Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-10-07 / 41. szám
XI. évfolyam 41. szám Szegzárd, 1883. október 7. Megjeleni hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Szóchenyi-utcza 172-ik szám, hova az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési ministen meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek és a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési árak: Egészévre...........6 frt — kr. Félévre .................3 „ — , Ne gyedévre .... | „ 50 „ Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közle mények intézendők. Nyilttér: 4 hasábos petitsor 15 kT. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Az ipariskola. Az ipariskola czélja az ipartanulóknak (mesterinasoknak) megadni azt az értelmi kép zést, a melyre nekik mint önálló iparosoknak s mint a haza leendő polgárainak saját és a haza érdekében elkerülhetetlenül szükségük van. Az ipariskola részben hézagpótló iskola oly tanulókra nézve, kik az elemi iskolának törvény szabta hat tanfolyamát saját hibájuk s hanyag ságuk, úgy mostoha körülményeiknél fogva a legszükségesebb elemi ismereteket is nélkülö- jjikj — részben továbbképző iskola azokra nézve, kik az elemi népiskola által nyújtott ismereteket megszerezték ugyan, de sajátos életpályátoknak megfelelő magasabb tanfolyamot nem hallgathattak. A Szegzárd nagyközsége által állami segély mellett fölállítandó ipariskola állana egy előké szítő és'három rendes tanfolyamból. Az előkészítő osztályba azon tanulók so roztatok, kik még semminemű oktatásban nem részesültek, vagy . ha részesültek is, de irni, ol vasni nem tudnak s a számadás alapfogalmait nem ismerik, vagy kiknek ismeretei oly hézago sak, hogy az első osztályban sikerrel nem ha ladhatnának. — Az első osztályba oly tanulók vétetnek föl, kik a népiskolának legalább 4 alsó osztályát végezték. A második és harmadik osztályba fokonkinti föllépés vagy fölvételi vizsga utján léphetnék. Ez osztályokba való fölvételre jelentkezhet nek az olyan iparos tanulók, kik a polgári vagy valamely középiskola két, illetve három osztályát végezték, a kik bármely más utón az ez osz tályokban megkivántató előképzést megszerezték. Az ily beosztással fölállítandó ipariskolát nem csak az erre kötelezett iparos tanulók, hanem iparos segédek, sőt önálló mesterek is látogat hatják, mint rendkívüli hallgatók. Mihelyt valamely növendék ifjú iparos ta nulóvá lesz, köteles magát azonnal az iparos ta nulók számára fölállítandó ipariskola igazgatójá nál bejelenteni, e bejelentésre az őt felfogadó iparos gazda is köteleztetik. A fölvett iparos ta nuló ez alkalommal fölvételi jegyet kap, mely nek hátára lenyomatnak a rendtartási és fegyelmi szabályok. Az ipariskolába rendes tanulóknak csak köz ségi iparos és kereskedő tanonczok vétetnek föl, rendkívüli hallgatóknak azonban segédek sőt ön álló mesterek is elfogadtatnak. Az iskolai év kezdődik minden év október havában és végződik a,következő év-junto ha vában egy nyilvánosan tartandó zárvizsgával; az egész tanév 9 hónapot foglal magában. A tanítás szünetel a sátoros ünnepek 1. és 2. napjain, újév első napján és a szegzárdi or szágos vásárok első napjain. ~ Az ipariskolai tanítás helyéül a községi is kolaszék beleegyezésével a szegzárdi polgári is kola tanhelyiségei jelöltetnek ki; idejéül pedig az ipariskólai felügyelő-bizottság és a szegzárdi iparegyesületek egyetértésével a vasárnapok dél előtti és két köznapnak 5—7-ig terjedő esti órái állapíttatnak meg. Minden iparos tanuló köteles az iparisko lába járni mindaddig, mig tanulói viszonya vé get nem ér. Azon tanulók azonban, kik a 3-dik osztályt kellő eredménynyel ejvégezték és kik nek igazolatlan óramulasztásaik nincsenek, vég- | bizonyítványaikat azonnal kikaphatják. A tanuló a tanítási órákon köteles pontosan és lehetőleg tisztán megjelenni; megjelenése egy arra rendelt