Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-14 / 290. szám
vendeaunk a Maavar Állami Ooerahaz AZ EIFFEL MUHELYHAZZAL UJ FOKOZATRA KAPCSOL A BUDAPESTI OPERA A X. kerületi Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépült komplex központba költözhet 2020 első felétől az Opera kilenc gyártóműhelye, színvonalas tárolási lehetőséget kap ötszázezer jelmeze és csaknem tízmilliárdos értékű díszletállománya. Ezenkívül színház- és próbaterem, hangstúdió, kiállítóhelyek, oktatóéi intézmény, valamint a kikapcsolódást biztosító sportpálya és közpark is megtalálható lesz az Opera által használt, vasúttörténeti emlékekben gazdag, héthektámyi területen. Miként lesz Magyarország legnagyobb ipari műemlék csarnokából hazánk legnagyobb középülete, tehát még a Parlamentnél is hatalmasabb komplexum — és miként tör hét esztendő alatt a legrosszabb infrastruktúrájú operaintézmény szerepéből a legkülönlegesebb műhelyházzal bíró társulat címére a Magyar Állami Operaház? Erről is szólnak a következő sorok.-3 me ni helyőrség A klasszikus színházi élet, így a klasszikus operai élet is mindent maga gyártat és hiv életre, azaz az előadás létrejötte a próbafolyamaton, a logisztikán, a raktározáson, a díszletezésen, a háttérben működő műhelyeken múlik. A nagyvárosi dalszínházak világszerte ugyanazzal a problémával néznek szembe, amivel Magyar Állami Operaház is szembesült: logisztikai központot a színház közelében, a belvárosban lehetetlen építeni. Emiatt külsőbb kerületekben tervezik meg az új, integrált műhelyházakat és próbaközpontokat. A budapesti Opera az elmúlt évtized egyik legnagyobb volumenű kulturális beruházását hozta tető alá: Kőbányán, a MÁV hajdani Északi Járműjavítójának épületeiben alakítja ki új multifunkcionális logisztikai bázisát. Számos funkciója közül az előadások hátterének kiszolgálása lesz tehát az Eiffel Műhelyház egyik fontos feladata. Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója korábban így fogalmazott erről: „Az Eiffel-projekttel elindulhat egy olyan bázis kiépítése, amely minden raktárt és műhelyt egyesít, egy színpad méretű próbateremmel, operaházi méretű zenekari árokkal felszerelt kamaraszínházzal, ületve stúdióképességű zeneteremmel támogatja az Opera jelenleg lehetetlen felkészülési körülményeinek javítását. Sose tévesszük szem elől, hogy a világ egyik legnagyobb operakomplexumát működteti Magyarország, s ezzel Budapest opera- és balettélete Berlin, Párizs, London, Bécs és München kínálatával azonos volumenű, s hogy az Operaház és az Erkel Színház előadásait növekvő nézőszám mellett félmilliónál is többen látogatták évadonként, az a magyar kultúra fokmérője, a magyarok kultúrszomjának külföldről hitetlenkedve fogadott bizonyítéka.” A bamamezős beruházás az egykori Északi főműhely huszonkét hektáros területéből héttel gazdálkodik. A szomszédjába költöző Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal együtt a két intézménynek lehetősége nyílik rá, hogy új kulturális centrumot hozzon létre Budapest mértani középpontjától nem meszsze, a belvárostól alig öt kilométer-' re, a Hungária körút és Kőbányai út sarkán. A több mint huszonnégyezer négyzetméter alapterületű központi épület az Eiffel Műhelyház, amelynek tervezési munkáját Marosi Miklós, a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas építésze vezette. A három nagyobb részegységre osztható fejlesztés Kőbányai út felőli első harmada lesz a nagyközönség számára is látogatható. Az előtérként is funkcionáló főhajóban található a vasúttörténeti múltat idéző 327-es szerkocsis gőzmozdony, illetve egy műemléki védelmet élvező favázas étkezőkocsi, amelyet szintén a roncstelepről mentettek meg. Ez utóbbi nézőtéri büféként is funkcionál majd, helyreállítását pedig részben az Opera asztalos-, lakatos- és festőműhelyének munkatársai végezték, a műhelyház vezető belsőépítésze, Szenes István irodájának tervei szerint. A külső architektúra korhű rekonstrukcióját