani lehetett i! a világ minden nyelvét, s valóban csodás volt azon Iá vány: hogy csődültek ide Debreczenbe minden orszá emberei s hogyan tudott az ex-basa mindegyikkel maga módja szerint társalogni. Az előcsarnokból két tágas szoba nyílt, melyekbe Kossuth az idegeneket fogadta s melyek egyikébe titkárai dolgoztak. Többek közt: Csernátony Lajos, D óssy Ödön és Stuller Ferencz. Kossuth öltözete egyszerű, franczia szabású f kete kabátból, hasonló színű pantallónból és fehér me lényből állott, nagy inggallérja, egészen ki volt hajtv Ha kiment, magyar kalapot tett fejére. Nemzeti ölt zetben csak ünnepélyes alkalmakkor jelent meg. Kossuth az idegeneket rendesen dolgozó szobi jában, íróasztala mögött állva fogadta. íróasztalán k töltött pisztoly feküdt. A Bem ellen egy lengyel ált megkísértett gyilkosság s barátainak rábeszélése, k élete ellen intézhető merénylettől tartottak, — birtá rá, hogy e tekintetben, különösen pedig idegenekk szemben elővigyázó legyen. Mindazonáltal sohasem tő tént oly esőt, mely Kossuth barátainak aggodalm bármiképp is igazolta volna. Kossuth maga az ilyen audientiák alkalmáv igen keveset beszélt s az olyan emberekkel szembe:
