Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-10-07 / 41. szám
3. §. A fószáritó csatorna mindkét oldalán lövő vizvezető árkok partjai a torkolatnál oly magasságban tartandók fenn az érdekelt birtokosok által, mint társu lati csatorna gátjainak magassága, felfelé pedig a leg magasabb folyóvíz szin emelkedésének megfelelő ma gasságban. -- 4. §. A csatorna meder,. annak előtere és partjai a meder szélétől 9 482 m. ~ 5 bő. szélességben jobb ról és balról nem egyesek, hanem a Kapostársaság tu lajdona lévén, ezen területen érdekeinek megfelelő mű veletet teljesít, — jóllehet a gátrafekvő birtokok birto kosai a gátakat kaszállás végett használhatják, de azt felszántani annyival — inkább a gátakat elteríteni nem szabad. 5. §. Hidak a csatornán csak a társulat beleegye zésével és az általa kiadott méretek szerint építhetők. 6. §. A társulat által meghatározott helyeken fel állított viz merczék rongálása az 1871. évi 40. gátvé delmi törvény §§-ai értelmében tiltatik. 7. §. Semminemű barmot, azaz sem lovat, sem szar vasmarhát, sem birkát, nnnyival inkább sertést itatás végett a társulati csatornába hajtani nem szabad; ha csak az illető ártéri birtokos magának e tárgyban a társulat közgyűlésétől engedélyt ki nem eszközöl egy meg határozott helyre. 8. §. A csatorna gátjainak legeltetése pedig egy általában szorosan tilalmaztatik, mert a laza talaj a le geltetés által széllyel tiportatnék. 9. §. A juhoknak a csatornába usztatása csak úgy gyakorolható, ha az úsztatok a társ. mérnök által kia dandó szabályok szerint a be- és kijáratok kellően be- deszkáztatnak, hogy Így a partok semmi sértést se szen vedjenek. 10 §. Bármi néven nevezendő gyomot a csator nába dobálni, vagy a csatornába kendert áztatni, úgy a csatornán keresztül kocsizni, vagy rajta jószágot kérész-1 tül hajtani, vizet elfogni, általában minden, mi által a viz lefolyása gátoltathatnék, szigorúan tiltatik. 11. §. A hatóság különféle érdekeinek előmozdí tója által ültetett és nevelt fűzfákat senkinek lelegel tetni, sem learatni nem szabad. 12. §. Az ölfa-usztatás a csatornában egyáltalában eltiltatik, mert usztatás közben egyes darabok elvivód ván, a fenékre lesülyednek, mi által a víz lefolyását nagyban hátráltatják, 13. §. A belkereskedés előmozdítása tekintetéből a csatornán hajózni szabad ugyan, — de egyédül al kalmas és jé bajókkal, mert a hajó elsülyedése által okozott károk, úgy az ebből származható akadály eltá volítása körül előfordulható költségek, a társulatnak az illető hajétulajdonos által megfizetendők lesznek. 14. §. A csatornavonal 3 szakaszra osztatik fel, minden egyes csatorna-szakasz egy gátfelügyelővel, 6—7 gátőrrel láttatik el. A gátfelügyelők a társmérnök uta sítása szerint a felügyelete alatt álló gátőrökkel végzik naponként egész éven keresztül az előforduló csatorna teendőket és egyúttal felügyelnek a gátak épentartásárad 15. §. A szükséges műszaki teendőket a társulat sa ját mérnöke által teljesitleti. 16. §. A társulati mérnök az idő és körülmények kivánata szerint megvizsgálja a csatorna vonalát, az előforduló kisebb hiányokat társulati erővel azonnal or- vosoltatja, a nagyobb hiányoknál költség számlával el látott véleményes előterjesztést tesz a társulati elnök séghez. 17. §. 