Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-11-26 / 48. szám

Minek eszkozölhotésérc óhajtja: hogy a Szent István és Szent László társulatokon kívül inég egy harmadik is alakíttassák „Szent Imre Társulat“ nevezet alatt ha­zánk kisdedei, gyermekei s növendék ifjúsága százezreinek számából és számára. Ezen eszme létesítését így véli eszközölhetni. A Szent István társulat legyen lét­adója, ez vezesse az életbe s szülői gonddal ápolja, gyárao- litsa; H lelkes buzgalmu magyar főpapság párttogolása s atyai .áldása folytán azt nemcsak a papság, a nagyszámú tanári s tanítói kar, hanem minden rendű s rangú katholi- kus hívek, a gyöngéd nők, sőt magokban a kicsinyek so­raiban ezerek és ezerek fognak versenyezve buzgólkodni e zsenge intézet fölsegélyésében. Értekező ezek után remé­nyeit számokba fekteti s habár számolása folytán az egész összletböl enged, mégis luszi, hogy ez utón tetemes összeg folyna be, melylyel nagyszerűt lehetend eredményezni. Azonban a Szent István társulat vezérferfiai, a választ­mány, ezt figyelmen kívül hagyták müveiknek kiadásában, ha­bár az „ügyvizsgáló bizottmány munkálata“ is (1864.) világosan kimondja: „Alig lehet a társulat eredeti czéljaival összeegyeztetni azon nagyobbszerii, habár önifia- gukban véve hasznos vállalatokat, melyek a mellett, hogy a társulat pénzerejét majdnem 'kimeritöleg igénybe vették, ki­szorították a társulat évi munkaköréből részben vagy egé­szen azon,sokkal szükségesebb munkák folytatását is, me­lyek úgyszólván a társulat czéljával el válasz thatlan kapcso­latban állanak. Ilyenek: a korkérdések, a nép- és pony­vairodalom, a naptár és az ifjúsági iratok. Részletezésben pedig ez mondatik, mi különös figye­lemre méltó: „c) Nem csekély figyelmet érdemel az úgyne­vezett nép- és ponyvairodalom, melynek nagy hatá­sát a nép erkölcsére kétségbe nem vonhatja az, ki a nép körében többször megfordult. Erre nézve főgond arra volna fordítandó, hogy a sok babonás, izetlen, olykor vallástalan és tendentiosus irkafirkák, különösen a búcsú járó he­lyek és v á 8 á r o k. p i a c z a i r ó 1 leszorittatván, ezek he­lyét ép a nép vallásos érzületének ugyan megfelelő, de azért az egyház hitelveivel és tiszta erkölcstanával szorosan egyező rövid, könnyen érthető népies elbeszélések, legendák stb. foglalnák el, megtartva mégis, a mennyire lehet, a nép előtt ismeretes czimeket, a külalakot, sőt papír miségét is. Aruk természetesen a lehető legolcsóbbra volna szabandó és kü­lönösen ezek terjesztésére a lelkipásztorok buzgalma föl­kérendő.“ Az idézettekből világos, hogy nagy súly fektetendő a nép- és ponyvairodalomra. De folytassuk legközelebb. Garay Alajos. Különfélék. — Megyei tisztvúJasztási mozgat mali. A tisztujitási mozgalom megyeszerte. megindult s majd minden körben beható eszmecsere tárgyát képezi. A mint az eddigi jelen­ségekből az eredményt megjósolni lehet, mar majdnem bi­zonyos, hogy Tolnamegye jelenlegi tisztikarát csekély kivétellel nagyban és egészben újra megválasztja. Feltűnő jelenseg, hogy az intéző körök részben még személyi kérdésekben határozatot nem is hoz­tak, részben terveiket nem bocsajtjak a nyilvánosság ele. A központi tisztviselőknek még ekkoráig nincs ellenjelölt­jük ; van azonban a szolgabiraknak s azok valasztasanal na- gyobbmérvü küzdelemre van kilátás. Szolgabiraink közól Simoncsics Bélának nincs s valószinüleg nem is lesz, Fonyó Lászlónak pedig még nincs vetélytársa. Rausz Béla központi járási szolgabiró ellendr. Szigeth Gábor szegzárdi ügyvéd nagy erőfeszítéseket fejt ki mint ellenje­lölt; Daróczy Tamás a duna-földvári járás szolgabirája ellen ifjú Széváld Mór lép fel; a dombóvári járásban végre eddig öt jelelt van tudva, névszerint: ifjú Eötvös Károly jelenlegi helyettesittetett szolgabiró, Schöner Imre