Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-07-15 / 29. szám
Ötödik évfolyam. szám. Szegzárd, vasárnap 1877. julius -15-én. Jíogjclcsi: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Szédiónyfoulcza 172,. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyaiiiU kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnainegyc I One in Si a I ős á gii nnk s a lolnamcgyei gazdasági egyesületnek liivajalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 irt — kr. Félévre . . . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap szellemi vészét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán szn- inittatnak. Szegzárd, 1877. julius 10. Mai napon tartatott meg Tolnamegye rendkívüli közgyűlése a rendes szokástól elütőleg kellő érdeklődés mellett, a mennyiben a tagok száma fölülmúlta a szokásos összeget. E szép szánni Összese- refflésnek okai különfélék lehetnek, a mint a már előre közzétett tárgysorozat egyes pontja egyik, másik pontja másik bizottsági tagot vonzotta a székhelyre nagyobb erővel. Nekünk úgy tetszik, hogy általában véve két nevezetesebb tárgy bírhatott elő- legesen a kíváncsiság varázsával, u. m. Pestmegyének körlevele az Ausztriával kötendő vámszövetség és bankügyi egyezmény tárgyában. Ez egyszerűen tudomásul vétetett. Továbbá Somogymegye átirata a keleti kérdésben követendő politika irányára nézve. E tárgy már bővebb eszmecserére adott alkalmat. Többen sorakoztak hozzászólni a dologhoz: Yizsolyi Gusztáv, Hets Károly, Ellmann Miklós, Csolnoky Imre égyníásután emeltek szőtTa követendő eljárás iránt. Csolnoky inditványozá, bogy ha a közgyűlés ez érdemben külön felterjesztést tenni vonakodnék, legalább nyilvánítsa e kérdésben őszinte rokonszen- vét. Bővebb megvitatás után a határozat ilyenforma lön: Miután belüs'yminister vívnak az országbázban O J tett időközi kijelentése: „nincsenek a monarchia kezei megkötve“ stb. mindenkit teljesen kielégíthet, — tehát nincs szükség arra, hogy ro- konszenvlink különös nyilvánítása által mi is hatást akarjunk előidézni, igy tehát elfogadtatott az állandó választmány véleménye, az egyszerű tudomás vétel. Ugyané gyűlés- folyamán Sandrinelli Caesar Orestes nyugalmazott cs. kú’. őrnagy, ki magyar állampolgári jogot nyert, az ünnepélyes honpolgári esküt letette. . A többi kevésbé fontos ügynek ietárgyalását— tán mondanunk sem kell —- főispán ur által adott kedélyes ebéd követte, mintegy 50 személy jelenlétében, ezt pedig -— még inkább nem kell mondanunk — egész toaszt-özön fűszerezte. Az égető kérdéshez. Szabad legyen egy kis türelmet kérnem a szives olvasótól, ha talán kissé (szokatlan tárgyra bivom fel becses figyelmét. Mióta ember van és míg ember lesz a földön, mindig volt és mindig is lesz vallás, ez a szívnek vele született s elutasítkatlan örök szüksége, — val- Tás','lnély~nem másUnunt bit es élef Istenben, melynek gyümölcse: a szívnek békés megnyugvása s egyedüli igaz boldogsága, Égi angyal vagy óh vallás, mely tanítasz ós vigasztalsz, —- vezér, mely kalauzolsz az élet tévelyítő utain, — bid, mely a földet az éggel kötöd össze, — varázserő, mely földi törekvéseinknek magasabb irányt adsz,- — égből lezengő szózat, mely jóra, nemesre sarkalsz s melyet a szív édesen,, megért, midőn azt súgod neki, hogy minden áldás onnan felül száll alá s nemesebb részünknek, a léleknek fölfelé a magasba kell törnie. Isten, vallás! kit a törpe lelkek nem ismernek, 1 