bárczával ellenőriztetik, melyet a tanító minden alkalommal megbélyegez, hogy a tanuló az által a tauitáson ott voltát gazdája előtt igazolhassa. A tanításon meg nem jelenő iparos tanuló köteles mulasztása okát mesterétől hozott bizonyitványnyal igazolni. A tanuló 20 napi igazolatlan mulasztás mi att osztálya ismétlésére utasittatik. A fölállítandó ipariskola fölötti fő felügye letet a m. kir. kormány gyakorolja az általa kinevezett ipariskolai fő-felügyelő által. A közvetlen felügyeletét gyakorolja a megyei kir. tanfelügyelő s az ipartanodái bizottság. Az ipartanodái bizottság önállólag határoz és véglegesen dönt mindazon kérdésekben, a melyek a városunkban létesítendő ipariskola beren dezését és ellenőrzését illetik, vagy melyek azok emélésére és fölvirágoztatására szolgálnak. Az ipariskola vezetése egy a felügyelő-bi zottság által választott vagy kinevezett igazgatóra bizatik, ki az iskola élére állítva, azt vezeti és igazgatja, a tanítást és a tanulókat ellenőrzi s a tantestületnek úgy a felügyelő-bizottságnak az iskolára vonatkozó végzéseit végrehajtja. Az ipariskola költségei a tanulókra vetett ynérsékelt tandíjból, az egyes iparegyesületek és a város képviselő-testülete által fölajánlandó ösz- hzegekből,^nemkülönben a kormánytól kieszköz- jendő államsegélyből födöztetnek. — Palugyay Gusztáv ur, a szegzárdi kir. törvény- izék elnöke, a legutóbbi választások alkalmával négy helyen lön megyei bizottsági taggá megválasztva; ezen alkalomból az illető választókhoz a következő köszönő levelet intézte : Igen tisztelt elöljáróság! ■Hivatalosan tudomásomra hozatván, hogy engem folyó hó 27-én tartott választáskor megyebizottsági taggá megválasztani szívesek voltak, — at. választó közön ség és nevében a községnek személyem irányában bi zalmuknak nagyrabecsült és reám nézve — Tolnavár megyében nem régóta letelepedettnek — kellemesen ható tanúságát adták. Midőn én a tisztelt választó közönségnek a köz bizalom ezen megtisztelő nyilvánnlásáért őszinte köszö- netemet kifejezném, sajnos, hogy az 1870. XLn. t. ez. 20. §-a b) pontja értelmében, miután Tolnamegyében két évig még nem tartózkodom, — érdekeiket mint me gyei bizottsági tag a törvény keretében — legalább ez időben még nem képviselhetem; azomban azon közös érdekeknél fogva, melyek engem, mint szintén e me gyében állandóan tartózkodó és már letelepedett lakost és polgárt e területhez fűznek, polgári kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy tőlem telhetőleg igyekezni fo- ,gok a közérdek fejlesztésére teljes erőmmel munkál kodni, s a bennem helyezett közbizalomnak megfelelni. Fogadják újból köszönetemet, melynek őszinte ki fejezése mellett kérem a tisztelt községi elöljáróságot azt a nagyrabecsölt választó közönségnek is tudomására hozni. Szegzárd, 1883. szeptember 30-án. Maradtam honfiúi üdvözlettel: Palugyay Gusztáv, kir. törvényszéki elnök. — Az ez évi megyei őszi közgyűlés alkalmából a következő meghívó és tárgysorozat bocsájtatott ki: Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. ez. tagjait a f. é. október hó 16-án d. e. 10 órakor tar tandó őszi rendes közgyűlésre tisztelettel egybehívni; maradván szives hajlamaiba ajánlott Kis-Kajdacson, 1883. évi október hó 1-én. Perczel István, főispán. Tárgysorozat: 1. A trónörökösné ő Fensége szerencsés lebetege- dése alkalmából e megye közönsége részéről nyilvání tott hódolatteljes üdv- és szerencsekivánatoknak a trón örököspár o Fenségeik által örvendező szívvel és köszö- netök nyilvánítása mellett kegyelmesen történt tudo másul vételéről szóló belügyminiszteri kibocsájtvány. 2. Az alispán időszaki jelentése. 3. A törvényhatóság 1884. évi költségvetése. 4. A gyámpénztári tartalék-alapból 1884-ben fe dezendő szükségletekről egybeállitott költségvetés. 5. Az 1884. évi közúti költségvetés. 6. A közúti szakosztálynak a közúti szabályren delet módosítására vonatkozó javaslata. 