Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-29 / 31. szám

dait, äi állami iskolai a felekezetit s ez Utóbbiak mindketten a népiskolai tanítót s hogy ez se ma­radjon hátra, tanárnak nevezi magát falusi kollegá­jával szemben, a kinek csak tanító vagy néhol még most is mester a neve. Mi lehet e bajnak az oka? Szerencsétlen ne­veltetésünk s gondolkozásmódunk és a keleti fajok­kal velük született gőg, mely nem abban nyilvánul, hogy erényben, nemes tettekben, embertársainknak való használásba iparkodjunk főbüszkeségünket he­lyezni ; hanem a külsőségekben, a hivatalban, az ál­lásban, az uraskodásban. Oka a szerencsétlen neve­lési mód, mely nem a lélekre, a tehetségek kimive- lésére, a jellem fejlődés miként irányzására fordítja a fő figyelmet; hanem a külső kedvességre, a fino- moskodásra, a simaságra, szóval a külső mázra, úgy hogy a legtöbb gyermek tehetségeinek becséről, a valódi emberi méltóságról, annak miként elérhetéséről, jövendő igazi értékéről alig hall, sőt talán nem is hall egy szót is; hanem hall annál többet arról már leggyengébb korában: igy kell magadat máspk előtt meghajtani! igy ej­teni ki a „csókolom kezét!“ igy mérsékelni beszéd­közben a hangot! igy kötni meg a nyakkendőt stb. ha t. i. azt akarod, hogy az emberek előtt kedves légy. Az ilyen nevelés azután nem eredményezhet mást mint azt, hogy a ki csak a külső látszatról vesz mindent, okvetlen le fogja nézni azt, a ki ily külső tulajdonságokkal nem bir; mert arról fogalma sincs, hogy lehet valaki a divatvilágban való meglehetős kevés jártassága mellett derék ember s a társada­lomnak ily sokat érő hasznos tagja, ki előtt a valódi tekintélyek is tisztelettel szoktak meghajolni. Ezen szerencsétlen nevelésmódot az iskolának állana feladatában ellensúlyozni s képezni a gyerme­keket ügyes vezetés által jellemekké; de itt van az­után a másik baj, az, t. i. hogy iskoláink ez idő szerint a tanitásra, az ismeretek kötésére fordítják főfigyelmüket. Most az az áramlat az uralkodó : min­denüvé szaki' fiakat alkalmazni s minél több ismeretet adni a növendéknek. Ez nem volna rósz, ha a legtöbb tanár, az ismeretek közlésével nem te­kintené azután feladatát egészen megoldottnak; de fájdalom, sok tanár azt hiszi, hogy ha óráit ponto­san kitartotta, a kiszabott tananyagot bőven előadta, tanítványával megértette: akkor már megtette köte­lességét, pedig dehogy tette! az ismeretközlés, a lelkiismeretes tanítási eljárásosak egyik feladat,— a másik, a nevelés, a jellemképzés szinte elengedhetlen kötelesség, a mi nélkül az első édes keveset ér. Azt, hogy mi egy embernek feladata — jövendője az életben, hogyan valósíthatja azt — mi­ként tudhatja meg feladatát, mindig lelke előtt kell, hogy lebegjen a növendéknek, — akkor lesz belőle valódi ember, férfiú, erős jellem, a mire pedig az újabb kor szülöttjeinél vajmi ritkán akadunk. budai pékczéhnek fiókja, s a jelenleg már csak egy-egy tag ál­tál képviselt kapczás, tímár és fésűs kézművesek. Az 1874-ben külön ipartársulattá alakult ezen — schuster-pék v. czipész- aütő testület jelenleg 60 egyent számlál. Az előtt a czéh uj tagjai: mester-temetkezési s egyeb díjban 26 frtot fizettek a czébládába: jelenleg minden uj tag 25 frtot fizet, mely­ért a szegény iparos a varos kórhazában ápolást s ha maga yjgy neje meghal, az életben maradt társ, illetőleg az árvak 15 frtot, vagyis a betevők 30 frtot kapnak vissza. A társu­latnak ekként a takarékpénztárban s egyes biztos kezekben közel ezer forintja van. VIII. Fazekai czéh. A czéhartikulosok ugyanazok, melyeket föntebb a bog­nár-kovács czéhnél állítólag Ili Jozsef császár bocsátott ki, de melyek itt Mária Terézia által magyarul kiadottaknak iratnak, évszám nélkül. Az újabb czéhszabályok nyomtatott példányban 1828-ból valók. A czéhláda: 1801-ből, az egyik pöcsét: 1805-ből, a má­sik: 1834-bőlvaló. Az elsőnek körirata: Feöldvári czéhmes- terek: Czimer: Ádám és Éva közbül az almafával és kígyó­val. Az 1834-iki pöcsét körirata: Földvári Böcsületes Faze­kas Czéh. 1834. Czimer: Sz.