Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-12-22 / 51. szám
51. szám. Szegzárd, 1878. vasárnap deozember 22-én. Hatodik évfolyam. Megjclcn: hetenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára . — —-10.,, Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap j szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. "1" Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet' nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. Tolnamegye népnevelésügyi állapota az 1877|8. tanévben. (Vége.) A tanításban elért siker, a beérkezett jelentések és részben saját tapasztalatom szerint, úgy a rom. kath. és görög keleti, mint a helvét, ágostai és Mózes vallásu hitfelekezeti, valamint a községi jellegű iskolákban, a törvény által előirt minden tantárgyból, a női kézimunkát sem véve ki — megyeszerte általánosan elégséges osztályzattal jelezhető. Ezen osztályozás azonban nem zárja ki azt, hogy ne lettek volna jeles eredménynyel működő tanodák. Ilyenek az Aparon, Apáthi pusztán, Kányán, Nagy-Vej- kén, Varasdon a rom. kath., Felső-Nyéken, Gerje- nen, Lápafőn, Madocsán, Miszlán, Nagy-Székelyen (magyar és német), Váralján a helvét, Kis-Mányo- kon, Szt.-Lőrinczen az ágostai, Duna-Földváron, Ozo- rán,0-Dornbováfon és Szegzárdon a Mózes vallásu iskolák, a községi jellegűek közöl pedig a bonyhádi elemi és a szegzárdi polgári fiú és felső népiskolai leány tanodák. A faiskolák és kertekre vonatkozólag' kijelenthetem, hogy legnagyobb részben berendezve és beültetve, iskolai czélokra fordittatnak. A természetrajzi és természettani eszközök a Rasch és Bopp által kiadott képekből állanak. Természetes, u. m. ásvány, növény, rovargyüjtemény és természettani gépeszköz csak négy helyen van, ezek közül is mindenikkel csupán a szegzárdi polg. és TÁRGZA. .Szegzárd, 1878. november 23-án. Piripócson történt, higyjék el (a ki különben nem hiszi s történetem színhelyéül mást nevez meg, bizonyítsa állítását.) Én abban az időben ott hivatalnokoskodtam; s mivel rám fogták, hogy igen életrevaló, józan és szolid fiatal ember vagyok — a miről, köztünk legyen mondva, magam semmit sem tudtam — egyszersmind azzal is vádoltak, hogy én szerelmes vagyok, sőt mi több: jegyben is járok már Márthával. Es vádjuknak volt alapja; no de ezen nem is lehet csodálkozni. Ha valaki 27 éves, szép — ezt édes anyám mondta, — kedves — ezt azok, kik hizelegni akartak, — jó társalgó — ezt meg én mondom, — ezenkívül van 600 frtos biztos állása-------—; én részemről magam is azt hiszem, hogy ez elég qualificatió arra, mikép valaki szerelmes legyen, sőt arra is, hogy jegyben járjon. Bevallom: szerelmes voltam Márthába, jegyben is jártam véle, de erről csak mi ketten tudtunk, — no meg a nagy világ, mert ez addig pletykázott, míg csakugyan eltalálta, — és (akár hiszik, akár nem) komoly szándékom volt nőül venni öt. Nem azért ám, mert Mártháéknál ingyen tartásra és ingyen lakásra volt kilátásom — ámbár elhatározásomra ez sem volt befolyás nélkül, — hanem pusztán azért, mert Mártha igazán szép volt és én szerettem öt; de ő is engem — ámbár nem azért mert szép voltam, hanem, azért, mert — ha nőül veszem —r. ez időtől főkötöt viselhetett volna. Ha tőlünk, már t. i. tőlem és Márthától függ, — már rég elmondottuk volna a „holtomiglan holtodiglanét, hanem a papa és a mama: azok nem akartak róla semmit tudni. felső népiskola bir; mig három intézet egyedül néhány gépeszközzel rendelkezik. Az iskolai könyvtárakra vonatkozólag azon eset, hogy ezek száma a múlt tanévben ismét 17-el gyarapodott, igazolja ugyan a haladást, de hogy azok valóságos népkönyvtárokká Is legyenek, ezen nagyszabású és nemes czélzatot csak későbbi idők lesznek hivatva megvalósítani, midőn a nép nagy tömege is a művelődésben annyira fejlődött, hogy belássa, miszerint a társadalmi élet nagy versenyterén csakis alapos szakismerettel állhatja meg helyét és tarthatja fenn magát s hogy e czél elérhetésére, a gyakorlati ügyességek elsajátítása mellett, legalkal- masabbák a jól szervezett és rendezett könyvtárak. A tornászati eszközök általában csak a három legszükségesebb szerekből állanak, úgymint: a karfa, nyujtórud és a mászórudakkal ellátott kötélhintából. Mint feljebb megjegyeztük, a múlt évben ezen eszközök mintegy 15 iskola mellett lettek újonnan beszerezve és felállítva. Haladás ugyan ez is, de még sem megfelelő azon gyakorlati értéknek és hasznosságnak, melyre a tornászat hivatva van; mert ez nemcsak egészség és nevelésügyi kérdés, hanem az általános katona kötelezettség elvénél fogva valóságos honvédelmi intézkedés, mely midőn a tanonczo- kat korán előkészíti a katonai mozdulatok és erőkifejtés gyors és könnyű elsajátithatására s ennélfogva igen sok zaklatástól és kellemetlenségtől menti meg besoroztatás