Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-06-23 / 25. szám
— Casinó estélyek, tekintettel, hogy junius 29-én a daláregyletek tartanak tánczvigalmat, julius 13-án pedig műkedvelői előadással egybekötött tánczvigalom leend, ezen időközben a rendezőség megállapodása folytán tartatni nem fognak. — A dnlár ossz (Jövetelhez. A dalárünnepély, mely alkalommal a báttaszéki, bonyhádi és szegzárdi dalárdák fognak szerepelni, igen érdekes lefolyású leend. A kiadott . / f sorozat a következő: 1. „Ébresztő“ Mosonyi Mihálytól. Énekli a három dalárda együttesen. 2. „Vineta“ Abt-tól. Énekli a bonyhádi dalárda. 3. „Isten dicsősége“ Bethoventöl. Énekli a báttaszéki dalárda. 4. „Édes lánykám“ Huber Károly tói. Énekli' a szegzárdi dalárda. 5. „Nincsen apám“ Müller Józseftől. Énekli a bonyhádi dalárda. 6. „Falu végén kurta korcsma“ Vuschingtól. Énekli a báttaszéki dalárda. 7. „Olyan a te dalod“ Huber Károlytól. Énekli a szegzárdi dalárda. 8. „Katona dal“ (Faustból) Liszt Ferencztöl, Énekli mind a három dalárda együttesen'. — Felhívás. A dalárünnepélyt rendező bizottság lapunk utján azon kérelemmel járul a közönséghez, hogy mindazok, kik a junius 29-én a vendég daláregyletek tagjai tiszteletére rendezendő közebéden résztvenni óhajtanak, ebbeli szándékukat folyó évi junius 26-ig bejelenteni szíveskedjenek, mert a rend érdekében a későbbi jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek. — Időjárásunk a mindent végpusztulással fenyegető szárazság megszűntével kedvező fordulatot vett. Két ízben volt termékenyítő bő esőzés. A gabnákban az üszög mutatkozik megyeszerte; kiterjedése azonban most még meg nem állapítható. A 6zöllő nagyrészben elvirágzott nem egészen kedvező körülmények közt. A forró szárazság folytán ra- gyázás miatt már panaszok merülnek fel. — Tanítói közgyűlés. A Szegzárd-kö zponti fe 1 e kéz etn él kü li tanító-egylet, mint lapunknak egyik korábbi számában már jelezve volt, f. hó 13 án rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés helyiségéül a rom. cath. elemi néptanoda egyik nagyobb tanterme szolgált. A megnyitás azon nap d. e. 10 órakor történt, tek. Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő ur jelenlétében. A megnyitó beszédet az egylet érdemes elnöke Koszorú István ur tartá, a kartársaknak majdnem teljes részvéte mellett. Azonfelül látható volt ott néhány férfi és női vendég is. Elnök ur tartalomgazdag, hatásos beszédével teljesen lebilincselte a tagok figyelmét, hosszabban fejtegetvén az egyesülés szükségességét, mely nélkül a magasztos czél el sem volna érhető; őket folytonos szorgalomra és ernyedetlen munkásságra serkentvén. Bévégezvén elnöki beszédjét, ennekutána az egylet azon dolgait tárgyalja, melyek közvetlen annak hatásköréhez tartoznak. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvastatván, minden > észrevétel nélkül hitelesittetik. Hosszas vitára nyújtott alkalmat a korábban megszűnt tanítói egylet részéről fenmaradt szakkönyvek tulajdonjogának tárgyalása, amennyiben ezen könyveket a Szegzárd városi tanítók önképzőköre használja és vette birtokába. Mígnem elhatároztatott, hogy azok az egylet birtokába szálljanak. Könyvtárnok utasittatik átvételre. Ezután Koszorú István elnök ur a szorosan felvett programúihoz ragaszkodván, felszóllitja a számtanból elsőnek jelentkezett Petrovits György polg. iskolai tanító urat, miszerint számtani minta előadását kezdje meg. Nevezett ur a táblához lépvén és a közönséges törtek ismeretére vezető első gyakorlatokat mutatá be a közgyűlés tagjainak általános helyeslése mellett. Utána Yárkonyi Sándor szintén helybeli tanító ur tartotta módszertani felolvasását a földrajzból, szépen körvonalazván, miként kelljen ezen tárgyat vezetni, hogy kedvező gyümölcseit biztosan megteremtse. Ezt követte Számháber János helybeli kisdednevelönek felolvasása a tornázás elméletéről és