Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-07-29 / 31. szám
dait, äi állami iskolai a felekezetit s ez Utóbbiak mindketten a népiskolai tanítót s hogy ez se maradjon hátra, tanárnak nevezi magát falusi kollegájával szemben, a kinek csak tanító vagy néhol még most is mester a neve. Mi lehet e bajnak az oka? Szerencsétlen neveltetésünk s gondolkozásmódunk és a keleti fajokkal velük született gőg, mely nem abban nyilvánul, hogy erényben, nemes tettekben, embertársainknak való használásba iparkodjunk főbüszkeségünket helyezni ; hanem a külsőségekben, a hivatalban, az állásban, az uraskodásban. Oka a szerencsétlen nevelési mód, mely nem a lélekre, a tehetségek kimive- lésére, a jellem fejlődés miként irányzására fordítja a fő figyelmet; hanem a külső kedvességre, a fino- moskodásra, a simaságra, szóval a külső mázra, úgy hogy a legtöbb gyermek tehetségeinek becséről, a valódi emberi méltóságról, annak miként elérhetéséről, jövendő igazi értékéről alig hall, sőt talán nem is hall egy szót is; hanem hall annál többet arról már leggyengébb korában: igy kell magadat máspk előtt meghajtani! igy ejteni ki a „csókolom kezét!“ igy mérsékelni beszédközben a hangot! igy kötni meg a nyakkendőt stb. ha t. i. azt akarod, hogy az emberek előtt kedves légy. Az ilyen nevelés azután nem eredményezhet mást mint azt, hogy a ki csak a külső látszatról vesz mindent, okvetlen le fogja nézni azt, a ki ily külső tulajdonságokkal nem bir; mert arról fogalma sincs, hogy lehet valaki a divatvilágban való meglehetős kevés jártassága mellett derék ember s a társadalomnak ily sokat érő hasznos tagja, ki előtt a valódi tekintélyek is tisztelettel szoktak meghajolni. Ezen szerencsétlen nevelésmódot az iskolának állana feladatában ellensúlyozni s képezni a gyermekeket ügyes vezetés által jellemekké; de itt van azután a másik baj, az, t. i. hogy iskoláink ez idő szerint a tanitásra, az ismeretek kötésére fordítják főfigyelmüket. Most az az áramlat az uralkodó : mindenüvé szaki' fiakat alkalmazni s minél több ismeretet adni a növendéknek. Ez nem volna rósz, ha a legtöbb tanár, az ismeretek közlésével nem tekintené azután feladatát egészen megoldottnak; de fájdalom, sok tanár azt hiszi, hogy ha óráit pontosan kitartotta, a kiszabott tananyagot bőven előadta, tanítványával megértette: akkor már megtette kötelességét, pedig dehogy tette! az ismeretközlés, a lelkiismeretes tanítási eljárásosak egyik feladat,— a másik, a nevelés, a jellemképzés szinte elengedhetlen kötelesség, a mi nélkül az első édes keveset ér. Azt, hogy mi egy embernek feladata — jövendője az életben, hogyan valósíthatja azt — miként tudhatja meg feladatát, mindig lelke előtt kell, hogy lebegjen a növendéknek, — akkor lesz belőle valódi ember, férfiú, erős jellem, a mire pedig az újabb kor szülöttjeinél vajmi ritkán akadunk. budai pékczéhnek fiókja, s a jelenleg már csak egy-egy tag áltál képviselt kapczás, tímár és fésűs kézművesek. Az 1874-ben külön ipartársulattá alakult ezen — schuster-pék v. czipész- aütő testület jelenleg 60 egyent számlál. Az előtt a czéh uj tagjai: mester-temetkezési s egyeb díjban 26 frtot fizettek a czébládába: jelenleg minden uj tag 25 frtot fizet, melyért a szegény iparos a varos kórhazában ápolást s ha maga yjgy neje meghal, az életben maradt társ, illetőleg az árvak 15 frtot, vagyis a betevők 30 frtot kapnak vissza. A társulatnak ekként a takarékpénztárban s egyes biztos kezekben közel ezer forintja van. VIII. Fazekai czéh. A czéhartikulosok ugyanazok, melyeket föntebb a bognár-kovács czéhnél állítólag Ili Jozsef császár bocsátott ki, de melyek itt Mária Terézia által magyarul kiadottaknak iratnak, évszám nélkül. Az újabb czéhszabályok nyomtatott példányban 1828-ból valók. A czéhláda: 1801-ből, az egyik pöcsét: 1805-ből, a másik: 1834-bőlvaló. Az elsőnek körirata: Feöldvári czéhmes- terek: Czimer: Ádám és Éva közbül az almafával és kígyóval. Az 1834-iki pöcsét körirata: Földvári Böcsületes Fazekas Czéh. 1834. Czimer: Sz.