Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-31 / 31. szám
igy történnék ez az ország minden részében, akkor az államnak nem lenne annyi behajMiatlan adója s a nép minden rendű és rangú tisztvi selője iránt bizalommal és kellő tisztelettel viseltetnék, mert látván az igazságos eljárást, a terhes adónak lefizetésére is inkább törekednék, mint oly esetben, midőn egyrészről a törvény ellenében kezdvezményt, másrészről a törvény ellenében boszut avagy helytelen eljárást tapasztal. gSzalay József, jegyző. Buda, julias 21-én 1876. Tisztelt szerkesztő ur! Szíveskedjék helyt adni — becses lapjában — igénytelen soraimnak, melyek Írására kizárólag emberbaráti szerete tem késztet. Szerintem: az örök boldogságra legtöbb érdemeket szereznek azok, — kik szenvedő embertársaik fájdalmait enyhítik — akár közvetve — vagy közvetlenül — s hála a gondviselésnek, hogy az orvosi tudomány e tekintetbe — napról napra több érdemeket szerez, — hogy ez nem holmi theoria — erről leginkább meggyőződtem ez idöszerint Dr. Vas- kovits János ur hideg gyógyintézetében, hol számos egyénnel van alkal mam érintkezni, kiknek a mostoha végzet többrendii phisikai fájdalmakat juttatott osztályrészükül; — és tudvalevőleg: a beteg testben végre be- teggé válik a lélek is, a szenvedés nyomasztólag hat a szellemre s ha az élet leglényegesebb feltételét — az egészséget — nem birjuk, akkor meg vagyunk fosztva minden életörömtől. Hala és elismerés tehát dr. Vaskovits urnák fáradhatlan buzgal máért, mely oda irányul, — hogy a szenvedőn ide érkezett fürdő ven dégek — néhány hetek után megedzve és teljes egészségnek örvendve térjenek vissza övéikhez. Valóban magasztos megnyugvást nyújthat a fentnevezett orvos ur nák azon tudat, miszerint fáradozásait oly szép eredmény koronázza s kétségkívül számos óhajtásnak adunk kifejezést akkor, midőn kívánjuk: hogy az évek hosszú során át gyakorolhassa még ebbeli jótékony-ágát! A szórakozást i'letve — megjegyezhetjük, miszerint az összes fürdő közönség családias színezetű s e szerint kell, hogy otthonossan érezzük magunkat; felvillanyozólag hat a kedélyre az időközönként rendezett kirándulás, hangverseny, tánczestély, tombola stb. A férfiak itt a gyógyintézetben túlnyomó többségben vannak, eléggé sajnos, hogy az itt levő nők létszáma oly csekély, daczára annak misze- 8zerint ez utóbbiak közt átlag több az ideggyenge mint, az előbbiek kö zött, pedig az ideggyengékre rendkívüli jó hatást gyakorol az itteni gyógymüvelet. Antónia. Felhívás a községi- és körjegyzők országos gyü lekezete tárgyában. A kör- és községi jegyzők által rég óhajtott országos gyülekezet ügyében folyó évi junius 15-én Budapesten alakult előkészítő bizottság határozata alapján van szerencsénk tiszt, ügybarátainkat értesíteni: hogy az érintett országos gyülekezet megtartásának határnapjául folyó évi augusztus 21 ike tűzetett ki Budapestre d. e. 9 órára a megyeház nagy termébe, melynek netalán más czélu elfoglaltatása esetében az^elökészitö bizottság más alkalmas helyiségről fog gondoskodni. Az országos gyülekezet tanácskozási tárgyaiul az előkészítő bizott ság a következő tárgysorozatot állapította meg. 1) A községi törvényen alapuló jegyzői nyugdíjintézeteknek élet- beléptetése s illetve a törvény végrehajtásának szorgalmazása iránt kér- vényezés a nagyméltóságu ministeriumhoz. (Előadó Kis János duna keszi jegyző.) 2) A körjegyzői állás biztosítása a községek önkéntes csoportosí tása ellen. (Előadó Mészáros Károly t. megyei főjegyző.) 3) Országos jegyzői egylet alakítása iránti indítvány. (Előadó Do bozi IstváD maglódi jegyző.) 4) A községi jegyzők qualificatiójának a törvényben leendő szaba tos megállapítása iránt kérvényezés a képviselőház és kormányhoz. (Elő adó Kalicza János szig.-szt.-miklósi jegyző.) Bejelentések ezen országos gyülekezetben való részvételre aug. 19-én a „Község Lapja“ szerkesztőségéhez intézendök, azontúl pedig a be iratkozás a váczi utczai „Nemzeti szálloda“ egyik e czélra kibérlett he lyiségében történhetik. Beiratási díj 1 írt, mely a költségek fedezésére fordittatik, miről a beíró választmány rendes számadást vezetend. Kelt Budapesten, 1876. julus 10 én. D. Mészáros Károly, Dobozi István, bizottsági elnök. bizottsági jegyző. Különfélék. — Az idők jele. Magyar Ferencz szegzárdi születésű iparos folyó évben Szegeden elhalálozván, hátrahagyott végrendeletében szülő városáról is megemlékezett s a Szegzárdon felállítandó Garay szobor* a'ap javára [20 frtot hagyományozott. Tolnamegye árvaszéke folyó évi 2509. sz. a. kelt végzésével a hagyatéki osztályt jóváhagyván, a hagyo mányozott összeget a szegzárdi casinói elnökség, mint az alap kezelésé vel megbízott közeg részére utalványozó. —- Az egyszerű iparos hamvai idegen hantok alatt nyugosznak, de emlékét hazafias érdemeinek