ennek mikénti vezetéséről az elemi népiskolákban. Tárgyát teljesen kimerité és azonfelül felolvasását közönkint még külön magyarázatokkal világitá be. Ez alatt az idő gyorsan előrehaladván, az ülést tovább folytatni nem lehetett. Azonban hogy az érdekes tárgysorozat még is csorbát ne szenvedjen, határoztatott, hogy az újból való folytatás ugyanazon nap délután 3 órakor történjék. Tehát d. u. a fonti határozat szerint, a tagok ugyancsak újból megjelenvén, a tárgysorozat szerint Kálmán Károly tanító ur tartá a telephonról bejelentett ismertetését, melyet nyomban annak gyakorlati bemutatása követett. Ennek megtörténtével Számháber Jánosné a helybeli felső leányiskola tanítónője tartá gyakorlati előadását a tizedes törteknek rövidített szorzási módjáról a népiskolák 6-ik osztályában. Az előadás, mely köztetszést aratott, csak az illető szakavatottságáról tanúskodik. Már ekkor az idő fölötte előre haladván, a programmban fölvett tárgyak elnök indítványára a jövő gyűlésre határoztalak fentartatni. Egyebek közt még aztán a jövőben tartandó, közgyűlés megtartási helye ügyében folyt a tanácskozmány, mire szavazattöbbséggel Báttaszék lön e.czélra kitűzött találkozás helyéül kimondva. Majd ezután elnök felszóllitja a jelen volt tagokat az egyletnek a f. é. augusztus havában Budapesten tartandó országos tanítói gyűlésen való képviseltetésre. E tárgy ked-' vezö megoldást épen nem nyerhetett, mivel ez anyagi áldozatokkal járván, egyesek részéről önkéntes vállalkozás nem történt, az ifjú egylet pedig nincs még azon előnyös helyzetben, hogy e czélra anyagi biztosítékot igérhetetett volna. Jóllehet e tisztre, másfelől az egyleti elnököt illetné a vállalkozás, ámde ő mint a szegzárdi dalárdának egyik tagja, mely az augusztus havi pécsi orsz. dalárünnepélyen szintén versenyezend, épen az idő összeütközése miatt erre nem vál- lalkozhatik. Elnök és egyesek indítványára a tanügy terén maguknak kiváló érdemet szerzett következő egyének lettek az egylet tiszteletbeli tagjaiul beválasztva: Papp Lajos kir. ügyész, Szók oly K á r o 1 y ügy véd, Eötvös K. Lajos ügyvéd, nagyságos Bocsor Antal prépost és főt. M i k ó György r. kath. lelkész urak helyből, — továbbá a vidékről: Idősb Gajjdossik János plébános és kinevezett iskolalátogató, úgy Geng Gyula r. kath. lelkész urak, kik is ebbeli megválasztatásukról az elnökség utján lesznek értesítve. Az egyleti alapszabályok saját költségen kinyomattatván, elnök által a gyűlés tartama alatt a tagok közt szétoszlattak. Ezekután még határozta a közgyűlés, hogy a Budapesten alakult országos paedagogiaikönyv- kiadó társaságnak tagjai sorába lép. A jövő gyűlésen való közreműködésre többen följegyeztették magukat. A közgyűlés ezzel véget érvén, elnök megköszöni a tagok szives türelmét és kéri őket a további tapasztalt érdeklődés megőrzésére ; majd végül azon óhajának ad vala kifejezést: vajha a közelebbi gyűlés csak megerősítené ötét hitében, melyet az ifjú egylet életére nézve magában táplál. Megköszöni egyúttal a tanfelügyelő ur szives fáradozásait és hivatali támogatását, mire most nevezett örömmel Ígéri, hogy részéről, miután személyesen is meggyőződött az egylet életrevalóságáról, mindent el fog követni, hogy az, úgy a megyei közigazgatási bizottság mint a magas kormány részéről érdemlő elismerésre és erkölcsi támogatásra találjon. Ezzel a gyűlés 5 óra tájban szélylyel oszlott. — Nagy-Szokolyból írják nekünk: Nagy-Szokoly községe, mely jó búzatermő földjéről, savanyu boráról, szép és jelentékeny számú lovairól ismeretes, említést érdemel legújabban azon erélyes intézkedés folytán, melyet elöljárósága a szöllögazdászatra veszélyesnek feltűnt s Szokoly község határában levő szöllökben már szintén jelentékeny szambán található Tortrix Pilleriana nevezetű (mit a nép hátra ugró hernyónak nevez) kiirtására vonatkozólag hozott, mihelyt ez iránt