1871. évi XL. t, ez. 9. §-ában érintett tör vényszabta tartaléktökét a Kapos-csatorna társulat alap szabályaiban mérföldenkint 500 frtban állapította meg; e szerint a 1315/ie mértföld hosszúságú esatornavonal- nak 6968 frt 75 kr tartaléktőkéje leend. 18. §. A csatornán előállott árvizveszedelem ide jén a beérkezett jelentésekre társulati elnök a rögtön egybehívott választmánynyal vészbizottságot alakítva, Védműveleteit az 1871. évi XL. t. ez. 20„ 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 28. §§-ai szerint körülirott mó don intézi. 19. §. A rögtön intézkedést kívánó eseteknél a társulati mérnök belátása szerint intézkedhetik, tettét, kellően indokolva utólagos jóváhagyás végett a társulati elnökség elé terjeszti. Dombovárott, 1882. évi augusztus hó 24-én. Döry József s. k. Makfalvay Géza s. k. elnök. titkár. 31631. sz. Helyben-hagyom. Budapest, 1882. évi szeptember hó 25-én. A miniszter helyeit: Hieronymi Károly s- k. Borászat. Borüzlet. A múlt hóban a borüzletben — daczára az őszi champagne beálltának — igen kevés javulást vehettünk csak észre. A szüret már sok helyen kezdetét vette, daczára annak, hogy még ugyancsak ráfért volna az érés a szőlőre a legtöbb vidéken. Különösen Buda járt elő e tekintetben rósz példával; mert a szüretet már szep tember hó 20-án megkezdette, állítólag a nagymérvű rothadás miatt. Ezenkívül még mintegy 10—12 borvi déken kaptak a szüretbe. Magától értetik, hogy ily körülmények közt a bor minősége a rendes minőségtől messze hátramarad, s főleg a vörös bor qualitása ismét nem lehet kielégítő sem színre, sem szesztartalomra. A szőlők külömben a legtöbb borvidéken középszerűen állanak s néhány bor vidéket kivéve — melyeket elemi csapás ért az óv foly tán — jó vagy gyenge középtermést fognak adni meny- nyiségre nézve. — Minőségre nézve, a hol szürettel nem siettek, szintén középjó termés lesz várható ; a hol azonban már megszüreteltek, a must alig mutatott 12—16 százalék czukortartalmat s az ily termés minő sége iránt a legkevésbé sem lehetünk jó reménységgel. Ha hozzáyeszszük, hogy a tavalyi kevésbé jó bor üzleti évnek egyik okozójául épen a tavalyi termés si lány volta tekinthető, úgy hazai borüzletünk szempont jából csak óhajtani lehet, hogy termelőink az idén le galább jó minőségre tehessenek szert. A külföldön — főleg Európai délibb fekvésű bor termelő államaiban — az idei szüret sok helyen befejez tetett s csak Ausztria s Németországban, Svájciban vala mint Francziaország közép és északi részében van még hátra. — A hol a szüret megejtetett, a termés mennyi ségével ngy minőségével meg vannak elégedve, a hol még a szüret hátra van, a szőlők meglehetős jól álla nak, bár — főleg a Bajnamellékén a jó minőség eléré sére még hosszabb jó időre van szükség. Olaszország gazdag szüretet nyert s így terméséből mind Svájczha | a Gotthárd-alaguton át, mind pedig DóI-Francziaország- ban a tengeri ut felhasználásával szép kivitelt fog csi nálni. Mert bár Dél Francziaországban —; ott a hol a filloxera által elpusztított szőlők helyét új szőlők fog lalják el — jó termést kaptak; mindazáltal Francziaor szág déli része annyira el van pusztítva már a filloxera által, hogy a nyert gazdag termés saját szükségletük fedezésére alig lesz egy hóra elég. Világos tehát, hogy az a Francziorszúg, mely 1868 ban 80 millió hektoliter