Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-29 / 31. szám

31. szám. - Szegárd, vasárnap 1877. julius 29-én. Ötödik évfolyam.

Megjeleli S

hetenként egyszer, vasárnap.

Kiadóhivatal:

Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők.

Egyes példányok ugyanitt kaphatók.

Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap.

Tolnamegye törvényhatóságának s a (olnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye.

Előfizetési árak:

Egészévre . . . 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára .------10 „

Sz

erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök.

Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak.

Társadalmi bajaink.

i.

Egyik legközelebbi czikkemben úgy melleslegesen ígéretet tettem társadalmi bajaink lapunk hasábjain tüzetesebben leendő fejtegetésére nézve, most ime kezdem szavam beváltani ez első czikkem által. Legjobban szeretném ugyan, ha e czikksorozat egy- foltában látna napvilágot; talán úgy egymásutániságban kerekdedebb képét adná társadalmi állapotunknak s eszközölné azt, hogy azok — kik a tár- sodalmi életben vezérszerepre vannak hivatva meggondolnák magukat s tennének valamit azon fonák- ságok megszüntetése vagy legalább mérséklésére, melyeknek némelyike mostani társodalmi viszonyainkat oly szomorúvá teszi, hogy körülményeinket hazánkban megismert külföldi ember szánako- zólag mosolyog, ba azokról csak némileg is elismerőleg kell beszélni. Legjobban szeretnék tehát egyfolytában elmondani sokat; de nehogy az olvasó felsóhajtson legalább is 5—6 számnál, megint az az unalmas társodalmi história — majd csak minden

3—4 hétben állok elő egy kis mementóval — ba csak főparancsnok szerkesztő ur másképpen nem rendelkezik velem. (Egészen saját tetszésére bízom. A szerk.)

Szándékomban áll tehát a társodalmi fonákságokat e lap hasábjain — melynek egyik főczélja a társodalmi élet — kíméletlenül feltárni. Előadásomban néha talán éles leszek; példáim frappans-sága pedig néba^ meglehet azt eszközli, hogy egyik másik olvasó ismerősei egyikét vagy talán éppen

magát is találva érzi s ba igy lesz, annak nagyon fogok örülni, mert e találva érzés fogja mutatni éppen azt, hogy igazságot beszélek, a nélkül, hogy bárki személyét is a nyilvánosság fóruma elé állítani akarnám, —- mert legyen meggyőződve e lap olvasó közönsége, hogy én, megyénkben az egyének személyes ismerését illetőleg nagyon hátra állok; de azt viszont magamnak megengedni kérem, hogy mind hazánk, mind megyénk ügyeit, mind pedig társadalmi viszonyainkat, a lehető legszigorúbb tárgyilagossággal megfigyelni legkedvesebb foglalkozásnak tartottam, — hogy sikerűibe valamire jutnom, azt a következőkből ítélheti meg az olvasó, közönség.

Fentebb hivatolt czikkemben azt állítottam, hogy társodalmunk fonák utón halad, mely állítás alatt azt értettem, miszerint az sok olyan tulajdonsággal bir, a mivel birni nem kellene és sok olyan dolgot tekintetbe sem vesz, mit elsajátítani nagyon szükséges volna. Legelső tulajdonság, a mivel társodal- munknak birni nem kellene, az egymás lenézése — k i c s i n y 1 é s e, a mi pedig igen nagy mértékben megvan — magától értetődő tisztességes kivételekkel — a társodalom legfelsőbb rétegétől a legalsóbbig igen sok embernél, sőt azt lehet mondani a nagy többségnél, habár iparkodunk is azt meglehetősen maszkírozni,

Nálunk a berczeg némi kicsinyléssel tekint a grófra, a gróf a báróra, a báró a nem kékvérűre vagy parvenu mágnásra, — a nagyobb bérlő a kisebb bérlőre, az 1000 hold birtokos a 100 holdasra, a 100 holdas földesur a parasztgazdára, az egész telkes a féltelkesre, a féltelkes a fertályszessziósra, ez

a kiskázasra, a kisbázas a zsellérre, a zsellér a koldusra s mind valamennyien a zsidóra és czigányra, az meg az idegen nemzetségüekre, különösen a németre meg a tótra. így van ez az államtisztviselőknél is sok tekintetben. Az államtitkár fontosabb személynek tartja magát a ministeri tanácsosnál, — ez az osztálytanácsosnál, — ez ismét az osztálytitkámál, az utóbbi a fogalmazónál, — a fogalmazó, a segéd tiszteletbeli szám feletti felesleges stb. Isten tudja miféle czimmel alkalmazottnál, akik azonban mégis mint a központban levők, különbeknek gondolják magukat a provincián levőknél. A provincián levők között folytatódik e rangfokozat, következőképpen az említett társodalmi baj is. A törvényszéki elnök, a birák, a járásbiró, albiró, végrehajtó, az Írnokok, diurnisták, meg isten a megmondhatója mi félék mint királyiak s n y ugdí j k épes ek bizonyos tekintetben különbeknek tartják magukat a választottaknál, kiknél ji kvalifikáczió nagyon kis körre van szorítva. Es ez a szerencsétlen gondolkozás megy lejebb az utolsó börtönőrig, ki már mint a törvény őre különbnek tartja magát a földmi velőn él, néha a kaputosnál is, mert megtörténhet, hogy még az az úri ember is egykor még az ő keze alá kerül. De igy áll a dolog bizonyos tekintetben némely tudománnyal foglalkozók, teszem fel az ügyvédek, orvosok, lelkészek, tanárok, tanítók egyikénél, másikánál is. A keresettebb ügyvéd, orvos gyakran kicsinyli, kevésbé keresett kollegáját, különösen ba még az falun is lakik. Az egyetemi tanárok némelyike magasabbra tartja magát a vidéki acade- miai tanárnál, — ez kisebbnek hiszi a középtanoforditni, hanem abból lehetőleg az egész ezébet aránylag részeltesse. A munkakeresö vándorlegény a ezéhmester által az ezért elsőben jelentkezőkhöz utasítassék. A ki a más cselédjét, legényét magához csábitja : birsága két forint. A kézművesek magokat a vármegye árszabályzatához tartsák. A vagyontalan mester és legény a czéhládából ápolandó. A beteg tanítvány gyógyításáról mestere gondoskodjék. A beteg legény és tanítvány állapota 2 frt birság alatt a plebánusnak bejelentendő. Az özvegy nő, ha férje mesterségét folytatni akarja, a ezéhmestertöl szakértő legényt kérhet; de ha a ezéhen kívül megy férjhez, előbbi férje üzletét nem folytathatja. A czéhbeliek, elhunyt társuk temetésénél, a mesterek 25, a legények 12 pénz büntetés alatt megjelenjenek. Ezen szabályok megtartására magok a ezéhtagok is ügyeljenek, a főügyelet, es a végrehajtás pedig a földesül* által erre fölhatalmazandó czéhbiztosnál leend.

VII. Német varga vagy czipész (Schuster) ezéh.

Ezen ezéh szabályai 1777-ben németül 18 pontban szerkesztve s Krascsenics Imre urodalmi felügyelő által megerősítve és a német vargákra alkalmazva ugyanazok, melyeket az előző Bognár, Kovács ezéh okmányaiból, állítólag II. József császár korából keltezve, imént közöltünk, holott e szabályok a kir. kanczellaria által eredetileg 1768-ban adattak ki. A czéhpöcsét körirata: Sig. D. Schuraa. M. In Felt- war. 1 (<8. A czehlada is 1778-ból való. A pöcsét czimer alsó felében: egy lehajtott szárú német csizma — Kappen stiefel; a felsőben : egy gyermek kezében virágot tart. A jegyzőkönyv 1778-ban kilencz beirt mester nevével kezdődik s folytat tátik az időnként beavatott mesterek, tanítványok és a megválasztott ezéhmesterek névjegyzékével, mindig németül egész 1851-ig, midőn az újabb iparszabályzat értelmében ezen német vargák testületéhez csatlakoztak a pékek, az előtt a

TÁRGZA.

