Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-11 / 32. szám
32. szám. Hatodik évfolyam. Szegzárd, -vasárnap 1878. augusztus 11-én. Hfcgjelcii: heten kint egyszer, vásárim p. Társadalmi, tanügyi és j közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 ^ .< Egyes szám ára .-------10 ,, Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekeze| nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. F aj unk fo gy ás a. ni. A rendes életmód, az idő és munka helyes beosztása, egészséges táplálék, egészséges lakás, mértékletesség evésben, ivásban s végül betegség esetén annak értelmes orvos általi gyógyítása hiányozván a magyar köznépnél: könnyen megérthető fogyásának, pusztulásának második oka: a nagy számú s korán való elhalálozások. Ha figyelemmel kísérjük azon viszásságokat, melyek a fennebb jelzett tekintetekben a magyar közgépnél észlelhetők: nem fogunk csudálkozhatni az elhalálozások nagy számán. A gyermek már kiskorában rászokik a borra, pálinkára s a még nem neki való erős, nehéz egészségtelen eledelekre. A gyermekágyas nő rendes orvossága a nagymennyiségű bor és pálinka, melynek kábító és- hódító hatása alatt a fájdalom oltompitta- tik. Vegyük hozzá, még az egészségtelen lakásokat. Különös, szinte érthetetlen, hogy á köznép, mely az évnek legnagyobb részében künn az Isten szabad ege alatt él és mozog: házánál szinte irtózik a tiszta levegőtől. A jobb móduaknál rendesen van két szoba ; vagy a mint ők nevezik: első ház és hátulsó vagy kis ház. A kettő közül csak a kis házat használja a család rendesen. Ebbe szorulnak be valamennyien, örege apraja, kicsinyje nagyja, sokszor két-három család 6-t—10 lélek s mint a hordóba rakott hering szoronkodnak ősztől egész tavaszig. Az ablakok hét számra egészen zárvák, nehogy a hideg be s a meTÁR GZ A. Jánus temploma. Rajz. Irta Börne s a duzzogó menyecskék és haragvó aszszonyok épülésére, németből átmagyarította: Rhadamantus. „Kora bölcsesség, — késő szerelem:“ Ez volt kedvencz mondása az én harminczöt esztendős barátomnak Aladárnak. (Már t. i. Aladár volt harminczöt esztendős, nem pedig barátságunk tartama.) Es valahányszor csak kiejtette száján ezt a saját fájdalmas tapasztalásából merített mondást: mindannyiszor végeden nevetséges ábráza- tot vágott hozzá s borzongva megrázkódott, mint a megfü- röaztött uszkár-kutya, midőn a vízből kieviczkél. Nem rég az ideje, hogy Aladárt meglátogattam. Fejét faaátenyerébe nyugosztva, jobbjában tollat tartva, merengve ült Íróasztalánál s az előtte fekvő papirfüzétbe valamit Írogatott. ■— Hány hét a világ Aladár ? — kérdem tőle. -— Mi bajod, mi bánt? Olyan borús az ábrázatod, mint a novemberi időjárás! — Kora bölcsesség, késő szerelem! — válaszolt az én Aladár barátom s aztán sóhajtott hozzá egy rémséges nagyot, lássa tempóval, egész taktusban. — Hát kedves nőcskéd hol van — faggatám tovább. — Kedves nő, ... . kedves nő! . . . . kiáltott most a székéről felugorva — igen, oh igen, kedvesek ők mindannyian! De csak addig, mig szereti őket az ember! Nagyot nevettem. — Ah! tehát a házasélet ajai-bajai háborgatnak! No ez dérék! Várj csak kissé barátocskám, hadd tegyem magamat illő kényelembe. leg kimenjen. Képzelhetni aztán, hogy milyen itt a levegő. Vegyük még hozzá Jazt is, hogy télre a ta- karéktüzhely is rendesen bővítetik a szobába a ke- mencze helyét pótolni. Dopjex libelli dós est. Főznek is vele, meg meleget íb ád. Hogy azután a szobában megrekedt ételgőz, zdir szag mily ártalmassá teszik a túlságos kigőzölgést; által úgy is megromlott levegőt, azt a köznép fel Sém veszi, el sem hiszi. Tekintve a szabad légin való folytonos mozgást, járást-kelést, továbbá a testet edző, erősítő mezei munkát: bízvást elmondhatjuk, hogy ha a köznép gyermeke megtartaná a szokásos egészségi rendszabályokat : mint elodázhatatlan eredmény következnék be az erővel, egészséggel megáldott hosszú életkor. így azonban — mint azt a statistikai adatok is tanúsítják — egyre pusztul és veszik s még ott is, hol a születések nepa gátolta-tnak meg természetellenes utakon és módokon: a halálozások száma rend.szerinGfelülmulja_ születéseket. Tudva levő dolog az is, hogy a köznép a legnagyobb idegenkedéssel viseltetik az orvosok iránt. Ha megbetegszik: a helyett hogy értelmes tanult orvoshoz folyamodnék, javasokhoz, kuruzslókhoz, bűbájosokhoz fordul s a legnagyobb türelemmel hagyja magán végig próbáltatni a kuruzslás borzasztóbbnál borzasztóbb nemeit. Kenés-fenés, czinóber fürdő, gyufa-oldat, különféle füvekből, vagy más egyébből készült undorító italok a köznépnek rendes orvosszerei, melyek közül ha csak egy is véletlenül használni (!!) talál valakinek: a zonnal általánosan kedvelt és használt recipésé leszen. Haszontalan ezek Belehelyezkedem egy támlás, puha székbe, lábaimat keresztbe raktam s