bort termelt s tavaly csak 31 millió hektoliter termelése volt képes, az idén még any* nyit sem fog produkálhatni mint tavaly, igy okvetlenül nagy importra szorul. Vájjon fog-e ebből az importból nekünk is jutni valami, vagy minden szükséglet Olasz-, Görög-, és Spar nyolországból fog-e fedeztetni: ez oly kérdés, melyre ma még megközelítőleg is nehéz megfelelni. Minden attól függ, hogy milyen lesz a qualitás s milyen lesz az ár. Ha e két körülményre nézve borunk konveniálni fog, nézetünk szerint, daczára más államok minden előnyösebb feltételeinek, lesz kivitelünk. Magas árak mellett már azért sem számíthatunk kivitelre, mert nem szabad elfelednünk, hogy Cette, Bordeaux és Marsailleben már az idei termés árai úgy alakultak, hogy egy hektoliter vörös uj bor 30—32 frankon nagy quantumban is vásárolható. Dalmácziában a szüret megejtetett s miután a ter més úgy mennyiség, mint minőségre nézve igen jól ütütt ki s miután a sötétvörös színű dalmát vörösbor hektoliterje 10—12 frtnál nem drágább, a legtöbb bécsi s franczia borkereskedő Dalmácziára vetette magát s ott nagyobb bevásárlásokat tett. Ami a mi árainkat illeti azok a mustra nézve még nem mindenütt állapodtak meg, mégis úgy látszik tekintetben sok helyen minden józan kombináczió elle nére a rósz qualitas is meglehetős áron kel el. így pl. Budán a törkölyös must hektoliterje 10—11 frton kel s a kereslet elég élénk. Nem tudjuk, nem fog-e ismét azon eset ismétlődni, mint tavai, hogy a fejlett szinbor ára alacsonyabb lesz. Az ó borok ára augusztus óta majdnem mindenütt változatlan maradt; a vörös borok árai csekély emelke dést mutatnak; mig ismét az ország keleti borvidékein főleg a tavalyi fehér borok árai csekély hanyatlást tün tetnek fel. — Az üzlet egyáltalában igen lanyha s né mely vidékeken egészen pang is. Nagyobb forgalom leginkább a főváros környékén, továbbá az ország déli borvidékein észlelhető. Az egyes borvidékeken a borárak a következők: Buda vidékén a must ára 10—11 frt, a tavalyi fehér bor ára 8—9.5 frt, tavalyi siller 9—10 frt, tava lyi vörös 14—17 frt, ó-fehér 13—17 frt, ó-vörös 18— 28 frtig. Arad vidékén tavalyi fehér9—11.5 frt, tavalyi vörös 15—18 frt, ó-fehér 12—16 frt, a vörös 26—36 frtig. Bánsági-Fehértemplomban tavalyi fehér 9.50— 10 frt, tavalyi siller 10.50—13 frt, tavalyi vörös 15— 18 frt, ó-fehér 12—14 frt, ó-vörös 18—30 frtig. Egerben tavalyi fehér 8—9 frt, tavalyi siller 11—14.5 frt, tavaszi vörös 16—20 frt, ó-fehér 12.50— 16 frt, ó-vörös 18—35 frt. Esztergom-Neszmély vidékén idei must 5.50— 7 frt, tavalyi fehér 7—8.50 frt. tavalyi siller 7.50— 8.50 frt, tavalyi vörös 9—10 frt, ó-fehér 10—12 frt, ó-vörös 12—16 frtig. Ermellóken tavalyi fehér 8—11 frt, ó-fehér 13—18 frtig. Galgócz-Nyitra vidékén tavalyi fehér 6— 6.50 frt, ó-fehér 7—9 frtig. Gyöngyös-Visonta vidékén tavalyi fehér 7—4 frt, tavalyi siller 8—10 frt, tavalyi vörös 13—16 frt, ó-fehér 12—J6 frt, ó-vörös 16—30 frtig. Karlóczán idei must ára 8—10.50 frt tavalyi fehér 8.50—9.50 frt, tavalyi siller 9—10 frt, tavalyi vö rös 14—18 frt, ó-fehér 13—15 frt, ó-vörös 18—35 frt. Keszthely vidékén tavalyi fehér 7—9.10 frt, ó-fehér 12—15 frt. Medgyes vidékén tavalyi fehér 11—13 frt, ó-fehér 14—18 frt. Moórott táv. fehér 14—16 frt, ő-fehér 18—22 frt. Nagy-Kanizsa vidékén idei