Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-08-04 / 31. szám
31. szám. Szegzárd, szerda angustus 4-én. Harmadik évfolyam 1875. TÁRSADALMI. TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Egészévre ..........................4 frt. Ki adóhivatal: Hirdctsi díj: Félévre ...................................2 frt. Háromhasábos petit sor 10 kr. Megielen minden szerdán. Szegzárdon Szécheriyi-utcza 172. szám. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Egyes példány ára 10 kr. Szegzárd, 1875. julius 31. Ma végeztettek be a Mayer-Arlow-féle tan- és nevelőintézetben a második félévi vizsgák. A vizsgákra vendégekként megjelenteket először is kellemesen lephette meg a tágas, világos, szellőzőkkel ellátott szép három tanterem, melyeket a tulajdonosok a korkövetelte igényeknek megfelelőleg, költséget nem kiméivé, igazi iigybuzgó- sággal párosult áldozatkészséggel építtettek föl. — Nem különben elismerést érdemel a tulajdonosok azon törekvése, melylyel tanodájokat a kellő taneszközökkel, oly mérvben látják el, miszerint avval e tekintetben versenyző akár nyilvános, akár magán ily nemű intézetet egyhamarjában alig találunk. Mielőtt a vizsgák eredményéről Ítéletet mondanánk, legyen szabad nehány megjegyzést tennünk. Ha valahol , úgy a magántanintézetekben nehéz a különféle igények sokoldalú behatása mellett azon irányt megtartani, melyet az egyedül jogosult s állami törvények által előirt igények jelölnek ki.- • S ha a fönnevezett intézetet gáncsolás érheti, az csak e szempontból s azért történhetik, hogy abban a törvény által előirt s már is túlbő tananyagon fölül még több tantárgy is taníttatott. És ennek következményeként észlelhető aztán a nem csupán /tündöklésre számított vizsgáknál — minők ezek is voltak — azon eredmény, hogy miután a túlságosan sok tananyag a gyermeki értelmet túlterheli, az egyes, talán épen legéletbevágóbb tantárgyakban nem érhető el a kellő alaposság; a sok mindenfélével való elfoglaltságnak fölületesség lévén a természetes következménye. — S igy bármennyire óhajtanók is, hogy a gyakorlati életben oly szükséges számtan, vagy a jellemképzésre oly hatékony történettan stb. kiválóbb gondban részesít- tessék, óhajunk teljesedést nem nyerhet, miután ezeken kívül a tantárgyak egész légiója lép föl részint törvény által támogatott, részint az egyes szülők által támasztott követelésével. Észlelésünk a vizsgákon arról győzött meg, miszerint a három működő tanító tanításának jellegét nem az elavult rendszer beemléztetési módszere, hanem az okszerű értelemfejlesztés adja meg. Arra van az olvasásnál is a fősúly fektetve, hogy az olvasottak taglalása az értelmezés és elemzés egész körére ki legyen terjesztve. Altalán jól sikerűiteknek mondhatók a lefolyt vizsgák, ha a siker meghatározásában azon elv vétetik mérvül, miszerint a jó viszga nem a perorálásban és dictióban, hanem az értelmes feleletekben áll. Ily értelemben nyilatkozott a jelenvolt szülők egyike is, ki egyszersmind a megyei iskolatanács tagja s ki az elnöklő helybeli prépost urnák a tanítókhoz intézett elismerő nyilatkozatát e szavakkal zárta be: „adjon Isten a hazának több ily derék tanítókat. “ Meg kell még említenünk, miszerint az intézetben a fiuk úgy, mint a leányok külön-külön órákban rendes tornatanításban is részeltettek s az ebből tartott vizsga örvendetesen meglepő eredményt tüntetett föl; mert a szabad gyakorlatokban úgymint az eszközökön való tornázásban általán szép ügyesség, sőt némelyek részéről igazi bravour volt észlelhető. Nem tehetjük, hogy az érdeklett szülők részéről hallhatott némely megjegyzésekre ne reflectáljunk. . A kath. tanonczok hittanitására nézve kétféle véleményárnyalat látszik az illető korokban uralkodni. Ugyanis vannak, a kik sokalják, mások ismét keveslik azt, amit a gyermekek a hittanból tanulnak. Az elsőkkel szemben hosszú értekezést kellene írnunk val- tláserkölcsi oktatás és nevelés szükséges voltáról, mire sem időnk, lsem terünk itt nincs ; az utóbbiakat pedig legyen szabad tisztelettel figyelmeztetnünk, hogy sziveskedjednek arra reflectálni, I miszerint az iskolai- és házi nevelés egymást kölcsönösen kiegészíteni vannak hivatva s valamint elmeileg bizonyos fokú értelmi élőkészültséget, hoznak az iskolába lépő gyermekek hazulról magukkal: úgy föl tételezte tik, miszerint az anyai gyengéd .gondosság a gyermeki kedélynek már otthon megadja azon vallási alapot, melyre az iskola tovább épít; továbbá az iskolai vallás-erkölcsi oktatás nincs hivatva az otthon, a családi körben végzendő s például a reggeli vagy estéli stb. imákban határozódó vallási gyakorlatokat s egyéb mindenesetre már a gyermekkorban kezdendő vallási cselekményeket közvetlenül vezetni. Méltán nyilvánuló aggodalmat kelt a szülőkben az, miszerint a gyermekek igen sok időt töltenek az iskolában, mi a fárasztó szellemi munka mellett a testi fejlődést akadályozza s komolyan veszélyezteti. Hisszük, hogy az intézet tulajdonosoknak sikerülend az ezen bajon való segítés mikéntjét eltalálni. Összefoglalva a vizsgákon észleltek äffihl keltett véleményünket, nem gondoljuk, hogy ne lennénk szigorúan hívek az igazsághoz, midőn állítjuk, miszerint az intézet az iránta támasztható igényeknek megfelel s ha még nincs a tökély azon színvonalán, melyet tőle sokan vártak, azt csak a kezdet nehézségeivel küzdő egy évi fiatalságának lehet és kell tulajdonítani; azonban bír mindazon föltételekkel, melyek biztos reményt nyújtanak leendő fölvirágozhatásához s hivatva leend Szegzárdnak különösen nőnevelési ügyében hasznos tényezőként szerepelni. Viszonválasz Marhauszer Imre bonyhádi igazgatótanár urnák. Orvendek a helyreigazításnak, a mennyiben helyreigazítás, a czá- folatnak amennyiben czáfolat. A mit ön e lapok 28-ik (számában a bonyhádi intelligentiának az ottani gymnásium iránti érdeklődéséről, az iparos osztály magyarosodásáról mond: erre szivemből mondom: Amen, úgy legyen. A többit azonban nem hagyhatom megjegyzés nélkül. Én nem szóltam magyar és német tanulókról, mert tudom, hogy érzelemre nézve mindnyájan magyarok; arról is megvagyok győződve, hogy magyarul tudás tekintetében is magyar akar lenni még az a 16 „német“ is. Azonban nem erről szól az értesítő statistika táblázata. Ennek czélja volna, mint rovatfejezete mutatja, feltüntetni, hány tanuló „anyanyelve“ azonos az intézet anyanyelvével, hányé idegen ? Én nem a nevek hangzásátvet