Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-31 / 31. szám
Szegzárd, hétfőn julins 31-én. 31. szám. Negyedik évfolyam 1876. ■ ■ KÖZLŐIT TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre . ...... ... 4 frt. Félévre • , . . . . .. . 2 frt. Megjelen minden hétfőn. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Hár0mhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd, 1876. julius 28. Lapunk folyó évi julius 10-én megjelent 28-ik száma hoztá a felhívást, mely a tolnamegyei gazdasági egyesület által ren dezendő termény-, gyümölcs-, virág-, kézmű- és házi ipar kiál lításra vonatkozólag a megye közönségéhez intéztetett. Kellő időben tudomására jött tehát a tervezett nagy hord erejű lépés mindazon köröknek, melyek hivatva vannak, hogy a kiállításnak eredményét oly magaslatra emeljék, mely meg felel az emlitett ágakban Tölnamegye által elfoglalt műveltségi állapotnak. A koczka tehát el van vetve. Az egész országnak tárt ka put nyitottunk. Mindenkinek megengedtük, hogy a kiállítási ter met meglátogatva, közvetlen szemlélet ^lapján szerezzen magár nak tudomást arról, hogy, űzünk-e olyan gazdálkodást, mely le hetővé teszi terményeink belértékének emelését; foglalkozunk a gyümölcsnemesítés mesterségével; áldozunk-e a természet gyön gye :a virágtenyésztés lélekemelő cultusának 4 iparkodunk-e a már létező házi ipar fejlesztésével vagy új ágak meghonosítá- val a bennünket elözönlő külföldi gyártmányok használatának nemzetgazdászatilag káros követkézményeit ellensúlyozni; van- Dak-e általában képzett iparosaink, kik nemcsak az ország szük ségleteit a külföldi gyártmányok külcsinja, czélszerüsége, jósága és áraiban megközelítve fedezni képesek,-—a pályázatot bárhon- nét jött támadás ellenében kiállják, sőt magok is az ország ha tárain túl terjeszkedve, a pályatéren küzdképességet tudnak fel mutatni ? Mindezen kérdésekre meg fogja a feleletet adni a tervezett kiállítás. Igaz, hogy vannak mentségeink, melyeket felhozhatunk. Ilyen, hogy messze ne menjünk: a kiállítás újdonsága; a ké születlen ség; a tájékozatlanság; az idő rövidsége. De miután ezen felhozható mentségeink az idegenek előtt, kik e téren bennünket legnagyobbrészt mégelőztek, kellőleg méltányoItatni nem fognak, már idejekorán kívánjuk felhívni megyénk összes értelmiségét, Hogy az ügy mély jelentőségéhez mérten, a dolog élére állva, minden befolyását, esélyét arra for dítsa, hogy a kiállítás hű képét nyújtsa Tolnamegye a gazdászat és ipar térén elfoglalt előrehaladottságának. Az ítélet, melyet rólunk mondani fognak, a kiállítás sike rétől feltételeztetik; a szerep, mélyet az ország nekünk szán, annak’mérvei szerint állapittatik meg s a kormány hazafias tá mogatása, melyet minden körülmények közt annyi belátással al kalmaz, ettől tételeztetik fel. Nem esünk mi kétségbe a siker felől, de már jó eleve hangsúlyozzuk, hogy a részvétlenség, a kényelemszeretet, a kö zönyösség ezen alkalommal sokkal több erkölcsi és anyagi kárt okozhatna megyénknek, mint a mennyit a gazdasági egyesület üdvös működése ellensúlyozhat. Vannak megyénknek nagybirtokosai, kiknek gazdasága bi zonyára a mintagazdaságok közé sorolható s így az áltatok fel mutatható eredmény, terményeik - kiállításával igen alkalmas volna megyénk jó hírnevét emelni s a termények piaczát biztosítani. Vannak szenvedélyes gyümölcs- és virágtenyésztőink, kik éveken át ezreket áldoznak, hogy a termelés ezen nem megve tendő ágában is felmutathassák azt, mit az előrehaladott külföld előállítani képes. Nagyobb városaink tömvék az iparos osztály tagjaival, kik közt számos ügyes és képzett egyén van. Itt az idő, hogy meg mutassák, miszerint nem helyesen cselekszik az, ki drága áron boltokban vásárolja meg a bécsi iparterméket, midőn azt nálok olcsóbban s hasonminőségben megszerezheti. Számtalan helyen a házi ipar különféle faja van meghono sítva, mely nagyobb kiterjedést nem nyerhetett, minthogy a megye többi lakossága előtt még létezése is ismeretlen. Annyival ke vésbé lehet az illető községnek jövödelmi forrása. Most meglesz pz alkalom, hogy mindez a nagy közönségnek bemutatva és czélszerüsége esetén hasznosítva is legyen. Ha valamikor, úgy ezen esetben szükséges, hogy megyénk Összes értelmisége összefogva, a siker biztosítására mindent el kövessen. Iparkodjék a felhívás terjesztése, a. kiállítás üdvös követ kezményeinek ismertetése, a? eljárás körüli segédkezés által a lakosság különböző osztályainak érdekeltségét felkelteni s a már meglevőt támogatni. Mert bízón a kiállítás sikerének babéra az ő homlokátfogja övezni, mint a sikertelenség ku- darczát is egyedül ő lesz kénytelen elviselni. Boda Vilmos. Vidéki levelek. Nagy-Szokol, julius 19. 1876. A bőgyészi kir. adóhivatal területén az 1876. évre a Il-ik III-ik és IV-ik osztályba tartozó jövödelmi adót fizető polgárokkal a jövödelmi adó tárgyában tartott tárgyalások a napokban tartattak meg. Több alkalommal volt már szerencsém résztvenni ily tárgyalások ban, de bogy a hivatalból kinevezett tárgyaló bizottság által, mind a ma gas állam, mind az adózó polgárok állása s körülményei ily lelkiisme rettel, minden részrehajlás s kedvezmény avagy erőszak nélkül vétettek volna fel, azt eddig nem tapasztaltam. Úgy a tárgyaló-bizottság elnöke, mint a mellé kirendelt más hiva talos közegek és bizottsági tagok nem feledkezve meg az állam iránt tartozó honfiúi kötelességükről, de tekintetbe vévén az adózók helyes és igazolt okaikat, — az elébbről túlcsigázott s az állam részére sok he lyütt ép a miatt káros következményűvé vált magas adó megrovatást, hol az igazsággal megegyeztetbetö volt, mellőzték, mert az adót leszállí tották s felemelték, hol a méltányosság és jogosság követelte, szóval az egész bizottság igazán mind az állam, mind az egyes polgárok érdeké ben lelkiismeretes pontossággal és szakértelemmel. járt el, ugyannyira, hogy a folyó hó 19-éré bebivott nagy-szokoli és ozorai adózó iparosok és polgárok a tárgyalás befejeztével mind azon nyilatkozattal távoztak el „tudjuk, hogy adónk terhes, de mégis belátjuk, hogy ily becsülettel eljáró bizottsághoz nem volt szerencsénk. “ Mindezekből kifolyólag kötelességemnek érzem magam s lakostár saim nevében a működő bizottságnak emberies eljárásáért köszönetét nyil- vánitni s ezt Tolnamegye közönségének mint legközelebbről érdekeltnek tudomására juttatni, oly hozzáadással, bogy Tolnamegye hatóságát illeti az érdem, bogy a jövödelmi adó tárgyaláshoz legalább a bőgyészi adóhi vatal területére ily becsületes és értelmes egyéneket nevezett ki.
