Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-28 / 39. szám

Összefoglalva tehát a dolgot úgy találjuk,hogy az értekezlet az állam jól felfogott érdekeinek megfelelöleg óhajtja, hogy a budapest-zinionyi vasút a Duna jobb oldalán To InamegyétD.una-Földvár,

— Paks, — Tolna — Szegzárd és Bátta- széknél érintve, Mohács, Eszéknek irányítva épitessék ki és ezzel összhangban a fiumei, összeköttetés egy Tolnától Szegzárdon át Bonyhádig építendő szárnyvonal f e 1 h a s z n á 1 á s a s a d u n a - d r á v a i vaspálya közvetítésével eszközöltessék.

Úgy hisszUk a tervezet ezen egyszerű vázlata elég arra nézve, hogy mindenkiben a megyőződés érlelődjék meg, hogy e tervezetnek létre vagy létre nem jöttétől fiigg a Duna jobbpartján fekvő országrész jövője.

Virágzó kereskedelem, vagyoni jólét, fényes jövő az eredmény, mit léteslilése esetében magával hoz;

— pangó kereskedelem, anyagi romlás és borult jövő kiséri visszavonhatlanál elestét.

P é c hy közlekedési minister ur a nála főispáni vezetés alatt tisztelgő pestmegyei küldöttségnek folyó évi szeptember 20-án kijelentette ugyan, hogy ő a balparti vasutat fogja minden tőle kitelhető eszközökkel támogatni, mert az a zimonyi összeköttetést legrövidebb utón eszközli; de hogy ez minő érv a balparti vaspálya mellett, azt legjobban tudjuk mi.

A duna-drávai vaspályát épen ezen okból vitték Szegzárd helyett Báttaszéknek s a következménye lett, hogy a vonat, mely néha utas nélkül halad pályáján, a hegycsuszamlások és hófuvata- gok folytán hónapokig Bonyhádon reked meg; s igy még kezelési költségeit sem fedezi.

Váljon egy fogalomért lehet-e feláldozni az ország érdekét, mely végre is abban áll, hogy a befordított tőkék kamatot hozzanak?

Lehet-e néptelen homokbuczkák közt vezetni egy hosszú vasúti vonalat, a kétséges jövőjű kül- íorgalomra támaszkodva? S nem-e inkább indokolt valamivel hosszabb vonalat építeni s népes, virágzó vidékek érintésével a biztos belforgalomra állapítani a jövőt?!

Szerencsére ez ügyben, mi*t a közlekedési minister ur kijelentette :az országgyűlés fog dönteni.

Ott majd megbírálják, hogy melyik a helyi és melyik az országos érdek!-------— — —

De m

ost egy kérdést megyénk lakosságához.

Váljon a helyzet ily akut fejlődése folytán szabad-e a dolgok folyását közönynyel nézni az érdekelteknek, vagy nem inkább elódázhatlan szükség-e egy nagy actió bevezetésével megkisérleni, hogy az elhatározásnak, mely az országgyűlés legközelebbi Ülésszakán okvetlen bekövetkezik, az óhajtott irány adassék.

Tolnamegye közgyűlése küszöbön van, a kezdeményezésnek innét kell kiindulni egy nagy bizottság megalakításával, mely cselekvési irányját az

távoli rokonom, arra kérve, hogy tégy vissza országomba, jutalmul Erdélyt neked adom és leányod feleségül veszem.

El is jött vele Eutesk Ungvárig és romboló táborával ezen vidékeken, mindenütt rémüléssel töltötte be a lakosokat. De László király, hirtelen ott termett a barbár fejedelem előtt, ki ennek rettenetes csapásait, melyek alatt hullott népe, mint éles kasza előtt a kövér fü — ki nem állhatva, hátat forditott a király seregének és visszatért hazájába, rettenetes veszteség, bánat és jajszóval.

XI.