-Flórián, kezében zászlóval, mellette égő ház. A czéhnek t. i. két patronusa van: az egyik: Ádám ki agyagból teremtetett; a másik : Sz.-Florian. A fazekas remek az utóbbi időkben, egy akós véndel s egy akós fazék volt. Mesterdíj : 20 frt. A jelen társulathoz tartozik: 14 fazekas és 3 özvegy; az özvegyeknek jelenleg egyéb igényök és reményök nincs, mint, hogy majd ha meghalnak, a fazekas társulat által fognak eltemettetni. (Folytatjuk.) Hogy ez igy van, mutatja egy sajátságos kórtünemény, a minél szomoritóbb még talán egy korban sem volt ifjúságunkat illetőleg. Hány fiatal emberről, sőt gyermekről halljuk a legújabb időben, hogy időközben ott hagyta az iskolát, haza ment a szülői házhoz! hány fiatal embert látunk, kik iskolában létei helyett otthon töltik az időt, vagy akik még annyit sem tesznek meg, hogy azt a pályát, a melyen elindultak, lelkiismeretesen elvégeznék! Áll ez különösen a jogitudományok hallgatóival. Hány fiatal jogászt számlálhatnánk el, kik a tanév igen nagy részét otthon, mulatságok rendezésével, udvarlásokkal, kedvteléseik Üzésével töltik! hányat, kik beír ott magántanulókként figuráinak valamelyik jogi academiában! hányat, kik nagy nehezen kivárták ugyan a négy évi kursus lefolyását; de arra már nem tudták magukat elhatározni, hogy kiállják a Szükségesivizsgá 1 at okát is s megszerezzék azt, a mire hajdan olyan nagyon büszkék voltak a tekintetes urak — a diplomát. Hja! más időket élünk! más csillagok járnak! A mai fiatal emberek egy részének legfőbb vágya az önállóságnak mielébbi megnyerése, a hivatal, az állásszerzés — erre fordítja legfőbb gondját és ha ezt elérheti: Isten veled tudományos pálya! Isten hozzád diploma! többet ér tenálad a c z i p ó, különösen ha fehér, a diplomával nem lehet jóllakni, hiszen hány ember van, kinek diplomája mellett kevesebb vagy csak annyi jövedelme van, mintha vasúti bakter volna. Szomorú jelenség ez! segíteni kellene itt; de miként? másképpen kellene gondolkozni a szülőknek, nem bízni kizárólag abban, hogy majd nevel az iskola, — másképpen kellene eljárni sok tekintetben a tanároknak, .nem csupán tanítani, nevelni, jellemet fejleszteni, vagy legalább az egészséges jellem képezhetésére az alapot le kellene rakni. így majd, ha a legnagyobb része a növendékeknek teendőivel tisztába lenne, nem lenne annyi iskölahagyó s kerülő iíjonczocska, — nem lenne annyi szánalomraméltó academiai magántanuló s nem lenne végre, szép jövendőjéről egy adóvégrehajtói állomásért szivesen lemondó, idejekorán önállóságra — czipóra áhítozó fiatal ember. Szántó, 1877. julius 3. T. szerkesztő ur! A dombóvári járási községjegyzők egylete folyó évi junius hó 15-én tartá alakuló közgyűlését, mely is következőleg folyt He. A teljes számmal megjelent tagokat az ideigl. elnök Sághy Ferencz f.-ireghi jegyző üdvözölvén, előadta, mikép az egyleti alapszabályok a nagyméltóságu m. kir. belügy- ministerium által helybenhagyattak s a bemutatási záradékkal ellátva leküldettek; — mely előterjesztés örömmel fogadtatott. Elnök ur felhívta a gyűlést, mikép az egylet tisztviselőit válassza meg. Erre közfelkiáltással elnöknek Sághy Ferencz f.