Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-13 / 15. szám

»'HI i I 11 I I I I I I 11 I 1 I sz akála: vörheDyes barna, állapota: családos, reform, vallásu anyanyelve: magyar, beszél: románul jól, németül keveset. Eltávozásakor viselt barna úri ruhát, fekete perzsia kucsmát, uj ján neve kezdőbetűivel jelzett arany pecsétnyomó gyűrűt és ezüst órát, különös ismertető jele: arcza rücskös. Ezen egyén köröztetése elrendeltetvén, feltalálás ese­tén a legközelebbi kir. ügyészségnek átadandó, mely eset ide bejelentendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius 30-án. Az alispán távollétében: Piipé Gyula, főjegyző. 2291. Tolnainegye alispánjától. alisp. Körözés. Hlebisch Antal Slape községi illetőségű péklegény 7 évvel ezelőtt Magyar vagy Horvátországba jött s azon idő óta semmi hirt sem adott magáról. Személyleirása: kora: 50 éves, termete: magas, haja: gesztenyeszinü, szeme: szürke. Ezen egyén köröztetése elrendeltetvén, feltalálása ese­tén tartózkodási helye bejelentendő. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius hó 30-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 2294. Tolnainegye alispánjától­alisp. Megsemmisítés. Antlfínger Ferencz zombai lakos a faddi jegyzöség ál­tal múlt évi szeptember hó 10-én 400. községi és 21594. alispáni szám alatt saját nevére mint vevő és Keserű Ist­ván faddi lakos mint eladó, egy 3 éves, hátul balról J. bé- lyeggel ellátott s az ugyanezen jegyzöség által szinte múlt évi szeptember hó 10-én 401. községi s 21595. alispáni sz. alatt egy 3 éves, hátul balról J. bélyegü tinóról kiállított kétrendbeli marháslevelét elvesztvén, ezen járlatok hivatal­ból semmisnek nyilváníttatnak. Kelt Szegzárdon, 1879. évi márczius 30-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. Gazdasági rovat. Jegyzetek a csalán mivclcse és kikészítéséről. A nálunk honos és gyom gyanánt ismeretes csalánfaj­ták, urtica urens és űrt. dioica mindkettő alkalmas rostos­növényt szolgáltat. Az űrt. urens a közönségesebb, mely szemét- vagy trágyahalmok, elhanyagolt kertekben található nagy meny- nyiségben. Szára szegletes, vörösesbe játszó, mintegy fél méter magasságra megnő. Ezen válfaj is használható rost­növénynek, de rövidsége miatt kevésbé ajánlható. i Az űrt. dioicanak két válfajtája ismeretes. Mindkettő közönséges gyom és mindenütt található kerítések, romok, falak, pajták mellett, erdötisztások vagy erdőszéleken, az egyik szára vörhenyes barna, a másiké zöld. Mindkettő ma­gasra nő, szára négyszegletes és két méternyi magasságot is elér. Ezen csalán a rostos-növény követelményeinek telje­sen megfelel. A csalán mindennemű talajon tenyészik nedvesen és szárazon egyaránt, legkedvezöbh hely és fekvés az úgyne­vezett középtalaj, mely sem tulnedves, sem tulszáraz s mely sem árnyékolt, sem a nap hevének túlságosan kitéve nin­csen. Mivelés alá a földnek kellő porhanyitása kívánatos. E végből czélszerü az előbb trágyázott földet ősszel mélyen felszántani, de a csalán árokpartok, mesgyék, utmellékek, sőt alig 6—10 centiméter vastag földréteggel borított szik­lás meredekek beültetésére is alkalmas. Az utóbbi helyen az urtica dioica sürü gyökérzete megköti a talajt, annak leiszapolását akadályozza és jó legelőt, néha kapálót is ad. Az urtica urenst a tejelő marha nem eszi. A föld trágyázása ajánlatos már azért is, minthogy a csalán 10—15 évig marad meg ugyanazon helyen. A trá­gyanemek legjobbja iránt a vélemények még elágazók, va­lószínű azonban, hogy a csalán e tekintetben sem kényes. A csalán szaporítása némi munkát és gondosságot igé­nyel. A mag által való szaporítás nem ajánlatos, miután ebből csak a második tavaszon kerül kiültetésre alkalmas növény. Czélszerübbnek vélik a csalánt dugványokkal őssze- szaporitani mely esetben egy fészekbe 5—6 kis ágacska helyezendő; vagy gyök általi szaporítással, midőn is a csalán gyö­kerein található apró gyökércsomókból hármat dugdosunk egy fészekbe, a sorokat 35, a fészkeket 30 centiméter tá­volra helyezvén egymástól. Az ültetésnél arra kell ügyelni, hogy a porhanyó föld nyomattassék a gyökérhez, mely be is iszapolandó. A magvetés az első évben, esetleg a második elején gyomtól tisztán tartandó, később a csalán erős bokrosodása