Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-09 / 45. szám
segítse; azért kerüli e viszonyt, az önállóságot nagyrabe- csüld jobb munkás. De, bár a közönségesnél olcsóbb bérre legyen szerződve, többnyire még drága is az efféle munka. Megdrágítja azt különösen a pusztában adott lakás s a munkásnak ott lakásával járó különféle alkalmatlanság. Igen figyelmet érdemlő e részben kivált a szükségben-segités, vagyis előlegezés, a mivel az efféle szegény munkás családokat, a melyek a szorgos munka idején csakugyan szabad kereset után látásukban akadályozva vannak, vagyonuk pedig különben nincs, uj munka fejében segíteni kell. Már maga az előlegezés súlyos, annyival inkább, mert sok oda szokott az ilyenből veszni, de még súlyosabb az amiatt, hogy az ekkép előre kiadott és elköltött bér azután rendesen hanyag munkával szokott megháláltatni: úgy hogy az előlegezésekben elmerült munkással többnyire elöbb-utóbb elbocsátással szakitani kell s ez okból gyakran változnak is e munkások. Végre hátrány, hogy az efféle telepek nagysága épen a velők járó költség s többrendbeli alkalmatlanság miatt, nem alkalmazható egészen a gazdaság legszorgosabb időbeli és legnagyobb munkaszükséglctéhez, a mely csak időszaki, minthogy az egyéb időszakokban előálló feleslegesség még drágábbá tenné az innen kerülő munkát: annálfogva e telepek rendesen kisebbek, mint a legsürgősebb munkaidőszak szükséglete s a gazdát épen akkor hagyjuk leggyakrabban kielégítetlenül, a mikor legnagyobb szüksége volna a kielégítő munkaerőre. Sok hátrányon segítene ezen apró telepeknél is az, ha a munkásnak a telep és lakás örök tulajdonába adatnék. Ebből nagyobb állandóság s a szorgalmat és munkaképességet erösitö önállóság fogna kifejteni, azonban az ily apró telepeknek a saját major körül örök birtok-engedéssel alakítása, minthogy a birtok a szabad adás-vevés és örökösödés utján különböző, még alkalmatlan kézbe is kerülhetne, nagyon kényes dolog s azt még a munkáskéz után nagyon vágyó birtokosnak is, minden utókövetkezményeivel együtt százszor meg kell gondolni, mig egyszer megcselekszi. A kertészségek, illetőleg kertész községek többnyire a dohánytermelésből veszik eredetüket; — lakosaik nagyobb j részének föteendöje most is ez; de a hol elég népesek, kivált kaszálás és aratás idején, a mezőgazdaság körül is nyújtanak segitséget, az egyes gazdáknak kisebb-nagyobb mértékben. És hátrányaik s előnyeik főkép nagyságuk és a szerint, a mint a dohányos a gazda telkén és házában vagy újabb időben, most már sok helyen a törvény értelmében megváltott saját telkén lakik, az imént említett munkástelepekéhez hasonlitnak. Legkedvezőbbeknek mutatkoznak a viszonyok a gazdasági munkás-szükséglet kielégítése tekintetében ott, a hol napszámba járó néppel bővelkedő önálló népes községek vannak. Ilyenek leggyakrabban fordulnak elő a régi úrbéri viszonyból felszabadult azon községekben, a melyekben sok házas és házatlan zsell,ér volt. És ez természetes. A kielégítő számú munkáskéz és a szabad munka idézi elő a munka jóságára és olcsóságára nézve a jótékony versenyt. Epen mezőgazdasági munkás-szükséglet fedezése czéljából az újabb időben is keletkeztek az ország több vidékén efféle önálló munkás-községek. Pestmegyéből különösen kettőt mutatok fel ilyet. Egyik Kara-Jenő, másik Jász-Kerekegyháza. Kara-Jenőt Jász-Alsó-Szentgyörgy és Fényszaru, Kerekegyházát Árokszállás város hasonló nevű pusztáikon tetőt alig kikerült kibetüznünk. Nyelvezetre nézve ez a legszebb sírveV-s e temetőben, de kár érte, hogy sem helyes képzettársítás', sem következetes gondolatmenet nincs benne, de annál inkább a dagály. A sírirat következő: I „Itt szenderegnek 1 és % éves T. J. ártatlan porai, megh. márc. 8. 