részben a megyei közlönyből, részben a soproni kereskedelmi kamarától vett értesítésből, de különösen a dombóvári járásnak szeretve tisztelt s ez ideig minden közérdeket magában foglaló ügyben tapintatos eljárást tanúsító ~szöTga1)irája intézkedése folytán a már elébbröl is létezett, de annyira veszélyesnek nem ismert hernyó kártékony voltáról tudomást szerzett; nevezetesen: elhatározta s nyilvános kihirdetés s a népnek megbeszélés utján tudtára adta s szoros kötelességévé tette, hogy minden szöllösgazda különbeni 5—10 frt, a szegény-pénztár javára behajtandó büntetés terhe alatt, most az úgynevezett gyomlálás, yagyis az agyhajtás s felesleges szöllőnyirok leszedése s kötözés alkalmával a nevezett ártalmas hernyókat Összeszedje s pusztítsa : s ennek felülvizsgálásával nemcsak a hegybírót s hegyőröket megbízta, hanem a maga kebeléből egy e végett kiküldendő bizottságot is választott s hogy ez irányban czélt T?l’jeri7 a pusztításnál legnagyobb sikert felmutató gazdát dicsérő oklevéllel kitüntetni elhatározta. Mint dicséretre s utánzásra méltó tényt kell megjelelni azon határozatát is, — melyben a községi képviselő testület és elöljáróság egyhangúlag kimondta azt, hogy miután tökéletesen meggyőződött arról, hogy a különben köztiszteletben álló községi jegyzőnek valami roszakaratu avagy tán elmehibából származott gyújtás által még az 1877-ik év September havában történt tüzeset által takarmánya s szalmája elégetése folytán jelentékeny kára okoztatott, — ezen kára a károsulttal történt barátságos egyesség szerint részben 60 forint készpénzfizetéssel, részben az egyességileg megállapított öt kocsi takar- mánynemünek természetben a községi vagyonból való kiszolgáltatása által kárpótoltassék, — s ezt nemcsak hogy határozatikig kimondta, hanem teljesítette is; és hogy jövőre ily eset elő ne fordulhasson, — elhatározta, hogy jelen évvel kezdve ez után minden évben a községi jegyző eléghető vagyona a községi közpénztárból a községi vagyontól ugyan élkülünitve, de azzal egyetemben rendesen az első magyarbiztosító társulatnál tűz ellen biztositassék, s ugyanez alkalommal felkérdezte a jelenlegi községi elöljárókat, váljon akarja-e valamelyik eléghető vagyonát a községi költségen biztositatni avagy nem ? — mire az összes elöljáróság a községi biró kivételével, ki is netáni megtörténhető szerencsétlenség esetére fentartotta magának az ez érdemben fenn álló megyei szabványok szerinti jogát, — oda nyilatkozott hogy nemkivánja a közköltségen biztosítást; mert vagy maga biztositja saját költségén vagyonát, vagy csapás esetén tűri kárát, szóval nem tart igényt az e részben fennálló megyei szabványok értelmében a kárpótláshoz. Gazdasági viszonyainkra vonatkozólag megemlitendönek tartom, hogy búza ve- teményeinknek, melyek szerfelett gazdagok ugyan, de nagy részben üszög teljesek, az eddigi szép időjárás, a három négy rendbeli köd ellenében kedvező volt, még tavaszi terményeinkre, melyek ez ideig szintén kedvezöleg álltak, már szem- betünöleg kártékonyán hat az erős melegség és szárazság, úgy annyira, hogy vetett takarmányunk mi főleg kevés rét hiánya miatt okvetlenül termelendő — alig a múlt évi termésnek felét adják a bekövetkezhető még kedvezhető esőzés folytán is, — kevés rétjeink is silány széna termést adnak : a répa igen szórványosan látszik jónak, árpa s zab termés szalmára alacsony, de még szem várható, — kukori-. czáinlt ez idő szerint szépen előre haladtak s jó termésre nyújtanak kilátást, — szölleink a három egymásutáni kisebb nagyobb részben uralgott fagy és jégverés és a Tortrix Pilleriana hernyó jelentékeny száma ellenére is arra serkentik a tulajdonosokat, hogy hordókról jó eleve gondoskodjanak — s különösen az ártalmas hernyókat annál nagyobb erélylyel iparkodjanak pusztitni, — gyümölcs fáink gonddal ápolt s a hernyók elpusztításában szintén dicséretet érdemlő