Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-28 / 39. szám
r 39. szám. Szegzárd, 1879. vasárnap szeptember 28-án. Hetedik évfolyam. Megjelelt: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza I 72. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Toinamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi íelekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos e. Egész évre 99 99 Előfizetési árak: . . 5 frt — kr Félévre . . . . 2 „ 50 Egyes szám ára . — — 10 Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. A budapesti-zimonyi vasút. ii. Lapunk legutóbbi számában közöltük Thaly Emil értekezletének azon részét, mely a budapest- zimonyi vasút kiépítésére nézve felmerült combina- tiókat ismerteti s azokat forgalmi politikai tekintetben kimerítően jellemzi. Ezen érdekes s a dunajobbparti vasútnak minden combinatió feletti előnyeit feltüntető forgalmi rész után, áttér a tervezetek épitési viszonyainak és költségeinek ismertetésére s megdönthetien érveléssel kimutatja, hogy ezen tekintetekben is a Duna jobb partján létesítendő vasút az, mely az állam érdekeinek leginkább megfelel. Ez iránti véleményét értekezletének XIII-ik fejezetében hátározoltán kimondja, mely fejezetet, nem akarván azt megcsonkítani, egész terjedelmében ideiktatunk : A harmadik combinational?, előnyeit .és hátrány! zetes vizsgálat alá véve, csakhamar meggyőződheti!] löl, miként a szerinte'való megoldás legjobban megközelíti azon követelményeket, melyeket kutatásunk kezdetén a bu- dapest-belgrádi vonal miképeni kiépítésének megfejtéséhez mint feltételeket jelöltünk ki. Miután tehát e combinatio viszonyainknak legjobban felel meg: szükséges, hogy megismerésével bővebben foglalkozzunk. Tagadhatatlan az, hogy a budapest-belgrádi vasút ezen combinatio szerint leghosszabb, a mennyiben az első combinatio szerintinél 60, a másodikénál 7, és a kikinda-pan- csovainál 47 kilométerrel hosszabb lenne. Miután azonban a legutóbbi vasúttal, még egy annál rövidebb sem volna képes versenyezni, a mint az már fentebb felderítve volt: ezen vonal létesítésénél nem is a versenyre fektetendő a fö- suly, hanem arra, hogy az ál lain vám és egyéb politikai ezélzatainak végrehajtására, egy az osztrák államvasuttól teljesen független belgrád-budapesti csatlakozással bírjon. Ezen czél mellett még mindig lehetend az osztrák állam vasutat forgalom-megosztási szerződésre kényszeríteni. nyait tü-1 .ünk a feAz első években, a mig nem sikerülend az osztrák- magyar-monarchiának a Balkán-félszigeten kereskedelmi túlsúlyra vergődni, ezen forgalomból nem várhatók oly bőséges jövedelmek, melyek a két pálya épitési költségeinek kamatait meghoznák. Az ez iránt táplált remények azon csalékony álmok közé tartoznak, melyekben a közvélemény szereti magát ringatni és a melyekből oly keserű a kiábrándulás. Ep ezen okból a budapest-zimonyi vasútnak oly módon való kiépítését, hogy az egyedül a belgrádi csati a|k ozást tartsa czél- jának, elkibázottnak k.ellene tartani. Magyarország népességi és gazdászáü viszonyai még nem fejlődtek annyira, hogy vasutak építésénél csak egyetlen czélt venni szemügyre szabad lenne. Nehogy tehát a kérdésben forgó pályának üzleténél csalódások álljanak be, annak miképeni létesítésénél nem csak a 'belgrádi csatlakozás tartandó szem előtt, hanem annak .