Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-06-23 / 25. szám
engengedésben áll, ez által tudatára jő annak, hogy vannak esetek, midőn akaratát, mások — okosabbak akaratának alá kell rendelnie, ha nehezére esik is. A szülők következetessége nem csekély befolyással van a gyermeknek képződő önuralmára. A gyermeknek soha sem kell olyat Ígérni, mit teljesíteni nem lehet s a mit ígérünk, azt teljesítsük, ha fáj is. Nagyon nagy hatása van e következetességnek. Az ehez szoktatott gyermekkel könnyen boldogul az iskola. A nem egészen okos szülői szeretet szinte nagy hatással van a gyenge gyermeki lélekre. Nincsen szülő, ki gyermekét ne szeretné, csakhogy nem mindenki szereti okosan. A szülőnek jól esik, ha gyermeke közelében van; de az okos szülő nem tartja azt a gyermekre nézve hasznosnak, ha a nagyoknak társaságából soha ki nem marad, azoknak minden beszédjét hallgatja, sőt abba még beleszólni is bátorkodik. Minden szülő szívesen ellátja gyermekét a szükségesekkel; de okos szülő nem szoktatja olyan kényelemhez, melyet neki mindig meg nem adhat. Egy szülő sem akarja idő előtt teendőkkel túlterhelni gyermekét; de az okos szülő a kötelességérzetet már gyenge korában iparkodik gyermekébe beoltani s megerősiteni. Ez, különösen az, mire főgondot kellene a szülőknek forditani s mi alig észlelhető sok gyermeknél a középiskolában, — ott pedig felébreszteni, az elkésett dolgok közé tartozik. Szerintem pedig a kötelességérzeten fordul meg leginkább az ember jövője s nagy mértékben a társadalom boldogulása. Mi lenne az oly társadalomból, amely kötelességeiket csak úgy, immel-ámmal teljesítő egyénekből állana ? pedig ez a sajátságos eset bekövetkezhetik. A szülőknek már korán bele kell gyermekeikbe csepegtetni a kötelességérzetet és a kötelesség miként teljesítéséről szigorúan számot venni, nem teljesítés esetén pedig bármi utón módon, oda működni, hogy a kötelességmulasztás ne ismétlődjék. Ha a gyermek már kiskorában megszokta kötelességének teljesitését, később annyira megöröködik az az érzés szivében, hogy vérébe megy át, természetévé válik, mindenek előtt állása kötelességeinek teljesítése s azt sem barátság, sem kedvtelés, sem nehéz körülmények nem engedik vele elmulasztatni. Az ilyen emberek viszik elébbre a társadalmat. Fordítsanak azért a szülők igen nagy gondot gyermekeiknél a kötelességérzet felébresztése s megerősítésére, ennél a gyermekeknek nagyobb gazdagságot nem adhatnak és akkor ritka lesz az az eset, (ami pedig most fájdalom nagyon gyakori) hogy az a gyermek még csak lelkiismereti furdalást sem érez, ha iskolai teendőjéből egyáltalában semmit sem végzett el, — megkevesedik az iskolát elhagyott gyermekek s ifjainak száma, sokkal több eredménye mutatkozik a középiskolai oktatásnak és az egyetemekre elég előkészülettel lépett fiatalokból egykor igen derék, jellemes, kötelességüket érző hasznos fingjai lesznek a magyar társadalomnak. Szavainak eredménye az lett, hogy Sanyit karjainál fogva beczipelték a szobába, a hol is az előbb leirt jelenet ismétlődött; hol egyik, hol másik kapta nyakon, forgatták előre, hátra, szinte szédült bele ilyesmitől elszokott feje, mig végre azon meggyőződésre jutottak a sok hercze-hurcza után, hogy a kedves Sanyi valóban csinos, derék férfiúvá nőtte ki magát mióta nem látták. De igazuk is van. Különben minden bizonyitás fölösleges olyan argumentumokkal szemben, minők Terka mama, Pali bácsi meg Ninuska. Egyébiránt ha füleinknek hinni nem akarunk csak Ninuskára kell néznünk, hogy tiszta meggyőződésre jussunk. Ollay Sándor, Pali bácsi legkedvesebb barátjának gyermeke, kit szülőinek kora halála után, magához vett, hogy belőle embert faragjon. Sándor együtt nödögélt a nála öt évvel fiatalabb Ninával; együtt barangolták be a nagy kertet, mászkálták meg a fákat s verték le a szomszéd Rikol- tyék fájáról a diót; együtt boszantották a magán órára hoz- zájuk járó kismestert; együtt tanultak; az étel nem esett jól nekik, ha nem ehettek együtt, szóval elválhatlanok voltak egymásra nézve; Terka mamát együtt szerették, kinek szeretete alig tudott külömbséget tenni köztük. Pali bácsi sokszor mondogatta: asszony a mondó vagyok, hogy ezekből a gyerekekből még utóbb lesz valami, töröm a nyakukat. Jött aztán az idő, midőn Sanyinak a felső gymnasiumra távozni kellett hazulról. Elment városba. Szegény Ninuska majd hogy megnem betegedett, hetekig nem is tudott enni. Mikor aztán a hosszú szünidőkre haza-haza jött Sándor, boldogabb lány nem volt a városban. I A Tolnainegye simontornyai járás községi jegyzők egyletének alapszabályai. (Vége.) Összehívja a választmányi és közgyűlést; azon elnököl és kimondja a határozatot általános szótöbbség utján. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlést megelőzőleg a tárgysorozatot megállapítja; a határozatok végrehajtásáról gondoskodik; a folyó ügyek elintézését vezeti; a szaknemü munkálatok készité- I sére az illetőket kijelöli. II. Alelnök. 11. §. Az alelnök azon módon választatik, mint az elnök, a jogai 6 kötelességei is ugyanazok, ha az elnök akadályozva van. C. Jegyző. 12. §. A jegyző általános szavazatöbbséggel 3 évre választatik. A közgyűlések és választmányi ülések határozatait jegyzőkönyvbe veszi, a határozatok által érdekletteknek kivonatot ad; az egylet tagjairól névlajstromot vezet, levelezéseket végez és a folyó ügyeket az elnök utasitása szerint elintézi, D. Pénztáritok. 13. §. A pénztárnok általános szavazattöbbséggel 3 évre választatik. Kezeli, beveszi és kiadja az egyleti pénzeket a hatá- ' rozatok értelmében. A pénzkezelés pontosságért vagyoni felelőséggel tartozik. A bevett és kiadott pénzekről évenként számadást ad. E. Választmány. 14. §. A választmány áll: az elnök, jegyző pénztárnok és két választmányi tagból, kik a rendes közgyűlésen szavazás utján általános szótöbbséggel három évre választatnak. Az időközben netán megürült helyre, a legközelebbi közgyűlésig a megválasztott tagok után legtöbb szavazatot nyert hivatik meg. 15. §. A választmány a közgyűléseket megelőzőleg 15 nappal rendes, azonkívül pedig valahányszor ajegyzöi szakmába vágó ügyek megkívánják, rendkívüli ülést tart; miért is az elnök minden ülés határidejét a tagokkal legalább 3 nappal előbb tudatni köteles. A jelenlevők szótöbbséggel határoznak. 16. §. A választmány ügyköre: jelentések tétele a közgyűlésekre ; a levelezés és pénztár megvizsgálása, a rendkívüli tagok felvétele és a tiszteletbeli tagok ajánlása. A választmányi jegyzőkönyveket az elnök és jegyzőn kívül, egy választmányi tag hitelesíti. F. Közgyűlés. 17. §. Az egylet félévenként rendes, azonkívül valahányszor szükséges, rendkívüli közgyűlést tart. A választmány vagy ha három tag indokolt beadványban rendkivüli közgyűlés tartását kívánja, az elnök azt összehívni köteles. 