-Flórián, kezében zászlóval, mel­lette égő ház. A czéhnek t. i. két patronusa van: az egyik: Ádám ki agyagból teremtetett; a másik : Sz.-Florian. A fazekas remek az utóbbi időkben, egy akós véndel s egy akós fazék volt. Mesterdíj : 20 frt. A jelen társulathoz tarto­zik: 14 fazekas és 3 özvegy; az özvegyeknek jelenleg egyéb igényök és reményök nincs, mint, hogy majd ha meg­halnak, a fazekas társulat által fognak eltemettetni. (Folytatjuk.) Hogy ez igy van, mutatja egy sajátságos kór­tünemény, a minél szomoritóbb még talán egy korban sem volt ifjúságunkat illetőleg. Hány fiatal emberről, sőt gyermekről halljuk a legújabb időben, hogy időközben ott hagyta az iskolát, haza ment a szülői házhoz! hány fiatal embert látunk, kik isko­lában létei helyett otthon töltik az időt, vagy akik még annyit sem tesznek meg, hogy azt a pályát, a melyen elindultak, lelkiismeretesen elvégeznék! Áll ez különösen a jogitudományok hallgatóival. Hány fiatal jogászt számlálhatnánk el, kik a tanév igen nagy részét otthon, mulatságok rendezésével, udvar­lásokkal, kedvteléseik Üzésével töltik! hányat, kik beír ott magántanulókként figuráinak va­lamelyik jogi academiában! hányat, kik nagy nehe­zen kivárták ugyan a négy évi kursus lefolyását; de arra már nem tudták magukat elhatározni, hogy kiállják a Szükségesivizsgá 1 at okát is s meg­szerezzék azt, a mire hajdan olyan nagyon büszkék voltak a tekintetes urak — a diplomát. Hja! más időket élünk! más csillagok járnak! A mai fiatal emberek egy részének legfőbb vágya az önálló­ságnak mielébbi megnyerése, a hivatal, az állásszerzés — erre fordítja legfőbb gondját és ha ezt elérheti: Isten veled tudományos pálya! Isten hozzád diploma! többet ér tenálad a c z i p ó, külö­nösen ha fehér, a diplomával nem lehet jóllakni, hiszen hány ember van, kinek diplomája mellett ke­vesebb vagy csak annyi jövedelme van, mintha vasúti bakter volna. Szomorú jelenség ez! segíteni kellene itt; de miként? másképpen kellene gondolkozni a szülők­nek, nem bízni kizárólag abban, hogy majd nevel az iskola, — másképpen kellene eljárni sok tekin­tetben a tanároknak, .nem csupán tanítani, nevelni, jellemet fejleszteni, vagy legalább az egészséges jel­lem képezhetésére az alapot le kellene rakni. így majd, ha a legnagyobb része a növendékeknek teen­dőivel tisztába lenne, nem lenne annyi iskölahagyó s ke­rülő iíjonczocska, — nem lenne annyi szánalomraméltó academiai magántanuló s nem lenne végre, szép jö­vendőjéről egy adóvégrehajtói állomásért szivesen lemondó, idejekorán önállóságra — czipóra áhí­tozó fiatal ember. Szántó, 1877. julius 3. T. szerkesztő ur! A dombóvári járási községjegyzők egylete folyó évi junius hó 15-én tartá alakuló közgyűlését, mely is következőleg folyt He. A teljes számmal megjelent tagokat az ideigl. elnök Sághy Ferencz f.-ireghi jegyző üdvözölvén, előadta, mikép az egyleti alapszabályok a nagyméltóságu m. kir. belügy- ministerium által helybenhagyattak s a bemutatási záradék­kal ellátva leküldettek; — mely előterjesztés örömmel fo­gadtatott. Elnök ur felhívta a gyűlést, mikép az egylet tisztvise­lőit válassza meg. Erre közfelkiáltással elnöknek Sághy Fe­rencz f.