úgy kell létesülni, hogy azon esetben, ha az egy, vagy más tekintetben czélbavett siker nem is éretnék el, még mindig legyen részére más feladat és foglalkozás, melyet minden körülmények közt meg fog oldani. Ezen követelményeknek a Duna jobbparti vonal felel meg legteljesebben, mert egyrész^pl a ImdapestríJelgi'adi íüg- getlen csatlakozást létesíti, másrészről a többi feladatokat is legczélszerübben oldja meg. A fentebb összeállított egybehasonlitó kimutatás futó- agos áttekintéséből is a következtetés vonható le, hogy asuti politikánk két legsürgősb és legfontosabb feladata’ t. i. a magyar vasúthálózatnak kiegészítése és idegen vasutak uralma alóli felmentése, legczélszerübben a harmadik combinatio által oldatik meg. és ez: a budapest-zimonyi vasútnak a Dunajobbpartján való építése és abból kiágazólag a fiumei és bródi csatlakozásnak létesítése. E vonal forgalmi tekintetben megfelel minden igényeknek, mert nem csak azt nyújtaná, a mit a Duna balpartján építendő legrövidebb budapest-zimonyi vasút az osztrák államvasutnak kikinda-pancsóvái vonalával szemben teljesíthet — de azon felül a nevezettnél fontosabb még három feladatot oldana meg, mii amaz teljesen érintetlenül hagy. Költség tekintetében a legczélszerübb, a mennyiben mind a három combinatio közül legkevesebb épitési befektetést igényel. E combinatio a legolcsóbbnál is még mint- egy 5.000,000 frttal kevesebbe kerülne, úgy, hogy annak kivitele még azon esetben is, ha azt az állam vállalná magára, a legkisebb terbeltetés mellett tehetné, figyelembe véve azt, hogy a vinkovcze-mitrovicza-zimonyi 142 kilométernyi vonal a határőrvidék vagyonából fog építtetni; miután ezen szakasznak költsége mintegy 11.000,000 forintra tehető: az egész harmadik combinatio szerinti vasútnak kivitele tényleg csak 25.000,000 forintot igényelne. De az említett előnyök mellett e combinationak legfontosabb előnye s talán épen létesítésének alapfeltétele az, hogy a budapest-eszék-vinkovezei fővonali magába felfogva még két főiránynak forgalmát, továbbá a mohács-pécs-bar- esi, az alföld-fiumei és a dima-drávai vasutak szálitmányait, valamint a Duna jobbpartján fekvő városok ma is virágzó- kereskedelmének helyi forgalmát, jövedelmezőség tekintetében nincsen egyedül a belgrád-budapesti nagyon kétes eredményű forgalomra szorítva. Ezen elönynyel a többi megoldási módok, nem birnak, mert azok csaknem egyedül a belgrád--budapesti forgalom eredményére volnának szorítva :s ha az e forgalomba fektetett remények meghiúsulnának, avagy csak tökéletlenül teljesülnének is: úgy az állam ka- matbiztositás, vagy kölcsö_n__czimén ismét oly vasutakért vállalt volna el kötelezettségeket, a melyeknek üzleteredménye egyetlen feltétel beteljesülésétől függvén, alig hihető, hogy ezen körülmény az utolsó évtizednek éppen ez irány- báni számos csalódásai után a pénzvilágot nagyon felbátorítaná oly vállalatba fektetni tőkéjét, melynek sikerülése egy esélyre van alapítva. A Duna jobbparti vonal azon tulajdonságánál fogva, ' miként több egyenlő fontosságú forgalmi irányoknak mintegy föszivó szerveként van tervezve — a fentebb jelzett hiányban nem szenved. Ha egyik vagy másik iránynak forgalmi eredményébe fektetett remények nem teljesülnének, még mindig a harmadik irány, vagy a helyi forgalom fedezhetné a vállalatba fektetett tőkének kamatját. Ezen többoldalúságánál fogva minden combinatiok közt legtöbb bizodalmát csakis ez nyújthat, mely okból annak megvalósulása a legvalószínűbb. Az értekezlet további fejezetei a létesítendő vaspályák várható jövedelmezőségével tüzetesen foglalkoznak s e tekintetben a jobbparti vasút előnyeit statistikai adatokkal támogatják. TÁRGZA. Vilhelm a szegzárdi erényes apát. Történelmi rajz. Csuthy Zsigmonditól. (Vége.) X. Az alatt mig Salamon a visegrádi várnak egy tornyában, — melynek romjait még mai is láthatni — töltötte volna unalmas napjait, a magyar nemzet VII-ik Gergely rendeléséből, ngy ünnepre készült Székes-Fehérváron 1083-ban. Ugyanis ekkor Hildebrand, Szent-Istvánt, fiát Imrét és Gel- lért püspököt, szentté avatva fel, testét a koporsóból — hol már 45 évig feküdt kivétetve, közönséges tiszteletre tétette ki. Ez okból Székes-Fehérvárra, a temetés helyére, az egyházi és világi főrendek, az országból összebivatván, egybe sereglettek vala a községnek nagy sokaságával. Ez országos ünnepély álkalmával, mint mondatik Szt.