Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-12 / 2. szám
2. szám. Szegzárd, 1879. vasárnap január 12-én. Hetedik évfolyam. Hlcgjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — far. Félévre . . . . 2 „ 50 ,, Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. A választásokhoz. i. A községek rendezéséről alkotott 1871-ik évi xvm. t. ez. két kiváló fontosságú intézkedése jutott a napokban harmad Ízben a kivitel stádiumába. Az idézett törvény czikk 43. és 70. §§-ai értelmében megyeszerte most alakíttatnak meg a képviselő testületek s választatnak a községi elöljárók. A törvény, mely ezerféle, egymástól lényegesen eltérő választási gyakorlaton alapuló községi igazgatás helyett, egyöntetű, hatáskörében szabatosan körvonalazott autonom közegek felállításáról sok jóakarattal s szerencsével rendelkezett, immár múlttal bir s hatásában s eredményeiben tüzetesen meg- > bírálható. Hogy mi volt a község az 1871. XVHI. t. ez. életbelépte előttT^azf niindénkf szomorú tapasztalás alapján eléggé ismeri. Még a hagyományos és elavult rendszerhez a legkonokabb conservatimismussal ragaszkodó ósdi felfogás is kénytelen beismerni, hogy a községi igazgatás terén e törvénynyel nagy és eredményeiben áldásos lépés történt előre, mely egyedül alkalmas előidézni, hogy a sokat hangoztatott cultur államiéle eszme ne csak a papíron legyen hangzatos frázis és kezdő újságíróknak háladatos théma, hanem valahára a megvalósulás körvonalai mutatkozzanak ö a rideg élet egyhangú napjaiban. Kétségtelen, hogy cultur állam jó közigazgatás nélkül nem képzelhető s bármily sulylyal bir is a népnevelés nagy eszméje, azért az magában véve nem alkot modem államot s ennek első és alapfeltétele. a közigazgatás rendszeressége vagy más szóval a községek helyes igazgatása. TÁRGZA. A csonthegyi üt.közét. Szegzárd alatt 1490. julius 14-én. (Történelmi rajz.) Csuthy Zsigmodtól. (Folytatás.) Az önzetlen egyházi és világi fönagyok ellenben, mint Újlaki Lörincz, ez a dúsgazdag főmagyar, szerémi herczeg, a bosnyák volt király Istvánnak a fia. Mátyás királynak egyik legkegyeltebb embere, kire vonatkozólag jó kedvében azt szokta mondani a király: mégis csak fő-király va gyök én Európában, mert nekem olyan király jobbágyom is van, kinek öregsége ellent nem állván, midőn megjelent 1476. Székesfehérváron feleségem megkoronázása pompájának fényesitésére, öltönye, melyben ragyogott, egyéb drága köveken kívül 500 drb. gyémánttal volt felékesitve, — tehát Újlaki Lörincz, ez a büszke magyar, ki Olmüczben a vi- lághirü vendégség alkalmával Mátyás oldalán, mint föasz- talnok a fejedelmi vendégek figyelmét kizárólag magára vonta, ónivei annyira borsot tört egy lengyel ur orra alá, bogy ez az irigységtől gyötörtetve, Lörinczet kitünöleg ügyes forgolódása és udvarlása közben megháboritotta, melyen megboszankodva Lörincz, a lengyel fourat oly gyorsan arczul csapta, hogy maga is alig vette észre. Ne — Úgymond — ne sértegesd a magyart, ez a nemes föur teljes erejéből Korvin János hívei közé tartozott. Kanisai György, Igaz ugyan, hogy a község a közigazgatás leg- alantasabb factora; felette áll a megyei hatóság s az állam központi legfőbb közege: a ministerium, azért mégis a súlypont a legutolsó tényezőn nyugszik; mert alkottathat az:, a ministerium üdvösbnél üdvösebb törvényeket, gondoskodhatik az a megye legnagyobb lelkiismeretességgel a keresztülvitelről, eredmény csak úgy fog mutatkozni, ha a község az üdvös törvényeket végrehajtja s ez iránti kötelessége tudatával bir. A ministerium és megye, úgy másrészről a község oly viszonyban állnak egymáshoz, hogy egy könynyen felfogható hasonlattal éljünk, mint a hadvezénylet és a hadsereg a háborúban. A táborkari főnök gondolhat ki bármely geni- ális haditervet az ellenség <megkerülése s megveretése czéljából; — az a tábornok iparkodhatik a legnagyobb lelkiismeretességgíd és kötelességérzettel a haditervet keresztülvinni, azért eredmény csak úgy fog mutatkozni, ha a hadsereg elég erkölcsi és anyagi erővel bir és akar bírni, hogy a fáradságos menetek megtörténjenek, hogy rendithetlen bátorság és elszántság legyen jelszava a halállal szemben s hogy győzzön azért, mert győznie kell! De hogy az általunk jelzett haladás iránti állítás valóságáról mindenkit meggyőzzünk, szabad legyen a régi és jelenlegi község közt egy kis összehasonlító párhuzamot vonni. A régi községben a végrehajtó hatalmat szinte a biró és elöljáróság képviselték ugyan, melyet a község összes lakossága választott évenként a szol- gabirói kijelelés alapján; s az elöljáróság mellé volt ugyan adva egy százados vagy más számmal nevezett tanácskozó testület, mely a mostani képviselő- testületnek felelt meg s igy a forma meglehetősen megfelelt a mostani állapotoknak, azonban mindVárdai Péter, a dúsgazdag Hampó Zsigmond, Koskai és Magyar Balázs, mind Korvin János