7. Az 1882. évi gyámpénztári számadás. 8. Az igazoló választmány előterjesztése, a f. évi 233/közgy. sz. a. határozattal elreude'-t megyebizottsági tag-választások eredményének megbirálásárói. 9. A közigazgatási bizottság kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. 10. A központi választmány újjá alakítása. 11. Az állandó | | „ 12. Az igazoló | I „- 13. A bíráló „ „ „ 14. A Bezerédj István nevét viselő alapítványból a folyó évben kiosztandó selyemtenyésztési jutalomdijak megállapítása. 15. A Lyinburg-Styrum gróf és grófnő-féle ala pítványokat kezelő választmány időszaki üléseinek jegy zőkönyvei. 16. Baja város és több e megyebeli község kér vénye a duDa-drávai vasútnak Báttaszéktől a Dunáig történendő kiépítési iránti felterjesztése tárgyában. 17. Községi költségvetések és számadások. 18. Időközben beérkezett tárgyak. Kelt 'Szegzárdon,' 1883.~öktóber’ í. Perczel Dezső, alispán. Kaposcsatoma társulat száritó csa tornájának és gátjainak védelmi sza bályzata. 1. §. A Kaposcsatoma 1835-ik évben készült el: czélja lévén ezen csatornázatnak a Kapos mocsárját, mely nek megszámlálhatatlan éveken keresztül csak kevés le folyással bíró vize több mint 26,000 holdnyi területet foglalt el, a gazdálkodhatási területből kiszárítás által visszaadni a mezei iparnak. 2. §. A kiszárított terület biztosítása a száritó csa torna áramlatai ellen a csatorna jobb és bal partján, az 1827. évben Beszédes Ferencz volt kir. bizottsági főmérnök által készített csatorna-tervezet méreteinek meg felelő magasságban elkészítendő gátok által teljesittetik. TÁKCZA. A vér-szerződés. Ketten ültek az asztalnál, melyen egy dobányszi- tán, két csomó magyar kártyán kívül semmi sem volt. A lámpa halvány világot vetett a kevés butorzatu szo bára. Talán azért volt annyira össze-vissza füstölve a lámpa üveg, hogy a netaláni első látogató szemei elől elfödje a szerény butorzatu szoba ürességét Vagy talán, hogy ne tűnjék szembe oly hamar a múlandóság képe, melyet az épen most kiürült pintes üveg olyan szem- iélhetöleg hirdet. Az asztal egyik vendége egy hirtelen szőke fiatal ember. Borús tekintete, elmélázó magaviseleté azt mu tatja, hogy nem kedve szerint folynak a világ sorai. Yan magatartásában valami, a mi elégedetlenségre mu tat. Szavai nincsenek. Bámulva néz a lámpa üvegre, mintha okát kutatná annak, miért feketili meg a láng még az ártatlan üveget is. Buhája hasonlít a szépen megszáradt uj dohányhoz, mintha pörge bajszának, sürü hajának nem tetsző színgazdagságát ilyen ruhával igye keznék palástolni. Atelleni szomszédja egy bálvány képű, bogár fe kete bajsza, hajú ember. Arcza simára van borotválva. A fehér arcz olyan szép ellentéte annak a fekete szőr mének. Talán épen ezen ellentétek egyesítése czéljúból áldotta meg a gondviselés olyan piros ajkakkal, mint a legfinomabb bibor. Szemeiben a szelíd lángnak olyan neme van, a mely akaratlanul lebilincseli a szemlélőt. S ha csak futó pillantást vetünk választékos öltözetére, azonnal tudhatjuk, hogy igazi salon-férfiuhoz van sze rencsénk. — Ne busulj Géza! Szól szomszédjához. Ha az előbbi tulajdonok hidegen hagynák is a szemlélőt, ez a bűbájos hang egyedül megszólítaná. Olyan édes-kedves zúgása van, mint a debreczeni nagy harangnak. Csak úgy mászik az ember fülébe. Géza a megszólításra is néma marad. Mintha nem hallotta volna a szavakat. Egy nehéz sóhajjal felel. Újra elnémul minden. Mély csend váltja fel az előbbi szavakat. Csak a szoba harmadik alakjának egyhangú járká- lása töri meg a csendet. Ez a férfiú a lakásnak egyedüli tulajdonosa, kinek lázas sétáján, redőzött homlokán meglátszik, hogy nagy gondolatok forognak agyában. Csak néha állapodik meg. Ilyenkor orrát simogatja, melyet a hegyaljai borok gyakori élvezése bibor pirosra festett. Még néhányszor körüljárja a szobát, aztán meg állapodik az asztal