esetén az embert: ugyanakkor ezen intézménynek, a tornászainak minél nagyobb Kérem itt megjegyezni: nem az én papám és mamám, nem, óh! azok akkor nagyon messze voltak; hanem a Mártha papája és mamája. Nem azért, mintha én nem lettem volna elfogadható vő, hanem azért, mert különbet vártak, mint én vagyok. Még mindig nagyon fiatalnak találták Márthát; és ebben igazok volt. Hogy is gondolhat egy 19 éves leány férjhezmenetelre, hisz még be sem nőtt a feje-lágya. Csakhogy Mártha máskép gondolkozott és a mint többizben ismételt szerelmi nyilatkozat és viszontvallomás után végre anynyi bátorságot vettem magamnak, hogy öt megcsókolám, azzal állt elő, miszerint: — Bizony itt az ideje, hogy nőül vegyen! — Én édes kis Krisztusom! — hiszen venném én, de mikor nem adják. — Hiszen nem is kérte, hogy adjanak. — Dehogy nem kértem; kértem bizony, hanem nagyon fiatalnak találták. No de várjon, eljö még az idő, midőn csak az ásó és kapa választ el egymástól bennünket.-— Igen, de mikor! — sóhajtott fel Mártha s mivel magamnak sem volt egyéb vigasztalásom én is egy nagyot — igen nagyot sóhajték. És tudják-e miért utasítottak el kérésemmel s miért fogták Márthára szülői, hogy még nagyon fiatal ? A papa, a ki kiszolgált katopatiszt, azért, mert még hitvány duellumban sem vettem részt; a mama azért, mert csak 600 frtos állásom volt. A mamát könnyű volt utólag a magam részére nyerni, hiszen hiteles telekkönyvi másolatokkal napnál fényesebben beigazoltam, hogy enynyi meg enynyi hold föld, szöllö s tudja Isten menynyi ház van apámnak tehermentesen tulajdonában, a mi mind reám száll, ha meghal, (azt ugyan elhallgattam előtte, hogy apám erős, egészséges és nagy kilátása van arra is, hogy engem túlél) hanem a papát,------oh, annak duellum kell. Hiába mondtam neki egy alkalommal, hogy már vettem részt párbajban-----------r — mért ékben való meghonosulása eszközölheti csak biztosan azt, hogy a katonai tettleges szolgálati időtartam is a biztonság koczkáztatása nélkül, leszállittat- hassék és megrövidittethessék. A megye tanítóinak sorában szolgál 1—5 évig 91, 5—10-ig, 44, 10—15-ig 35, 15—20-ig 40, 20 -25-ig 24, 25—30-ig 20, 30—35-ig 14, 35—40-ig 16, 40—45-ig 9, 45—50-ig 9, 50 éven felül 5 tanító. Tanító változás 65 esetben fordult elő u. m. 2 halálozás, 3 lemondás és 39 költözködés és azon 21 ujtanítói állomás szervezése folytán, melyAgárd, Apáthi, Báttaszék, Bedegh, Döbrököz, Duna-Föld- vár, Kánya, Majsa, Mórágy, Mözs, Nagy-Székely, Uj-Dombovár, Paári, Szakcs, Szegzárd, Tamási, Tolna, , Zomba községekben, még pedig 15 rom. kath. 2 helvét, 1 ágostai, 1 Mózes vallásu és 2 községi jellegű iskola mellett vagy önállólag lett felállítva. E változások, mennyiben azok az orsz. tanítói nyugdíjintézetet érdekelték általam annak idejében föllettek jelentve a ministeriumhoz. Végül, hogy teljes legyen Tolnamegye népnevelésügyi állapotának leírása, az előadottakhoz még be kell jelentenem, hogy az eddig letárgyalt iskolákon kívül van a megyében két elemi és egy kereskedelmi kormányhatóságilag engedélyezett magántanintézet; egy Szegzárdon a Mayer Antal és neje Arlow Mária, Duna-Földváron a Szentessy-Rattay Katalin és végre a Tolnáról a folyó tanév elején Paksra áthelyezett s tulajdonosa Pick Jakab által fenntartott kereskedelmi — Talán mint békítő! — vágott szavamba. — Nem, mint segéd. — Igen, de senkinek sem lett baja — — — Az igaz. Hanem én magam is vivtam. — Ugyan hol? — A küzdtéren. — Bizonynyal a vivómesternél, keztyüben, rostély, lyal--------—1 Igen. Hát ez nem elég ? — Nem. Egy lovagias fiatal embertől méltán elvárható, hogy valamely előtte szent eszméért vagy lényért, ha csak legkevésbé is sértöleg emlékeznek meg róla, •— pedig ilyen minden nap előfordul, ha keressük, — megverekedjék, saját vagy ellenfele vérét ontsa s ez által felemelkedjék, kimagosodjék a hétköznapi emberek tömegéből. — Csakhogy ezen kimagosodási törekvésért becsukják az embert. — Nem tesz semmit, annál érdekesebb. Ekkor történt egyszer életemben, hogy Mártháéktól bo- szusan távozám. Azzal teljesen tisztában voltam, hogy a papa gondolkozó tehetsége nem a legrendesebb, de azt is tudtam, hogy ha kívánságának eleget nem teszek, Mártháról kell lemondanom. De hát mit tegyek? Ha összeveszem valakivel s megverekszem, még valami kár eshetik bennem, ha pedig én teszek kárt ellenfelemben, akkor bizonyos, hogy becsuknak? Eh! talán csak a papánál is lesznek lucidaintervalla! Elhatározám, hogy addig várni fogok. * Néhány nappal később névnapomat ünnepeltem természetesen barátaim társaságában, kiket mind nagyon szívesen láttam magam körül. Étkezés közben Kálmán barátom, a ki társaságunk Kotschildja volt, egyszer csak felkél s poharát társaim hangos zúgolódásai és piszszegései közt az én — mint ő ma-