mellett nem engedi a gyomot elszaporodni. A csalán aratása a magérés előtt, a virágzás idejében ejtendő meg. Levágása kaszával vagy sarlóval történik s a csalán két napi fonyadás végett a földön elterítendő. Az igy megfonyadt csalán már nem éget ugyan, mind­azonáltal a levelek lehorzsolása, valamint egyéb kézi munká­nál tanácsos valami keztyü félét vagy kelmedarabot használni. A levelektől megfosztott csalán szárakat nem szabad magasra halmozni, különben megfülednek. Az áztatás csak oly módon történik, mint a kender­nél. Áztatás után igen jól kiszáritandók a csalán szárak, hogy a törés jól eszközölhető legyen. A termés menynyiségét illetőleg a Németországban tett kísérletek szerint egy kataszt. holdról 750 font tiszta szép fonalat nyerhetni, mely állítólag erősebb, de minden­esetre puhább és fényesebb, tehát értékesebb lenne a ken­dernél. Előnyei gyanánt felhozzák, hogy tiz-tizenöt évre egyszer teljesítendő vetése és avatása kevesebb munkát igényel mint a kendernél; hogy a csalán a talaj dolgában nem válogatós; hogy ápolása csekély munkát ad; hogy termése biztosabb, miután aszály, jég stb. ha­sonló elemi csapások alatt kevésbé szenved. A föhlmivelés-, ipar- és kereskedelmi niiiiisteriuiu. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. HIRDETÉSEK ++K+++++*++ie«+l(-M“B+4-4>+«-fr4HHhf++++++ I AZ „ANKER“ - I élet- és járadék-biztosité-társaság. $ T Engedélyeztetett a belügyministerium 1858. deczember 1-én 10141. sz. a. kelt jfi £ rendelete által. |X| B i z t o s 11 é k i a 1 a p Ifi 1877. évi deczember 31-én. Társasági vagyon: Részvénytöke..............................................................- ... frt 1.000,000.— Bi ztosítási alap, határozott dijakkal járó biztosításoknál . . „ 7.004,557.44 Általános tartalékalap és nyereség tartalék.......................... „ 795,465.84 Összesen frt 8.800,023.28 ..............................................„ 19.805,988.31 Kifizetések, bér Túlélési csoportok után 1871|77. Halálesetekért 1877. deczember végéig...................................frt 7.791.678.40 w 9.64 8,409.76 716. Hirdetés. r Mj p. 1879. S Alolirott kir. járásbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy ■ a báttai 145 sz. telekjegyzőkönyvben 533. n. sz. ház folyó évi april ff 27-én Bátta nagyközség házánál előlegesen megállapítandó feltételek ff mellett nyilvános árverésen eladatni fog, — miről venni szándékozók, X u°y a ne^n* hagyatéki igénylők értesittetnek Kelt Szegzárdon, a kir. járásbíróságnál 1879. april hó 4-én. 8 (28. 2—2.) Szendrődy Károly, járásbiró. W———B 1358. szám. 1879. ********************************* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Pályázati hirdetmény. Melynél fogva a lemondás folytán üresedésbe jött 500 frt évi fizetéssel javadalmazott bölcskei körorvosi állomásra a pályázat ezen­nel megnyittatik. Ezen körorvosi állomáshoz tartoznak Bölcske és Madocsa köz­ségek s ezek kerületén létező puszták. A választás a megye bizottságának 1876. évi november hó 9-dn 190. sz. a. kelt közgyűlési határozatához képest Bölcske és Madocsa községek képviselő-testülete részéről küldendő meghatározott számú vá­lasztók által folyó évi april hó 28-ik napján délelőtti 10 órakor a kör­orvos székhelyén Bölcskén fog megtartatni. Felhivatnak tehát a pályázni kívánók, hogy az 1876. évi XIV. t. ez. 143. és 144. §§-ai értelmében felszerelt folyamodványaikat alolirt szolgabiróhoz folyó hó 26-ig nyújtsák be. Kelt Pakson, 1879. april 1-én. 29.) (2-3. Daráczy Tamás, B szolgabiró. ********************************* Hirdetmény. Szent-Lőrincz község elöljárósága részéről ezennel közhírré té­tetik, hogy a község tulajdonához tartozó nagy vendégfogadó szeszes­italmérési joggal és húsvágó helyiséggel e folyó évi április 24-én dél­előtt 9 órakor a községházánál tartandó nyilvános árverésen az 1879. évi Szt.-Mihály naptól számított 6 egymásután következő évekre ha­szonbérbe fog adatni. A haszonbéri feltételek a jegyzői irodában naponkint délelőtti órától 12 óráig bármikor betekinthetők. Kelt Szent-Lőrinczen, april 6-án 1879. (30. 1—2.) , biró. >épppppp^pppp^3pjcgy3p(cy3ppppppppinippic^ Szegzárd, 1879. Nomatott Ujfalusy Lajosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents