Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-12-04 / 49. szám
49. szám. Szegzárd, hétfőn deczember 4-én. Negyedik évfolyam 1876. T0L1ÍAMECÍI AB TÁRSADALMI. TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre .................................4 frt. Félévre ........ 2 frt. Megjelen minden hétfőn. Egy es példány ára 10 kr. Kiadóliivatai: Szegzárdon Széchenyi-uteza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Tisztelt szerkesztő ur! A tekintetes megyei bizottság iránti kötelesség arra késztet, hogy báró Jeszenszky Sándor ur ő méltóságának a »Tolnamegyei Közlöny“ ez évi 48. számában megjelent felszólalásával szemben felkérjem tisztelt szerkesztő urat, hogy a folyó hó 9-én tartott megyebizottsági rendes köz-ü gyűlésen 192 sz. a. hozott határozat azon részét, mely a dom bóvári vasútállomástól a szegzárd-siófoki útvonal valamely al-; kalmas pontjához vezetendő kőutnak a megyei uthállózatba való felvételéről szól, becses lapjában közzétenni szíveskedjék. A szóban forgó határozat ide vágó részének hiteles szö vege ez: „A dombóvári vasútállomástól a szegzárd-siófoki úthoz ve zetendő kőutnak létesítése és a megyei úthálózatba való felvé tele a következő tekinteteknél fogva „elvileg“ elhatároztatott t) mert a dombóvári és részben a simontornyai járásnak legna gyobb termelő vidékei is a báttaszék-dombovár-zákányi vasút, kiépitése óta Dombóvár felé gravitalván, ezen község oly nagy, fontosságú s első rendű emporiummá emelkedett, hogy az érde kelt körök*) által sürgetett közlekedési vonalnak megyei erővel . történendő kiépitése általános közforgalmi szempontokból ép úgy, mint a közlekedési tekintetben a legmostohább viszonyok közt levő s tisztán a vasút által közvetített kereskedelmi forgalomra utalt termelőképes vidékek felkarolásra méltó jogosult érdekei nek előmozdítása szempontjából, már csak azért is méltányos, mivel ép e vidékek azok, melyek az általuk évtizedek hosszú sora alatt befizetett tetemes közmunkaváltsági pénzekkel a me gyei úthálózat kiépítéséhez szakadatlanul járultak anélkül, hogy annak előnyeit közvetlenül élvezték volna. Annak megállapítása azonban, hogy a létesítendő ut mely ponton köttessék össze a szegzárd-siófoki útvonallal: a leg előnyösebben és czélszerüen kijelölhető vonal tanulmányozása és az érdekelt vidékek részéről tanúsítandó áldozatkészség mérvének kipuhato- lása előtt lehetőnek nem mutatkozván, — Ágoston Károly megyei mérnök ur a dombóvári vasútállomástól a szegzárd- siófoki útnak egy alkalmas pontjához vezetendő vonal leg előnyösebb irányának kiszemelésére oly utasittással küldetik ki, hogy a mennyiben a kijelelendő vonalba eső jelenlegi közlekedési utak lehető felhasználásával építendő uj ut irányá nak kijelelésénél ama régi vicinális utak vonalainak részbeni megváltoztatása s köz- vagy magántulajdont képező területek e czélra való igénybevételének szüksége merülne fel, ezen terüle teknek ingyenes átengedésére nézve a járási szolgabiró közbenjöttével az illető érdekeltektől kötelező nyilatkozatokat vegyen és ezen nyilatkozatokat a közelebbi közgyűlések egyike elé terjesztendő tervrajzzal és költségvetéssel együtt indokolt javaslat kíséretében mutassa be.“ Fogadja tisztelt szerkesztő ur kiváló tiszteletem nyilvánítá sát, melylyel maradtam Szegzárdon 1876. november 27-én. alázatos szolgája: Papé Gyula megyei főjegyző.-*) Domobvár község, az ottani kereskedelmi testület és az uradalmi bérlök. Szegzárd, 1876. deczember 1-én. Báró Jeszenszky Sándor ur egyike megyénk általánosan tisztelt egyéniségeinek. A hazafias múlt, mely soha önmagát meg nem ta gadta, méltán biztosította a báró urnák mindenki nagyraböcsiilését. Nem késünk kijelenteni, hogy mi is azok közé tartozunk, kik irányában ily érzelemmel viseltetnek. A személye iránt érzett tisztelet azonban nem tarthat visz- sza bennünket, hogy lapunk múlt számában közlött levelét, ép pen azért, mert nyilatkozata súlylyal bir, egy kissé bonczkés alá ne vegyük. Megvalljuk őszintén a báró ur levele reánk nem tette a legkellemesebb benyomást s hogy az mégis megjegyzés nélkül napvilágot látott, az a báró ur személyében rejlő parancsoló szükségen kivül legfőkép annak tulajdonítandó, hogy a köz lönyt, mint a sajtó közegét, még megg)főződésünk elleni nyi latkozatok számára is nyitva akarjuk tartani. —- .Ezek előrebocsátása-Után áttérünk a hivatkozott levél jel lemzésére s mindjárt első rendben megütközésünket kell kije lentenünk a gyanúsítás fegyvere alkalmazásának azon ijesztő mérve felett, mely ellen úgy látszik, a báró ur ismert lelkiisme retessége csodálatos módon fel nem szófiait. Ha jól vagyunk értesülve, báró ur jelen volt a megyei köz gyűlésen, mely a dombóvári vasútállomásnak a szegzárd-siófoki útvonal valamely alkalmas pontjával leendő összeköttetése tárgyában határozott, ha jól tudjuk fel is szófiait ez ügyben; lionnét van tehát mégis, hogy már az előmunkálatok megindí tásánál, vagyis az útvonal megyei közgyűlés által leendő megállapítása előtt mint ez a lapunk élén közlött megyei ha tározat szövegéből kitűnik, jónak látta az érd e k haj hás z at vádját emelni Tolnamegye intéző körei ellen. Mi azt hisszük, hogyha a báró ur igy egész mezetlenségé- ben oda állítva fogja fel levelének értelmét, az ő böcsületes gon dolkozás módja fogja szavait legelőbb megczáfolni; ha csak azt nem akarja állítani saját megyéjéről, a megye intéző körei ről s magáról a megye bizottságáról, hogy az képes egyesek érdekében a megye közérdekét feláldozni. Mi az ellenkezőről vagyunk meggyőződve azt sem azokról, sem róla nem feltételezzük s azért kénytelenek vagyunk az ily feltevés ellen óvást emelni. A mi a báró ur levelében foglalt azon inditványt illeti, hogy legczélszerübb volna minden járás közmunkaerejét a járás te rületén felhasználni, az már régén kisért a megye gyűléseken s meg van az a jó oldala, hogy igen népszerű théma s az el vont igazság mezébe öltöztethető; csakhogy mint sok más igaz ügy a földön, nem kivihető; mert mig a világ világ, lesz, a földön emberek laknak, mindég lesznek puszták; községele nagyobb városok, lesznek emporialis s úgynevezett „isten háta- megetti“ helyek; lesznek helyi közlekedési s olyan útvonalak, melyek egy egész ország, sőt világrész kereskedését közvetitik; s minthogy a kereskedésnek úttal nfem lehet irányt adni, bizon mindég csak az útnak kell a kereskedelem és közlekedéshez alkalmazkodni.