szülő földén elismerése jeléül, ezennel megörökítjük. — Női leleményesség. Egy fiatal férjen gyakran megesett, hogy úgy estéli órákban a férfi társaságban mutatás közben megfeledkezett arról, hogy otthon fiatal, szép neje egyedül van s öt epedve várja. A nő, hogy ezen reá nézve kellemetlen esetlegességeket lehető csekély számra szállítsa le s hogy férje minden időben az otthonlevöre emlézkeztetve legyen, legközelebb két harisnyakötövel^ajándékozá meg férjét, melyek egyikén e két szó: haza tarts!; — másikára pedig e mondat: jó utón járj! —- van hímezve. A .harisnyakötöknek csodálatos jó hatásuk volt —-------a legutóbbi casinóestélyig, mikor azonban bűvös erejük megtörni létszék, írért a víg zene hangjai egész hajnalig távoltarták a háládatlan férjet . . E feletti megütközés folytán foganatba vizsgálat azon ban kiderítő : hogy a kellemetlen esélynek az volt az oka, hogy a fiatal férj azon harisnyakötöt, melyen a „haza tarts“ volt hímezve elvesztette, így történt, hogy jó utón járt, de haza nem tartott! — Jótékonyság. Zsebö Pál keselyüsi edöőr — mint egy liba-pör nyertes fele — a részére járásbiróságilag megitélt 2 frt 10 krt. tűzoltó ságunk pénztára javára ajánlá. Midőn ezért Zzebö Pálnak nyilvánosan köszönetét mondok, nenutitkolhatom el abbeli óhajomat: vajha a gond viselés — a fecskendőinkhez még szükségeltető elökocsik mielőbbi meg- szerezhetése szempontjából — több ily liba-pört s több nyertes Zsebö Pálokat támasztana! Patits Ágoston, egyleti pénztárnok. T Á R C Z A. Deák Ferencz utolsó álma. Ama forró nyári napok egyike volt melyen az ember városban még gondolkodni is képtelen; s igy nekünk mégis ama nagyszerű ötletünk tá madt: menjünk Rákos-palotára Horváth Mihályhoz s ott falun a szabad ban leszünk. Az én kedves angyali barátném azonnal kész volt a másnapi ki rándulásra; reggel azonban egyik falusi ismerősömmel találkoztam s kissé elfecsegtük az időt s igy elkésve érkeztünk, mert midőn a verandára léptünk, már helyet foglaltak az asztalnál, de meglátva bennünket, az örökké, szép és vidám arczu kedves házi ur, szivélyes örömmel fogadott s a kölcsönös bemutatások után — Horváth Mihálynak naponként szá mos vendégei vannak — a házi ur jobb- és baloldalán foglaltunk helyet. Az j’gazi őszinte magyaros vendégszeretettel folyt ebéd után a tár salgó teremben ismét egy asztal köré gyűlve, 0 méltósága magas szel lemű társalgása közben a Dóré biblia magyar szöveggel megjelent hiá nyos kiállítású képeit szemlélve azon észrevételt tevém : hogy Éva, léte első pillanatában, bámulás helyett, mért nézi oly haragosan az alvó Ádá- mot ? Igaz, hogy Ádám is ezen természet ellenesen elejtett fejjel nem mutatja a magasabb müizlésnek megfelelő alakítást. ■— A vendégek kö zül egy festő hozzám lépve mondd: „Hiszen tudja kegyed, hegy mi művészek is csak kontárok vagyunk a természet remekeinek utárzásá ban. E^t bizonyítja az első művész emberi, vagyis baráti gyengesége. Mert midőn az egykori művész műtermében megjelent az első tökéletes szépség, megnémult bámulatában s nem tudta angyal-e vagy földi lény (női alakban) ki előtte áll? A szép hölgy tökéletes szépségének öntuda tában, büszkén kérdé a művészt: akarja-e módéinak? A művész e nem remélt szerencsének kész volt a legnagyobb áldozatot hozni s a hölgy,- gyel megegyezve munkához fogott. Egyszer munka közben egy gazdag angol által meglepetik; az elra gadtatva lesz a kép látása által, bámulva nézi az egyes vonalok soha nem látott tökéletes szépségét. A művész büszke mosolylyal árulja el, hogy élő alak után festé a képet. A kétkedő angollal fogadást is tesz, hogy megmutatja neki, de csak úgy, hegy ö is mint művész akarja a kisasz- szonyt látni s aztán modelnde kérni. A kisasszony reáállt a találko zásra, de azon leltét alatt, hogy öt érinteni nem szabad, csakis 3 lépés nyi távolból szemlélni; azonban az angolt, a soha nem látott tökéletes szépség látása annyira önkívületi állapotba ragadó, hogy a kisasszonyt megérintő, mire az öt visszalökve eltűnt. Midőn az angol magához tért s utánna szaladt, már sehol sem ta lálta; s igy az igazi művész sem volt képes ecsetével a szépséget azon tökélyre vinni, miként a Mindenható alkotá, minthogy a model nem jött vissza többé, a kezdett kép befejezetlen maradt. Horváth püspök ö méltósága az első képet kezében tartva, szinte azon megjegyzést teve:'„itt is az Úristent mily csúnyának, haragosnak rajzolták, pedig ö jó kedvében teremtő a világot; s a mint e képet szem lélem eszembe jut Deák Ferencz utolsó álma. Az álom hosszú és érdekes, el fogom beszélni. Tessék helyet foglalni és meghallgatni.“ Mi volt természetesebb, minthogy a legnagyobb áhítattal figyeltem elbeszélését, melyet itt leírni megkisérlek. A házi ur karszékében hátra dőlve ekép kezdé,.a nevezetes esemény elbeszélését. November hó végfl
