Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-31 / 31. szám
— A »alamegyei gazdasági egyesület elnöksége részéröl meg kerestettünk az alábbbi közlemény felvételére, mit a legnagyobb kész- seí?Sel teljesítünk : Zalamegye gazdasági egyesülete azon meggyőződés ből kiindulva, melyszerint a videkbeli gabonavásárok megtartása, mind a termelésre, mind az üzlet forgalomra lendítő befolyással bir, a gaz dasági és kereskedelmi érdekek emelése czéljából, egyetértve a nagy- kanizsai kereskedelmi testülettel elhatározta, hogy f. évi augustus 24 ik napján Nagy-Kanizsán vidékbeli gabona- és borvásárt rendezend. Tekintve hogy vidékünk ez évi termese bo aratast helyez kilátásba, úgy hisszük mind a termesztők mind a kereskedők érdekében fekszik, hofrv e vásárt minél nagyobb számban meglátogassák, mivel ez utón, midőn egyrészről a termények minősege es mennyisege iránt maguknak biztos tájékozást szereznek, másfélül kedvező alkalmuk nyílik egymással közvetlen össze- köttetesbe léphetni. Mindezeknél fogva az alulirt gazdasági egyesület t. ura- sagodat e vásaY meglatogatasara tiszteletteljesen tneghivja és egyúttal bátorkodik becses figyelmét a tullapon körülirt határozmányokra irányozni. Nagy Kanizsán 1876. julius 15-én. Zalamegye gazdasági egyesülete Gla- vina Lajos, elnök. A Nagy-Kanizsán rendezendő gabona- és borvásárra vonatkozó határozmányok. 1. A gabona- és borvásár 1876. évi augustus 24-ik napján Nagy-Kanizsán a városház helyiségeiben fog tartatni. 2. A vásár a fentirt napra reggeli 9 órakor megnyittatván, ugyanazon nap dél után 5 óráig tart. 3. A vásár megnyitása alkalmával a gazdasági egye sület elnöksége a vidékünk ez évi gabona termésének eredménye iránt gyűjtött statiskai adatokat köztudoraásra hozandja. 4. Vidékünk termeszt- ményeinek megszemlélése czéljából az ez évi termésből kellő számú must rák a termés helyének pontos kijelölése mellett közszemlére kiállíttat nak. 5. A titkárság a létrejött üzletkötvényeket a délutáni órákban jegy zőkönyvbe iktatandja. 6. Az üzletforgalom biztosítása érdekében meg- állapittatott, hogy e vásáron valamennyi üzletUötvény a pesti áru- és ér téktőzsdének szokványaira való hivatkozással kell hogy történjék — to vábbá, hogy vitás esetekben az idézett tőzsdének 1870. évi ll. t. ez ér telmében megerősitett békebiróság illetékes legyen. 7. A beléptidíj a gabona- és borvásárraa összesen személyenkint 50 kr; használatra szol gáló és a bizottságnál előre megrendelhető asztalok bérdíja 4 frt. 8. Azon résztvevők, kik eladás végett bormustrákat kiállítani szándékoznak, meg kéretnek, miszerint e czélra minden borfajtából legalább 0.5 litert tartal mazó 4—4 palaczkkal, a beküldő nevének, a termés évének és helyének, úgy az eladásra szánt mennyiségnek kijelölésével legkésőbb aug. 20. nap jáig a rendező-bizottságnak díjmentesen beküldeni szíveskedjenek. A be küldött borminták elhelyezését és kiállítását a gazd. egyesület minden dij nélkül eszközlendi; a beküldött palaczkok és a fönraaradó bor az egyesület tulajdonává válnak. 9. Végre az egyesület a látogatók részére a különböző vasúti társulatoknál menetdíj mérséklés kieszközlésére a kellő lépéseket megtette; az e czélra kiállított igazolási jegyek pedig aN.