emberei valának. Legtöbb baj volt azonban Beatrix királynéval, ki a megvesztegetett Zápolya István, a háládatlan nádorral eresz- gette az ország minden részeihen az ármány szálait Korvin ellenében. Sőt midőn tudomására jutott volna, hogy Erdélyből Segesvár városa és mások is következőleg intézkedtek az ifjú herczeg ügyében: Segesvár városának polgármestere, király bírája, esküttjei, egész községe, maguk és utódjaik nevében elismerik, hogy Mátyás király különös meghagyása folytán esküvel fogadták, hogy ha a. király úgy talál kimúlni, miszerint Beatrixtöl törvényes utóda nem maradna, ez esetben Korvin János oppelni herczeget stb. a király fiát ismerendik el örökös uroknak és városukban és tartó zandóságaiban, rajta kívül senki mást fejedelmükül el nem fogadnak; mire nézve magukat és örököseiket ezennel keresztyén hitükre kötelezik, városuk nagyobb pecsétével megerősített jelen levelüket az említett herczeg részére kiadván Segesvár junius 14. 1489 — azonnal Corvin János elismerésének gátlásával illetlenül nyilvánosan is föllépett ellene, midőn aztán furfangos- cselszövényei nem sikerültével mesterséges fogásainak maga itta meg keserű levét, mely dolognak leleplezésére újabban is vissza fogunk térni. m. Ily előzmények, versengés, nézetek közi, mint a melyek elöpostái valának, hívta össze az özvegy királyné Dóczi Orbán püspök sugalmazásából az országgyűlést királyválasztásra a Rákos mezejére következő tartalmú, Komáromban ezen testületek alakítási módozata törvény által határozottan körülírva nem lévén, eredményeiben oly állapotokat idézett elő, melyek mellett a rendszeres igazgatás teljesen lehetetlenné vált. A szolgabiró szinte csak ember lévén, legtöbb esetben az ő magán személyes hajlamai alapján tette meg a kijelelést s igen sokszor bíró lett nem az, ki a községi ügyeket ellátni alkalmas lett volna, hanem a ki elég ügyes volt a szolgabiró hajlamát alkalmazkodás s más módon kinyerni. Az a megválasztott egy szál biró azután a szó szoros értelmében elárasztatott közigazgatási és törvénykezési ügyekkel; na meg a községnek sógorság, komaság-féle befolyások által a legnyomoruságosabb állapotban sinlő közgazdasági kérdéseivel úgy, hogy legalább fél év kellett, mig igy, amúgy beletalálta magát; de a másik fél év alatt már ismét azon volt tekintete, hogy népszerűségét megtartsa s újra megválasztatását biztosítsa; lévén a biró minden áldott évben újra választandó! A megválasztott elöljáróság mindenben a biró nótáját fújta, a századosság vagy harminczadosságot meg vagy meg sem hallgatták, vagy ha meghallgatták, azt a fontosságot tulajdonították határozatainak, mint sok hitetlen a szentelt víznek, hogy se árt, se használ! Ily viszonyok között azután durroghatott a magas ministerium, lármázhatott a tekintetes, nemes vármegye, az a biró nem sokat törődött vele, hogy fizettetik-e az adó, beállít-e az ujoncz, van-e rendes községi számadás, gondoztatnak-e kellőleg az árvák ügyei, elláttatnak-e a törvénykezési dolgok? Tudta jól, hogy ha ezen odiósus ügyekkel minél kevesebbet foglalkozik, népszerűsége azon arányban növekedik s igy állása aláfelé biztosítva lesz, —- felülről onnét nem várt veszélyt, mert hát azt a szolkelt levelével: Beatrix Isten kegyelméből Magyarország királynéja etb. stb. bizonyosan már hallottátok, miszerint férjem a király április 6-ik napján meghalálozott Virágvasárnapján Bécsben, kit mi érzékenyen és nagy fáj dalommal megsirattunk. Nehogy ennélfogva ézen ország valamely kárt szenvedjen, semmit szükségesebbnek nem vélünk, mint uj fejedelemről gondoskodni, kinek választására a Rákos mezejét kijeleltük, hova ti is, mint része és tagjai az országnak, ezen levelünk keltétől számítandó egy hónapra teljes meghatalmazással ellátott 6 képviselőt küldjétek Kassa városa részéről stb. Komárom, april 17. 1490. Ezzel kezdetét vette egy nagyszerű mozgalom, a hazafiak közt való egyenetlenség, a nemesek és nemtelenek közt egy folyvást nagyobbodó versengés. Mátyás' király tisztelői fia János zászlója alá sorakozva, annak kiáltottak „éljen“-t; Beatrix két felé halászott a zavarosban, de miután Miksa csak öt testvérnek nevezte, mi öt felette bosszantotta, régi szeretője Ulászló felé fordult, ennek ajánlta fel szivét, kezét, roppant vagyonát, a koronát, csakhogy neki felesége lehessen. Ulászló édes örömmel fogadta az udvarlást, mert hatalmas kortest talált a pezsgő vérü olasz hölgyben, ki csak úgy fürdött halmaz kincseiben. Zápolya István és Bá- thori a maguk szeretetétöl elvakittatva, csak úgy vadászták az országban felmerült híreket, résen tartva föleiket, csakhogy minden mozzanatot megtudhassanak, még pedig azon megrovást érdemlő önzésből, mert mindenik titok.- ban számított a koronára. Csak úgy fanyalogtak irigy lélek és gonosz szívvel, midőn az ifjú János herczeg nevét hangoztatni hallották. Ilyenkor abban találták örömük és
