Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-08-15 / 33. szám
33. szám. Szegzárd, vasárnap augustus 15-én. Harmadik évfolyam 1875. 81 B B TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Jj Előfizetési díj: Egészévre .... Félévre . . . 4 frt. 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 k r. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-uteza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Ilirdetsi díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd, 1875. augustus 12. A közönyösség, mely a megyei élet minden rétegeit áthatva már-már fenyegető alakot öltött magára, mintegy varázsütésre megszűnt Tolnamegyében. A robogó fogatok zaja s a mindenfelé csoportosuló bízott- j sági tagok nagy tömege egy pillanatra visszavarázsolt bennün- | két a lefolyt küzdelmes évek izgató talajára, midőn ember emberrel szemközt küzdött nagy politikai elvek érvényesítéséért. Nem is csoda, nem volt kevesebbről szó, minthogy a megye alispánja interpelláltatni fog azon eseményekre nézve, melyek a megye területén nagy sensatiót keltettek s melyek a megyei autonómia megsértésével azonosítattak. Mielőtt e kérdésben forgó ügy lefolyását ismertétnők, szabad legyen a száraz tényállást előadni, mely is következő : Perczel István ur Tolnamegye főispánja a lefolyt követválasztást megelőzőleg egy körrendeletét menesztett a szolgabirák- ; hoz a községi elöljáróságokhoz leendő ki küldés JLégetJt,j melyben ez utóbbiak felhivatnak, hogy a választásra vonatkozó mindennemű mozgalmakról teendő jelentéseiket közvetlen hozzá intézzék. Ugyancsak főispán ur folyó évi julius 25-én egy hivatalos levelet intézett Fonyó László simontornyai járási szolga- biróhoz,? melyben felhívja, hogy folyó évi julius 27-én Pálfán megjelenjen s ugyanakkorra az ottani elöljáróságot is megrendelje. Szinte hasonló intézkedés történt Kis-Tormás községére vonatkozólag. A kitűzött napokon főispán ur a helyszínén megjelenvén, az elöljáróságok és jegyzők ellen emelt panaszok tárgyában, melyek részben a követválasztásra vonatkoznak, állítólag vizsgálatot tartott s a jelen levő szolgabirót megbízta, hogy az eljárásról jegyzőkönyvet vegyen fel. Ezen esemény szőnyegre hozatala képezte azon érdekes tárgyat, mely oda hatott, hogy a folyó évi augustus 12-ére kitűzött közgyűlésre a megyei bizottsági tagok szokatlan nagyszámban jelentek meg. Az ügyre vonatkozó véleményünk előadása előtt a gyűlés lefolyását a következőkben ismertetjük. Főispán ur a gyűlést: délelőtt 10 órakor megnyitván, rövid szavakban örömét fejezte ki a fölött, hogy a bizottsági tagok oly szép számmal jelentek meg. Utánna következett az alispáni évnegyedes jelentés felolvasása, melynek azon részénél, midőn a megválasztott képviselők nevei közöltéinek, a közönség már egy kis demonstratiót engedett meg magának^ mert Perczel'Béla és Vizsolyi Gusztáv neveit hangosan megéljenzé, inig a többi képviselő nevei említésekor egészen némán viselte magát. Az alispáni jelentésre vonatkozó s állandó választmány által alkotott vélemény felolvasása és elfogadása után Fördős Vilmos tiszti ügyész állott fel, kijelentvén, hogy a megyei alispán úrhoz egy interpellátiója van, melyet a tanácskozási szabályok 8. §-a értelmében írásban is benyújt s kéri annak felolvasását. Az interpelláló felolvasása után, mely az említett események megtörténtére vonatkozólag az alispántól felvilágosítást kér, alispán-ur kijelenté, hogy hivatalos tudomása a történtekről nincs, feleljenek reá a szolgabirák. Erre Raúsz Béla és Fonyó László a fentebb vázoltesemények megtörténtét igazolják. Perczel István főispánul' ezután szót kérvén, kijelenti, hogy örömmel üdvözli a tiszti ügyészt, midőn a megye autonom jogai felett , őrködik, de mostani fellépését helyesnek el nem ismerheti. — A megyei kormányzatért ő felelős s neki tudomást kell szerezni az ügyek elintézéséről, mert különben felelőssége illüsoriussá válik. — O nem tartozik ugyan tetteiről a megyei bizottságnak számot adni, mert őt csak az vonhatja kérdőre, a ki ide állította, de hogy kitűnjék, hogy ő semminemű törvénysértést el nem követett, kéri kiadott körrendeletét felolvastatni. Mi megtörténvén, folytatva előadja: hogy ő a szolgabirák hatáskörét nem szorította meg, de tekintélyét vetette a latba, hogy a választási legszentebb jogtól senki meg ne fosztassék. — A vizsgálatot jx szolgabiró teljesítette, ö csak jelen volt, minthogy erre az illetők bizalma által ielhíva lett. — Szerepe a békítő szerep volt s határozatot nem hozott, mert ha annak szükségét látta volna fennforogni, kötelességét az illetékes közeghez leendő utasítással teljesítette volna. Fördős Vilmos tiszti ügyész. A törvény szerint a megyei tisztviselőkkel a főispán csak kivételesen, belügyminis- teri felhatalmazás folytán érintkezhetik. A most követett módon két kormányzat lesz a megyében s a községek zavarban lesznek, hogy kivel érintkezzenek. — Rendesen a főispán csak az alispán utján érintkezhetik a tisztviselőkkel s minthogy ezen eljárásban a megye autonom jogait sértve látja, Írásbeli indítványt nyújt be, kérve annek felolvasását. Kováts János bizottsági tag helyesli, ha a tiszti ügyész a megye jogai felett őrködik, de miután egyszerű panasz elintézéséről volt szó s a szolgabirák intézkedtek, ő a szőnyegen forgó főispáni eljárásban csak annak atyai gondoskodását látja, mely a rend fen tartására irányul. C h o 1 n o k y Imre nézete szerint mindenekelőtt arra kell a tiszti ügyésznek nyilatkozni, hogy megelégszik-e a válasszal, vagy kéri a megyerendezési törvény 57. §-a érteimében annak napirendre tűzését. , Hets Károly képviselő az inditvány felolvasását mellőz- tetni s a napiendre térést kimondatni kéri, miután a főispánnak joga van bármely vizsgálatnál jelen lenni. Döry Dénes alispán nem szóll a dolog érdeméhez, mert az most nincs napirenden. Mindenekelőtt azonban szükséges a tanácskozás fonalát ott felvenni, hol elhagyatott. A tiszti ügyész kijelentette, hogy a megye autonomicus jogait sértve látja s erre vonatkozólag indítványt adott be, szükséges tehát annak a felolvasása. Kurcz György bizottsági tag kijelenti, hogy éppen azt akarta mondani. Pápé Gyula megyei főjegyző indítványozza a tiszti ügyészi indítványnak napirendre tűzését.