must 3.50—5 frt, tavalyi fehér 6—7 frt, tavali siller 5.50—6 frt ó- fehér 10—12.50 frt. Nagyváradon tavalyi fehér 10—16 frt, ó-fehér 16— 24 frt. Pécs-Villány vidékén tavalyi fehér 9—14 frt, tavalyi siller 10—12 frt, tavalyi vörös 15—18 frt, ó-fehér 13—16 frt, ó-vörös 24—30 frt. Buszt-Fertő mellék ón tavalyi fehér 12.50— 15 frt, tavalyi vörös 18—20 frt, ó-fehér 16—20 frt, ó- vörös 22—26 frtig. Somlyón tavalyi fehér 16—20 frt, ó-fehér 26 35 frtig. Sopron vidékén tavalyi fehér8.50—11 frt, valyi vörös 14—-16 frt, ó-fehér 14—18 frt, ó-vörös 18 24 írt. Szegzárd vidékén idei must 6—9 frt, tava fehér 8.50—11 frt, tavali vörös 13—16 frt, ó-fehér 14 16 frt, ó-vörös 25—35 frtig, Szilvás vidékén (Baranyamegye) tavalyi hór 11—14 frt, ó-fehér 16—24 frtig. Tapolcza vidékén tavalyi fehér 9—111 ó-fehér 14—26 frtig a minőség és terméshely szeri: Vácz-Penez vidékén idei must 4—6 frt, vali fehér 7—8 frt, tavalyi vörös 9—12 frt, ó-fel 10— 18 frt, ó-vörös 12—16 frtig. Verseczen tavalyi fehér 9.50—11 frt, tava siller 9.50—12 frt, tavalyi vörös 12—15 frt, ó-fel 11- -14 frt, ó-vörös 16—25 frtig. Veszprém vidékén tavalyi fehér 7—9 : ó-fehér 10 —14 frtig. Mindez helyben, hektóliterenkint és hordó nél értendő. Tokaj-Hegyalján tavalyi ordinárium paras bor 16.5—23 frt, ugyanaz ári termés 27—33 frt, jc szomorodni 95—90 frt s 3—4 puttonyos kövérebb a szu 250—450 frtig helyben, gönczi hordónkint (ii | lite.) és hordóval együtt. („E—s.“) Egyletek. A „Tolnamegyei orvos-gyógyszerész-egylet“ 18 október 13-án d. u. 2 órakor a közkórház helyiségéi tartandó gyűlésének Programm ja. 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása s telesitése. 2. A jövő év költségvetésének megállapítása a pé; táros által s a számvizsgálók kijelölése. 3. Időszaki folyóiratok megrendelése s a jövő g; lés helyének meghatározása. 4. Két tagtárs panaszának érdemleges elbírálása 5. Gyakorlati észrevételek az egyetemi szünidei t adások felett — előterjesztve a résztvevők által. Dr. Láng Frigyes, titkár. Dr. Sass István, ein Meghívó, Tolnamegye községi s körjegyzői egyl f. évi október hó 15-dikén délelőtti 10 órakor Hőg szén a községi tanácsteremben, akadály esetén pedig az tani nagyvendéglő egyik helyiségében választmányi ü! tart; — melyre az egylet t. ez. alelnöke, fő és alje; zője, pénztárnoka s minden választmányi tagja ezen tisztelettel meghivatik. Nagy-Szokoly 1883. október 4-ón. Szalay Józseí egyleli elnök álta A „Szegzárdi-központi tanító-egylet“ folyó évi tóber hó 25-én délelőtt 9 órakor Szegzárdon, a polg iskola rajztermében, tisztújító közgyűlést tart, melyri egylet rendes tagjai és a tanügy iránt érdeklődők t telettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó-beszéd. 2. A múlt gyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvas és hitelesítése. 3. Tisztujitás. 4. Képviselő beszámolása. 5. Péztári és könyvtári jelentés. 6. Gyakorlati előadások és felolvasások. 