-ireghi, alelnöknek Szabó Mihály szántói jegyző, tiszteletbeli elnöknek az egylet létrehozása körül maradandó érdemet szerzett Eötvös Károly szolgabiró ur, jegyzö- pénztárnoknak Bogár Lajos szakcsi, választmányi tagoknak Potyondy Ferencz értényi,; Szalay József n.-szokolyi, Zsig- mond László pinczehelyi jegyző, tiszteletbeli tagoknak Pápé Gyula megyei fő-, Gerenday Lajos és Kurtz Vilmos megyei aljegyző urak választattak meg. Az egylet egy Szabó} Mihály, Reisner Béla és Leime- tzer Lajosból álló küldöttséget nevezett ki Eötvös Károly szolgabiró és tiszteletbeli elnök urnák a gyűlésbe leendő résztvevéseérti felkérésére s tiszteletbeli elnökké történt el- választatásának tudomására hozatalára. Tiszteletbeli elnök ur, a gyűlésen megjelenvén, a tagok által kitörő „éljen“-nel fogadtatott s megköszönvén a«, benne helyezett bizalmat, hangsúlyozta, mikép továbbra is a jegyzők elhanyagolt érdekeinek támogatója s különösen a jegyzői egyletnek minden tekintetben támasza lenni legszebb feladata leend. Az egylet elhatározta, hogy minden közleményt a „Tolnamegyei Közlöny “-ben és a „Jegyzők Lapjá“-ban fog közzétenni , erre vonulva a megyei közlönyt szerkesztősége felkéretni határoztatott, hogy az egylet közleményeinek b. lapjában helyet adni s az egyletet szellemileg is támogatni kegyeskedjék*) Az egyletnek egyik czélja a járásban a községi köz- igazgatási teendők egyöntetűvé tétele, erre nézve határoztatott, hogy minden jegyző aug. hó végéig a használatban levő nyomtatványok s irományokból egy-egy példányt a kiküldött bizottsághoz küldjön be. Ezen bizottság áll: Potyondy Ferencz, Horváth Antal és Szabó Mihályból. A küldemények Szabó Mihályhoz Szántóra — u. p. Kocsola — czimezendők. Ezen bizottság hivatva lesz a beérkezendő nyomtatvány- és •) Nagyon szívesen! A szerk. irományokat átvizsgálni, a jobbaknak találtakat megjelelni s az októberi közgyűlésen véleményét előterjeszteni s kijelelni azon nyomtatványokat, melyeket legczélszerübbnek talál g igy a járás összes jegyzői ezen megjelelt nyomtatványokat használandják s az egyöntetű eljárás e téren el lesz érve. Az egylet a kijelelendő nyomtatványokat az egész járás részére meghozatja s a tagok illetményeiket annak idején átvehetik. A jegyzői fizetés majd mindegyik községben különböző lévén, az egylet határozatilag kimondá, hogy minden jegyző fizetését előtüntető tábláskimutatást szeptember hó végéig az egylet elnökéhez vagy jegyzőjéhez beküldje, hogy az októberi közgyűlésen az egybehasonlitás megtétethessék és az eredményhez képest a megyei tek. hatósághoz felirat készíttethessék a jegyzői dotátiók felemeléséért. Egy Kiss Adolf, Reisner Béla és Lengyel Károlyból álló bizottság küldetett ki azon határozattal, mikép a nagyméltóságu kir. pénzügyministerium által elrendelt s az adófizetők megintéséröl vezetni rendelt jegyzékek beszüntetése iránt indokolt kérvényt készitsen s ezt az októberi közgyűlésre okvetlenül beterjessze. Szalay József n.-szokolyi jegyző azon idítványa fölött hogy a „Tolnamegyei Közlönyében, illetve annak hivatalos részében megjelenendő körözések külön szbirói utón ne közöltessenek s e végből a tek. megyei hatósághoz felirat ter- jesztesék, — az októberi közgyűlés lesz hivatva határozni. Az októberi közgyűlésen felolvasás tartására önként jelentkeztek: Reisner Béla paári és Szabó Mihály szántói iegyzö. Reisner a megyei községjegyzöi nyugdíj szabályzat hiányairól, Szabó pedig „Ki fizesse a jegyzőt ?