1857. Nem virit Örök tavasz Báj virágival, Nem(e)s reményed csillaga Fénytelen kihalt. Sírodon véd-angyalod Koszorúddal áll: Lelked a kinyílt egek Fényhonába száll.“ A 3-ik sorban a nem(e)s szóban az e betűt azért jeleltem meg, mert az az emlékből már kiesett, de annak kellett lenni, különben nem lesz érteménye. Nohajobb volna ott e szó | „szép“ mert a verssor akkor szabatosan jőne ki, a mennyiben a többi verssor mind páratlan szótagu (7), de ez 8 tagú. Ha tehát figyelmesen átolvassuk ezen kis ver- s.et, látjuk, hogy az mind nyelvezetére, mind versezetére nézve pompás, a mennyiben csak úgy pattog benne a rhyth- mus, de sokat levon értékéből, hogy nagyon dagályos a gondolatmeneté, különösen a 4 első sorban. A temető éjszaki széléhez közel van egy igen diszes síremlék a P . . testvéreké, melyen eme csinos versecske áll : „Letört 6zép virágok Alig volt reggelük — Mennyi öröm s remény Enyészett el velők.“ Ha szóros kritikai szempontból nézzük e sorokat, úgy méltán azt kell az első helyre tennünk, mint legszabato- sabbat. Keresetlen, egyszerű, szavak s mégis mily költői! A 2 két első sor röviden, de nagyon jellemzöleg festi a kis fiukat és azok kimúlását 1 e sorból jő egy gyönyörű következmény; alig pár szó és mégis a szülői bánatnak egész tengere olvasható ki belőle. De ép | rövidség oly megragadó benne, mert a keresett, dagályos szavak gyakran sziu- j lepitették 1859|60-ban. Mindenik helyen csak belső telkek osztattak és pedig olcsó áron. Amott egy 800 Q öles beltelek a pusztában birtokosok részére 20, idegeneknek 40; emitt egy 870 Q öles bárkinek egyaránt 20 forintért adatott. Kiépült ekkép Kara-Jenőn mintegy 200, Kerekegyházán 264 ház s mindenik telep most már 200 lelket haladó s egyházi szervezettel is ellátott csinos utczasorozatu nagyközséggé van alakulva. A lakosok közt van néhány legszükségesebb iparos s egypár kiskereskedő is: de legtöbb a gazdasági munkás. — Különben Kara-Jenö puszta együtt 16,993, Kerekegyházának fele 10,439 kát. hold, enrek másik felét a fülöpszállásiak és kun-szeut-miklósiak bírván. E pusztákon tanyás-gazdaság folyik s rajtok szerteszéjjel ta^ nyások is laknak. Telepítés előtt igen szűk volt ezeken a napszámos. A tulajdonos anyaközségek 6—14 mfdre feküdtek s azokból, vag3r 2—4 mfdre fekvő szomszédközségek- böl kellett azt szerezni. Ugyanazért a terület nagy része közösben csak legelőnek szolgált. Telepítés óta nemcsak megszaporodott, de mégis olcsudott a munkás. Pedig a régi legelö-föld felosztatott s miveles alá feltöretett, e szerint szaporodett a mivelés alatti föld. De nemcsak a munkás-viszony javulása, hanem más nevezetes eredménye is lett a telepítésnek ; jelesen a birtokbérleti és örök árak emelkedésé. Országszerte tapasztalható, hogy minél közelebb van valamely birtok valamely községhez, mind bérletileg, mind örökárilag árinál magasabb annak becse. A közel földek kétszer-háromszor oly értékesek, mint a távoliak; közel még a rosszabb minőségűek is értékesebbek, mint távol a jobbak. Minél népesebbek a községek, annál kiemelkedőbb e különbség. Természetesen, mert a közel földek baszna is nagyobb, kiváltkcp a könnyebb kezelhetés és könnyebbja- vithatás következtében. Ili an e hatás ezen ujtelepitésü községek által is igazolva lett. Kara Jenön a földbirtok középára telepítés előtt kát. holdanként 50—60 frt alig volt; — most 100 írton s azon felül is áll: — az évi bérlet előbb a javáért 4—8 frt közt változott; most a közönség közelében kis részletekben 15 írtig felmegyen, 5—6 írton alól pedig a távol fekvő részeken is csak a már rosszabb minőségüeknél száll. Kerekegyházán még fö|tünöbb a változás. Itt előbb alig, — és leginkább csak legelő értéke volt a földnek. Felosztás és telepítés után a jobbféle földek holdja a jobb években 200 írton s feljebb is kelt már; .