Zákonyi Gyula és csapata végzi. A mozdonycsarnokból balra nyílik a gróf Bánffy Miklósról, az Opera legendás intendánsáról elnevezett színház- és próbaterem, aminek az Operaházéval azonos méretű próbaszínpada és árka az intézmény harmadik játszóhelye is lesz 2020 februárjától. Az itt található 420 fős, de akár a másfélszeresére is bővíthető mobil nézőtér összecsukható, így a színházterem többfunkciós rendezvénytérként is hasznosul. Az Opera a jövőben itt tervezi megtartani kísérletezőbb előadásait, amelyek az újdonságokra nyitott, érdeklődő közönséghez szólnak. Mivel a két nagyszínházban (Operaház, Erkel Színház) repertoáron főként a hosszú, romantikus 19. század alkotásaira van igény, a barokk operák, valamint 20. századi és kortárs darabok, modern balettek találnak majd elsősorban otthonra az Eiffel Műhelyház Bánffy-termében. A forgószínpaddal ellátott terem további érdekessége, hogy Az Eiffel-mozdonycsarnok Mozart A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény című operájának 2019-es bemutatóján akusztikai falburkolata a másik két próbateremhez hasonlóan az Opera szcenikai műhelyeiben készült, ami új kihívást jelentett a díszletkészítő mestereknek. A Bánffy-teremmel szemközt található, a színpad méretével megegyező két próbateremben, ahol a művészek ugyancsak az Operaház hasznos tereivel méretazonos környezetben készülhetnek az előadásokra. A bejárathoz közelebb eső, Fricsay Ferenc karmester nevét viselő, akusztikailag legjobban kiemelt stúdió a zenekari próbák mellett hangfelvételek rögzítésére is alkalmas, míg a mögötte található, Hevesi Sándor egykori főrendező nevét viselő háziszínpadon a díszletes próbák sem jelentenek kihívást, hiszen a díszletfalak rögzítését díszlethúzók is segítik. A közönségforgalmi területek emeleti részén található a tervező Feketeházy János, és az épülő Operaház intendánsaként is ismert Podmaniczky Frigyes báró nevét viselő terasz. Előbbi részen a Közlekedési Múzeum rendez be 2020 szeptemberére a hely szellemét idéző kiállítást, míg utóbbit az Opera használja majd tárlataihoz. Innen indul a látogatóknak megnyitott egyéni vagy vezetett útvonal is, amely során az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a műhelyház működésébe. A műhelyház második harmadában két díszletraktár kap helyet, ahol kétszázötven konténer foglalja majd magába az Operaház teljes repertoárjának díszleteit. A kor kihívásainak megfelelő logisztikai rendszerben egy praktikus, négyutas targonca mozgatja majd a tárolókat, amelyek egy kamionra felhelyezve szinte azonnal indíthatók is lesznek az előadások helyszínére. A hátsó traktusban található jelmez-, parókakészítő-, asztalos-, lakatos-, festő- és szobrászműhelyek mellett található a Kertész István karmesterről elnevezett pavilon, amely az énekkar és a balett-társulat számára is bemelegítő teremként szolgál. Közvetlenül mellette, a tetőtérben elhelyezett pálmaház az itt dolgozók pihenésének és a műhelyek természetes fényforrásának biztosításán kívül a közönség számára az egy kilométeres épülettúra oázisának feladatait is ellátja. A felső szintekről ugyanis a műhelyben dolgozók munkája annak megzavarása nélkül követhető, és népszerűsíteni lehet a kihalóban lévő színházi szakmákat. Szintén a munkatársak rekreációját célozza a hátsó traktusban található sportpálya, amely az operai sportélet feltámasztását célozza és több teremsport űzésére alkalmas a tollaslabdától a futsalig. Az Eiffel Műhelyház mellett további három másik épület tartozik a Kőbányai úti komplexumhoz. A mögötte található vasútállomásból alakul ki 2020 végére a Radnai Miklós zeneakadémiai professzorról, operaigazgatóról elnevezett oktatási helyszín, amely egyúttal posztgraduális operastúdió és zeneiskola is lesz. Ahogy Kocsár Balázs főzeneigazgató fogalmazott: „Nagy szükség van arra, hogy amint a világ nagyobb operaházainak, úgy a budapesti intézménynek is legyen egy operastúdiója. Ennek az a feladata, hogy a