A duna-földvári ezéhek.

(Folytatás.)

B) II. József császártól, Földvár abbacialt mezővárosában tartozandó Bognár, Kovács, Lakatos és Puskacsináló egybefoglalt ezébeknek német nyelven kiadatott 18 artiku- lus magyar fordítása.* * VII.)

Az egyesült ezéhnek legyen egy a parochialis templomban tartandó zászlója, mely alatt az urnapi s egyéb ünnepélyes meneteket minden czéhbeli mester, legény, tanítvány valláskülönbség nélkül kövesse. A kántornapokon és a patronusok napján tartandó miséken ok nélkül kimaradt mester a parochialis templom javára fizet egy, a legény fél, az inas egy verdung viaszt. A kántorgyülések évnegyedenként megtartassanak s ez alkalommal a szokott kántorpénzek a czéhládába befizettessenek és az előforduló panaszok elintéztessenek. A ki ez időn túl kíván a maga ügyének elintézésére ezéhgyülést tartatni: a mester fizet 85, a legény 42 pénzt. Az évenkénti fögyülésen a volt ezéhmester meg- számadoltatása után, a mesterek a ezéhbiztos által kijelelt bárom egyén közöl választják a ezéhmestert, kinek a czéli- láda kulcsa átadatik. A mely ifjú,' valamely mesternél be- szegödtetni kivánna, keresztlevele elömutatása mellett fizet a czéhládába két forint szegödési pénzt. Inaskodása bárom

*) Jegyze t: Ezen artikulusok am.k. qdv. kanezelláriitól latin bevezetéssel és berekesztéssel 1708-ban az Illető ozéhek száméra magyar, német, tét szöveggel adattak ki; azonban az urodalmi kancelláristák a községbeli ezéheknek drága pénzért a csizmadiáknak 152 írtért adták ki a másolatot.

esztendejének lefolyásakor a tanulólevél kiadásáért fizet ismét 'két forintot. A mester a tanítványt a házi munkától tartsa távol, vele fölöttébb keményen ne bánjék s mint házi atya, mesterségének megtanulására oktassa. Ha a mester a három tanuló év lefolyása előtt meghalna, a ezéhmester belátásától függ : az inast továbbra is az özvegynél hagyja-e; vagy más mesterhez adja. A kitanitott s legénynek fölszabadított tanítvány, mesterségének bővebb begyakorlására három évi vándorlásra köteleztetik. A ki mesteremberré lenni s a városban megtelepedni akar, elsőben a ezéharti- kulusok előtte fölolvastatván, a földesurasághoz utasittatik a letelepedési engedély megnyerése • végett. Ezt megnyervén, jelentkezésére a remek föladatik neki, olyan, mely ne legyen drága, nem használható, hanem könnyen elárusítható. Ha a mü igen tökéletlen, az illető a remek ismétlésére, vagy mesterségének jobban megtanulására utasítandó. Kisebb hiányok 1—1 írttal megválthatók. A remekelt mesterember a iöldesuraságnak, mint adózó lakos bemutattatik, a czéhládába két részletben 15 frtot fizet s ezzel a többi mesterek jogába lép, de a mesteri tor adására nem kényszerit- tethetik. A ki a,czéhbeli mester fia, ki mint a czéhbeli legény egy ilyen mesternek özvegyét vagy leányát veszi nőül, 15 frt taxának felét fizeti a czéhládába. A ezébek más I falubeli s nem azon mesterségbeli kézműveseket is, mint fiókot közéjük fogadhatnak. A vásárokon csakis czéhbeli mesterembereknek szabad áruikat kirakni. A kontárokat a ezéhmester az uraság által az árulástól eltilthatja. A nemes embernek azonban fönmarad a szabadsága, hogy házi szükségeit akár ki által készíttethesse. A mestereknek vagy a legényeknek egymásközti viszályait a ezéhgyülés 4 frt birságig Ítéli el. Fölebbezés a földesuraságboz. Egyik ezébnek a másik ezéh elleni pőrét is a földesuraság intézi el. A sok és sürgős munkát ne egy mester igyekezzék saját hasznára