Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-07-14 / 28. szám
28: szám. Harmadik évfolyam 1875. Szegzárd, szerda jnlius 14-én. TOtH&UKCTEI BB TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre -. . . . . . . 4 frt. Félévre ....................................2 frt. Me gyeien minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Szécheryyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Az 1875-ik évi selyemtenyésztés eredményéről. Azon fontosságnál fogva, melylyel a selyemtenyésztés megyénk gazdászati viszonyai között bir. S azon érdekeltségnél fogva, melylyel a megye közönsége ezen gazdasági ág iránt folyvást viseltetett: szivesen nyitunk tért a szegzárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőségtől beérkezett alábbi közleményeknek. A szegzárdi selyemtenyésztési orsz. intézet a folyó évben aratta első diadalát 3 évi fennállása után, Az 1872-ik és 1873-ik évek tavaszain beállott fagyok léptek fel gátul arra nézve, Hogy e tekintetben nevezetes eredmények lettek volna az előbbi két évben felmutathatók. A fagy és dér által ugyanis az eperfa leveleinek alkatrészei vegytani átalakulást szenvednek, az azokban levő tápanyag szerfelett megkevesbedik, minek következtében a kellőleg nem táplálható hernyók a fagyok tartamához képest vagy még a be- fonási idő előtt elhullanak, vagy pedig ha a befonáshoz jutnak is, csak könnyű, kevés selymü és értéktelen gubókat fonnak. Ily kedvezőtlen években tehát bármily jó peték osztatnak is ki a tenyésztők között, a tenyésztés jó eredményre nem fog vezet- hetni, kivéve azon vidékeket, melyek a fagy által megkiméltettek, mint ez például a múlt évben szerencsés kivételt képezett Szegzárd vidékével történt. Az itteni intézet fő feladatául tekinti az egészséges petékről való gondoskodást, s azért csak oly lepkék petéit osztja ki a tenyésztőknek, mely lepkék gondos górcsővi vizsgálat alá vétetvén, á ragályos folt-betegségtől menteseknek találtatna k. Az ily módon, t. i. a rekeszpetézés utján előállított peték teljes biztonságot nyújtanak a belső ragályos betegségek fellépése ellen, de nagyon természetes, hogy az ezekből kifejlődő hernyók is megkívánják táplálékukat, s azért ha a viszás időjárás miatt táplálékot csak szűkén, vagy rósz minőségben nyerhetnek, akkor a tenyésztés lehetetlen, hogy jó eredményre vezessen. Azon körülmény, hogy néhány egymásra következett évben a hernyók táplálkozási anyaga a rósz időjárás mellett csak hi- >■ ányosan és rósz minőségben volt beszerezhető, többeket pessi- mistákká tett, kik azt hitték, hogy a selyemtenyésztést csak is játéknak és komoly eredményre soha sem vezető kísérleteknek lehet tekinteni. A folyó évben azonban az eperfa lombjai a fagytól megki- méltetvén, a tenyésztés oly eredményeket mutatott fel, melyek a rekeszpeték csalhatatlanságát kétségen kívül helyezték. Ha azok a pessimisták, kik a selyemtenyésztés jelentőségében, és jövőjében kétkednek , a rekeszpetézés fontos vivmá- 'nyát pedig - kicsinlik, az- ez évi gubd. .beváltásnál jelen lettek volna, ha tanúi lettek volna, midőn a tenyésztők örömtől sugárzó arczczal beszélték el, hogyrmily gyorsan nőttek a hernyók, mily hamar és szépen fonták be magukat, ha látták volna, mily örömmel nézték behozott szép termelvényeiket, s mily megelégedéssel vették fel a beváltási árakat, melylyel a rövid tenyésztési idő alatti