-Ka- nizsán székelő bizottságnál megrendelhetők. A küldemények és levelek : „A nagy-kanizsai gabona- és borvásár rendező-bizottságnak Nagy-Kani zsán“ czím alatt küldendők. — Duna-Földvarról írják nekünk: Városunkban is a jelen viszo nyok között a keleti kérdés érdekel mindenkit; a Casinóban alig várják a hírlapokat, hogy a dolgok mikénti á lása felül értesüljenek, a többség a török fegyvereinek kíván győzelmet, mert ezáltal vélik reraénylhetni, hogy szeretett házánk ment lesz a beavatkozástól. — De nemcsak Mosztár vagy Cetinje vagy Alaxinac főhelye valami ütközetek s diadalnak, mert a budapesti Erzsébeth csolnak-egylet Duna-Földvárt választotta folyó évi augusztus 8án tartandó csolnak-verseny czélpontjának. Ugyanis a fent- emlitett napon Budapestről Duna-Földvárig csolnak-verseny fog megtar tatni s a győztes a duna-földvári ahó rév helyiségében (amely helyi séget a helybeli csolnak-egylet ez alkalomra feldíszít) veendi át jutalom díját, — a díjjak kiosztását táncz követi. — Budapestről ez alkalom mal külön hajó fog Duna-Földvárra érkezni, amely a vendégeket, a ver seny bírákat s Rácz Fali bandáját fogja hozni; e hajó éjfélután indul vissza Budapestre. E versenyről s a mulatságról annak idején értesíteni fogom a t. szerkesztőséget. Az idén is Casino kertünkben hetenként 2-szer a zeneestélyek rendeztetnek a mely estélyek nagyon gyakran tánczczal végződnek, miután nehezen tart a casino társulat az idén nyári bált. Még egy sereg hi ménről is értesíthetem t. szerkesztő urat, ugyanis legközelebb 8 esküvő fog végbemenni, s e hölgyeink majdnem mind elhagyják szülő városukat, kit tanár, kit kereskedő, katona, ügyvéd vezet oltárhoz. Végül említés nélkül nem hagyhatom, hogy váro sunk közepén, az égett sóház helyén, amely 19 éven át ronda fészke volt Földvárnak, egy igen díszes épület emelkedett, amely nemcsak Duna-Fóldvárnalc hanem a fővárosnak magának is díszére válnék; ez épület a takarékpénztár tulajdona, b. . . . a. — Véres verekedés volt folyó évi julim hó elején Szegzárdon a pándzsó utczában, melyről a jelentés az illetékes bírósághoz csak most küldetett be. Az orvosi látlelet szerint Balogh Márton helybeli lakóson Vörös József, Gyenis Mihály és Csőké Mihály közhuszárok súlyos testi sértést követtek el. Nevezettnek balkeze ez alkalommal el is töretett. — Magas eleikor. Folyó évi julins 26-án hunyt el és múlt szom baton temettetett el nagy részvét között özvegy Polgár Istvánné, Pol gár István a szegzárdi Ferencz-kórház gondnokának anyja, kinek böl csőjét még a múlt században ringatták; kilenczven évet élt, a mi a mai korban a legnagyobb ritkaságok egyike. — Egy kötni való néptanító. Nagy (Grosz) János tolnai községi tanító nem kevesebb, mint 14 kis 10 éves leányon követett el becstele- nítést. A feljelentés megtörténte után rögtön elfogatott s most a börtön ben várja érdemlett büntetését. — Beküldetett. Tisztelt szerkesztő ur! A legutolsó számú „Tolna megyei közlöny “-ben megjelent: „nevezetes fürdőház“ czimü czikkre, mely nem annyira fürdőmet mint személyemet illette, kívánok ejrypár szóval válaszolni. Azon pontot, melyben közlő azt állítja, hogy gőzfürdőm viz és gőz nélkül van, kereken tagadom; mert 60 akó viz mindig, valahányszor gőzfürdő nap van, készen áll. A gözhiányt illetőleg, még tudtommal nem történt, hogy gőz ne lett volna, pedig én kezelem a fürdőt, ez tehát nem más, mint vakon valamit állítani. Azon pontra pedig, melyben azt állít ja, hogy a fürdő tulajdonosnöje nem ád vizet, következő szavaira van nak: igenis egy olyan egyénnek, ki e hó 9 én fürdőmben megjelent és fél kilencztöl fél egyig fürdött, kénytelen vagyok megmondani, hegy mi hez tartsa magát; mert fürdőm nem budapesti Ráczfürdö, sem Margit szigeti fürdő, szóval nem kéjfürdő, hanem kútnak segítségével fentartott fürdő, hol 20 akó vizet egy személy számára készen tartani nem lehet. Azért igen kérem azon egyént kiinéljen meg látogatásától, vagy ha ezen föltétel nem tetszenék, rendeljen maga számára, megjegyzendő a rendes órán túl, 6—7 lajt vizet. A tulajdonosné. Felelős szerkesztő: Borin Vilmos. felé látogatóba mentem az „öreg ur“-hoz s már belépíemkor láttam, hogy a szokottnál vidámabb, s szemei is tiszták, sőt derülteknek látszottak. Mi dőn azt kérdém, „hogy vagy Ferkó bácsi?