sőt ez által akarnák negélyezni a miveltséget, téged I dicsőítenek minden időben a szellemileg nagyok, a gyermekded nemes szivek. Hogy csak hazánkban maradjak, te gyujtád lángra Berzsenyink lelkét a fohászkodásban. Te működtél egy Eötvösben, Aranynak lantján, a legmagasztosabb bang a te nevedet liirdeti s Tompa, a költő-pap múzsája rólad beszélt. Vallás által a menny a földre, az Isten a szívbe, jön lakni, s mint az örök szépség, jóság és igazság kútfeje, megteremti a harmóniát, mely vég czélja mindennek. Mily egyoldalú s elfogult az, ki ezt nem érti s nem érzi. Az értelemnek legmélyebb bölcsessége, mely az igazat kutatja, az érzelemnek legtisztább áradozása s a képzeletnek legmagasabb szárnyalása, mely a szépet keresi: tökéletlenség önmagában s a teljes összhang csak akkor áll elő, ba az akarat a j ó t, a nemest cselekszi. S im, főleg ez utóbbival foglalkozik a vallás, úgy-azonban, hogy a~két elsőt is társul vészi maga mellé, hogy az ember valódi ember legyen: értelmes, bölcs az igazban, miveit a szépben, nemes a jóban s mindháromban vallásos és boldog. A keresztyén válást, helyesebben a Krisztus vallását méltán az emberiség vallásos fejlődése legmagasabb fokának ismerjük el. Való, hogy e vallást ködbe burkolták a századok s homályt vontak a világ világosságára, — az üde és tiszta forrást felzavarta babona és roszakarat, a szint és zomán- ezot letörülték a vallásról az avatatlan kezek, a lelket betűvel cserélték föl, a derült ég helyett sok helyen borús, komor eget festenek s az idővel avuló TÁRGZA. A duna-földvári ezéhek. (Folytatás.) A lévai szabó czéli 1642-ki artikulusainak egyik pontja igy szól: „Lakozásokban az ifjú mestereknek magokat leinni pem szabad, hogy az öregeket ji^z^kjsprhessck,“ E szabály, noha nem írásban, de szokásban a földvári szabó s egyéb ezéb- nél is megvolt. Itt az öregek liazakisérése, a felszolgáló if- iabb soros mestereknek volt kötelessége. IV. Szűcs czéli. Pecsét körirata: D.-Földvári Szűcs Czéli Pepsptjp. Tolna M. 1771. Cimere: két ág^skpdp oroszlán egymással gzemlien, egyik lábában igényes kardot, másikban pettyes pávdupzbavt tart. A kiterjesztett bor fölött holló? Czéhláda: 1773, Szegödtetósi könyv 1751-től 18Q5-ig, A szftcsqk jelenleg a szabókkal egyesültek, Az i\j pppsót kürirata j II.-Földvári Szabó- ós Szüos-Társulat 1874. A szűcsök ezéhszabályait, tiz pontban, a kalocsai érsektől kölcsönözött mintára, kiadta: József, ágostai püspök, Hessen landgrófja, Hirschfeld her- czege, Katzenelbogen, Diéta, Ziegenheim, Nidda, Schaumburg és Büdingen grófja, sz. Ilonái Földvár infifiás apátja, latin nyelven 1753-ban. Az ur,odaírni levéltárban létező eredetinek a czéhládában levő másolata 1762-ből való. Meg van paagyar fordításban is. Kalocsán 5, Földváron 8 mester kezdte meg. a ozéhet, A) A duna-földvári szabó ezéhnek. a budaitól kölcsönzött szabályai, 1703-ból, kivonatban. 1) Hogy ezen szabó ezébnek és minden magyar, német. rácz. ezébnek Földváron át in neoacquisitis azaz ö fge. fegyvere által újonnan nyert helyeken, legyen Aerariuma, — czébládája. 2) A czélibe csak becsületes elöéletüek és római liitüek vétessenek be. A mely szabó, több posztót vagy ma- i teriát követel, mint a mennyi szükséges, hogy azt a maga hasznára fordítsa, a ezéhböl kitöröltessék. 