Salamon most reménye utolsó horgonyát is veszítve, olyanná lön, mint az ágról szakadt árva madár, mely nem talál sehol fészekre. Meggondolva a világ állhatatlanságát és számos szerencsétlenségét, melynek első kutforrása a szeg- zárdi kolostor Templomának falai közt vérrokonai ellen való bűnös összeesküvés volt, mint írják, magán való élet viselésére adván magát Remetévé lett és mint ilyen erdőkben, kősziklák hasadékaiban, barlangokban lakott, erdei füvek és gyümölcsökkel táplálva magát. Itala, melylyel szomjúságát oltotta, mezei és erdei patakok vize yolt. Testét szőr zsákkal, erdei vadak bőrével fedve takargatta a hideg és más egyéb elemi csapások ellen. Ha elfáradt barangolásában a földre hullott fák leveleire pihent le, éjjelét, nap - nalát ájtatos imádságok és énekek elmondásában töltve el.

Halálát sürü homály fedi, némelyek azt mondják, hogy a stájer erdőkben halva találtatott, mások pedig úgy írják, hogy Polában halt meg és temettetett el, majd ismét mások, messzeesve az igazságtól, azt hagyták emlékezetben,

e czélra Fehér és Baranyaraegyék által alakítandó bizottságokkal fogná egyetértőleg megállapítani.

Álljanak az ügy élére, a három megye o r- szággyülési képviselői s eszközöljék a kormány és érdekelt tényezőkkel az összeköttetést.

A három megye lakossága pedig készüljön el egy nagyszabású anyagi áldozatra: ajánlja fel díjtalanul az összes területet, mely határaiból a vasútvonalba esik; hogy segéd- kezési készségét minden kétséget kizárólag demonstrálja.

Szóval tegyen meg mindent, mit a helyzet megkövetel, hogy ha a kedvezőtlen sors legjogosultabb vágyaitól a valósulást megtagadná, legalább öntudatosan, a teljesített kötelesség érzetével elmondhassa a költővel ellentétben, hogy nem „önfia vágta sebét!“

Bartinai.

A magyar gazdák Székes-Fehérváron 1879. évi junius 3—5. napjain tartott II. országos értekezletén tárgyalt harmadik kérdés.

Bevezeti: M. I.

(Vég*.)

2. Az egyes vidékeken a hegyvidéki tanács kiválasztása folytán ajánlott 3—4 jó s minden tekintetben a helyi viszonyoknak megfelelő fajjal köteleztessék minden birtokos szöllöjének felét beültetni ujbólitáskor. Ezen irányban a hegymester köteles a szabályrendelet végrehajtását ellenőrizni.

3. Minthogy a túltermelés folytán a bor ára rohamosan alászállott s még a szőllőültetés terjedésével s az okszerű szöllömiveléssel folyton fog szállani, azon kell igyekeznünk, miszerint a szőlloszet eredményét minél többféle terménynyé alakítsuk. Nevezetesen több gondot fordítsunk ezután az asztali s exportálható csemege-szöllőfajokra. Meg kell honosítanunk a cognacpárlási ipart, mint ezt Franczia- Spanyol-, Portugal- és Olaszországban már hosszú idő óta űzik a legjobb sikerrel; sőt italán borászati intézeteinknek jó lenne kisérleteket tenni egyéb mellékterményekkel, melyek a seprőből, törkölyből nyerhetők lennének, pai által a borászat kebeléből később többféle ipar szívhatna éltető táplálékot. Ily melléktermények pl. az eczet, borolaj, borkő, bor- kösav, cremor tartari, sajtolt élesztő, rézvirág, ó'omfehér, horganyfehér, frankfurti fekete stb. készítése, melyek egyszerű berendezéssel készíthetők, jelenleg Francziaországból milliókon hozatnak be s biztos piaczra számíthatnak.

4. A szöllömivelésben a döntés helyett inkább újbó- litsunk anyagi erőnkhöz képest kisebb parcellákban. így jobb termő s állandó szöllör'e teszünk szert kevesebb költséggel, mint az öt évi döntés kerül s a fajültetés általánosabb elterjedése is hamarabb fog életbelépni. — Szölleink rege- neratiójára, a termőképesség fentartására és fokozására csakis érett s a talajba 5—6 cm. mélyre hozott trágyát alkalmazzunk.

