Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-08 / 259. szám

2019. NOVEMBER 8., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD g Gulyás: Óvatosnak kell lenni az euró bevezetésével Nyelvvizsga eltörölve Az érintettek kezdeményezésére elhalasztotta a kormány a kötelező nyelvvizsga előírását Fotó: MTI Cseh Katalin is a román jelöltnek kampányol NAGYSZEBEN Fekete-Győr And­rás pártelnök után Cseh Kata­lin, a Momentum európai par­lamenti (EP-) képviselője is be­szállt a hétvégi romániai el­nökválasztás kampányába a li­berális USR mellett. A Hír TV szúrta ki, hogy részt vett Nagy­szebenben Nicu Stefanuta EP- irodájának a megnyitóján, ahol mosolyogva, románul kö­szöntötte a jelenlévőket, majd belevágott kampánybeszédé­be. - A történelmünk is renge­teg ponton közös, együtt élünk, egymás mellett. Újra kell épí­teni a román-magyar kapcso­latokat. El kell érni, hogy ez egy együttműködés, közös ér­tékeken és érdekeken alapuló együttműködés legyen - han­goztatta beszédében a Momen­tum politikusa. Gulyás Gergely román ügy­nöknek nevezte Fekete-Győr Andrást a kormányinfón. Ed­dig a román ügynökök fedés­ben dolgoztak. - Fekete-Győr András romániai kampánya, egy magyar jelölttel szembe­ni román liberális politikus tá­mogatása új jelenség - fogal­mazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. „A Momen­tum elnöke szégyellje magát, és aki azt hiszi, hogy egy ro­mán majd jobban védi a ma­gyar kisebbségek ügyét, mint egy magyar politikus, az azon­nal távozzon a közéletből” - mondta a miniszter. BDA A felsőoktatási felvételi­hez nem lesz kötelező a nyelvvizsga, 34 milliárd fo­rinttal növeli a kormány az Egészségbiztosítási Alapot - hangzott el tegnap a kor­mányinfón. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Nem lesz kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatá­si felvételihez, a kormány el­halasztotta a bevezetését - is­mertette Gulyás Gergely a teg­napi kormányinfón. A Minisz­terelnökséget vezető minisz­ter elmondta, korábban min­den érdekképviselet támogat­ta a szigorítást, most azonban azt kérték, változtasson a kor­mány. Emlékeztetett rá, hogy a fiatalok idegennyelv-tudá­­sa továbbra sem jó, a helyzet javítására több intézkedést is hozott a kabinet. A kormány 34 milliárd fo­rinttal megemelte az Egész­ségbiztosítási Alapot, így több fontos gyógyszer lesz elérhető, főleg a daganatos betegségek esetében. A kórházak finanszí­rozásában a pontozási rendsze­ren is változtatni kellene, hogy ne termelődjön évente újra az intézmények többmilliárdos adóssága. Ez nem annyira egy­szerű, hiszen az onkológia és á szívsebészet jól van finan­szírozva, míg a traumatológia csak hiányt termel - mondta a miniszter, kifejtve, hogy kü­lönféle csoportok között kell egyensúlyt teremteni. Gulyás Gergely hozzátette: Karácsony Gergely főpolgármester nem nyilvánított véleményt a budai szuperkórház jövőjéről, csak az új XI. kerületi polgármester szót emelt a megépítése ellen. Kijelentette: ha egységes állás­pontra jutnak a kerületek és a főváros, akkor a kabinet figye­lembe veszi a véleményüket. Úgy vélte, nagyban rontja Bu­dapest hitelességét a jövőbe­ni rendezvényekkel kapcsolat­ban, ha visszamondják az atlé­tikai világbajnokság megren­dezését. Mint megírtuk, Ka­rácsony a kormányülésen időt kért a tájékozódásra, a kabinet november végéig várja a Fővá­rosi Közgyűlés döntését. Gulyás Gergely elmondta, szükség lesz egy második gaz­daságvédelmi akciótervre, és tovább bővülhet a családtámo­gatási rendszer is, az ezekhez szükséges törvényeket a jövő év első felében fogadhatja el az Országgyűlés. A Miniszterel­nökség vezetője kérdésre vála­szolva szólt arról is, hogy