-ireghi, alelnöknek Szabó Mihály szántói jegyző, tisz­teletbeli elnöknek az egylet létrehozása körül maradandó érdemet szerzett Eötvös Károly szolgabiró ur, jegyzö- pénztárnoknak Bogár Lajos szakcsi, választmányi tagoknak Potyondy Ferencz értényi,; Szalay József n.-szokolyi, Zsig- mond László pinczehelyi jegyző, tiszteletbeli tagoknak Pápé Gyula megyei fő-, Gerenday Lajos és Kurtz Vilmos megyei aljegyző urak választattak meg. Az egylet egy Szabó} Mihály, Reisner Béla és Leime- tzer Lajosból álló küldöttséget nevezett ki Eötvös Károly szolgabiró és tiszteletbeli elnök urnák a gyűlésbe leendő résztvevéseérti felkérésére s tiszteletbeli elnökké történt el- választatásának tudomására hozatalára. Tiszteletbeli elnök ur, a gyűlésen megjelenvén, a tagok által kitörő „éljen“-nel fogadtatott s megköszönvén a«, benne helyezett bizalmat, hangsúlyozta, mikép továbbra is a jegy­zők elhanyagolt érdekeinek támogatója s különösen a jegy­zői egyletnek minden tekintetben támasza lenni legszebb fela­data leend. Az egylet elhatározta, hogy minden közleményt a „Tol­namegyei Közlöny “-ben és a „Jegyzők Lapjá“-ban fog köz­zétenni , erre vonulva a megyei közlönyt szerkesztősége felkéretni határoztatott, hogy az egylet közleményeinek b. lap­jában helyet adni s az egyletet szellemileg is támogatni ke­gyeskedjék*) Az egyletnek egyik czélja a járásban a községi köz- igazgatási teendők egyöntetűvé tétele, erre nézve határozta­tott, hogy minden jegyző aug. hó végéig a használatban levő nyomtatványok s irományokból egy-egy példányt a kiküldött bizottsághoz küldjön be. Ezen bizottság áll: Potyondy Fe­rencz, Horváth Antal és Szabó Mihályból. A küldemények Szabó Mihályhoz Szántóra — u. p. Kocsola — czimezendők. Ezen bizottság hivatva lesz a beérkezendő nyomtatvány- és •) Nagyon szívesen! A szerk. irományokat átvizsgálni, a jobbaknak találtakat megjelelni s az októberi közgyűlésen véleményét előterjeszteni s kijelelni azon nyomtatványokat, melyeket legczélszerübbnek talál g igy a járás összes jegyzői ezen megjelelt nyomtatványokat használandják s az egyöntetű eljárás e téren el lesz érve. Az egylet a kijelelendő nyomtatványokat az egész járás ré­szére meghozatja s a tagok illetményeiket annak idején át­vehetik. A jegyzői fizetés majd mindegyik községben különböző lévén, az egylet határozatilag kimondá, hogy minden jegyző fizetését előtüntető tábláskimutatást szeptember hó végéig az egylet elnökéhez vagy jegyzőjéhez beküldje, hogy az októ­beri közgyűlésen az egybehasonlitás megtétethessék és az eredményhez képest a megyei tek. hatósághoz felirat készít­tethessék a jegyzői dotátiók felemeléséért. Egy Kiss Adolf, Reisner Béla és Lengyel Károlyból álló bizottság küldetett ki azon határozattal, mikép a nagyméltó­ságu kir. pénzügyministerium által elrendelt s az adófizetők megintéséröl vezetni rendelt jegyzékek beszüntetése iránt indokolt kérvényt készitsen s ezt az októberi közgyűlésre okvetlenül beterjessze. Szalay József n.-szokolyi jegyző azon idítványa fölött hogy a „Tolnamegyei Közlönyében, illetve annak hivatalos részében megjelenendő körözések külön szbirói utón ne kö­zöltessenek s e végből a tek. megyei hatósághoz felirat ter- jesztesék, — az októberi közgyűlés lesz hivatva határozni. Az októberi közgyűlésen felolvasás tartására önként je­lentkeztek: Reisner Béla paári és Szabó Mihály szántói iegyzö. Reisner a megyei községjegyzöi nyugdíj szabályzat hiányairól, Szabó pedig „Ki fizesse a jegyzőt ?