szegzárdi, FördösGéza bonyhádi ügyvédek, D ö r y Béla és Csukly Ignácz szolgabirói segédek. — Vajda János jó hírnevű költőnk előfizetést nyit „Találkozások“ czimü versgyűjteményére. Előfizetési ár 1 írt 20 kr, mely összeg szerzőhöz (Budapest IV. kér. országút 33. sz.) küldendő. — Válasz. A Tolnamegyei Közlöny 45. számában rEgy kérdés és kérés“, czimü névtelen felhívásra. Községi elöljáróknak vagyonában szándékosan okozott kár iránt az illető község hogy felelös-e? s mely törvény avagy szabály- rendelet alapján ? természetű fennebbi számban megjelent kérdésre — miután cddigelé választ nem olvastam — sza­badjon az illető névtelen kérdést intézőt — Tolnavármegyé­nek 1848. évi május 27-én kelt 1638. számú határozatára — úgy ezen határozatot megerősítő Tolnamegye állandó bizott­mányának 1861. évi 447. pontja alatti határozatára — vég­re fennebbi határozatokat egy specificus esetben ezzel egyenlő Tolnavármegyének 1864. évi deczember 6-án tartott tiszti­széke ülése jegyzőkönyvének ,43-ik sz. a. hozott végzésére utalnom. Kölesd, 1877. november 21-én. Lagler Gusztáv. — JJtófájdaluiali. A tolnamegyei gazdasági egyesület által május 14-én rendezett eke és szántásverseny terén a bíráló bizottságok részére felállított két fabódét t. ez. Jilk I László rézműves és Kiss Mór kalaposmester urak minden díj 1 nélkül átengedték, a miért is az egyesület köszönetét szava­zott. Most Kiss Mór ur egy számlát mutat be az egyesület- I nek, a melyben állítólag megrongált bódéjának kijavításáért fizetett, a számla 13 frt összeget mutat ki. Már most azt j szeretnénk tudni, hogy egy fabódé egy napi használás után | miként romolhatott meg annyira, hogy annak kijavítására 5 szál deszka, 500 fasindely, 1250 szeg és egy két öles szalufa szükségeltetett, tudtunkkal Kiss Mór ur e bódét éveken ál­tal használja, most alkalom nyilott azt az egyesület rovásá­ra kijavíttatni, mit eisern is mulasztott, éljen soká és nőjön nagyra! — Öngyilkossá;*'. Geisz Henrik bonyhádi lakos, ki a ! szeszesitalok élvezetében nagy kedvet talált s ki nejével I folytonos czivódásban élt, folyó évi november 16-án kora reggel, miután annak napi járandóságát ütlegekben szokott j I módon kiszolgáltatta s megtiltotta neki, hogy utánna men- i jen, elindult a bonyhádi rom. kath. plébános szöllejóbe dol­gozni. Alig azonban, hogy munkához fogott, neje ott termett mellette, kinek megjelenése annyira elkeserítette, hogy a munkát abbahagyva, hazament s legkisebb gyermekének egy, a nagyobbiknak pedig öt krajezárt adott, ez utóbbinak azért, hogy hozzon rajta zsineget, mert a földről szárt akar hozni. A kötél meghozatván, Geisz, miutáu fiát munkára küldötte s meghagyta neki, hogy jövő vasárnap temetésére megjöjjön, felment a padlásra s felakasztó magát. Neje este a munká- ról hazaérkezve, találta meg férjének élettelen holttestét. Rákövetkező vasárnap azután, mint előre megmondó, a rom. kath. temetési szertartás szei’int Bencze István ottani rom. kath. plébános által beszentelve, örök nyugalomra he­lyeztetett. 7^ Színészei ií.-Fbblv aeon, Fáy János színtársula­tának repertoireja a múlt héten következő darabokból állott: Nov. 6-án Kneisel kitűnő vigjátéka „A tisztelete s ur keservei.“ Ebben Balassáé volt a babér; ö a remény és félelem közt levő lelkész kedélyuülapotát oly találóan raj­zoló, hogy a csekély bár, de értelmes közönséget többször perczekig tartó tapsra és éljenzésre ragadó. Kívüle említen­dők Bányai, ki szokott humorjával adta az iskolamestert, Fáy né (papné,) Bányainé (Anna,) Darvainé (Aman­da) és Berki Ida (szakácsnő/) Nov. 10-én „A betyár kendője“ Abonyitól. Ezen előadás már a „Szarvas“ ven­dégfogadó nagytermében volt; Dárvái és Berky Ida pompásan játszották a Bandit és Zsófit. A bús legény, kit a (kedves Zsófija szép szemei végett) feleségén elkövetett gyilkosság tudata üldöz s kit a holtnak vélt feleség lelke még angyalának osókjai és "karjai között sem hagy el; kit tulajdon édesanyja szökésre, bujdosásra serkent; ki mint betyár éjjel egy házba betör és ott feleségét egyszerre vi­szont látja és bocsánatot nyervén tőle, lelki nyugalmát visz- szanyeri; ki aztán mint javult ember maga magát átadja az igazságnak és főbe lövi magát: valóban nehéz szerep. De I Darvay sikerrel legyőzött minden nehézségeket. Berki Hivatalos rész. 8Q72- Tolnavármegyc alispánjától. I alisp. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minislereium ál­tal az 18681 40. t. czikknek a tulajdonképen való ha­di szolgálatra ugyan alkalmatlan, de a hadi czélokra szükséges másnemű szolgálatokra polgári hivatásukhoz képest alkalmas védköteleseknek háború esetére ily szol­gálatok tételére való kötelezhetéséröl szóló 18-ik sza­kasza életbeléptetése tekintetéből megállapított szabá­lyok tárgyában f. évi szeptember hó 4-én 83000. sz. a. kibocsátott rendelet, (Folytatás.) A kiegészítési csapatoknak illetőleg a m. kir. honvéd pótcsapat-parancsnokságoknak, és az osztrák cs. k. honvéd­ségi nyilvántartqságokn^k azonban, az ily védkqtelesek csak ípirtyihítn hocsájtandók rendelkezésük alá, a mennyiben a viszonyok a kézmü-iparosok különös segélyét tennék szük­ségessé. 8. A vcdkötelesekuek ezen szolgálatokra való kiállító- : sát igénybe venni s azok alkalmazása iránt rendelkezni, jo- I gositva vannak: a) a közös hadügyminister a mozgósítás és háború ide­je alatt a monarchia egész területén, a hadszíntérhez tartozó részekben azonban csakis az alábbi o) pont alatt említett fö- l hadvezér és parancsnokok működésének kezdetéig: b) a honvédelmi minister a honvédségre nézve, szintén I a fülebbi a) pont végén körülirt megszorítással; 1 c) a föhadvezér és az önállólag működő hadtestek pa­rancsnokai, miiködésök megkezdésének napjától fogva az j alájuk rendelt s a hadszíntérhez tartozó vagy ezzel; határos ! katonai kerületekben; d) a hadi és fíjhadl parancsnokságok, saját területökr© nézve és azon terjedelemben, a melyben a közös hadügymi­nister, illetőleg folebbi c) pont alatt megnevezett parancsnok­ságok által, a rendelkezési jog reájuk ruháztatott; s másfe­lől a m. kir. honvédkerületi parancsnokságok illetőleg az osztrák os. k. honvéd-parancsnokságok, szintén saját terüle­tükre vonatkozólag és a honvédelmi minister, ilkolpnSo(o Ida kedves éneke és elszántsága, mellyel szülei házát elhagy­va, kedvesét mindenhova követi: valóságos és mégis érde­melt tapsvihart szült. Nov. 11-én „A czigány“ ez Fáy János estéje volt. Meghatóan játszotta a vén czigányt; já­tékának fénypontja akkor volt, midőn a kisbiró fiáért jön és ö azt megvetésének egész súlyával igy apostrophálja: „te iczi piczi kisbiró!“ továbbá philippikája, melyeket az asszonyoknak tarta, kik leányáról pletykáztak. Ezen darab­ban tanultuk Bányainét (Rózsi) mint kedves színésznőt ismerni, ki játéka (főleg az örültségi jelenetben) által a kö­zönség sziveit hóditá. Nov. 13-án „A szerelmes család“ ezen darabban Fáy (Bácsi) Darvayné (Otil) és Bányai­né (Vilmos) gondoskodtak arról, hogy a publicum egész este a nevetésből ki nem fogyott. Nov. 15-én „Liliomfi“ Szigligetitől. A czímszcrepet Balassa adta és derekasan tá- mogattatott Széllemfi barátjától, ki Bányaiban méltó előadóra talált. Nov. 17-én „A londoni koldusok“ tartozik a gyengébb előadásokhoz; próbául játszották ezen drámát, de a próba meghiúsult. A népszínmű és salonvigjá- ték terén otthon vannak színészeink, de a dráma előttük „terra ignota.