“ vidám arczczal azt feleié: „jobban mint gondolnád, igen jól aludtam.“ (Itt meg kell jegyeznem, hogy baja miatt már 3 év óta nem feküdt ágyban, csak mindég kar székben szunnyadozott és igy neki a jó alvás üdítő volt.) És képzeld egy oly mysticus álmám volt, melylyel még most is foglalkozom. — Kiváncsivá teszesz, ha nincsen terhedre, beszéld el jó öregem. ,Jó tehát figyelj. Asztal mellett karszékemben ülve Horatiusi olvas- gatám, melyet mintha bírálat végett adott volna nekem a fordító. Olva sásom közben egy idegen ember köpenybe burkolva hozzám lép s azt mondja: Jó napot uram, nézze én önnek ezen kosárka gyümölcsöt hoz tam s kérem fogadja el. — Reá néztem s kérdém tőle: de hát ki ön? és miért hozza nekem ezen gyümölcsöt? Én uram, kertész vagyok s tudom, hogy ön szereti a szép és jó gyümölcsöt, de másként is kérem önt ha meghallgatná élettörténetemet. — Szívesen barátom, feleltem neki, üljön le és beszélje el. — Mire ö mellém ülve, nehéz sóhajjal ekkép kezdé. __ Én még az emberek létezése előtti időkből való bukott angyal vagy ok. Mi angyalok egykor évezredek előtt, évezredeken keresztül az Úristen környezetében boldog egyetértésben éltünk; történt azonban egy szer, hogy néhányan angyaltársaim összeesküdtek s fellázadtak a Mio- denható intézkedései ellen. En nem árultam el őket, sőt iparkodtam le beszélni a lázadás vezetőit, de ők mit sem akartak arról tudni, még en gem is szemrehányásokkal illettek, hogy miért nem tartok velük, hiszen jó barátok voltunk, s nekik is most volna reám szükségük, én segíthet nék bajukon, jöjjek hozzájuk« . 1 Nagyon fájt szivemnek e szemrehányás, mert küzdött bennem az Ur iránti engedelmesség érzete a baráti szeretettel. Ha uramhoz álltam, barátaimat tagadtam meg; ha pedig barátaimhoz mentem, megsértettem a Mindenhatót, mert megszegtem az engedelmeskedést s igy a törvény szabályát. De végre is győzött keblemben a baráti szeretet, mert el hagytam uramat és átmentem lázadó argyallársairahoz, de azon kikötés sel, hogy közöttük leszek ugyan, de uram ellen nem fogok velük a cse lekvésben részt venni. Ok abban is megnyugodtak, csakhogy velük legyek. Megkezdődött a harcz, de a küzdelem nem sokáig tartott, mert az Úristen legyőzte az angyalokat. Győzelme után maga elé hivatott ben nünket s felállított jobbról és balról. A vétkeseket bűneik nagysága sze rint osztálvozá. A nagy bűnösöket halállal büntette, a kevésbbé bűnö sök örök sötétségre kárhoztatva, a mélységbe letaszittattak. Én azt hit tem, hogy már szabad vagyok s kegyelem leend osztályrészem; de nem úgy történt, mert utoljára reám került a sor s az Ur reám mutatva mondá: tudom, hogy tettel nem vétettél ellenem, de mégis elhagytál s a vétke sekhez állva megszegted a nékem tartozó engedelmesség törvényét s ezért példakép bűnhődnöd kell. Mint bukott angyal fogsz a föld sziliére menni, s ott kertész lész ; te fogod a paradicsom kertet plántálni s meghagyom neked, hogy mindennemű gyümölcsöt és veteményt a legszebb és leg nemesebb fajokban ültess, plántélj és tenyészsz. És ha majd az általad müveit paradicsom kert elég érett gyümölcscsel bir, hogy az emberpár megélhessen benne, akkor megfogom őkét teremteni. De meghagyom ne ked, hogy velük szóbelileg soha érintkezned nem szabad és nemcsak az első ember párral, hanetu azoknak még az utolsó nemzedékeikkel sem. Ha ezen büntetésedet kiálltad, akkor legyen neked megkegyelmezve. (Folytatjuk.)