Zeneakadémiáról kikerülő, tehetséges, énektechnikailag képzett muzsikusokat énekes-színészi feladatok elvégzésére tovább tanítsa és megismertesse őket az operarepertoárral. Létre kell jönnie egy hídnak, amely a már dolgozó művészeket összeköti a fiatalokkal, sőt vonzó életpályamodellt kínál.” Természetesen a képzés kiterjed majd a zene- és énekkari tagjelöltekre is. A két oldalsó csarnok egyikében cipész- és kalaposműhely, valamint gigantikus jelmeztár és -kölcsönző kap helyet, ahol a jó minőségű, de már előadásokban nem használt jelmezek bérlésére nyílik majd lehetőség, míg a másik épület üzemeltetési feladatokat lát el. Várhatóan 2020 végére készül el az épületeket övező, csaknem háromhektáros terület parkosítása is, ahol játszótér, egy védett 301-es gőzmozdony torzója és egy, a közönség előtt nyitott, száz gépjárművet tárolni képes parkoló is váija majd a látogatókat. Az Eiffel Műhelyház a remények szerint a Magyar Állami Operaház horizontján nemcsak a művészi spektrum szélesedését, színesedését is eredményezi barokk vagy kortárs előadásaival, kísérleti színreviteleivel, 20. századi opera- és balettcsemegéivel, de a hosszabb és komfortosabb, jobban szervezhető próbafolyamatok révén további általános minőségjavuláshoz is elvezet. Az Eiffelben bemutatkozó kamaraprodukciók pedig dobbantóként is szolgálhatnak tehetséges fiatal énekesek, táncosok, zeneszerzők, koreográfűsok, tervezők és rendezők számára is az Andrássy úti Ybl-palotába való belépés előtt. AZ ÉSZAKI Az Északi főműhely elődjének tekinthető a Magyar-svájci Gépgyár (más néven Magyar-sveiczi Gyártársulat, 1867-1870), illetve az ugyancsak a kiegyezés évében alapított Magyar-Belga Gépgyár: ezekben a kőbányai üzemekben gyakran javították az északi vasút mozdonyait és kocsijait. A Magyar-svájci Gépgyár területileg is a későbbi Északi Járműjavító telkén helyezkedett el, így joggal datáljuk a járműjavító történetét 1867-től. Bár mindkét üzem csődbe ment az 1870-es gazdasági válság következtében, azok immár a MÁV-hoz csatolva tovább működtek, és 1870. augusztus í-jén Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára néven egyesítették őket. Az egység neve 1875-től Budapesti főműhely, majd 1890-től bezárásáig, 2009-ig Északi főműhely lett. 1886-ban épült a nagy mozdonyszerelő csarnok, melyet Feketeházy János tervezett, de később - tévesen - Eiffel-csarnok néven vált közismertté. A nagy gőzmozdony-szerelőcsarnok és fűtőház 24 ezer négyzetméteres területével, öthajós, bazilikás elrendezésével nemcsak a saját korában számított impozáns épületnek (alapterülete a csaknem 18 ezer négyzetméteres Országházét is meghaladja), méretei egészen a főműhely bezárásáig alkalmassá tették arra, hogy eredeti funkciójában - mozdonyszerelő-csarnokként - működhessen. Az 1960-as évek közepétől - amikor az Északi főműhelyben mintegy 3400 ember dolgozott - a gőzmozdonyok helyét villanymozdonyok vették át. Említést érdemel az Északi főműhely gazdag kulturális és sportélete. A Törekvés Kultúregyesület 1888- ban alakult, a dalárda, a vonós-, később szimfonikus zenekar országszerte híressé vált. 1938-ban 1653 fős tagsággal, további tevékenységekkel büszkélkedhetett. A kultúrházban színház-, könyvtár-, sakkterem is volt. Ekkoriban a színjátszók, majd a hatvanas évektől napjainkig a Törekvés Táncegyüttes vitték tovább a Monarchia-kori hagyományt. A Törekvés Sportegyesület 1900-ban alakult. A labdarúgás mellett a versenysportok közül a nehézatlétika (birkózás, súlyemelés) és a kerékpározás dominált, míg a tagság nagyobb része a tömegsportokat élvezte (túra-, evezős szakosztály). A focisták a tízes években négyszer lettek dobogósok a nemzeti bajnokságon, 1922- ben Torinóban 5:4-re legyőzték a Juventust, ami már akkor is nagy tettnek számított. Az egyesület számos világversenygyőztest adott Magyarországnak. Sporttelepe jelenleg a Bihari úton található. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019. december t