fáradságuk jutalmazva lett, úgy ezen pessimisták is kénytelenek lettek volna beismerni a selyemtenyésztési fogT Á R C Z A. a mit nem látott volna: akkor hazajött Magyarországba, hogy szeretett tapasztalatait szeretett hazája számára értékesítse. Először is azzal kezdette nyilvános szereplését, hogy fellédett képFelemás. (Igaz történet.) Arthur gróf hires gavallér volt. Akármerre járt, hódított. Kevés férfi mérkőzhetett meg vele. Egyformán otthon volt a salonban, a gyepen, a clubban, a casinó- ban, a‘roulette-nél, a zöld asztalnál, a grófnők, bárónők között, a primadonnák, ballerinák észvesztő társaságában, a tudósok vitatkozásainál. Nem volt dolog, mihez szakavatottan hozzá ne tudott volna szólni. Nem is csuda. Ritka ember birt annyi tapasztalattal, mint Arthur gróf. Járt mindenütt; látott mindent. Megmászta a Csimborasszót, felhágott az egyptomi gúlákra, bámulta az Ibis madarat, csudálta Michel Angeló remekeit, merengett az örök város történeti emlékein, volt a catalauni térségen, keresztülutazott a ma- rengói síkon, szánkázott kutyákon Kamcsatkában, nézte az északi fényt a földsarkon, izzadt az egyenlítő alatt, fürdött a Jordánban, gyalogolt a Kármel hegyen, átgözkopsizott a Montcénisen, felfogaskerekezett a Rigi hegyre, íjkártyázott Hamburgban, harezolt az amerikai hadseregben, vitézkedett Krétában, ott volt Marsalánál, küzdött a spanyol guerilla har- czokban, részt vett a lengyel felkelésben, kitüntette magát mint Franc- tireur, duellált spanyol hidalgókkal, angol lordokkal, franczia marquisokkal, amerikai yankékkal, olaöz nobilikkel, porosz junkerekkel, oláh bojárokkal, vadászott Algírban oroszlánra, Indiában tigrisre, Grönlandban jeges medvére, a Montblankon vadkecskére, Florenczben szalonkára, evett fecskefészket Jávában, piláfot Stambulban, makarónit Nápolyban, beat- stéaket Londonban, potentát Varsóban, ivott xerisit Madridban, rajnait Strassburgban, bordeauxit Bordeauxban, rostoptsint Szent-Péterváron, wot- kát Szmolenszkben, — és mikor aztán nem volt széles e világon semmi visel öj előlinek. Ráreszkirozott erre a mulatságra ötvenezer forintot. Ebből egy pár ezret oda ajándékozott jótékony czélokra, iskolákra, templomokra, tudományos intézetekre, a többin pedig beszerezte a követválasztáshoz szükséges nélkülözhetlen dolgokat, u. m. kölönnemü kortesborok nagy mennyiségét, alkalmatos bárzgingu korteseket, kisebb és nagyobb zászlók töméntelen sokaságát, fehér ruhás, nemzeti szin szalagos szűz leányokat, — s aztán egyszerre kész . volt a népszerűség. Kürtölték a lapok, imádta a nép. Meg is választották nagy szótöbbséggel. Az országgyűlésen a legelső vita alkalmával felíratta magát a „szó- nokok{< közé. Szüzbeszédje roppant hatást kelteti. Különösen mikor beszédje végén az austráliai takács-mácsonya termelés szükségességét nemzetgazdá- szati szempontból hangsúlyozta: a hatás leírhatatlan lön. Mindenki sietett neki gratulálni. Pár hónapi szereplés után nagy emberré lett. Dicsőségének zenithjén állott. *f4: Nem hiányzott már semmi egyéb: csak egy nő, ki a dicsőség fényében osztoznék. Arthur grófnak csak választani kellett. A nők rajongtak érte. És méltán. Arthur gróf gyönyörű férfi volt. Deli sugár termet, halvány érdekes tojásdad arcz, koromfekete haj, barkó, bajusz, gondosan ápolt hófehér fogsor. Hát még szemei! Azokban .valami ellenálhatlan bü-báj volt.