— most is megvan az ára még 100—150 frt körül; a bérleté pedig 6—10 frt. De nemcsak az áremelkedés érdemel figyelmet, hanem különösen az is, hogy az eladóra vevő, a bérbeadandóra bérlő rendesen akad, mert a munkásnép közül szorgalom és takarékosság utján többen-többen kezdenek kiemelkedni s apránkint jobbmó- duak is telepesznek meg, a kik azután kisebb-nagyobb birtokszerzésre és bérletre is vállalkoznak, még pedig a minőség szerint tisztességes áron, a mi azelőtt a legnagyobb nehézséggel járt. Pedig a felosztás folytán tömegesen kerültek az apró birtokok eladásra. (Folytatása következik.) lelt fájdalmakra bizonyítanak. ;— Ki e síremléket vizsgálja, annak feltűnő lesz ama három felkiáltó jel, mely a legidősebb fiú évszáma, a 10 után van vésve (igy 10!!!) Bizonyára sokat fogunk belőle kiolvasni és megérteni, mert mintha csak magunk előtt látnék a szülök kétségbeesett bánatát, kik az utolsó fisarj kihaltával csak ama 3 felkiáltó jellel akarták jelezni azon kifakadást: „Halál ne vidd el öt karomból Ne vidd korán el a fiút!“ (Petöfy.) Tovább a sülyedő sírhalmok közt találunk egy kisfa fejfát, melyen eme takaros kis sírirat jelzi egy fiatal polgár leány bimbójában történt elhervadását: „Itt hervad egy virágszál, ki nyílt 14 évig. E virág neve volt R . . . . Julianna. Elhervadt 1866-ban, novenjber 16. napján.“ Még egy érdekes és tartalmas sírverset lelünk egy vörös-márvány emléken, mely alatt porladoz K. J.. nő sz. W. M.: „Munkás élted menyben Jutalmát aratja. Mint nőt férje, mint anyát Gyermeke siratja.“ A többi, mit még itt-ott találunk, nem nagy figyelemre méltó. így látjuk ifj. O. J. sírján ama kezdetleges sírverset, melyet a kath. temetőben már olvastunk. W. J. emlékkövén: „A ki elmegy előttem Imádkozzon érettem. r En is imádkozom Istennél ö érette.“ Itt legföllebb az a kíváncsiság támadhat bennünk, hogy vájjon ez íratott-e le arról vagy az erről? De ba jól emlékszünk, W. J. pár évvel előbb hunyt el, igy tehát hihető, hogy az előbbi lesz igaz. Van egy pár érthetetlen, gyarló sírirat is, minő pl. az 1878-ban 6 éves korában elhunyt Cs. M. eme felirata, mely mintegy mottóul szerepel: A királyi törvényszék köréből. A. szegzárdi e. f. kir. törvényszéknél a lefolyt héten érdemlegesen következő perek adattak elő : Elnök: Simon Rudolf, birák: Totth István, Halasy Károly, közvádló: Döme János, jegyző : Geiger Gyula. Bűn pere k elöadattak 1879. évi november 3-án. 3002. Tigyi János, Töttös János és ifj. Ranga János hamis okirat gyártásával vádolt szegzárdi lakosok elleni bünperben végtárgyalás, — melyben a megidézett szakértők letett esküjök után — közvádló Tigyi János ellenében a vádot leteszi és kéri őt felmentetni, ellenben Töttös János és ifj. Ranga Jánost az okmányhamisitá- sért, bünrészességért fél évi börtönre Ítélni indítványozza, a királyi törvényszék következőleg Ítélt: Tigyi Jánost tárgyi tényálladék hiányából felmentetik, ellenben ifj. Ranga János és Tigyi János vádlottak saját aláírásuk roszhiszemü megtagadása miatt a szegzárdi szegényalap javára egyenként megfizetendő 10—10 frt pénzbírsággal bűntetteinek és a mai nap kiutalványozott 15 frt eljárási költségekben marasztal- tatnak. Ezen Ítéletben Tigyi János és reá, nézve a közvádló is megnyugszik ellenben 2-od és 3-ad'rendű vádlottak, úgy ellenökben a kir. ügyész is felebbez. 2948. Zerza Nagy András bírói zártörés és sikkasztással vádolt duna-földvári lakos elleni bűnügyben folytatólagos végtárgyalási határnap. Minthogy vádlott szabályszerű idéztetése daczára nem jelent meg, elövezetni rendeltetik. 