Hogy a trágya ne csupán morhany, hanem valóságos trágya, azaz táplálék lehesen, a trágyát kezeljük okszerűen, hintsük meg a telepet hetenkint egyszer gypszszal s a hamut, mely balhiedelem és hanyagságból eldobatik vagy olcsón a zsidónak elfecseréltetik, hordjuk ki szőlleinkbe, mert ez azon trágyanem, melyből szöllö a tápszükséglete legnagyobb részét fedezheti. Szintén felhasználandó a csont is, mely háztartásunkban eddig semmi figyelemre sem lett méltatva. Ha ezután szölleinket czélszerü s hathatós trágyázás által jókarba hoztuk, behozhatjuk a hosszabb metszést is termésünk gyarapitására.

hogy osztrák honban sokáig disznópásztor volt. Végezetre leghihetöbb azok véleménye, kik úgy szeretik megjegyezni, hogy végelgyengülését érezve, a szent-kereszti kolostorba ment, hol midőn immár halálához közelített volna, akkor fedezte fel magát az apátumak, hogy ki volna; mert úgymond engem más kolostor és más apáturhoz keserves emlék köt össze!

Vilhelm apát szegzárdi kolostorába visszatérve a székes-fehérvári országos ünnepélyről, vissza gondolva a nyomorúság mozsarában megtört földönfutó és átkozódó Salamon királyra, elmondá feleinek vele való utolsó találkozását, midőn a koldusok közt állva, elvette az alamizsnát László király kezéből. Rongyban, rongyok foszlányában, mezítláb, kiszáradt kezek és lábbszárakkal láttam ugyan, mély sóhaj közt mondá az apát, még is megismertem szakálla, bajusza és arczvonásairól 1 Lehetetlen elfelejteni, mert a csel- szövény, melybe az átkos emlékű Vid sodorta, itt kezdődött kolostorunk templomában, hol terveztetett a három királyi herczeg vagy megcsonkítása, vagy láb alóli eltevése. És én valék, ki ez istentelen bűnt nyilvánosságra hozva, elbeszéltem Geiza herczegnek s általa testvéreinek.

Ezután nemsokára meghalt Vilhelm apát is tisztes vén korában és László király . meghagyásából családja iránt mutatott tántoríthatatlan hűségéért, kegyelete kifejezése jeléül ugyanazon kriptába temettetett el, melyben édes atyja szendergé örök álmait!

5. Hogy boraink addig is, mig ültetvényeink fajtarkasága elmosódik, egyöntetűen kezeltethessenek, alakítsunk a kellő töke jelen vagy nem jelenléte szerint pinczeegyle- teket, pinczeszövetkezeteket, vagy legutolsó esetben alkalmazzunk ambuláns pinczemestereket. A bor készítése- és kezelésénél meg kellene különböztetni a belfogyasztásra és a kivitelre szánt borok manipulatióját. A belfogyasztásra a termelő maga is végezhetné, a kivitelre azonban okvetlen egyöntetű kezelés lenne szükséges, melyet a szakképzett egyénekkel kellene végeztetni. Még ezen kivitelre szánt borkezelésénél is tekintetbe kellene venni azon piaczok ízlését, hová a bor alkalmas lenne s eladni kivánjuk.

6. A törvényhozásnak meg kellene már minél előbb váltani a bormérési regalejogot, hogy igy a szabad forgalom folytán a jobb bortermelő elvehesse fáradsága jutalmát: másrészt a belforgalom élénkülése folytán ő'A millió oly hazai lakos juthatna a bor élvezetéhez, kik jelenleg a zsidó csapiáros monopóliuma mellett csakis a butitó pálinkaivásra vannak kárhoztatva.

7. A bőrgyártás és hamisítás ellen, jobban mondva a természetes bor védelmére törvény vagy szabályrendelet hozandó.

8. A magas kormánynak oda kell törekedni az ezután kötendő vámszerzödéseknél, miszerint borainkra a beviteli vámok, a mennyire lehet, mérsékeltessenek. Hasonlóan a vasuttársulatoknál is oda kell hatni a kormánynak; miszerint coulansabb direct tariffakat concedáljanak a magyar borkivitel előmozdítására s a minimális suly-egységül ne 50,000 kilogrammot vegyenek fel, mert ily suly-egység mellett még a kedvezményezett direct tariffákat senki sem vehette igénybe

9. A bor értékesítésének elömozditására több intézmény szolgálhat, melyeket akár mind, akár egyenkint fokozatosan lehetne életbe léptetni. Ily intézmény pl. a magyar bortözsde, entrepot, borügynökség, árucsarnokok, con- sulatusi ügynökségek, utazó ügynökök, nemzetközi hirdető lapok stb.