óva­tosnak kell lenni az euró be­vezetésével. Ha túl nagy a kü­lönbség a csatlakozó állam élet­­színvonala és a többi tagorszá­gé között, annak nagy hátrá­nya lehet, és belpolitikai prob­lémákhoz is vezet. Elmondta, Magyarország esetében azért is problémás a visegrádi orszá­gokhoz való hasonlítás, mert azok 2002-2010 között jelen­tősen tudtak növekedni, míg nálunk komoly visszaesést ho­zott a balliberális kormányzás, éppen csak sikerült megmene­külni az államcsődtől - idézte fel Gulyás Gergely. HÍREK Terrorizmus elleni ENSZ-iroda nyílik BUDAPEST A magyar főváros­ban lesz az Egyesült Nem­zetek Szervezete (ENSZ) ter­rorizmus elleni hivatalának regionális programtámogató irodája - jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A terroriz­mushoz vezető radikalizáció: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés című, kétnapos konferencián. Az új irodában a terrorizmuselle­nes harc regionális koordiná­ciója zajlik majd. A tömeges il­legális bevándorlási hullámok teremtik meg a lehetőséget a terrorszervezeteknek arra, hogy keresztül-kasul küldöz­gessék a világban harcosai­kat. Éppen ezért az ilyen mig­rációs folyamatok megállítá­sa jelentős eszköze a terro­rizmus visszaszorításának - hangsúlyozta a miniszter. MW Vörös kódot adott ki a rendőrség BUDAPEST Az elmúlt időszak baleseti adatai miatt vörös kódot adott ki a rendőrség, miután szeptembertől két hó­nap alatt 127-en haltak meg az ország közútjain - közölte az Országos Rendőr-főkapi­tányság. Ismertették: a vörös kód egyfajta figyelemfelhívás a közlekedőkhöz. Minden bal­eset-megelőzési kampány, erőfeszítés kevés, ha a közle­kedők ennek a negatív folya­matnak a megfékezésében nem partnerek - hangsúlyoz­ta a rendőrség. MW Szigorítanának már Németországban is Megállapodásokat írtak alá a csúcstalálkozón új gázvezeték BERLIN Valamennyi határsza­kaszon megerősítik az ellen­őrzést Németországban. Horst Seehofer belügyminiszter uta­sítására előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhet­nek a rendőrök az átkelőknél, és a határtól számított 30 kilo­méteres övezetben ideiglenes ellenőrzőpontokat állíthatnak fel, amelyeknél szúrópróba­szerűen, jogsértés gyanúja nélkül is bárkit feltartóztat­hatnak. Bevezetik a többi kö­zött azt is, hogy kitoloncolási őrizetbe kell venni mindazo­kat, akik a kitiltásuk ellenére visszatérnek Németországba menedékjogot kérni. A liberá­lis német Szabad Demokrata Párt (FDP) azt szeretné, hogy az ilyen migránsok ne is kér­hessenek menedékjogot. A berlini kormány arról is határozott, hogy ezentúl iga­zolniuk kell német nyelvtu­dásukat a külföldi imámok­nak, mielőtt Németországban elkezdenék működésüket. A döntést még a parlamentnek (Bundestag) is jóvá kell hagy­nia. Horst Seehofer szerint ez a társadalmi integrációt hiva­tott elősegíteni, mivel a hitszó­nokok sok bevándorló számá­ra útmutatásként, példakép­ként szolgálnak, és tanács­adói szerepük is van. A nyelv­tudási követelmények minden felekezet papjaira, tehát nem­csak a muszlim imámokra vo­natkoznak. A német kormány korábban jelezte, a megbukott dublini rendszer után az uniós mene­kültügyi rendszer átalakítását célzó javaslattal készül a 2020 júliusában kezdődő német so­ros EU-elnökségre. Ennek az a lényege, hogy a védelemre nem szoruló és a veszélyesnek mi­nősített embereket már az unió külső határáról visszaszállíta­nák a hazájukba. MW Bővítési uniós biztos lehet Várhelyi Olivér BUDAPEST Várhelyi Olivér a bővítés- és szomszédságpo­litikáért felel majd, és ebben nincsen semmi változás - mondta el tegnap a kormány­infón Gulyás Gergely, Minisz­terelnökséget vezető minisz­ter. Hozzátette: „Nyilvánva­ló, hogy a biztosok a szerző­dések szerint az unió egészé­nek az érdekeit képviselik, de ne legyünk álszentek, mivel az országok arra törekednek, hogy minél fontosabb portfo­liójuk legyen, mert abból az országunknak sem szárma­zik hátránya.” Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasz­tott elnöke szerdán este közöl­te, hogy Adina Valeant válasz­totta a két román jelölt közül a bizottság közlekedésért fele­lős biztosi posztjára. Bár erre nem tértek ki a tájékoztatás­ban, ez azt jelenti, hogy Vár­helyi Olivér kaphatja a szom­szédság- és bővítéspolitikai tárcát, amelyet eredetileg is elődjének, az Európai Parla­ment jogi bizottságában eluta­sított Trócsányi Lászlónak kí­náltak fel. Korábban a magyar ellen­zék is azért lobbizott, hogy a magyar kormány jelöltje, Vár­helyi Olivér ne a bővítési, ha­nem a súlytalanabbnak tar­tott közlekedési feladatkört kapja. Dobrev Klára, Gyur­­csány Ferenc felesége szerdán kora délután még arról be­szélt: szinte biztos, hogy nem bővítési biztos lesz Várhelyi Olivér. MW Épül az BUDAPEST Jelenleg 3,6 mil­lió arab és közel 300 ezer kurd menekült van Törökor­szágban, és sokan szeretné­nek továbbmenni Európába, de az Európai Unióval kötött megállapodás alapján feltar­tóztatták őket - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő az Orbán Viktor mi­niszterelnökkel közös sajtó­­tájékoztatóján tegnap Buda­pesten. Erdogan hozzátet­te: az EU nem tartotta a sza­vát, nem adott annyi pénzt a menekültek feltartóztatására, mint ígérte. „Ha látjuk, hogy nincs megoldás, akkor ki kell tárni a kapukat” - mondta. Or­bán Viktor erre úgy reagált: „Az a kérdés foglalkoztat min­ket, hogy merre nyílik ez a ka­pu”, majd leszögezte: szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat. A török elnök fogadása el­len tegnap az ellenzéki pár­tok több helyen és többféle módon is tiltakoztak, de nem sikerült megzavarniuk a ma­gyar-török csúcstalálkozót, amelynek során több megál­lapodást is aláírtak a török és a magyar miniszterek. Orbán Viktor elmondta: egy 2013- bán kötött megállapodás ér­telmében évente egyszer ma­gas szinten találkoznak, en­nek a soros ülése volt most ha­zánkban. Hozzátette: Magyar­­ország szempontjából az Isz­­tambul-Moszkva-Berlin há­romszög a mérvadó. Külpoliti­kánk abból indul ki, hogy Tö­rökország nélkül nem lehet Erdogan jó hangulatban tárgyalt megállítani az EU felé irányu­ló migrációt, emiatt Magyar­­ország stratégiai partnere Tö­rökországnak. NATO-tagként katonai szövetségesek is va­gyunk, és a két ország között jó ütemben halad a katonai és hadiipari együttműködés is. Közös magyar-török projek­tek vannak Afrikában is, pél­dául Kenyába orvosmissziót küldtünk, Ghánának pedig vízügyi és egészségügyi se­gítséget fogunk nyújtani - is­mertette a magyar miniszter­­elnök. Gazdasági ügyekről szól­va Orbán Viktor bejelentette, hogy az Eximbank több mint 200 millió dolláros keretet nyitott a török-magyar válla­latközi együttműködés előse­magyar kormányfővel Fotó: MTI gítésére. Elmondta: az ország energiafüggőségének csök­kentésére hamarosan az épü­lő Török Áramlat gázvezeté­ket is használhatjuk, legké­sőbb 2021 végére azon is ér­kezhet Magyarországra gáz. Erdogan arról beszélt, hogy nagyon fontos dolgokról tár­gyaltak a migrációval kapcso­latban, de szóba került az ok­tatás, a kultúra és a gazdasá­gi kapcsolatok is. Kijelentette: sokra értékeli, hogy Magyar­­ország mindig támogatta Tö­rökország csatlakozását az Európai Unióhoz - amely az elmúlt időszakban szerinte negatívan kezelte országa lé­péseit -, és szeretné továbbfej­leszteni kapcsolatát a V4 or­szágaival. MW 2015-ben tömegével engedték be a migránsokat Fotó: AFP

Next

/
Thumbnails
Contents