3104. Bohr Jakab csalás I és névaláírás hamisításával vádolt paksi lakos bünperében végtárgyalás, a megidézett szakértők mogeskettetésük után véleményük felolvastatik. Ezek után a kir. ügyész vádlott ellenében a vádot, melynek alapja nincs, leteszi és vádlottat felmentetni kéri. — Orffy Lajos védő ügyvéd magáévá teszi az ügyészi indítványt és kéri egyúttal vádlót a ptkrdt. 171. § a értelmében 300 frt pénzbírságban is marasztalni. A törvényszék ítélt. Vádlott felmentetik. Az alaptalanul pa- naszolkodó 15 frt eljárási költségben marasztaltatott. Ezen ítéletben a felek megnyugodtak. 1801. Reining János és neje Jákob Erzsébeth idegen vagyon elsikkasztásával vádolt gyönki lakosok elleni bünperben végtárgyalás, a tanuk meghallgatása után közvádló Reining Jánost a sikkasztásért 2 havi, nejét pedig az abbani bünrészeségért 14 napi fogságra Ítélni indítványozza. A kir. törvényszék Ítélt. Elsőrendű vádlott Reining János a sikkasztásban, neje pedig az ottani bünrészességben mondatik ki bűnösnek és azért első 14 napi, második 3 napi börtönre Ítéltetik. A község kárával pedig polgári útra utasittatik. Ezen Ítélet ellen mindkét vádlott, úgy a közvádló is fellebbez. 3151. Grad József súlyos testi sértéssel vádolt paksi lakos bünperében végtárgyalás — előadó biró miután a tényállást megismertette és dr. Sass István a törvényszék által bekivánt pótorvosi vélemént felolvasta a közvádló — vádlottat a súlyos testi s.é.r-_ tésért egy évi börtönre Ítélni indítványozza. — A törvényszék ítélt. Vádlott a súlyos testi sértésben bűnösnek ki- mondatik és ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 4 havi börtönre Ítéltetik. Elmarasztaltatott 9 forint 50 krajezár eljárási és a rabtartási költségekben, valamint 10 forint fájdalmi és 10 forint mulasztási díjban. Ezen ítélet ellen vádlott és a közvádló fellebbezett. 3420. Vicsik Mihály és Lengyel Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt duna-földvári lakosok elleni bünperben a királyi táblai ítélet kihirdettetett, melyben az elsöbirósági ítélet a vét„A mindenhatótól vette az angyalok számát szaporítani“ Vagy a minő az 1863-ban elköltözött Cs. F. fejfájára vésetett: }J r hátrahagyott özvegye M. É. és egy árva gyermeke Cs. J. melyet biz isten oltalma s godviselése állá maragyon áldás köztetek“ A naivság. vagy talán inkább mondhatnék együgyü- ség egy példányára találunk egy síriratban, mely a következőket mondja : „Itt nyugszik istenben boldogult M. Julianna, volt 3 gyermeke, egy él, kettő vele nyugszik Josef -f- Jósef. 1863. Ezek volnának a szegzárdi protestáns temető sírvirágai ; nem sok, de elég csinosak s méltók arra, hogy az enyészetnek, a teljes feledékenységaek jne adják át őket. — Találtunk pedig összesen 9 feljegyzésre méltó feliratot, melyek közül 6 vers, 3 próza s mi a legkellemesebb érzetet szüli bennünk, az az, hogy épen a versek felelnek meg legjobban a kivánalmaknak, ezek állják ki a kritikát leginkább. S ha most ezt összevetjük a kath. temető költészetével, akkor ebből egy szép és Szegzárdra csak hízelgő következményt vonhatunk le. A kath. temetőben ugyanis 21 síriratot jegyeztünk fel, itt kilenczet, ez összesen 30. Ezek közül 21 olyan, mely méltán vésetett emlékkőbe, (legfölebb a helyesírás ellen lehetne bennök kifogásunk, de itt kija- vitva mutattuk be azokat, hogy az olvasónak élvezetesebb legyen.) Szoros kritikával tehát csak 9 lenne visszavetendő s ezek közt is csak 4 vers. S ha ezek után még meggondoljuk, hogy Szegszárdnak nincs egy tudományos intézete sem s igy nincsenek oly lakói, kik tisztán a tudománynak élnének, — hogy a lakosság túlnyomó része iparos és földműveléssel foglalkozó ; ha tekintetbe vesszük, hogy kivéve nagy Garaynkat, kinek két költeménye diszlik temetőnkben, a többi sírirat szerzője mind ismeretlen, egyszerű egyé-