előtt, nagyot üt Géza hátára, arra a hirtelen szőke ifjú barátra ezekkel a szavakkal: — Ne busulj te vörös alsó. Van valami tervem. Régóta töröm rajta fejemet. Ez az állapot, mely annyi édes reményünket semmisítette meg, nem maradhat to vábbra igy. Le kell mondanunk a bor ivásról. Én Beré- nyi Adam mondom ezt, a ki ha bort nem iszom, rég óta irigyelt hivatalba, volnék. Hisz tudjátok, mily sze rencse várt reám épen most négy éve, midőn alig 26 éves koromban candidálva voltam a szolgabirói állásra s a fölötti örömömben a választás napján a megyei gyű lésen előre iván a róka bőrére s olyan borgőzös beszé det tartottam, hogy még a megyei irnokságra sem al kalmaztak. — A választás előtt örömömben ittam. — Azóta búmban, bánatomban. — Ti is ilyen szerencsétlenül jártatok. Hát nem borzasztó-e a te sorsod Venczel barátom, nem méltó-e a bor örökös átkunkra, hogy téged is úgy csúfolt meg. Szép fiú voltál. Szellemességedben gyönyörködött az egész vidék, édesen mosolyogtuk reád a mamák, pirult a leányok serege, ha stentori hangon kozzájok szóltál, ha tüzes tekinteted reájok irányoztad. Nem irigylendő állapot volt-e az, midőn megnyerted a vidék legszebb, leggazdagabb leányának kezét. S midőn boldogságod te tőpontja felé közeledte), nem az átkozott bor okozta-e, hogy annak küldtél virágcsokrot, szerelmes levelet, a ki arra nem számított, a szobaleánynak, a ki meglepetésé ben elárulta a kitüntetést és | te viszonyod örökre megszűnt. — És a te sorsod szegény Géza 1 Nem a bor okoz ta-e, hogy te most pellengére vagy állítva, hogy ! . .. — Ne folytasd — felelt Géza fájdalmasan — ne folytasd, az Istenre kérlek. Né bántsd azt a sebet, a melynek súlya alatt nyögök. Hagyj engem néma fájdal mamban. Mondjad inkább mi a terved, ba elfogadható, lelkemre, becsületemre mondom, pártodra állok. Hát — folytatja Berényi Adám — az ón tervem, az én tervem olyan egy terv, a mely terv minden más tervet felülmúl. Igen, felülmnl mindent. Halljátok. Tel jes figyelemmel kisérjétek szavaimat. Régóta munkálko dóm azon, hogy elejét vegyük a sors csapásainak, mely annyiszor ért bennünket, mely annyi édes vágyunkat döntötte romba. Én Berényi Adám mondom nektek, szi vemnek választottal, keblemnek leghívebb barátait én mondom nektek, határozzuk el, hogy bort soha, soha többé nem iszunk. Fogadjuk meg. Kössünk vér-szerződést, mint a hón alapítók Alpár mezején. Berényi Adám elvégezte szavait. Hosszú csend következett. Hosszú hallgatás után szólalt fel a testi, lelki jó tulajdonokkal megáldott Kálmán, az a szépséges fiú, a kinek életiránya csak a nem helyesen választott kom pánia miatt vén dicséretre nem méltó fejlődést. — Barátim! Isten látja telkemet, ez az én régi tervem, hogy kössünk szerződést, mely szerint bort soha többé nem iszunk. Hogy bebizonyítsam, mily kedves eszmém nekem ilyen szerződés kötése: nézzétek itt van zsebembe, ba jónak látjátok, neveiteket írjátok alá. S ha megtartjuk fogadásunkat: boldogok lehetünk. Elolvasom 1 figyeljetek! „Mi alulírottak szabad akaratból, senkitől se kény szerítve, becsületünkkel és mindazzal, a mi előttünk szent, fogadjuk, hogy soha többé nem iszunk bort, a melynek mértékletlen élvezése eddigi életünkben annyi nehéz órát szerzett nekünk. A ki fogadását megszegné, kizáratik társaságunkból, melyet hét év óta a közös érzelem, ön zetlen barátság tart össze.“ A szerződés lelkes helyesléssel fogadtatott. Aláírták mind. Megerősítették becsület szavukkal, sőt nagyobb hitelesség okáért meg is pecsételték az ok mányt. A mint a nemes szerződés-kötés ünnepélyesen vé get ért, a büszke lemondás hangján kiált fel Berényi Adám: — De barátim I Ennek csak megisszuk az áldo mását 1! Kiss Béla. Néhány lap Kamilla naplójából. (Töredék,) Ma reggel nem is sejtettem, hogy a sok 188 unal mas lap után, egy ilyen egészen más, fölötte érdekes eseményt leend alkalmam, kedves naplómba beírni.