3) Ap ünnepeken, kántorokon, minden mesterember az illető oltár előtt jc- | len legyen. Az ok nélkül távollevő fizet egy font viaszt. Uj- esztendö napján, gyűlés és tíazstujitás ós számadás tartassák, Ipoly alkalommal minden mester egy írt bért fizet. A ki a gyűlésbe akkor jön elkésve, mikor a czéhláda mái- az a&a-- talon van, fizet egy írt bírságot. 4) A mely legény nem folytatja mesterségét, hanem valamely uyh°# beáll inasnak, vagy más egyébbel foglalkozik, hhság nélkül a ezébbe vissza ne fogadtassék, A mely gyermek inasnak fölfogadtatik: kell, hogy böcsületes szüléktől származott legyen, 30 fölig kezest állitson, három frtot a ezéhmester éá tátrai gazdálkodására fizessen. A mester || tanítsa | évig, az utolsó évet az inas. n^pgválfkatja 24 foton, A szegény inast a mester lássa el saruval, fokómihával, a ezéhmesternek gondja legyen, hogy a szegény árva inas meztelen ne járjon. A kitanult buys, tartozik három forinttal a ezéhnek, azután kezéhez, kapja tanulólevelét, melylyel 3 évig váudorftlhak 5) A mely mesternek vagy legénynek parisa van, a ezékládába fizet egy frtot s ha elegendő bizonyságot nem tud előállítani: birságoltassék meg. 6) A vásárokra járó posztó- és szürszabó, ha sátor alatt árul: két forintot, ha nem sátor alatt| egy frtot fizet egyszer mindenkorra | vásárhelyen levő saabóezéhnek. A közönséges vásáron kívül u«m lészen szabad, a szabókon kivül másnak posztóból, rázsából, fövegeknek, keztyüknek csinfö lása. 7) A nem czélibeliek, ha a czéhbeli mesterek ihetifeé-- gébé kontárkodnak, elsőben hat forintig, azután valahányszor rajta kapatnak, ,két-két fötta^ föjebb, kirságoltassaua'k. A ki eb-ontja a munká^ tartozik »egfeeföit £0- A ezéhgyülési tanácskozások böcsülettel jámborul folytassanak. A szidalmazó , fegyverrel ellenkező, megbüntettessék. A ezéhen kivül szitkozódó, verekedő legények a czéhládába négy font viaszt fizetnek. Nagyobbszerü verekedésekben a böcsületes tanács és a ezéb együtt itól, a négy forint birság fele a tanácsé, fele a ezéhé. 9) A mesterek a legényeknek egyformán fizessenek és pedig a magyar szabók, az öreg legénynek: tizenkét pénzt, az ifjúnak tiz pénzt?; a német szabók: az öreg legénynek negyven, az ifjúnak húsz pénzt. A foltozás fele a legényé. 10) A mely legény fejét fölemelve truez- ból vásár vagy ünnep előtt négy héttel mesterét elhagyná, a nélkül, hogy ez más legényt kapna: amaz négy font Viasszal tartozik. 11) A munkaórák télen nyáron reggeli 4 órától esti 9 óráig. A mely legény mestere engedélye nélkül, ünnepeken esti 9 órán túl egész éjjel kimarad, a czéhládába fizet két font viaszt. 12) A czéhbeli özvegyasszony’mel- lett munkálkodó táblalegény úgy viselje magát, hogy az özvegynek kára ne legyen, erre a ezéb fölügyeljen. 13) Ha valamely czéhbeli mester, legény, inas meghal: az életben j maradtak egy font viasz birság alatt kisérjék ki a temetőbe; s ha értéke nem maradt: a czébládából annyit vegyenek, hogy tisztességesen eltemettessék. 14) A czéhbeli szabók posztóból, rázsából és másféle matériából, az országos vásárokon saját műhelyükből kerül* férfi és asszonyi ruhákat árulhatnak; a kereskedők által illetéktelenül árult szabó- munkák contrabandáltatnak felében az ispita, felében a böcsületes ezéh javára. B) A duna-földvári szűcs ezéhnek 1 kalocsaitól kölcsönzött szabályai 1753-ból. Kivonatban. 1) A szücsmesterek maguk közt évenként egy ezéh- . mestert es két dékánt válasszanak, kiknek a többi mesterek, legények, inasok engedelmeskedjenek. Az engedetlenek elsőben egy font viaszgyertyában marasztandók, a folytonosan