7. Indítványok. Felszólittatnak azon egyleti tagok, kik a gyűlt akár előadást, akár felolvasást akarnak tartani, hogy beli szándékukról az elnökséget október hó 20-áig é siteni szíveskedjenek. Augusztus 5. Elindultam egy kedves roko nomat, Elvirát, meglátogatni. Amint nagy vigan benyi tok hozzá, legnagyobb meglepetésemre, egy fiatal em bert találok ott, a kit a háziasszony Korányi Iván né ven be is mutatott. A kölcsönös üdvözlések után a tár salgás csakhamar igen élénken folyt, ugyannyira, hogy észre sem vettük a napnak bucsucsókjait, melyeket a nyitott ablakon át hintett reánk, mintegy figyelmeztetve, hogy búcsúzzatok már ti is. Ekkor jött kedves anyám értem, ki látva, hogy oly jól érezzük magunkat —■ az egész kis társaságot meghívta hozzánk vacsorára. Az órák perczekként tűntek el Korányi szellemes társasá gában s én azt tapasztaltam, hogy eddigi ismerőseim között, ha találkozott is valaki, kinek szebb arcza, csi nosabb termete volt, — de mi ez ahhoz a véghctellen kedves és elegáns modorhoz képest, mely a nagyon ke vesek közt az 0 tulajdona is. No, de végre is — talán csak nem lettem szerelmes Ivánba, az első látásra ? Augusztus 8. Három napja, hogy itt időzik és én mindig jobban érzem magamat társaságában. Ma egy barátnőm esküvőjét néztük végig a templomba s 0 a szertartás alatt oly hévvel ecsetelte az uj pár boldog ságát, oly édes és behízelgő hangon széli hozzám, hogy szivem önkénytelen hevesebben dobogott, — és most, miután elutazott, elég időm van, hogy minden szavát, minden mondatát újra és újra visszaidézem emlékembe — és ábrándozzam az elmúlt kedves órák felett! Szeptember 27. Most már csakugyan nem vitatja el tőlem senki az álmok jelentőségét, — ón meg álmodtam, hogy 0 megjön és úgy is történt. JajI mi kor megfogta a kezemet, lehetetlen, miszerint meg ne érezte volna: hogy reszketek. Szivem hallhatólag dobo gott; hangom felmondta a szolgálatot s mindössze is csak annyit tudtam mondani: Isten hozta! Két rövidke napra jött csak, s ez mintegy varázs-álom repült tova. Oh miért is kell ily álomból fölóbredni 1 bizonyosan azért, mert a költő is azt írja: „Aludj, álmodj, ébredj is fel; csalódj is, mert csalódni kell.. . Hm, de hát miért kellene csalódni? Ej, de mit is tűnődöm én ezen, hisz csalódni csak annak lehet, a ki szeret; én pedi£ még nem szerettem ..............nem is szeretem én Koj- rá nyit sem, csak nagyon tetszik — .------------ No vember 10. Itt vagyok tehát, a hová any* nyira vágytam; itt vagyunk Budapesten már három napja; e három nap a szórakozások és mulatságok foly tonos lánczolata. Megnéztük a színházat, állatkertct, mú zeumot, — és végre a budai temetőt is, mely, tekintve a pár nap előtti „halottak estéjét,“ nagyszerűen nézett ki még most is. — Igazán nem értem, voltam én máf Budapesten többször is, de még sohasem láttam min dent ily ragyogó színben; — vagy talán nem is a külr sősógekben nyilvánul ez a szépség? — Igen, igen ér zem, szivemben kezd egy különös fénysugár derengeni s ez okozza [azt, hogy nekem minden igy fénylik és tündöklik. 0 vele véletlenül találkoztunk s azóta elvál- hatatlan kalauzunk volt. Oh e néhány nap! különösen a temetőben töltött pár óra, örökké felejthetetlenek lesz nek előttem! Deczember 24. Megjött a Karácsonyest is; most történt először, hogy a kis Jézus nem hozott ne kem semmit, mert nem hozta el azt, kit oly epedve vár tam — igy az az egész szép ünnep unalmasan telt eL Az uj ruha, az apró csecse-becsék, melyekkel kedves anyám clbalmozott, nem elégített ki. Szivem más után vágyódik, de, hogy tulajdonképen mit óhajt, azt magam sem tudnám igazán megmondani; csak azt érzem, hogy nagy változáson mentem keresztül. A zajos