eljárás daczára is annyira tönkre mentek a hernyók pusztítása által, hogy alig lesz valami. Dicséretet ér- demlöleg kell még megemlítenem úgy a járási szolgabiró s közbejárása folytán a járási orvos urnák — nemkülönben az összes elöljáróságnak a folyó évi május hóban a községi disznóállamányban kiütött víziszony elfojtása s tovább terjedése tekintetében tett ei’élyes intézkedéseit. Végül megemlitendönek tartom, hogy az országos képviselő választásra jogosultak összeirásának kiigazítása végett Bischitz Mór ur elnöklete alatt kiküldött bizottság a kiigazítási munkálatát törvényes és szabatos eljárásával folyó hó 7-én bevégezte s ezzel a különben nagyon is közömbösnek mutatkozó választó közönséget mintegy álmából felébresztette, gondolkozásba ejtette, hogy váljon mégis nem volna-e jobb, ha már a hat éven keresztül magát megismertetett jelen országgyűlési képviselő igen tisztelt Hecs Károly ur helyett mást választana, ki mind a haza, mind a járás, mind egyesek érdekében ügybuzgalmánál fogva többet tenne s ha tapasztalatom nem csal — az eddigi hangulatból azt kell következtetnem, hogy Hecs Károly ur ellenében fellépendő Perczel Béla követjelölt úrhoz több ragaszkodás mutatkozik mint Hecs úrhoz. Hivatalos rész. 4569. alisp. Tutaamegye alispánétól. 4569. álisp. Tolnamegye alispánjától. Körözés. A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium f. é. 22603. sz. a. kelt intézménye szerint egész Csehországban, különösen azonban Nechanie kerületben szegényebb szülök tanköteles gyermekeiket nyerészkedési vágyból vándorló hárfá- soknak adják át, kik azokat magukkal hordozva nemcsak az oktatás alól vonják el, hanem a hárfával való koldulásra késztetik, gyakran testileg bántalmazzák, legtöbb esetben pedig erkölcsileg megrontják. Ezen vándor hárfások a magyar korona országaiban is kóborolni szokván, irányukban a legszigorúbb eljárás követendő s hazájukba leendő szálli- tatásuk végett ide azonnal jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1878. junius 14-én. Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző. K ö r ö z é 8. A nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumnak f. évi 23388. sz. a. kelt intézménye szerint f. é. márczius 7-én Nyitramegye Vág-Vecse községében egy magái Jäger Józsefnek nevező fiú csavargás miatt letartóztatván, állítólagos illetőségi községe Poroszország Engstertsach helyesebben Jurterburg felé útnak indíttatván, Szilézia Troppau városában letartóztatva még mai napig is visszatartatik, most az eszközölt nyomozások fonalán kitűnt, hogy illetősége hibásan volt megállapítva. Nevezett fiú állítólag egy Grünberg Ottó nevezetű angol mérnök kíséretében hosszabb ideig úgy Oláhországban, mint későbben Magyarországban a Tisza vaspályái munkálatoknál tartózkodván, különösen pedig Mármarosmegye Huszt városában, hol sokáig tartózkodtak, az iskolába is járt. Illetőségi helye az alább következő személyleirás alapján kipuhatolandó. Jäger József 15—16 éves, rom. cath., közép termetű, hosszas arczu, barna hajú és szemű, hosszas orrú, rendes szájú, beszél németül, magyarul és tud Írni. Kelt Szegzárdon, 1878. junius hó 14-én. Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző. 4229. Tolnamegyc alispánjától. alisp. Körözés, A temesvári kir. törvényszéknél letartóztatva volt Juhász János vizsgálati fogoly az említett törvényszék börtönéből megszökvén, nyomoztatása oly hozzáadással rendeltetik el, hogy feltalálás esetén a temesvári kir. ügyészséghez kísértetendő. Személyleirása következő: Nagysága 165 cm., testalkata: közép, arcza: hosszas, arczszine: egészséges, haja: barna, homloka: rendes, szemöldöke: barna, szeme: sárgás, orra: rendes, fogai: épek, ba- jusztalan, álla: rendes, különös ismertető jele: hogy balkeze 2 ujja csonka, szülőhelye: Köbekháza. utolsó lakhelye:Temesvár, 24 éves, beszél: magyarul és románul, imi olvasni