poczakomat kedélyesen végigsimitva, folytatóm:-— No most már beszélhetsz ! Hadd mulassam magam! Mert hát nem megvetendő állapot, amidőn az ember biztos kikötőben szánakozbatik hajótörést szenvedett szerencsétlen felebarátai felett. — Hat hetes házas vagyok kedves Pistám! r— kezdé most siránkozva Aladár. — És e hat bét alatt már nyolez szomorú napom volt; mert nyolezszor zörrentem össze az én kedves jó Ilonámmal. Az élet és halál »— Süsmilch által kifejtett — hírneves rendszer szerint: még előttem van az életből körülbelül huszonkilencz év! Már most: hat heten- kint nyolez nap egy évben két bóra, négy napra, huszonegy órára s busz perezre megy. Ez pedig huszonkilencz éven keresztül annyi mint: öt év, egy hó, huszonkét nap, tizenegy óra, két perez és barmincz másodperezre teijedö csillagászati gyászidöszak, — Igazad van Aladár! A házasság, az élet nagy számtanában valóban nem egyéb mint: mennyiségtani baleset! — S ha te Pistikám — folytató Aladár —előbb meghalsz, mint az a jó Süsmilch kiszámította s én hátralevő éveidet mint hagyományos öröklőm: ngy még tovább élek s kinaimnak összege még nagyobb leend, — Ezen ugyan ne búsulj pajtás; biztosítalak, hogy nem foglak vele megszomoritani! De térjünk a dologra. Mond csak: miféle különös história az, mely miatt megha- sonlottatok? Én azt vagyok hajlandó hinni, hogy nem egyéb az: mint a házasság tavaszi nap-éj egyenlőségének a zivatara! Fel se vedd! majd tovább vonul! — Aladár a kandallóra mutatott. A kandalló fehér porczellanból volt, sárgaréz pántokkal körülerősitve. A két léposö, melyen állott s a márványlap, mely födte: oltár-féle díszes alakot adtak neki. A márellenében minden capacitatio; hiába prédikálnak a nép vezetői derűre, borúra; a kuruzslók és bűbájor sok tekintélye megdönthetetlen. Hogy egy javasasz- szony vagy egy kuruzsló férfi, ki soha szülötte földjének határainál tovább nem volt, ki soha semmit nem tanult — hogy az ilyen csudatevő erővel bir, ezt elhiszi a nép: de egy értelmes, művelt orvos iránt — ki egész életét kifáradhatlan szorgalommal folyvást tanulmányozva — szenvedő embertársai betegségeinek enyhítésére szenteli — a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik s segedelméhez csak akkor fordul, midőn már semmi bűbáj nem basznál s lelkiismerete megnyugvása végett elhivatja az orvost, hogy elmondhassa: megpróbáltunk mindent, még a doktornál is voltunk, de az sem tudott segíteni. Nagyon természetes dolog, hogy nem tudott; mert ugyan hol volna található a jó Istennek az a csudadoktora, ki egy minden kuruzslással elrontott s hajálnak vált embert vissza tudjon adni az életnek és egészségnek. Óriási azon szerencsétlenek száma, kiket a kuruzslók egész életükre nyomorékokká tesznek, vagy pedig korán a sírba visznek. Ezek nyújtanak segédkezet a terhes nőknek s elbukott hajadonoknak a legiszonyúbb bűn elkövetésére. Átkos mesterségüket a legszemtelenebb nyíltsággal gyakorolják, cseppet sem félve a törvény beavatkozásától. Virágzik a czinóber cura, abroncs ugratás, böléndek mixtúra s az átkos üzlet forgalma roppant nagy. A pályavégzett, de még oklevelet nem nyert orvosnövendékek gyakorlatát a legnagyobb szigorral tiltják és ellenőrzik ványlap felett golyóban végződő sárgaréz lobor emelkedett. — Látod-e ezt a kandallót Pisti ? Látod-e hogy az ajtaja most is tárva-nyitva áll ? — kérdé tőlem Aladár fontoskodó képpel. — Látom hát; hogy ne látnám; persze hogy látom! De hát mi az ördögöt akarsz vele ? Be ne fitos 'valahogy, mert zivatar közelget. Nézd csak az égen azt a vil-' lámterhes felhőt! Hallod hogy dörög ? — Ejh! zivatar ide, zivatar oda! Jobban dörög, csattog, víllámlik az én egemen! Már két nap óta nyitva áll a kandalló ajtaja! — Hallod-e Aladár! Mióta megnősültél: kezdesz talányokban beszélni. Ha azt akarod, hogy megértselek : szólj érthetően. — Jól van. Tehát figyelj. Féleségemnek leczk éket adtam a mythylogiából ................ —1 Nos és talán feleséged tanulva elbeszéléseidből, Veled mythologiai képleteket adott elő? . . . ." — Ejh! ne hozz ki a sodromból! . . . . Azon a napon, melyen először összezörrentünk, épen Jánus temploma-' ról tartottam előadást. Tudvalevő dolog, hogy Jánus templomát a rómaiak béke idején zárva, háború idején pedig' nyitva tartották. Kedvem kerekedett egy kis tréfára; any- nyival is inkább, mert azt hiszem, hogy e tréfát hasznomra fordíthatom. „Iluskám lelkem — szóltam megezirógatva kis feleségemet — hadd legyen ez a kandalló a mi Janus templomunk. Valahányszor összeszóllalkozunk, én mindannyiszor kinyitom.az ajtaját; s ha neked kedved jő a békére: zárd be minden kérdés nélkül. Ismerhetsz angyalom! Jámbor természetű, szelíd ember vagyok s mindig kész a békekötésre. Helyesen cselekedtél Aladár! Én azt hiszem nagyon hibásak a régiek, hogy nem Jánust tették meg a há-