“ thémáról fog felolvasást tartani. Az egyletnek szükséges könyvek és nyomtatványok beszerzésével jegyzö-pénztárnok megbizatott. Az alapszabályok kinyomatását tisztb. elnök ur volt szives magára vállalni, a miért is az egylet hálás köszönettel adózik. Tamási nagyközség t. elöljáróságának az egylet köszö­netét nyilvánítja a tanácsterem szives átengedéséért s re­ményű az egylet, mikép a t. elöljáróság tanácstermét az egy­leti gyűlésekre jövőre is átengedni szives lesz. Az alakuló gyűlés után társasebéd volt, melyen Eöt­vös Károly tisztb. elnök ur is résztvenni szíveskedett. Társasebéd közben határoztatott, mikép a jegyzői kar junius 23-án juniálist rendez a konyi-i erdőben az úgyneve­zett Szentkutnál, mi mégis tartatott s igazán jól sikerült, csak az volt boszuságunkra, hogy este 9 órakor akarva nem akarva az eső szétkergetett bennünket. A juniálás rendezése körül érdemeket szerzett Reisner Béla, Horváth Antal1 és Lengyel Károly tagtársaknak szívélyes köszönetünket nyilvánítjuk. Adja Isten, hogy jövőre hasönlólag egy szép "majálist ren- dezhessenok. Éljenek. A többi járásbeli jegyzötársainkat felhívjuk, mikép ők is mielőbb alakítsanak egyletet, vagy ha ez hamarjában nem sikerülne, lépjenek be egyletünkbe tagokul, tárt karokkal fogad­juk őket, ezt leginkább a szomszédos simontomyai járásbeli jegyzötársaink tehetnék. Gondolkodjanak és — tegyenek ! Adja Isten, hogy zsenge egyletünk terebélyes fává nöjje ki magát, hogy semmiféle vihar meg ne ingathassa s a várt gyümölcsöt meghozhassa. Szabó Mihály, •zintói jegyző, egyleti alvlnök. Különfélék. — Tolnán a Pick Jakab által fentartott kereskedelmi iskolában julius 23-án tartatott meg a vizsga a máskép el­foglalt tolnamegyei tanfelügyelő ur által felkért Péchy József prépost ur elnöklete alatt, melyben a 22 tanoncz a magyar, német és franczia nyelvtanon és irályon kívül a kereskedelmi, egyszerű és kettős könyvvitelben, áru és váltó ismében, nem­zeti gazdaságban és földrajzban élő szóvali feleleteket és írás­beli dolgozatokat valamint rajzokat, oly jó sikerrel adtak, hogy az elnök ur zárbeszédében szerencsét kívánt ez inté­zet vezetőjének és különösen a magyarnyelvet és ebben a tárgyakat szabatos magyarsággali előadásra oktató Schlesin­ger Herman tanítónak, buzdítván a szülőket, miszerint el ne mulasszák a kereskedésre és mesterségre készülő ifjaikat ezen iskolába küldeni, melyben az említett életpálya sikeres folytathatására ily szép alapot nyerhetlek. — A Tolnamcgyében fekvő 10-ik huszár-ezrednek központosító gyakorlata az idén — miután húsz év óta foly­tonosan. Tolnán volt — Duna-Földvárra határoztatott, minek folytán huszáraink e hó 24- én elutaztak, hogy az ezredi köz- pontosítás bevégezte után dandári gyakorlatra Székesfehér­várra és vidékére összegyűlhessenek. — Hirdetmény. Ezennel ismételten figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy azon igazolványok, a melyek előmu- tatása mellett a budapesti IV. nemzetközi gabonavásár láto­gatói 33'/3%-nyi utazási díj-elengedésben részesülnek, csakis az 1 frtnyi beléptijegy váltása ellenében adatnak ki. Felhi­vatnak tehát a t. ez. gazdák, földmivelök kereskedők s általá­ban a gabona-vásár összes látogatói, hogy a beléptitjegyeket s igazolványokat a tőzsde titkári hivatalában, díjak lefizetése vagy beküldése mellett, idejében rendeljék meg, minthogy belépti-jegyek utánvét mellett nem adatnak ki s nem küldet­nek. Hasonlóképen az t. ez gazdák és kereskedők is, a kik a gabonavásáron külön helyekre (10 forintnyi díj mellett) számot tartanak, e végett idejében jelentkezni és intézkedni szíveskedjenek, mivel ily külön helyeknek csakis korlátolt

Next

/
Thumbnails
Contents