18. §. A közgyűlés ügyköre: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok és választmányi, tagok, úgy tiszteletbeli tagok választása; az évi számadások megvizsgálása s az erről szóló felmentvény kiadása; alapszabályok megváltoztatása s illetőleg módositása; a hűtlen tisztviselők és választmányi tagok letétele; az egylet feloszlása iránti hátározathozatal; a törvényhatósági, községi, közigazgatási és különösen a község- jegyzői teendők és hivatás körébe vágó gyakorlati tárgyak és érdekek felett behatóan tanácskozni, eszméket cserélni, javaslatokat, röpiratokat s emlékiratokat készíteni; a községi jegyzők óhajait és indítványait a közigazgatás érdekében kérvényezés utján a megye törvényhatósága, esetleg a közigazgatási bizottság előtt egyértelmüleg tolmácsolni és törvényes hatályra segíteni; szakismeretek öregbítése;, a Gymnasiumi tanulmányainak végeztével egyetemre ment a külföldre, ahonnét ép most, három évi távoliét után tért vissza. Ha képzelünk magunk elé egy torzonborz fekete ba-, juszu, szakálu és szemöldökű, talpig becsületes és talpig magyar ruhába öltözött nyájas- képű és mindig mosolygó, megnyerő modorú őszbecsavarodott öreg urat, mindig füstölgő pipával szájában, — előttünk áll Pali bácsi. Nyílt őszinte magyar ember, kinek ami a szivét nyomja, az az ajkán is van. Régi kiadású és kötésű könyv, melynek tartalma minden józan kor keretébe oda illik. Magyar a feje búbjától a lába talpáig s a földig, melyet tapos, abból a korból, mely az igazi magyarokat teremtette, kik a korral haladni, de azért magyarok maradni akarnak; a mi a mi kedves Pali bácsinkon már abból a dolögból is észrevehető, hogy nevelt fiát Sanyit, mérnöknek szánta. Majdnem hallatlan egy olyan nemes embertől, mint Pali bácsi! Ássák, vájják, vágják is azért eléggé, de hiába, azért ö mégis az marad, minek mi ismerjük. Kedves Terkája a mai, azaz a pár tizeddel ezelőtti nők azon kévéséi közé tartozik, kik átérezve hivatásukat, oda törekedtek és törekednek — ha t. i. mégegyszer újra kezdhetnék — hogy a hazának s az emberiségnek, magyar és haszna- vehetö tagokat, nem pedig hitvány bábukat neveljenek. Ez különben Pali bácsi politikája, ki ennek követését előre szivére kötötte. Ninuska? . . . Ugyan mit mondjunk róla, mihez hasonlítsuk őt? . . Üres frázisokkal, kopott hasonlatokkal többet árthatnánk, mint használhatnánk; aztán bármihez hasonlítanék, bármennyire magasztalnék is, hiába való szópaközségi közigazgatás javitása tekintetéből az egyleti pénztár erejéhez képest pályázatok kitűzése, röp- s emlékiratok kiadása ; a községi élet egyetemes körében mutatkozó hiányok és fogyatkozások szükséges orvoslása iránt alapos, hasznos és korszerű vitatkozások tartása: a tagok által beadott dolgozatok megbirálása s esetleg kiadása. Mindezen tárgyak felett a jelenlevő rendes tagok általános szavazattöbbséggel határoznak. A közgyűlési jegyzőkönyveket az elnök és jegyzőn kívül két kiküldött egyleti tag Hitelesíti. V. Az egylet vagyonáról és kezeléséről. 19. §. Az egylet vagyonát képezi: az alaptőke; a tagok által befizetendő félévi illetékek és netáni hagyományok és adakozások. 20. §. Az alaptőke épenségben fentartandó az egylet további intézkedéséig. 21. §. Az alaptőke kamatai s a tagsági díjakból fede- zendők: az irodai, posta és különösen a közigazgatás és ön- mivelés czéljából felmerülhető költségek. 