“ thémáról fog felolvasást tartani. Az egyletnek szükséges könyvek és nyomtatványok beszerzésével jegyzö-pénztárnok megbizatott. Az alapszabályok kinyomatását tisztb. elnök ur volt szives magára vállalni, a miért is az egylet hálás köszönettel adózik. Tamási nagyközség t. elöljáróságának az egylet köszönetét nyilvánítja a tanácsterem szives átengedéséért s reményű az egylet, mikép a t. elöljáróság tanácstermét az egyleti gyűlésekre jövőre is átengedni szives lesz. Az alakuló gyűlés után társasebéd volt, melyen Eötvös Károly tisztb. elnök ur is résztvenni szíveskedett. Társasebéd közben határoztatott, mikép a jegyzői kar junius 23-án juniálist rendez a konyi-i erdőben az úgynevezett Szentkutnál, mi mégis tartatott s igazán jól sikerült, csak az volt boszuságunkra, hogy este 9 órakor akarva nem akarva az eső szétkergetett bennünket. A juniálás rendezése körül érdemeket szerzett Reisner Béla, Horváth Antal1 és Lengyel Károly tagtársaknak szívélyes köszönetünket nyilvánítjuk. Adja Isten, hogy jövőre hasönlólag egy szép "majálist ren- dezhessenok. Éljenek. A többi járásbeli jegyzötársainkat felhívjuk, mikép ők is mielőbb alakítsanak egyletet, vagy ha ez hamarjában nem sikerülne, lépjenek be egyletünkbe tagokul, tárt karokkal fogadjuk őket, ezt leginkább a szomszédos simontomyai járásbeli jegyzötársaink tehetnék. Gondolkodjanak és — tegyenek ! Adja Isten, hogy zsenge egyletünk terebélyes fává nöjje ki magát, hogy semmiféle vihar meg ne ingathassa s a várt gyümölcsöt meghozhassa. Szabó Mihály, •zintói jegyző, egyleti alvlnök. Különfélék. — Tolnán a Pick Jakab által fentartott kereskedelmi iskolában julius 23-án tartatott meg a vizsga a máskép elfoglalt tolnamegyei tanfelügyelő ur által felkért Péchy József prépost ur elnöklete alatt, melyben a 22 tanoncz a magyar, német és franczia nyelvtanon és irályon kívül a kereskedelmi, egyszerű és kettős könyvvitelben, áru és váltó ismében, nemzeti gazdaságban és földrajzban élő szóvali feleleteket és írásbeli dolgozatokat valamint rajzokat, oly jó sikerrel adtak, hogy az elnök ur zárbeszédében szerencsét kívánt ez intézet vezetőjének és különösen a magyarnyelvet és ebben a tárgyakat szabatos magyarsággali előadásra oktató Schlesinger Herman tanítónak, buzdítván a szülőket, miszerint el ne mulasszák a kereskedésre és mesterségre készülő ifjaikat ezen iskolába küldeni, melyben az említett életpálya sikeres folytathatására ily szép alapot nyerhetlek. — A Tolnamcgyében fekvő 10-ik huszár-ezrednek központosító gyakorlata az idén — miután húsz év óta folytonosan. Tolnán volt — Duna-Földvárra határoztatott, minek folytán huszáraink e hó 24- én elutaztak, hogy az ezredi köz- pontosítás bevégezte után dandári gyakorlatra Székesfehérvárra és vidékére összegyűlhessenek. — Hirdetmény. Ezennel ismételten figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy azon igazolványok, a melyek előmu- tatása mellett a budapesti IV. nemzetközi gabonavásár látogatói 33'/3%-nyi utazási díj-elengedésben részesülnek, csakis az 1 frtnyi beléptijegy váltása ellenében adatnak ki. Felhivatnak tehát a t. ez. gazdák, földmivelök kereskedők s általában a gabona-vásár összes látogatói, hogy a beléptitjegyeket s igazolványokat a tőzsde titkári hivatalában, díjak lefizetése vagy beküldése mellett, idejében rendeljék meg, minthogy belépti-jegyek utánvét mellett nem adatnak ki s nem küldetnek. Hasonlóképen az t. ez gazdák és kereskedők is, a kik a gabonavásáron külön helyekre (10 forintnyi díj mellett) számot tartanak, e végett idejében jelentkezni és intézkedni szíveskedjenek, mivel ily külön helyeknek csakis korlátolt