mulatságo kat unom, a magányt keresem és csak ott érzem ma gamat jól. M á r c z i u s 18. Egy estélyen vettünk részt és most tapasztaltam először életemben, hogy a táncz maga nem elég arra, hogy jól mulassunk. Az első négyes alatt egész szórakozott voltam 6 tánezosom, ki pedig egy kedves ismerősöm volt, szavaira alig válaszoltam va lamit — midőn egyszerre az ajtó felnyillik s előttem Korányi állott. Hogy mit éreztem, midőn megláttam Ivánt, azt leimi képtelen vagyok ; csak azt tudom, hogy őt szeretem szivemnek legszentebb érzelmeivel, lelkem nek minden erejével. Csakhamar búcsút mondtunk a mulatságnak, s ő haza kisért bennünket. Oh! hogy vágy tam piczi kis szobámba, hol senki sem lát, senkitől sem háborgattatom, hol átadhatom magamat gondolataimnak, melyek szüntelenül vele foglalkoznak. Oh mily boldog ság volt kedves szemeibe nézhetni, melyekből a legmé lyebb érzés sugárzott felém. Hallani hangját, mely a viszontlátás örömének hatása alatt oly sajátszerüen rez- gett. Néhány boldogságteljes nap után ismét eltávozott — és nekem minden oly üresnek tetszik; csak a re mény, hogy a válás nem tart örökké ... ez az egy ad erőt és kitartást, elviselni a távoliét keserveit. 0 elment, hogy diplomáját megszerezze minélelőbb, hogy aztán önálló emberré legyen. S aztán 11.. .Nos aztán újra eljön és itt marad örökké ! Eddig tart a napló. Azóta Kamilla boldog asszony lett. Férje dr. Ko rányi Iván, a vidék legkeresettebb orvosa, müveit, salon ember, a központi társaséletnek egyik fő faktora — ked ves kis feleségének pedig mindenkorra papucs-vi téze lón. Várkonyi Sándor. A gazdag halála. Zola Emiltől, Gróf Verteuil ötven éves. Francziaország leghíre sebb családjai egyikéhez tartozik és nagy vagyon felett rendelkezik. Verteuil Matild grófné 36 nyarat számlál. A szebb szőkének tartják egész Párizsban. Arczbőre év évre finomul. Az előtt sovány volt, most, az éret korában, vállai selyempuha, érett gyümölcs kerekség bírnak. Soha sem volt szebb. Ha a grófné társaság jelent meg, ragyogó csillaghoz hasonlított; húsz év irigyelék tőle aranyhaját és arczának vakító fehérsc Gróf és grófné azon háztartások egyikét viszik, mel, ről senki sem beszél. Házasságuk úgy köttetett, mii körükben szokásos. Sőt még azt is állították, hogy évig jól éltek egymással. Azon korszakból szármi egy flu, Fernand, ki kapitány volt és egy leány, B ehe, kit egy év előtt Bussac úrhoz adtak. E két g mek vala az egyedüli kapocs a szülék között, kik régóta elidegenedtek egymástól. * •B Midőn Matild grófné egyizben éjfél után bt jött haza, a komorna, miután úrnőjét levetkőztette, vetőleg megjegyzi: — A gróf ur ma este rosszul érezte magát. A grófné már félálomban, lustán arra fordítja i — ügy! Aztán kényelmesen kinyujtózott fe lyén és röviden igy szólt: — Költsön lel holnap tiz órakor, a divatáru várom. Más nap reggel, midőn a gróf hiányzik a re linói, a grófné hogylétét tudakoltatja; aztán elhatái magát, személyesen felmenni hov.zá. Férjét ágyban találja, ámbár sápadtan, de különben hibátlan magatartásban. Három orvos volt jelen, lassú hangon tanácskoztak és rendelvény hagyták vissza; az orvos urakat estére is várják. A beteg két szolga által ápoltatík; komolya hallgatva lejtenek a szőnyegeken, melyek lépteik szét eltompitják. A nagyteremben maga a betegsi