“ Azért tanácsoljuk Fáy érdemes szinigazgató urnák, né játszasson többé drámákat avagy tragoediákak melyekhez a kellő erőkkel nem í’endelkezik; mert ilyen experimentumokkal csak megsemmisíti azon jó benyomást, melyet társulatának dicséretreméltó összmüködése közönsé­günkre gyakorolt. Mégis kiemelendök Fáy (iskolamester) és Bányainé, ki az árva fiút gyönyörűen adta. Nov. 18-án „Szökött katona“ Szigligetitől. Ezen előadás némileg paralysálta a szombati fiascót. B a 1 a s s a találóan játszotta a melancholikus kovácsot; azonban kevés erélyt fej­tett ki azon jelenetben, midőn megkegyelmeztetett és az ez­redesnek kijelenté, hogy újra szökni fog. Bányai mint­egy teremtetett a müveit szabó szerepére, ki mindig a „dob- re tont“ keresi, tótul beszél franczia helyett és angol phleg- mával átengedi magát anyja czirógatásainak! Az anyát Dar­vainé adta és különösen a városibál jelenetében, vígan ját szotta a városi dámát. Berky Ida szokottt módon kitűnt- énekével „Julcsa“ szerepében, Darvay pedig kitűnő Nó­tárius volt. — Megjelent és két forint beküldése mellett bérment­ve küldetik: Poe Edgar két rendkívül érdekes müve. Cso- dálátos történetek és Roget Mari titokteljes kimúlása. Az első kötet a költő életrajzát és a következdö elbeszélése­ket tartalmazza: A titok. — A katakombák sírja; — A vádló szív. — Morelia. — A hosszas alakú láda. — Az udvari bolond. —i Egy héten három vasárnap. —■ E beszélyek írá­sában a költő, mint csaknem minden müvében túlnyomólag az iszony és borzadálygerjesztö irányt követte. A másik kö­tet Roget Mari titokteljes kimúlása czirn alatt - egy fölötte érdekes amerikai bűnesetet tartalmaz. E műben a költő az emberi éleselmüség legmagasb fokát tünteti elő. Minden meg­rendelőnek díj nélkül küldetik „Az utazók könyvtára“ két füzete, melyek tartalma a következő: A nagyszerű Tichborne per. — A titokteljes orvos. — Párbaj sötétben. — Négy év Cayenne szigeten. — Az amerikai hajó égése. — A pá­risi virágárus leány. — Fiatal szerelem, öreg házassá^. __ Utazás halálveszély közt. — A Vesuv kitörése. Hat meg­rendelő után egy tiszteletpéldánnyal, tizenkettő után egyéb értékes irodalmi müvekkel is szolgálandok. Fölkérem bará­taim és jóakaróimat e müvek szives pártolására és körük- beni terjesztéséin. A megrendeléseket mielőbb kérem eszkö­zöltetni. Kalocsa, 1877. november 10. Hang Ferencz. — Xegyes szülött. Alsó-Nánán 1877. november 15. igen ritka eset történt. Nédits Stefán ottani lakosnak igen fiatal neje első szülésre ugyanis négy teljesen kifejlődött fiú gyermeket szült, megjegyzendő, hogy mind a négy él­ve született, mégis délután egymás után meghaltak. Szerkesztői üzenetek. í’.uithy Zsigiiioiid urnák. Kajdarson. A kérdéses „csonthegy“ a szegzárdi szőlőhegyek közt „névleg és tényleg“ létezik. Zvonicsek Alajos urnák. Pécsét!. Kérjük megküldését, majd azután szólunk hozzá. pont alatti parancsnokságok részéről reájuk bizott rendelke­zési jog korlátái között; e) a veszélyezett eröditett helyek parancsnokai azon helyek körzetében mihelyt azok hadi fölszerelése elrendeltetik; f) a többi katonai állomási (hadtápi) és várparancsnok- sagok illetőleg a megfelelő honvéd-parancsnokságok saját szolgalati körükben s az illetékes hadi vagy fökadi illetőleg m. k. honved-kerületi vagy osztrák honvéd parancsnokságok - tol nyert felhatalmazásuk alapján és terjedelméhez képest. í). a hadi czélokra szükséges szolgálatokra használandó véd­kötelesek kiallitasa, a fentebb elősorolt hatóságok és parancs- S nokságok felhívása folytán, azonnal eszközlendö; és pedig: a) a közös hadügyminister megkeresésére a honvédelmi minister utján. b) a honvédelmiminister felhívásába a magyar-korona országaiban a törvényhatóságok vagy kerületi hatóságok illető­leg a .monarchia másik államában az országos hatóságok által ; ■c) a 8-ik pont c) és d) bekezdései alatt elősorolt pa­rancsnokságok megkeresésére a honvédelmiminister utján, a közelebb omlitett törvényhatóságok avagy a kerületi hatósá-

Next

/
Thumbnails
Contents