10. A borászati szakértelem továbbra is, sőt még nagyobb mérvben terjesztessék, mint eddig. Nevezetesen a 3 hazai vinczellérképezde vagy bővíttessék s szereltessék fel ezek egyike kísérleti állomásul is, vagy állíttassák fel oly intézet több borvidéken is. Tartassanak borászati póttanfolyamok néptanítók részére s vándorelöadások az egyes borvidékeken, hol ezt a bortermelő közönség igénybe venni kívánná.

Összefoglalva a mondottakat, kérném a t. országos gazda-értekezletet, miszerint mondja ki, hogy:

a) Általánosságban véve a magyar borászat az 1868. évben tartott enquéte óta némileg haladt; de nem azon mérvben, melyben azt ily nagy bortermelő államtól joggal várni lehetne.

b) Több elsőrendű borvidéken a szöllö művelés csakugyan hanyatlott; ezen hanyatlás okaiul tartja az értekezlet a kevert szöllöfaj-ültetvényeket, a fajok rósz megválasztását, a trágyázás elhanyagolását, a döntés nagy mérvben elterjedését, a czélszerütlen metszési módot, a borhamisitást és gyártást, a rósz és okszerűtlen pinczekezelést, az asso- ciatio hiányát.

c) Hogy borászatunk hanyatlását megakadályozhassuk, sőt annak virágzását előmozdíthassuk, az értekezlet szükségesnek tartja: miszerint a rendszeres fajszöllö-ültetés nagyobb mérvben foglalja el a mai kevert ültetvények helyét, óhajtandónak tartja az okszerű trágyázás és metszés behozatalát, óhajt törvényt a borhamisitás és gyártás ellen, kivan mielőbb egy hegyrendöri törvényt, kívánatosnak tartja a szöllömüvelés eredményének többoldalú felhasználását, pinczeszövetségek felállítását, a hazai fogyasztásra és az exportra szánt bor specialis kezelésének behozatalát. Kívánja, hogy a kötendő nemzetközi vámszerzödeseknél több tekintet legyen a bor specialis kezelésének megkönnyítésére, a vasúti tariffák minél coulansabbak legyenek, a lehető legkisebb minimális sulyegységi tariffa behozatala lehetőleg kieszközöltessák. Égető szükségnek tartja az értekezlet a magyar bortözsde felállítását. Végül a borászati szakértelem fejlesztésére óhajtja az értekezlet a vinczellérképezdék szaporítását,, vagy a meglevők bővítését s vándor póttanfolyamok rendezését.

A királyi törvényszék köréből.

A szegzárdi e. f. kir. törvényszéknél a lefolyt héten következő perek adattak elő: Polgári perek szeptember 26-án. 6706. Molnár János és társai felpereseknek özv. Szőke Lajosné alperes ellen 330 frt töke s járulékai iránti pere. 6626. Gvörke Rebeka s társa felperesnek Andorka Erzse s társai alperesek ellen örökösödés és vagyonközösség megszüntetése iránti pere. 6705. Rikker Péter és neje felperesnek Csucsmi István és neje alperesek ellen tulajdonjog iránti pere. 6563. Vagyonbukott Kovács István és neje csödperében a tömeggondnok 1872—1879. évi számadása feletti ítélet. 6838. Lengyel Éva felperesnek Végh Éva és társa elleni kisebb polgári pere. 6839. Szabó Józsefivé felperesnek Egyed János ellen mint fent. 6841. Nagy Sándor felperesnek Princz István ellen mint fent. 6841. Szabó János és társa felperesnek ifj. Törjék Mihály és társa elleni kisebb polgári pere. 6931. Böhler Jakab felperesnek JJupnenp'iacfyer János alperes ellen zálogjog törlés iránti keresete. 6698. Ifj- Sebőn Ferencz felperesnek Tropp Zsuzsanna és társai alperesek elleni pere ingatlan kiadatása