22. §. A folyó kiadások fedezésére közvetlenül nem szükségelt pénzek takaréktárba helyezendök. 23. §. A bevétel és kiadásokról az év befejeztével okmányozott számadás készitendő s felmentés megadása végett minden évben az első félévi közgyűlés elé terjesztendő. VI. Az egylet feloszlása. 24. §. Ha a tagok egy harmada az egylet feloszlását szorgalmazza, ez ügyben külön közgyűlés hivandó össze. Az egyletnek feloszlása alkalmával meglevő vagyona egyedül a megyei jegyzői nyugdíj alaptőkéjének gyarapítására fordítandó. 25. §. Az egylet tényleg feloszlottnak tekintendő, ha a tagok számának két harmada kívánja. 26. §. Ezen alapszabályok helybenhagyás és megerősítés czéljából a nagyméltóságu m. kir. belügyministerium- hoz felterjesztendők. Ha az egylet az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja: a kir. kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetik, haladéktalanul fölfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezte tik. Kelt Gyönkön, 1877. September 26-án. Klein Endre, Schiebung Radó, ideigl. jegyző. ideig), elnök. 50822. szám. Látta a m. kir. belügyminister, oly megjegyzéssel, hogy mindazon esetleg hozandó közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok megváltoztatását, az egylet feloszlását s ez esetben vagyonának hovafordítását czélozzák, foganatosítás előtt, a m. kir. beiügyministeriumhoz felterjesztendők. Budapesten, 1877. évi deczember 14-én. A minister helyett: II á r ó Kémén y, államtitkár. Különfélék. — Műkedvelői előadás. A Ditróiné asszony által f. évi julius 13-án rendezendő műkedvelői előadásra a műkedvelő-toborzás nagyban folyik s a legkiválóbb erők megnyerése — az énekrészről nem szólunk — biztosítottnak tekinthető. Az előadást a casinó nyári helyiségeiben, esetleg ha a 100 frtos ár elmarad, az urodalmi vendéglő nagytermében megtartandó tánczvigalom fogja követni. A nyári holt évad tehát elég mulatságosnak Ígérkezik lenni. * * zarlás lenne, a valóságot még csak meg se is közelitenök. Tizenhét, olvasd tizenhét éves angyal, ki egyenesen a hetedik menyországból repült le, hogy------- — hej Sanyi, San yi! — -e-r,-----— No de ráérünk még a hálálkodásra. * út $ — Az ebédlőbe! — kiált Pali bácsi, mély bókot ka- nyaritva a szoba ajtajában s jó példával menendő elől, ka- roncsipi Rikoltyné asszonyságot s megkezdi a kivonulást. Az ebédlőbe érve, miután kartársát egy terjedelmes foteil virágos talajára leplántálta, kezdi az egyesek helyeit kijelölni az asztalnál. Tens Rikoltyné asszonyság közvetlen szomszédságában ül az uradalmi tiszttartó, mellette Tera kisasszony, azután Sanyi, Manczi kisasszonnyal jobbján; utánok pár süldő legény s lány a községből, köztük Ninuska. Az asztalfőn, amint illik, ül a háziasszony, tovább férfiak és nők a házigazda szeszélye szerint elhelyezve. Az asztal alsó végén, Terka mamával szemben ül Pali bácsi Rikolty szomszéddal, öblös poharak s foghatós borral telt palaczkok közé temetve, amint dukál. Az asztal szinte nyög a sok sütemény alatt, melyek mind Ninuska picziny kezei közül kerültek ki. — Veszett gyereke -— mond Pali bácsi, roppant kegyetlenséggel ütve villáját az oda tartott kappan hátába >— még azt se mondja, mikor ért haza. Dehogy nem mondta volna, de szeretőtök annyi kérdést tálalt eléje, hogy elég dolgot adott neki, mindenikre kimerítő feleletet adhatni csak valahogy is. (Folytatjuk.) 1