- István jobb keze épen találtatván: ennek emlékére László király apáturságot alapított, melyet Szent-Jóbnak nevezett, melynek romjai ma is láthatók Biharvármegyében, mely egy időben sok villongásra szolgáltatott alkalmat az erdélyi fejedelmek alatt, a magyarok, németek és törökök között, melyről bizonyosan fogunk más időben értekezni. Illendő dolognak látszott azért, hogy ezen ünnepélyben, mind azok részt vegyenek, kik Szent-István családjából valók voltak. Salalamon is ide tartozott és a nemes szivü László király beleegyezésével fogságából kibocsátatott. Az ünnepély és nagy pompa után, Salamon először is Re- gensburgba ment feleségéhez, kit bátyja 4-ik Henrik császár udvarában tartott. De itt nem igen kedves vendég lehetett, azért is rövid ideig tartott idözése a császári udvarban, mert szomorúan volt kénytelen azt tapasztalni, hogy koronájával együtt Zsófia szivét is elvesztette, ki öt hideg vérrel látta, sőt magához sem bocsátotta. Az eképp lesújtott szerencsétlen fejedelem, részint bo- szujában, részint bánatában, átkozva sorsát, koronáját, barát ruhába öltözködve Magyarországra visszajött és sok barangolás után, kopott és rongyos öltönyben, melynek foszlányai csak úgy úsztak utánna bosszú és lecsüggö bajusz és szakállal, mezítláb Fehérvárra érkezett, hol már csak a Szűz Mária templomában az alamizsna után várakozó koldusokat találta. Még ekkor Vilhelm apát is ott volt a király oldala mellett. És azon bit és öntudatban, hogy öt most már ily elvettetett állapotban senki sem ismeri, a koldusok serege közzé ált, hol a többekkel együtt a király neki is adott alamizsnát. Vilhelm apát, mély alázatossággal a királyhoz közeledve, azt kérdé tőle ; vájjon gondolja e uram királyom, kinek adott az imént alamizsnát?! — Hát ugyan kinek édes apátom ? — Vilhelm elfojtott hangon mondá: a földönfütó Salamon királynak! A király ezen szavak hallatára, egészen átszelemüllve kegyes jó szive érzelmeiben és vissza emlékezve az elmúlt viszontagságos dolgok szakadatlan lánczolatára, azonnal kerestette Salamont, de ki hirtelen eltűnve, úgy elrejté magát, hogy senki fel nem találhatta, noha nagy szorgalommal ke- resteté mindenfelé a király. XI. Az alatt mig a koldusok haza mentek volna, Salamon ’ a balsorsától kiátkozott király a fekete tenger felé vándo- dorolt el a kunok berczege Kuteskhez, ki öt meglátva, azt kérdezé tőle: ki vagy te ?! — En —. úgymond — I sö András magyar királynak rokszolai herczeg Agmunda leányától született fia vagyok, még négy éves sem valók, midőn Henrik német császár Zsófia leányával összeházasítottak és 5 éves koromban Mat gyarország királyának koronáztatám. Volt idő, midőn számos győzelmekkel dicsekedhettem, mint hatalmas király, most azonban a legszeréncsétlenebb ember vagyok a világon, még feleségemtől is elhagyatva megvettetten, most vándor és bujdosó vagyok, királyi rokonaim, Geiza, László és Lampert, egy testvérek, atyám egy szerenesétlen végrendelete következtében, hütelen és nagyravágyó tanácsosimtól félrevezetetve — legyőztek és koronámtól is megfosztottak. Sűrű erdőkön, hegyeken ós völgyeken jöttem hozzád, nagy csendben senkitől nem ismertetve, puszta helyi- ' ségeket szemlélve, fák, hegyek, kősziklák, vadak madaraknál egyebet nem látva, most ttt állok előtted herczegem ér1 í'-STESSEN-
